Új Barázda, 1924. május (6. évfolyam, 84-105. szám)
1924-05-06 / 84. szám
U / .............. 1034 május 8. kedd Ara 800 korona Budapest,TI. évf. §it sg.rm -jp J MaMM S.l.Ol’lZr.I USl AKAN: negyedévre 50.000 kor., egy SZKIlKKSZTOsEas VI. kerület, Ontca 10. sulim iKSnnpru 17.000 kor. ügyes pililHuyira SOO kor., Ueirlelenik b£ff7t kirtlfellve] miniennilll l'iletai álmok: 43—49, 198—04, éjjel 140-01 vasárnapokon 1500 korona. — Hirdetéseket inllll- HiegjeieiUlt BeilO KlVeieieiei flUUUenUiip Iil VliOui VAiil, VI. kerület, Onten lO. ezliai méter dljszabas szerint vesz fel a klavóUlvutal. Telefon állmok: 43—49, 198—04, éjjel 140—71 A Magyar Nemzeti Bank írta Meskó Pál Földmivelő népünk boldogulása szempontjából legfontosabb feladat a mezőgazdasági termeléshez alkalmazkodó s mindenkor rendelkezésre álló, biztos hitelforrás megszervezése. Most, hogy a Magyar Nemzeti Bank megalakul, itt a történelmi időpont, mikor egyszers mindenkorra elintézhetjük a földmivelők s a szövetkezetek üzemi hitelének kérdését. Ha azonban a földmivelő nép s a szövetkezetek eltűrik, hogy közreműködésük nélkül szereztessék meg a jegybank, akkor ott lesznek, ahol voltak s amint hitelre szorulnak, szaladgálhatnak majd megint Ponciustól Pilátusig. A Magyar Nemzeti Bank most kezdi meg pályafutását. Részvételüket a földmivelők a jegybank megszervezésében és vezetésében csak úgy biztosíthatják, ha a részvények egy jelentékeny részét megszerzik. Egy-egy részvény 100 arany korona, tehát körülbelül 2 millió papiros korona. A szövetkezetek nagy része elég erős arra, hogy legalább egy részvényt megszerezzen, de ez még nem elég, mert annál nagyobb lesz a befolyásuk s annál nagyobb lesz a súlyuk, minél több részvénnyel rendelkeznek. Jegyeznie kell tehát részvényt minden tehetősebb gazdának, hogy aföldmivelőknek erős képviseletük lehessen a jegybank vezetőségében. A Magyar Nemzeti Bank részvényei után 8 százalék arany kamatot fognak fizetni, tehát a legjobb értékpapír lesz. Ezeket a részvényeket a szövetkezeteknek és a gazdáknak még akkor is jegyezniük kellene, ha sokkal kisebb kamatozásúak volnának, mert sokkal nagyobb előny és haszon az, hogy a gazdák és szövetkezetek hitelét egyszers mindenkorra biztosítják. Ha a jegybanknál a gazdák és a szövetkezetek megfelelő befolyást tudnak biztosítani, akkor nem fogják őket más dédelgetett érdekeltségek miatt háttérbe szorítani, hanem ellenkezőleg, mindenkor meg tudják védeni jogos érdekeiket. Az agráriusok és szövetkezetek ellenségei azért fohászkodtak, hogy a gazdák most is, mint igen sokszor, tunyák és közömbösek maradjanak s ne vegyenek részt a Jegybank felépítésének munkájában. Bíztak a gazdatársadalom hagyományos álmosságában és biztosra vették, hogy ismét a gazdák és a szövetkezetek háttérbe szorításával irányíthatják majd a Jegybank üzleti politikáját. Reméljük, hogy ezúttal csalódni fognak. Az idáig vett értesülések szerint a gazdák jegyzése számottevő. Ha a ksgazda és földműves közönség nem az elvárt, kívánatos mértékben vett részt a részvények jegyzésében, ez nyilván azon múlt, hogy a kényszerült nyomdai szünet miatt lehetetlen volt a szükséges sajtópropagandát kifejteni. A sajtó tájékoztatásának elmaradása olyan fontos körülmény, amely meggondolandóvá