Új Barázda, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

Balmazújváros Irta Madai Gyula nemzetgyűlési képviselő Balmazújváros nevét irtam ugyan cikkem fölé cimnek, de azt hiszem, hogy amit erről a nagy magyar községről mondok, Magyarország sok­száz községére áll. A Hortobággyal szomszédos, délibábos határának vég­telenségével és néptelenségével, lakói­nak dacos, darabos jellemével Ázsiára emlékeztet, de ott van népének erei­ben az az őserő is, amely Ázsiából elinduló őseinket hajdan egy uj haza megalapítására képesítette ! Balmazújváros sorsában, mint egy feketetükörben, ott látjuk az egész alföldi fajmagyarság sorsát. A parlamentbe mindig függetlenségi követeket küldött, a régi osztrákbarát kormányok ezért örökös mellőzteléssel büntették. Az adót, katonát behajtották rajta, de a közvagyonból kulturális intézmények vagy egyéb szociális gondoskodás formájában ennek a népnek soha vissza nem adtak semmit. Birtokviszonyai az egészségtelen bir­tokai egoszlásnak annyira klinikai pél­dája, hogy a Társadalomtudományi Társaság 14 esziendővel ezelőtt külö­nös tanulmány és megvitatás tárgyává tette. Határából 38.409 katasztrális hold uradalmi birtok, mig a tizenötezer főt számláló földmives lakosság mindössze 2857 hold szántót bir örök tulajdonul. Csak természetes, hogy erre a szíik területre összezsúfolt s a legkegyetle­nebb életküzdelemre kényszerűéit tö­meg az örökös háborgás állapotában él. Téli hónapok alatt munkanélküli férfiak százai nyüzsögnek a község főterén. Acélkarok, melyekben a dol- gozniakarás vágya feszül, tétlenül és csüggedten hullanak alá a munka­nélküliség fülledt légkörében! A nép természetesen földet kér és fog is kapni a törvényszabfa mérték keretei között. De a nép az élet és a dolgoznivágyás szent jogán még azok­nál a földparceüákní! is becsesebb 'kincset kér. Kéri az emberi boldogu­lásnak azt a legbiztosabb varázsszerét, amelynek a neve: mun raaikalom. A földjutfatás a magyar földmives nép szociális talpreállitásának csak első állomása. Ha Csonkamagyarország tizenhárom millió hold földjét mind felosztanánk az ország nyolc milliónyi nép, közt, nem jutna két katasztrális hold se egészen egy főre. Nyilvánvaló lehat, hogy ennek az országnak a fenntartója a földön kívül csak a hozzá kapcsolódó munka. A munkára való alkalmat pedig a föld tulajdonosainak keli megteremteniük, még pedig nem csupán mezőgazdasági foglalkozta lássak hanem sokkal inkább a föld iparosí­tásával, a föld ternielvényeinek ipari feldolgozására való berendezkedéssel. Qyárakkal. De nem Budapesten, hanem szerteszét az ország legkülönbözőbb vidékein. Erre kell a nagybirtokost rábírni vagy szükség esetén törvény­hozási intézkedéssel rávezetni. Holnap az én beszámolómon részt vesz nagyatádi Szabó István földmű­velésügyi miniszterur is. Balmazújváros jó magyar népe hálásan fogja őt üd­vözölni a fekete barázdák között. De én ö benne már a magyar mezőgazda­ság ipari továbbfejlesztésének apos­tolát is üdvözölni kívánom, mert arra, hogy a birtokost valóban gazdaggá, dolgozni vágyó népünket pedig meg­elégedetté tegyük, Csonkamagyaror szágon, ez az egyetlen ut A jövő héten megérkezik a Népszövetség pénzügy i ellenőrző bizottsága — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A jóvátéteti bizottság határozata foly­tán a Népszövetség ellenőrző pénzügyi bizottságot küld Magyarországra, amely­nek ideérkeztével megkezdődd a gaz­dasági talpraállitás nehéz munkája. A kormány napok ó'a sűrű tanácskozásokat folytat az uj költségvetésről és a kül­földi kölcsönnel kapcsolatosan szüksé­gessé vált pénzügyi intézkedésekről, mert a Népszövetség ellenőrző pénz­ügyi bizottsága már a jövő hét elején Budapestre érkezik. A bizottság tagjai a legkiválóbb pénzügyi szakemberek, akik valu aktirdki­sekben nagy tekintélynek örvendenek. A belső kölcsönre jegyzett tőke nem vész el .A. felajánlott összegeket valorizálják és kamatot fizetnek utána — A 12-es bizottság ülése - A Kis­gazdapárt egységesen áll a koronamentő javaslat mögött — Az UJ B 'RÁZDA tudósítójától — A Kisgazdapárt tizenkettes kül"n bi­zottsága a nemzetgyűlés ma délelőtti ülése folyamán a helyettes pénzügymi­niszter parlamenti szobádban ülést tar­tott. Az ülésen Bethlen István gróf mi­niszterelnök és Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter is résztveitík. A mai ülésen főleg ,arról volt sző, hogy a jövedelem- és vagyonadón kívül, melyek még azok az erőforrások, ame­lyek a belső kölcsön tekin'e'éfceh még igénvbevehetők. E term etben különböző tervek, merültek fel. Ezeket a pénzügyi kormányzat megfontolás tárgyává t szi és minden egyes felmerült tervre vo­natkozólag egy bizonyos .pénzügy! ered­ményt fog kiszámítani és amikor ezek­nek birtokában lesz, akkor fog a bi­zottság csak az egyes felmerülő javas­latok tekintetében érdemlegesen dön­teni. A bizottság magáévá tette azt a gon­dolatot, hogy a négyszeres jövedelem és a hatszoros vagyonadó befizetésén kívül semmi mással ne terheljék a kö­zönséget, hanem önkéntes bejelentések alapján fedezzék a még hátralevő össze get. A bizottság külön súlyt helyez arra, hogy megfelelő propaganda utján a közvélemény meggyőződést s?e:e?zen ar­ról, hogy a belső kölcsön jegyzésével a befektetett tőkéje nem fog elveszni, hanem olyan kölcsönt jegyez, ami va­lorizált értéket képvisel és kamatoz is hoz. Hogy a létminimum kérdésében milyen határig lehet elmehni, arról a bizottság csak a következő ülésen fog határozni, tekintettel arra, hogy még számszerűleg nem láthatók a különböző felmerült tervezetek pénzügyi ered raénye. A pénteki reggeli lapok egy rész'ben egyébként olyan hírek jelentek meg, mintha a kisgazdapártban elégedetlen­ség mutatkozna a kényszerkőlcsőn és zzel kapcsolatban a valorizáció kérdé­sével szemben. Illetékes helyen a párt- vezetőség részéről azt a kijelentést kap­tuk, hogy az ilyen elégedetienségre vo­natkozó hírek a valóságnak nem fe­lelnek meg. A gazdatskolé-k ügye ÁP OMCiE irodalmi és tanügyi szakosztályának üiés<a — Barna » kisbirtokosok számára gazdasági középiskolák létesítését sürgeti j Ma Délután az OMOE irodalmi és tanügyi szakosztálya Bernét Ist án '1 nökléséyel. ülést tar.ott. A sza o zt ly elhatározta, hogy a Cserháti Sándor, meghalt tudós professzor emlé! é e ala­pi ott aranyér net o” le él :;|a jáb n már ez évben ki fogja adni azo‘ nak, akik .a növény e me'é> er n e fob m kiti n tek. Az éidzme e et a gazd'közöns g ajánlása alapján jel i k ki. Állást foglalt a szakosztály az e»*en a terv ellen, hogy a Földtani Intézetet és a Meteorológiai Intézetet a földmi- velésiigyi tárcából kikapcsolják s fel­kéri a földművelésügyi minisztert, hogy ne egyezzen bele tárcájának indokolat­lan megcsonkításába. Kisgazdalskolik A kis- és kisközepbirtokosek és bér-f lök számára szükséges gazdasági kö­zépiskolák létesítése érdekében Báday Barna a kővetkező javaslatot terjeszC tette be: A gazdasági tanintézetek átszerve­zése óta mezőgazdasági szakoktatásunk­nak középfokú tagozata nincs. Azok kö­zött, akik középbirtokok vagy nagy­birtokok kezelésére lesznek hivatva, az iskolai képzés szempontjából nem is volt indokolt különbséget tenni. Am az újabb időben egyre nagyobb jelentő­ségre jutnak azok a k\fs- és kisközép- birtokosok és bérlők, akiknek igényeit az elemi Iskolai ismeretekre alapított földmivesiskolai tanítás nem elégíti ki többé, mert hiszen a művelődési igé­nyek szükségszerűen fokozódnak; a gaz­dasági akadémiák pedig túlhaladják szükségletük és erőbirásuk határát és már ez utóbbiakkal járó iskoláztatási költségeket sem bírják, vagy pedig fiaikat huzamosabb ideig nem akarják nélkülözni. Azok a középiskolákba nagy szám­mal beiratkozott gazdafiuk, akik tanul­mányaikat megszakítják, mert teiső is­kolába nem készülnek, egyáltalán nem találnak lehetőséget arra, hogy élethi­vatásuknak megtelelő szakképzettséget nyerhessenek. A magyar termőföld nagyobb része kisgazdák kezén van, már csak ezért is mérhetetlenül fontos érdekünk, hogy a kis- és kisházépbirtokosságnak, gya­korlati igényeinek és társadalmi becs­vágyáriak megfelelő gazdasági iskolá­kat bocsássunk rendelkezésére s ame­lyekben az okszerű gazdálkodáshoz szük­séges ismeretek megszerzése mellett műveltségi színvonalát is emelvén, be­leilleszkedhessek a vezető társadalom­ba, ahol méltán helyet követei. Múlhatatlanul szükséges tehát a kis­gazdák és bérlők fiai számára a kö­zépfokú szakiskolák létesítése és erre a célra a középiskola IV. osztálya fölé emelt négyéves tanfolyam ígérkezik leg­célszerűbbnek. Az iskola célja: 1. Qyakorlati gazda- nevelés kis- és kisk 'zépbirtokok vezeté­sére. 2. Az általános ismereti tárgyak­nak oly mértékben való tanitá.a, hogy a tanulók a polgári műveltség alapele­meit megszerezhessék. A sikeres oktatás érdekében feltétle­nül négy éves tanfolyam szervez se óhajtandó, úgy, hogy az első évfolyam mintegy átmenet legyen a középiskola és a szakiskola között s a tanítás rend­jében a közismereti tárgyak is benn- l'oglaltassanak. Ilyen iskolák céljára azokat a feld- mive iskolákat , kel! átalakítani, a-elvek tanitá.u’ ba s ü ség szedni a középisko­lái tanszéket is belekapcsolhatják. Ai /V * ' y f*> 19241 íaK. s-- . j I9‘M márciusi 1, szombat Ára300korona „od«We,«.si . évi. 51. oám CTBAHÁIM riLOFIXKTENI Alt Ali; ueifyedévre 18.000 Kor., agj tUKUKSÍI'áSífli »I, MerStec, «-ntw 1°. Megjelenik hétfő klTételéTel minden.., ÍJ-? méter «1I)s*h»>Ak *«erl»t vési föl » iil*<l<!I>«vatal. T«l*l«n u«moki 48-40. 198—04, «IJei 140 ét

Next

/
Thumbnails
Contents