Új Barázda, 1924. április (6. évfolyam, 76-82. szám)
1924-04-01 / 76. szám
r 4 l , belsőleg minden kavics külön áll benne s igy az első nyomásra széthull és enged. A Falu Szövetség nemcsak a gazdaosztály érdekeiért küzd, hanem országos nagy érdekekért is, mert a gazdatársadalomösszeomlása maga után vonja a többi társadalmi osztályok bukását is, mig ha ez erősödik, úgy szilárdul a többi helyzete is. A veszedelem pillanataiban értsünk egyet, hogy igazi nagy elhatározásokra képesek is legyünk. Várkonyi Imre főjegyző ezután bejelentette, hogy a járás összes községei a legnagyobb lelkesedéssel csatlakoznak a Falu Szövetséghez, majd a Himnusz eléneklése után a gyűlést bezárta. Délben társasebéd volt, amelyen Erőd! Harrach Tihamér dr. és Marschall Ferenc dr. nemzetgyűlési képviselők is felszólaltak, hangoztatván a város és a falu szoros összetartozandóságát, amelyet még jobban kiépíteni van hivatva a Falu-Szövetség". A falu intelligenciájának vállvetve dolgozni kell velünk s a város megreformálásának a faluból kell kiindulni. A felszólalások után Jankó Ágoston főispán az ország kormányzóját, Székely János gimnáziumi igazgató Pesthy Pál igazságügyminisztert, Brintigam Ferenc plébános Steinecker Ferencet köszöntötte, mig Pesthy Pál Bethlen István miniszterelnökre ürítette poharát. A közönség még sokáig együtt maradt lelkes hangulatban egy felejthetetlen szép faluszövetségi nap emlékével lelkében, mig az igazságügyminiszter és kísérete az esti vonattal visszatértek a fővárosba. — dr. sz. — Erdély földjén keresnek kt fővárost 32 oláhok Az oláh miniszterelnök meglepő nyilatkozata Bukarestből jelentik. A romániai görög-katolikus püspökök küldöttsége a napokban azon kívánságát fejezte ki, hogy a balázsfalvai görög-katolikus püspökség székhelyét Bukarestbe helyezzék át. A miniszterelnök kijelentette, hogy az lehetetlen, mivel a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az ország fővárosa ne Bukarest, hanem egy, az Olt mellett fekvő város legyen. így történt írta Erdőd !Mihály 1. Ott kezdem, hogy Piroska vonatra ült, elment. Hát Isten vele kedves kisaszszony, jó utat. Aztán majd írjon néhány képeslapot Pestről, így búcsúzott tőle a falu. Csak a segédjegyzőnek, szegénynek, akadt torkán a szó. "Ő volt most a világon a legboldogtalanabb ember. Este kiült az eresz alá, cigarettát sodort és nézte a holdat. Istenem, a holdat. Hát Piroska elment. Itt az ősz. És megkezdődött a behatás a szkisiskolában. Mert Piroska színésznő lesz. Bizony színésznő lesz. A most nyáron tartottak egy műkedvelő előadást és Piroskát mindenki megtapsolta. Piroska tehát színésznő lesz. Radó pedig sírhat, ha kedve tartja. Végre is a dicsőség előbbre való, mint ma segédjegyzői fizetés, lakás, fűtés világítás és az összes kedvezmények. Nem mintha Piroska húzódott volna Radótól. Dehogy. Szánta bizony ő ezt a szegény fiút, de hát szív ide, szív oda, menni kell. ..És Piroska elment. —A Kisasszony a huszonötös... — mondta a teremszolga és egy számot nyomott a kezébe. — Tessék leülni... Leült. Még egészen kábult volt. Zakatolt a szive. Minden idegszála reszketett, lassan magához tért. Körülnézett. Furcsa öltözetű lányok, kivágott, merész nyakkal, lehetetlen kalapokkal. Istenem, gondolta magában, milyen igénytelen lehetek ott itt ezek között. De a tapsra gondolt, ami nyáron a kaszinó kis színpadán zúgott feléje és ez erőt öntött belé. — Már kapott számot? — kérdezte valaki a háta mögött. Ijedten fordult meg. — Pardon, fia vagyok a huszonhatos. — Tessék? — kérdezte Piroska és lágyult az arca. A tolakodás korbácsolta belé a vért. Hogyan meri őt egy teljesen idegen férfi megszólítani? De a fiú nem jött zavarba. Enyhe grimasszal nyújtotta Piroska felé a kezét. . —■ Huszonhatos vagyok ... Úgy mondta, mintha bemutatkozott volna. Piroska elnevette magát. Lehetetlen volt haragudni erre a fiúra. Hiszen művész. Meg kell bocsátani neki. — Tudja — mondta a huszonhatos — én magát már a vonaton láttam. A ceglédi állomáson tegnap. Persze én az első osztályon Utaztam... Onnan láttam, amikor felszállt... —Igen ? — rebegte Piroska és szemlesütve vallotta be, hogy ott Cegléd mellett van egy kis falu és hogy ott kántor az apja. .