teszi, vájjon nem kell-e a kormánynak kitolnia a részvényjegyzésekre nyitva hagyott határidőt. Mert az egyszer bizonyos, hogy a társadalom minden rétegének egyformán módot kell adnunk a részvényjegyzésekre, ha azt akarjuk, hogy a Nemzeti Bank csakugyan a nemzet jogosult érdekeit arányosan felölelő intézmény legyen. A Magyar Nemzeti Bank részvényeire túljegyzés fog mutatkozni A bank június elején kezdi meg a működését — A főtanács elnöke valószínűleg Popovics Sándor lesz — Az UI. BARÁZDA tudósítójától — A Magyar Nemzeti Bank létesítésére megtörtént a legfontosabb lépés: aláírásra bocsátották az intézet részvényeit, ami, az eddigi értesülések szerint, fényes eredménnyel járt. A közvélemény tőkeerős rétegei igen nagy tételekben jegyezték ezeket a részvényeket és egészen bizonyos, hogy május 7-éig túljegyzés fog mutatkozni és nem lesz szükség arra, hogy a jegyzési határidőt meghosszabbítsák. Mihelyt az aláírás eredményét közzéteszik, megtörténik a részvényesek rendkívüli közgyűlésének összehívása. Itt formailag is kimondják a jegyintézet megalakulását, megválasztják a főtanácsosokat és ha a kormányzó kinevezte a főtanács elnökét, úgy nyomban hozzáfog a főtanács a bank belső megszervezéséhez, elsősorban az állami jegyintézet vagyonának és terheinek átvételéhez, az ügyvezetők kinevezéséhez és ha ezen is túl van, ami körülbelül május hó végére várható, úgy a bank körülbelül június első napjaiban hivatalosan megkezdi működését. Ami a jegybank főtanácsának személyi részeit illeti, erre vonatkozólag az az értesülésünk, hogy a kormány a főtanács millőkévé való kinevezésre Popovics Sándort fogja felterjeszteni. A főtanácsosokat a kormánnyal egyetértően a jegyzésben résztvett nagyobb érdekeltségek jelölik ki és pedig a bankok, a gyáriparosok és a gazdák egyenlő számú tagot, a kormány pedig részben a minisztériumok, részben közéleti tényezők közül fog néhány tagot választásra kijelölni. A választást a részvényesek eszközük ugyan, azonban természetesen erre vonatkozólag az előzetes megállapodások kötelezők. A Népszövetség pénzügyi főbiztosa megkezdte működését Budapesten Mr. J. Smith szombaton foglalta el hivatalát — A többségi pártok a nyomdászsztrájk ügyében a kormány mellett foglaltak állást — A nemzetgyűlés pártközi bizottsága fogja ellenőrizni a pénzügyi programm végrehajtását — Az UI. BARÁZDA tudósítójától — Ma négy hete annak, hogy a budapesti napilapok a nyomdászsztrájk következtében megjelenésüket szüneteltetni voltak kénytelenek s ez alatt az idő alatt a közvélemény a politika eseményeiről csak a hivatalos kiadásban megjelenő Reggeli és Esti Hírek tudósításaiból értesült. Az elmúlt időszakra esik a kormány pénzügyi javaslatainak nemzetgyűlési letárgyalása, ami az úgynevezett szanálási akciónak jelenti kezdetét. Közel kéthetes tanácskozás után, közvetlenül húsvét előtt, a Ház megszavazta a külföldi kölcsönnel kapcsolatos összes törvényjavaslatokat és ezzel messzemenő felhatalmazást adott a kormánynak, hogy Magyarország gazdasági újjáépítésére a külföld segítségét igénybe vehesse. A nemzetgyűlés a pénzügyi javaslatok letárgyalása után elnapolta magát és az időközben kitört nyomdászsztrájk ügyében csak május 2-án ült össze egyetlen ülésre, amikor is a kisebbségi pártok