Új Barázda, 1924. április (6. évfolyam, 76-82. szám)

1924-04-01 / 76. szám

A Serongyositás politikája A szociáldemokrata szakszervezetek vasárnap tartott kongresszusán rend­kívül szenvedélyes hangú viták folytak le. A szervezett munkások elégedetle­nek a gazdasági viszonyokkal, de nincsenek megelégedve a szociál­demokrata politikusok működésével sem. Éles kifakadások hangzottak el a parlamenti párt szereplése ellen. A munkások úgy látják, hogy képviselőik nem törődnek eléggé a munkásság gazdasági érdekeivel. Meddő politizá­lással foglalkoznak, ahelyett, hogy a munkásság életlehetőségein igyekezné­nek javítani. Kabők Lajos szocialista képviselő az elégedetlen hangulat élére akart állani azzal az indítványá­val, hogy a szervezett munkásság szerezzen fegyvert az üres öklébe és rendezzen általános sztrájkot. Ugyan­erre biztat most a német kommunista párt is. A magyarországi szocialista munkásoknak azonban egyelőre volt annyi belátásuk, hogy a mérsékeltebb szellemű javaslatokat fogadták el. Mi magunk sem tarthatjuk meg- okolatlannak a munkásságnak az élet drágasága miatt emelt panaszát. Való az, hogy a munkabérek alul maradtak a drágaság szintjén. Ezzel szemben azonban kétségtelen, hogy a szervezett ipari munkásság közelíti meg leg­inkább a békebeli keresetet. A szellemi munkások messze elmaradtak tőlük és visszamaradtak a mezei munkások is. Az a tudat azonban nem elégíti ki az ipari munkásokat, hogy ők vannak elől. Még a nyolcezer korona óra­bérért dolgozó munkásoknak is nehéz az élet, mert a drágaság szörnyetege minden keresetet elnyel. Az volna tehát a logikus igyekezet hogy a drágaság szörnyetegét tegyük ártalmatlanná. Ez a törekvés azonban nem jellemzi a szocialisták parlamenti szereplését. Ők nem a drágaság anarchiáját előidéző okokat igyekeztek megszüntetni, hanem a politikai rend­szer jogrendi jellegét és keresztény irányzatát ostromolták. Nekik az inter­nált kommunistákért és a kiszökdüsütt emigránsokért jobban fájt a fejük, mint a munkások gazdasági boldogulásáért. Buktatni, büntetni, felforgatni mindent a politikai hatalom visszaszerzéséért: ez volt az igazi programmjuk. Csak­hogy ezzel a politikával nem lehet megjavítani a gazdasági viszonyokat. Ez a politika a romboló elemek mun­káját segíti. Most is azon tanakodik a szocia­listák parlamenti pártja, hogyan lehetne megbuktatni a külföldi kölcsönnel kap­csolatos javaslatokat. Pedig éppen ezek a javasiatok hoznák a drágaság anar­chiája ellen az egyetlen gyógyszert: az állandó értékű koronát, amely a koronarontásra épített spekuláció mér­gét kiíiajtja a gazdasági élet szerve­zetéből. Stabil pénz az első feltétele annak,, hogy: az áruk , drágulásának fokozódása megszűnjék s a munka­bérek hozzá igazodhassanak a szük­ségleti cikkek árához. A külföldi köl- csöntől várható megszilárdulás mérhe­tetlenül javítani fogja a munkások helyzetét. A szociáldemokratáknak azonban nem kell ez a megszilárdulás. Nekik olyan viszonyok kellenek, amelyek aem engedik gyógyulni az elégedet­lenség keievényéí. Nekik nem foko- zatos javulás kell, hanem reménytelen süiyedés, amely a nagy tömegeket kétségbe ejti s amely a vörös öklöt árra ösztönzi, hogy megint lesújtson s a polgári társadalom politikai rend­szerét összezúzza. Az lesz a szocialista politikusok leg­nagyobb veresége, ha a polgári pártok a talpraállás programmját keresztiil- viszik s ezzel javítani fognak a mun­kásság helyzetén. Javítani a szocialista vezérek ellenére is 1 tért, mint a kerület képviselőjét, aki újabb magasabb elfoglaltsága dacára is mindig talál időt arra, hogy, részive- gyen a Falu Országos Földmives Szö­vetség munkájában, abban, amelyben a magyar gazdatársadalom szociális, kul­turális, főleg gazdasági előmozdítását célozza. Az üdvözlés után Pesthy Pál igazságiigyminiszter emelkedett szólásra s beszédében hangsúlyozta, hogy nagy feladat vár a falura, mert neki kell megtermelnie azokat az értékeket, amelyekkel ennek az országnak erejét biztosítani lehet s az ő meggyőződése, hogy az ország gazdasági alapja a föíd- mivelés, mert csak virágzó föld- mivelés mellett virul a kereskede­lem és az ipar. A Falu-Szövetség, a gazdaközönség meg• szervezése terén óriási nagy eredménye« két ért el, úgy, hogy ma már ott ál­lunk, hogy a magyar falu is végre elfoglalja azt a helyet, úgy a társa­dalmi életben, mint a közgazdasági életben, valamint a