— Jól énekel? — A papám? — Dehogy. Maga ... Piroskán megint átszaladt a vér. — Én drámai leszek ... — Kár. Ezek a formás lábak ... Mutassa csak... Piroska felugrott. Ez már több volt a soknál. Ott hagyta a fiút. Nem, nem, vele így nem lehet társalogni, és a párnás ajtóhoz állt. Várta a sort. — Huszonötös... kiáltotta a szolga. És Piroska beszédült az ajtón. 3. Lent a cukrászdában ült a néni is várta Piroskát. Éppen a kávéját kavargatta, amikor valaki szerény, alázatos, szinte félénk mozdulatai meghajolt előtte. — Kezét csókolom ... — Kicsoda ön? — Radó István ... segédjegyző... — Ah ön az? Piroska tett említést önről... Hát mi újság? Üljön ide mellém ... Radó leült és egykettőre kiöntötte a szívét. Hogy mennyire fáj neki Piroska karrierje. Hogy mért is vannak színésznők a világon. Szinte már sírva fakadt szegény. A néni vigasztalja. — Majd vesz néha egy csokrot neki. A nézőtérről adják fel neki a színpadra. A maga csokrát. Ez se utolsó dolog ám ... Radó a száját harapta. Akkor jött be Piroska. A néni kutatva nézte az arcát. — Nos? Nos? — Felvették? — kérdezte Radó. Piroskát kitüzesítette a dac. — Persze, hogy felvettek... De maga, hogy került ide? Fiát még itt Pesten se hagy nekem békét? Még ide is utánam jön? Hanem , megéheztem. Egy kuglert... Radó felugrott. Kezében tányérral sietett a pulthoz. Piroska leült. A néni hozzáhajolt. — Nos? — Untauglich... mondta Piroska. — Nem vettek fel ? — Bizony nem. Most aztán mehetekszépen haza ... Jaj, dehogy is megyek ... Meghalok, a szégyentől... inkább a Dunának megyek ... — És sirt. — Szent isten, csak nem fogsz itt bőgni. Mit szól hozzá Radó? — Bánom is én ... • — Utánad jött. El akar venni. Szerelmes beléd... Piroskán hirtelen átszaladt egy ötlet. És egyszerre mosoly váltotta fel a könnyeket. A néni meg volt elégedve. — No látod, ez visszavihetne ... — Igen — mondta Piroska — én is erre gondoltam ... ■ — Szereted? _ . — Mindig kinevettem, ha házasságról beszélt. Egyáltalán nem értettem, miért házasodnak az emberek?... — De most már érted... — Most már igen... — Tudod ... házasodni nagyon rossz. De férjhez menni még mindig jobb, mint megnősülni. "14. 2. Együtt ültek a vasúti fülkében. Radó odavolt a boldogságtól. — Milyen titokzatosak maguk. Soha se mertem volna hinni, hogy ennyire szeret. Hogy feláldozza értem a karrierjét... Piroska hozzásimult. — • Igen, feláldozom a karriert.... Taps helyett beérem a főzőkanált... Maga lesz egyedül az én közönségem... És magában ezt gondolta: —■ Most bátran hazamehetek........ Sensuse fog kinevetni... A szemébe mondom akárkinek, hogy igenis a dicsőségem küszöbéről léptem vissza egy emberért, akit szeretek... Oh, milyen nagy jövő várt volna rám, micsoda hírnév vett volna szárnyára engem, de hát én lemondtam, mert a felesége akarok lenni annak, akit szeretek.... igen, a szerelem mindennél erősebb hatalom. Álljon elő, aki ebben kételkedni mer !... Amikor a ceglédi állomáson kiszálltak, Piroska még visszanézett a vonat felé és majd hogy kővé meredt. A huszonhatos lépett ki egy harmadik osztályú szakaszból és alázatosan kalapot emelt. Radó is odanézett és biccentett a fejével. — Ismeri? — kérdezte Piroska. — Hogyne — szólt Radó minden jelentőség nélkül és unottan tette hozzá: — A szabósegéd Ádernél, ahol dolgoztatok. Egy kicsit bolond szegény..." UXBUXAZDA 1991. április 1, iíc. Tokaj vidékét teljes pusztulás fenyegeti A Felvidéken növekedőben van az árvísveszettelen Sátoraljaújhelynél a csehek magyar földekre zúdították az árvizet — A Duna lapad — Spanyolországban számos halottja van az elemi csapásnak A felvidéki árvizveszedelem, amely Borsod, Zemplén és Abaúj vármegye síkföldi részeit fenyegeti, egyre növekedőben van. A folyók óráról-órára duzzadnak és különösen a bodrogmenti falvakban egyes helyeken a víz olyan magas, hogy a lakosság csak csónakokon közlekedhetik. Más községeket teljesen körülzárt a"vízőr. Schoraljaújhelyt az áradás megszűnt, de a pusztulás nyomait eltüntetni és helyrehozni hosszú időbe kerül. A károsultak részére rögtöni segélyakciót indított a polgármester. Nagy kárt okozott a csehek felháborító eljárása is. Cseh területen a konyva deltájában megduzzadt a víz és erre a csehek elvágták a sátoraljaújhelyi vasútvonal töltését és rázullították a vizet a magyar földekre, olyan helyekre, ahol azelőtt sohasem volt árvíz. Árvízveszedelem fenyegeti Sárospatakot, Hernádnémetit, Köröm és Girinc községet, Tokajon az árvízveszedelem olyan nagy, hogy a környékbeli községeket teljes pusztulás fenyegeti. A mentési munkálatok szünet nélkül folynak. Nagy áradásokat jelentenek Spanyolországból. A Quadalvin folyó annyira megáradt, hogy elragadott egy nagy hidat. Eddig harminc halottat és több mint 50 súlyos sebesültet fogtak ki a megáradt folyóból. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának jelentése szerint a Duna Linzinél már apad. Ugyancsak apadást jelentenek a Volgról is, Szerednél, úgy, hogy haújabb áradás nem lép fel, a budapesti árvíz előreláthatólag nem fog 550—550 centiméternél magasabbra emelkedni. A mai budapesti reggeli vízállás 516 centiméter volt, amely az alacsonyabb helyeken már szirel az alsó rakparttal. A felső Tiszánál is beállt már az apadás. Tiszabecsnél a vízszin tegnap óta 40 centimétert esett. Ennek ellenére Vásárosnaményban újabb és az eddiginél is erősebb tempójú áradás észlelhető, amelyet a Szamos 60 centiméteres új árhulláma okozott. A Bodrog is árad még, úgy, hogy Tokajnál április 3-iksra nyolcméteres vízszin várható. Szolnoknál a legmagasabb vízállás ugyancsak nyolc méter körül április 10-én fog bekövetkezni. A Kőrösökön is, a Maroson is nagyobb áradás jelentkezik. . .. Nem drágult az élelmiszerpiac de csak kevesen tudnak vásárolni Az elmúlt héten az élelmiszerpiacon hosszú idő óta nem emelkedtek lényegesen az árak, csupán a fűszerkereskedők cserélgették kitartással az átjelző táblácskáikat, amit a fűszerárak világpiaci emelkedésével indokolnak. Ennek ellenére igen csekély a forgalom a vásárcsarnokokban, főként a mészáros és hentesbódék táján, mert bizony igen kevés háziasszonynak telik naponta a 40.000 koronás disznócombra, vagy a 36.000 koronás marhahúsra. Még a levesbe való zöldség is sokaknak drága, kilója 10.000 koronába kerül. A jobbfajta burgonya pedig 3000 korona. Drágult az elmúlt héten a palackozott bor, amelynek ára palackonként 12.000 koronáról 16.000, illetve 24.800 koronára emelkedett. A megdrágult fűszerárak közül itt közlünk néhányat: bors deltája 460, paprika dekája 620, kockacukor kilója 23.700, a kristálycukoré 22.000, a kávé 60.000, a rizs 10.800,a debreceni szalonna 56.000, fahéj dekára 570 koronát. Ivfordult 1848. Pest. Népgyülés a Április Muzeum-téren. Felolvassák a királyi kéziratot, amely szerint V. Ferdinánd a független felelős minisztériumra vonatkozó törvényjavaslatot lényegileg elfogadja. Három nappal előbb a bécsi udvarnál még olyan kifogások emelkedtek a reformterv ellen, amelyek a pozsonyi országgyűlésen igen nagy ingerültséget keltettek. A király és az udvar magatartását István nádor közbelépése változtatta meg. A kéziratot, amelyet Pozsonyban március 31-én hirdettek ki, a pesti népgyűlés zajos lelkesedéssel fogadta. Megjelent a gyűlésen az ellenzék egykori nagynevű vezére, az immár világtalan Wesselényi Miklós báró is és amikor kézenfogva vezették a pódiumra, sokan hangos zokogásban törtek ki. — Midőn a zsarnokság láncainak széttöréséről van szó — mondotta az éljenzés lecsillapultával Wesselényi. .. akkor a szabadságra érdemes népnek cselekednie kell; de midőn a dolgok rendes folyama helyre áll, akkor csal? egy kötelesség van: az engedelmesség! Az anarchia olyyan híd, amelyen az elűzött önkényuralom mindenkor viszszajő. Széchenyi-nap Lókuson A Veszprémvármegyei Népművelési Bizottság kezdeményezésére a vármegye területén működő népfőiskolai tanfolyamok hallgatói szintén Széchenyi Szövetségekbe tömörülnek. A lókuji népfőiskolai tanfolyam lelkes vezetőjé a gyakorlati áttörés érdeme. Vasárnap tartották meg az öthónapos téli tanfolyam záróünnepségét, amelyen a tanfolyam hallgatói megalakították a Lókuti Népfőiskolai Széchenyi Szövetséget. E szép és mind kulturális, mind gazdasági szempontból nagyfontosságú alakuláson a megyei bizottságot, valamint a szövetség országos központját Habrik István népművelési titkár képviselte. Rövidesen Mezőlakon is megalakul az ottani és a környéken működő népfőiskolai tanfolyamok hallgatóinak közös Széchenyi Szövetsége.