szónokai — természetesen elsősorban a szocialisták parlamenti csoportjának vezetője — a nyomdászsztrájkkal kapcsolatosan támadták a kormányt. Bethlen István gróf miniszterelnök az elhangzott felszólalásokra ezen az ülésen hosszabb beszédben válaszolt. Részletesen kifejtette a kormány álláspontját és rámutatott arra, hogy a kormány a nyomdászmunkásság bérharcában megőrizte a legteljesebb semlegességét, sőt a kereskedelmi miniszter útján közvetítő tárgyalásokat is kezdeményezett a munkaadók és munkások között. Azt azonban nem engedhette meg, hogy ti magyar közvéleményt néhány szélsőséges pártállást, és megjelenésében nem akadályozott újság tájékoztassa, tehát inkább betiltotta a nyomdászsztrájk lezajlásáig az összes lapok megjelenését. A nemzetgyűlés többségi pártjai, sőt a kisebbségi pártok közül is számosan a miniszterelnök és a kormány felfogása mellett foglaltak állást s a Ház ezen az ülésen május 14-ig ismét elnapolta magát. A belpolitika ilyenformán semmi különösebb eseményt nem mutat fel. Annál jelentősebb azonban a szanálási törvényekkel összefüggő kormányintézkedések, elsősorban a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzésének megkezdése és a szanálási programm keresztülvitelének ellenőrzésére a népszövetségi főbiztos megérkezése. A Genfben székelő Népszövetség — amint ez ismeretes — a magyar pénzügyek rendezéséhez ugyanis a maga tekintélyének súlyával hozzájárul s a programm közvetlen ellenőrzésére éppen úgy mint Ausztriában, hozzánk is egy pénzügyi főbiztost küldött ki. Ez a pénzügyi főbiztos Mr. J. Smith amerikai állampolgár, igen kiváló pénzügyi szakértő, aki gazdag tapasztalatokkal és kitűnő összeköttetésekkel rendelkezik ahhoz, hogy a külföldi magyar kölcsön lebonyolításánál és az egész újjáépítési programm keresztülvitelénél segítőkezet nyújthasson. Amerika szabad polgára ő, aki nagy rokonérzéssel viseltetik a magyar ügy iránt és bizonnyal könnyűszerrel meg fogja győzni a magyar közvéleményt már működése elején arról, hogy benne őszinte jóbarátra talál. Mr. J. Smith csütörtökön érkezett meg Budapestre s számára és titkára számára a pénzügyminisztériumban rendeztek be hivatalos helyiséget, hogy közvetlen összeköttetést tarthasson fenn a magyar pénzügyminiszterrel. Szombaton foglalta el hivatalát s a mai napon a kormány egyes tagjait, így nagyatádi Szabó István földmivelésügyi és Bod János közélelmezési minisztereket látogatta meg, hogy velük személyesen közelebbről megismerkedjék. A népszövetségi főbiztos munkásságával forr most jó időre össze Magyarország ügyeinek intézése. A gazdasági kérdések nyomulnak minden tekintetben előtérbe és ez fogja elsősorban a nemzetgyűlést is foglalkoztatni, így a szanálási program keresztülvitelében az a fontos szerepe jut, hogy a szanálási törvény rendelkezése értelmében egy pártközi bizottság útján ellenőrzi a pénzügyi programm végrehajtását. Evégből egy 33-as bizottságot alakítanak, amelyben az összes parlamenti pártok számarányuk szerint részesülnek. A nemzetgyűlés egyébként a letárgyalásra váró törvényjavaslatok közül mindenekelőtt az új vámtarifatörvényt veszi tárgyalás alá, majd a büntetőtörvénykönyv reformját és a törvényhatósági bizottságok újjáalakításáról szóló törvényjavaslatot veszik elő.