Új Barázda, 1924. május (6. évfolyam, 84-105. szám)

1924-05-06 / 84. szám

A Magyar Nemzeii Bank Irta Meskó Pál Füldmivelő népünk boldogulása szem­pontjából legfontosabb feladat a mező- gazdasági termeléshez alkalmazkodó s mindenkor rendelkezésre álló, biztos hitelforrás megszervezése. Most, hogy a Magyar Nemzeti Bank megalakul, itt a történelmi időpont, mikor egy- szersmindenkorra elintézhetjük a föld- mivelők s a szövetkezetek üzemi hite­lének kérdését. Ha azonban a földmi- velő nép s a szövetkezetek eltűrik, hogy közreműködésük nélkül szereztessék meg a jegybank, akkor ott lesznek, ahol voltak s amint hitelre szorulnak, szaladgálhatnak majd megint Poncius- tól Pilátusig. A Magyar Nemzeti Bank most kezdi meg pályafutását. Részvételüket a földmivelők a Jegybank megszervezé­sében és vezetésében csak úgy bizto­síthatják, ha a részvények egy jelen­tékeny részét megszerzik. Egy-egy részvény 100 arany korona, tehát kö­rülbelül 2 millió. papiros korona. A szövetkezetek nagy része elég erős arra, hogy legalább egy részvényt meg­szerezzen, de ez még nem elég, mert annál nagyobb lesz a befolyásuk s annál nagyobb lesz a súlyúk, minél több részvénnyel rendelkeznek. Jegyez­nie kell tehát részvényt minden tehe­tősebb gazdának, hogy a .földmivelők- nek erős képviseletük lehessen a jegybank vezetőségében. A Magyar Nemzeti Bank részvényei után 8 szá­zalék arany kamatot fognak fizetni, tehát a legjobb értékpapír lesz. Ezeket a részvényeket a szövetkezeteknek és a gazdáknak még akkor is jegyezniük kellene, ha sokkal kisebb kamatozá­súak volnának, mert sokkal nagyobb előny és haszon az, hogy a gazdák és szövetkezetek hitelét egyszersmin- denkorra biztosítják. Ha a jegybank­nál a gazdák és a szövetkezetek meg­felelő befolyást tudnak biztosítani, ak­kor nem fogják őket más dédelgetett érdekeltségek miatt háttérbe szorítani, hanem ellenkezőleg, mindenkor meg tudják védeni jogos érdekeiket. Az agráriusok és szövetkezetek ellen­ségei azért fohászkodtak, hogy a gaz­dák most is, mint igen sokszor, tu­nyák és közömbösek maradjanak sne vegyenek részt a Jegybank felépítésé­nek munkájában. Bíztak a gazdatársa­dalom hagyományos álmosságában és biztosra vették, hogy ismét a gazdák és a szövetkezetek háttérbe szorításá­val irányíthatják majd a Jegybank üz­leti politikáját. Reméljük, hogy ezúttal csalódni fognak. Az idáig vett értesülések szerint a gazdák jegyzése számottevő. Ha a dsgazda és földmives közönség nem az elvárt, kívánatos mértékben vett részt a részvények jegyzésében, ez nyilván azon múlt, hogy a kényszerült nyom­dai szünet miatt lehetetlen volt a szük­séges sajtópropagandát kifejteni. A sajtó tájékoztatásának elmaradása olyan fontos körülmény, amely meggondo­landóvá teszi, vájjon nem kell-e a kor­mánynak kitolnia a részvényjegyzé­sekre nyitva hagyott határidőt. Mert az egyszer bizonyos, hogy a társadalom minden rétegének egyformán módot kell adnunk a részvényjegyzésekre, ha azt akarjuk, hogy a Nemzeti Bank csakugyan a nemzet jogosult érdekeit arányosan felölelő intézmény legyen. A Magyar Nemzeti Bank részvényeire túljegyzés fog mutatkozni A bank junius elején kendi meg a működését — A főtanács elnöke valószínűleg Popovics Sándor lesz — Az UJ. BARÁZDA tudósítójától — A Magyar Nemzeti Bank létesítésére megtörtént a legfontosabb lépés: aláírásra bocsátották az intézet részvényeit, ami, az eddigi értesü­lések szerint, fényes eredménnyel járt. A közvélemény tőkeerős rétegei igen nagy tételekben jegyezték ezeket a részvényeket és egészen bizonyos, hogy május 7-éig túljegyzés fog mutat­kozni és nem lesz szükség arra, hogy a jegyzési határidőt meghosszabbítsák. Mihelyt az aláírás eredményét közzé­teszik, megtörténik a részvényesek rend­kívüli közgyűlésének összehívása. Itt for­mailag is kimondják a jegyintézet meg­alakulását, megválasztják a főtanácsosokat és ha a kormányzó kinevezte a főtanács elnökét, úgy nyomban hozzáfog a főtanács a bank belső megszervezéséhez, elsősor­ban az állami jegyintézet vagyonának és terheinek átvételéhez, az ügyvezetők ki­nevezéséhez és ha ezen is túl van, ami körülbelül május hó végére várható, úgy a bank körülbelül junius első nap­jaiban hivatalosan megkezdi mű­ködését. Ami a jegybank fölanácsának személyi részeit illeti, erre vonatkozólag az az értesülésünk, hogy a kormány a főtanács “Illőkévé va'ó kinevezésre Popovics Sán­dort fogja felterjeszteni. A főtanácsosokat a kormánnyal egyelérfően a jegyzésben rés2tvett nagyobb érdekeltségek jelölik ki és pedig a bankok, a gyáriparosok és a gaz­dák egyenlő számú tagot, a kormány pedig részben a minisztériumok, részben közéleti! tényezők közül fog néhány iagot válasziásra kijelölni. A vá­lasztást a részvényesek eszközük ugyan, azonban természetesen erre vofiatkozólag az előzetes megállapodások kötelezők. Ma négy hete annak, hogy a buda­pesti napilapok a nyomdászsztrájk kö­vetkeztében megjelenésüket szüneteltetni voltak kénytelenek s ez alatt az idő alatt a közvélemény a politika esemé­nyeiről csak a hivatalos kiadásban meg­jelenő Reggeli és Esti Hírek tudósí­tásaiból értesült. Az elmúlt időszakra esik a kormány pénzügyi javaslatainak nemzetgyűlési letárgyaiása, ami az úgynevezett szanálási akciónak jelenti kezdetét. Közel kéthetes tanács­kozás után, közvetlenül husvét előtt, a Ház megszavazta a külföldi kölcsön­nel kapcsolatos összes törvényjavasla­tokat és ezzel messzemenő felhatalma­zást adott a kormánynak, hogy Ma­gyarország gazdasági újjáépítésére a külföld segítségét igénybe vehesse. A nemzetgyűlés a pénzügyi javasla­ti magyar közvéleményt néhány szélső­séges pártállást: és megjelenésében nem akadályozott újság tájékoztassa, tehát inkább betiltotta a nyomdászsztrájk le­zajlásáig az összes lapok megjelenését. A nemzetgyűlés többségi pártjai, sőt a kisebbségi pártok közül is számosán a miniszterelnök és a kormány felfo­gása mellett foglaltak állást s a Ház ezen az ülésen május 14-íg ismét elnapolta magát. A belpolitika ilyenformán semmi kü­lönösebb eseményt nem mutat fel. An­nál jelentősebb azonban a szanálási törvényekkel összefüggő kormányintéz­kedések, elsősorban a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzésének megkezdése és a szanálási programm keresztülvi­telének ellenőrzésére a népszövetségi főbiztos megérkezése. A Genfben szé­kelő Népszövetség — amint ez isme­retes — a magyar pénzügyek rendezé­séhez ugyanis a maga tekintélyének su- fyával hozzájárul s a programm köz­vetlen ellenőrzésére éppen úgy mint Ausztriában, hozzánk is egy pénzügyi főbiztost küldött ki. Ez a pénzügyi főbiztos Mr. J. Smith amerikai állampolgár, igen kiváló pénzügyi szakértő, aki gazdag