politikában is, a mely súlyánál és tekintélyénél fogva öt megilleti. A gazdatársadalom egysé­gesítésének az eszméje az az építő munka, amelyért küzdeni és amelyért harcolni nem szűnhetünk meg soha. Min­dig örömmel látja 8 :--Fah:. Országos Földmives Szövetség működését, meri tudja, hogy célja nemes. Az egységes agrártábor megteremtése segiteni fog bennünket a lét és nemlét kérdéseinek megoldásában. A miniszter beszéde után Steinecher Ferenc dr. alelnök igazgató szólott a szövetség nagy feladatairól s arról, hogy eddig azért volt mindig baj, mert minden egyes falu járta a maga külön útját s élte a maga egyedi életét szi- goruan elzárkózva a köz, a nagy egye­temesség érdekei elől. A jelen nagy bajai csak akkor szűnnek meg, ha végre egymásra találunk. Perlaky György nem­zetgyűlési képviselő német nyelvű be­szédében rámutatott arra, hogy a Ba­ranya vármegyei gazdatársadalom rövid idő alatt sok oly gazdasági s ipari intéz­ményt létesített, amely a falu s város népének érdekeit mozdítja elő. Iparosí­tani gazdaságainkat — úgymond — s felkarolni a háziipari dolgok készítését, ez a jelszó. Majd Balogh Gyula, a szövetség igaz­gatója, ismertette az uj alapszabályo­kat, kiemelve, hogy az a szervezeti osz- szetaftás, amely képes a szocialista tö­megéket megmozgatni, menjen át gaz­dálkodó népünk húsába, vérébe és lei­kébe is. Ne sajnáljuk a fáradságot, mert a jövőt alapozzuk meg, de csak akkor, ha a falvak társadalma tömörül céltuda­tos irányítás mellett. Végezetül Szekeres László dr. szövetség! főtitkár a gaz­datársadalom szervezetlenségének főokát abban jelölte meg, hogy érzéketlenek vagyunk a nagy nem­zeti létkérdések Iránt és abban, hogy az alapos kitartó, összedol­gozó akaraterő nincs meg bennünk. Olyan a magyar gazdaközönség, mint a kavicshalmaz, külsőleg együtt van, de Falunap Gydnkön Pesthy Pál igazságügy miniszter a „Falu" Országos Földmives Szövetség nagygyű­lésén — Az agrárszervezkedés szükségessége — Az UJ BARAIRA tudósítójától — Lelekemelo ünneplés keretei között folyt le iGyönkön- vasárnap délelőtt a :>Falué. Országos Földmives Szövetség zászlóbontó nagygyűlése, amelyen Tol­na s Baranya vármegye gazdaközönsé­ge bizonyságot tett arról, hogy a ma­gyar társadalmi osztályok megszerve­zése s az egységes agrártábor megte­remtése az a fundamentum, amelyre a jobb jövőt felépíthetjük. A nagygyű­lésre leutazott Pesthy Pál igazságügy- miniszter, MárschaU Ferenc dr., Per­laky György, Erödy Harrach Tihamér dr. és Kálmán Imre nemzetgyűlési kép­viselők, Síelnecker Ferenc dr. egyet, ta­nár, a xFalin-Szövetség alelnök igaz­gatója, Balogh Gyula igazgató és Sze­keres László dr. szövetségi főtitkár, Tol­na vármegyét Jankó Ágoston főispán, a környékbeli nagybirtokosságot pedig herceg Sulkovszky Viktor képviselte. A budapesti vendégek a délelőtti vonattal érkeztek meg Gyünkre, ahoi az állo­máson Retek ■ Oszkár dr. gyönkt főszol­gabíró üdvözölt? a megérkezőket, A fogadtatás után a vendégek kocsira szálltak és a környék gizdaközönségé- nek kocsitáborától kisérve behajtattak a szőnyeggel és zászlókkal feldiszi-ieit községbe, ahol az ünneplőbe öltöző so­kaság és a gimnázium fiú- és leány- növendékének sorfala között a nagy­gyűlés helyére, a Kossuíh-térre érkez­tek. Az igaza ág Ugyminiszter el­ismeri a MFaiu“-Sző vétség nagy eredményeit A község főterét hatalmas tömeg lepte el, amelynek soraiban a helybeli intelligencia s ,a gazdákon kívül ott láttuk a járás 24 községének, valamint a szomszédos Baranya vármegyének is a kiküldötteit. A nagygyűlés megkez­dése. előtt a zenekar eljátszotta a Himnuszt, amelynek elhangzása után Várkonyi Imre, a község .érdemes fő­jegyzője nyitotta meg a gyűlést s át­adta a szót Keck László dr. ügyvéd­nek, aki a választókerület nevében üd­vözölte Pesthy Pál igazzágügyminisz­I I m* &F8- j _ j l»31 április 1, kedd __________ Al^SS ÖCMH ÍC®ÍP®H0 jBfldapest,\I. évf. szám UJ BAHálM KIOFIZÉTÉSI AKIK: nej-yedévre 38.000 kor., egy SíntIlKSZTfisCfl: VI. kerület, O-ntca 10. szüut hónapra 13.700 kor. lSffyes peiüáuy Ara 600 kor., liAlíTS miniianniin Telefon szamok: 43—49, 198—04, «jjel 140—71 vasárnapokon 1000 korona. —- Hirdetéseket mllll- HiegjeiCPlK HCUO KlTCieieTel UIlliaeilUHP 11IAIMÍS1IVATAI,: VI. kerület, Ó-ntca 10. szám méter díjszabás szerint vesz fel a klaildlilvatal. Telefon számok i 43—49, 198—04, éjjel 140—71

Next

/
Thumbnails
Contents