tapasztalatokkal! és kitűnő összeköttetésekkel rendelkezik ahhoz, hogy a külföldi magyar kölcsön le­bonyolításánál és az egész újjáépítés! programm keresztülvitelénél segltökezet nyújthasson. Amerika szabad polgára ö, aki nagy rokonérzéssel viseltetik a ma­gyar ügy iránt és bizonnyal könnyű­szerrel meg fogja győzni a magyar közvéleményt már működése elején arról, hogy benne őszinte jobaráira talál. Mr. J. Smith csütörtökön érke­zett meg Budapestre s számára és tit­kára számára a pénzügyminisztériumban rendeztek be hivatalos helyiséget, hogv közvetlen összeköttetést tarthasson fenn a magyar pénzügyminiszterrel. Szomba­ton foglalta el hivatalát s a mai na­pon a kormány egyes tagjait, így nagyatádi Szabó István földmivelésiigyi és Búd János közélelmezési minisztere­ket látogatta meg, hogy velük szemé­lyesen közelebbről megismerkedjék. A népszövetségi főbiztos munkás­ságával forr most jó időre össze Magyarország ügyeinek intézése. A gazdasági kérdések nyomulnak min­den tekintetben előtérbe és ez fogja elsősorban a nemzetgyűlést is foglal­koztatni. így a szanálási programm keresztül­vitelében az a fontos szerepe jut, hogy a szanálási törvény rendelkezése értelmében egy pártközi bizottság utján ellenőrzi a pénzügyi pro­gramm végrehajtását. Evégből egy 33-as bizottságot alakíta­nak, amelyben az összes parlamenti pár­tok számarányuk szerint részesülnek. A nemzetgyűlés egyébként a letár- gyalásra váró törvényjavaslatok közül mindenekelőtt az uj vámtarifatörvényt veszi tárgyalás alá, majd a büntetőtör­vénykönyv reformját és a törvényható­sági bizottságok újjáalakításáról szóló törvényjavaslatot veszik elől / .............. UJ MaMM S.l.Ol’lZr.I USl AKAII: negyedévre 50.000 Kor., egy SZKIlKKSZTOsEas VI. kerület, O-ntca 10. sulim iKSnnpru 1Z.0U0 kor. ügjes pílilHuy ira SOO kor., Ueirlelenilt b£ff7t kirtlfelllve] miniiennilll í'iletai almok: 43—49, 198—04, íjjel 140-V1 vasárnapokon 1500 korona. — Hirdetéseket inllll- HiegjeieiUlt BeilO KlVeieieiei flUUUenUiip Iil VlíOui VAiil,: VI. kerület, O-ntcn lO. ezlíai méter dljssabas szerint vesz fel a klaüóUlvutal. Telefon állmok: 43—49, 198—04, éjjel 140—71 1034 május 8, kedd Ara 800 korona Bádapest,TI. évf. §it sg;ím- jp A Népszövetség pénzügyi főbiztosa megkezdte működését Budapesten Mr. J. Srniih szombaton foglalta sl hivatalát — A többségi pártok a nyomdász-sztrájk ügyében a kormány mellett foglaltak állást — A nemzetgyűlés páríközi bizottsága fogja ellenőrizni a pénzügyi programm végrehajtását — Az UJ. BARÁZDA tudósítójától — tok letárgyaiása után elnapolta magát és az időközben kitört nyomdászsztrájk ügyében csak május 2-án üli össze egyetlen ülésre, amikor is a kisebb­ségi pártok szónokai — természetesen elsősorban a szocialisták parlamenti cso­portjának vezetője — a nyomdász­sztrájkkal kapcsolatosan támadták a kormányt. Bethlen István gróf minisz­terelnök az elhangzott felszólalásokra ezen az ülésen hosszabb beszédben vá­laszolt. Részletesen kifejtette a kor­mány álláspontját és rámutatott arra, hogy a kormány a nyomdászmunkás­ság bérharcában megőrizte a leg­teljesebb semlegességét, sőt a kereskedelmi miniszter utján köz­vetítő tárgyalásokat is kezdemé­nyezett a munkaadók és munká­sok között. Azt azonban nem engedhette meg, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents