Új Barázda, 1924. június (6. évfolyam, 106-128. szám)

1924-06-01 / 106. szám

3 Élelmiszerárak — Május 31-én — A miniszterelnökség sajtóosztálya közli: A Központi Vásárcsarnokban a közvetlen fogyasztás részére történt eladásnál ki­alakult átlagárak a következők: Marhahúsok eleje elsőrendű 36.000, má­sodrendű 29.000, hátulja elsőrendű 44.000, másodrendű 38.000; borjúhús eleje első­rendű 32.000, másodrendű 28.000, hátulja elsőrendű 48.000, másodrendű 36.000; sertéshús: oldalas 36.000, comb 42.000, karaj 48.000, zsír 36 000, hás 36.000, olvasztani való szalonna 32.000, füs­tölt- vagy paprikásszalonna­­; sertés­­tepertő 40.000, birkahús eleje 18— 24.000, hátulja 22-32.000. Tej 5700, tejfel 20.000, tehéntúró 16.000, tömbvaj 90.000, főzővaj 80.000, tojás 1400, bur­gonya, fehér 2200, woltman 2200, ella 3600, rózsa 3600, fehérbab 8000, fürjbab 9000, vöröshagyma 5000—6000, kelkáposzta —, vegyes zöldség 26.000—30.000, savanyúkáposzta 6000, fokhagym­a 9000—14.000, paraj 8000, sóska 8000, fejessaláta darabja 500— 1000, kalarábé darabja 2000—4000. Kenyér, fehér, péknél 5300, viszontelárusitónál 5550, félbarna, péknél 5000, viszontel­árusitónál 5200, barna, péknél 4200, viszontelárusitónál 4350, rozskenyér, péknél 1öna, viszontelárusitónál 5202, zsemle, péknél, 410, viszontelárusitónál 430. Az álom szép, az élűt szomorú... A tengerbe dobott palack történtté Newyork közelében nemrég egy palac­kot fogtak ki a tengerből, mely le volt pecsételve. Felbontották és a palackban a következő levelet találtak: „Ezt a palac­kot Dublin közelében Kingstownnál dob­tam a tengerbe 1882 december 4 én. Eli­­sabeth Kinch, Pavehane Kingstown, 48 éves vagyok, remélem egy­­szép fiú meg­találja és visszahozza.“ Megtalálása után a lapok megírták az esetet, mire néhá­nyan kíváncsiságból a megadott címre ér­deklődő leveleket írták. Egy Mre. Ryan nevű, ugyancsak Kingstownból-Newyorkba származott hölgy, volt az egyetlen, ki­ vá­laszt kapott levelére. Ebben a válaszban az egykor 40 éves csinos Elisabeth Kinch ma már mint Mrs. Befine elmondja, hogy ma már nem romantikus leányka, hanem egy szegény nyomorgó hadiözvegy, ki hat­van esztendős és a háború alatt elesett férjének nyugdíjából él. Azt is­ elmondja Mr. Befine, hogy valaha nagyon szerette a matrózokat és így gondolta legvalószí­nűbbnek, hogy egy vállalkozó szellemű hajós er­te jön. Közben azonban múltak az évek, máshoz ment férjhez, aki nem volt tengerész és ő már csak egy megtört öregasszony, így cáfol rá az élet a leány­­álmokra. .. Évforduló­­ 1845. A „Budapesti Híradó" június­t jelenti. Őfelsége az ország­­ közlekedési ügyeinek vezető- UKI­ABAZDA Durva vallásgyalázás a pécsi egyetemen Szigorú elégtételt követel a keresztény közvélemény — Az ÚN BARÁZDA tudósítójától­­— Felháborítóan durva botrány történt tegnap délben a pécsi egyetem orvos­karán a boncteremben, ahol a hallga­tók nyugodtan végezték munkájukat, mikor az ottlévő zsidó egyetemi hall­gatók közül az egyik egy fogkefét vízbe mártott, azzal meghintette a bonc­asztalon fekvő hullát és a katolikus te­metési szertartást utánozva, a Circu­m­­ae der­untot énekelte. A teremben lévő zsidó hallgatók az egyházi szertartás kigúnyolása után ezt a megjegyzést tették a holttestre: .. Most­­ már mehetsz­­ a menyor­­szágból A katolikus temetési szertartás kigú­nyolása nagy felháborodást váltott ki a keresztény hallgatókban, akik azon­nal el is távoztak a boncteremből. Az utcán a zsidó hallgatók rátámad­­tak a keresztényekre és a hirtelen ösz­­szesereglett' 'cionista sportifjakkal együtt agyba-főbe verték őket. Nagy József dr., az egyetem rektora, nyilatkozott a felháborító­ botrányról és nyilatkozatá­ban megál­lapította, hogy a keresztény vallás gyalázása csakugyan megtörtént a zsidó hallgatók részéről s hogy az utcán a zsidók kezdték a verekedést. A keresztény hallgatók mindvégig nyu­godtan,­­ csendesen viselkedtek.. Az ügyben szigorú vizsgálat indult meg. - & sztrájkoló Szénbányász@k kSzött faépítesenek a selgófai*sémi sasombicSérc bányatelepei A sztrájk okai és várható következményei A munkásság hangulata — Az Új BARÁZDA kiküldött munkatársától — Salgótarján, május hó 20. Csaknem, két hét óta járo­k bánya­telepről bányatelepre, hogy a rr.o t.n', a sztrájkok tört.'netében szók.t­an t*. nagyarányú szénbányászsztrájk '(■ ten­ői. tájéko.o.-á­t szerezzek. B.gl alja, Zag­yvgpátfalvr, Kazár, ,m­r.a. Ka­­rancsheszi, Karancsilja, K st.r.nye, S..I gitár já.: környékének csaknem minden számottevő telepét felkeresem. Valósá­gos templomi .csen­d fogad e te ereken. A lakóházat­ körül lézeng egy-két em­ber, az aknák, ajtajai lezá­rva, a." vasuti, cineken félnaponként :.. .o­­. csá el egy- egy villanyos* vagy keskeny vágányt* gőz­­vonat. ’ Egyedid talán a "MáV salgótar­jáni szénrakodó ,telepín, vany egy kis mozgalmas élet, mert a vak­nak szén­szükségletét minden sztrájk dacára el kell látni. Máskor sz­trájk idején tele voltak legalább a kocsmák, az utcákon is vitatkozó csoportokat lehetett találni, most ez mind megszűnt. Általános szesz­tilalom van. Az italkimérők n'pt-l­ink A sztrájk sem jelentkezik általános munkácsom­ágban, mert a sz­trájkolóknk több mint ötven százaléka dolgozik, még­pedig ami igazán örvendetes, se­rényen végzi az elmaradt mezőgazda­sági munkát. Mi volt a sztrájk oka? Kétféle. Az meg a tíz százalékos bérjavítást, ami­­ állítólag, nem illette meg őket, a­­szo­ciáldemokrata párt vezet­ősé­g parancsára országszerte abba­hagyták a munkát. A másik ok az, hogy a magyar szén­­bártyaválalatok, a túltermelés következ­tében nem bírva el a külföldi jobb mi­­nőségű szén versenyét, üzem- és lét­számcsökkenésre törekedtek s, ezt va­lószínűleg a szociáldemokrata pártve­­zetőség elhamarkodott lépése után rö­videsen­­el is fogják érni. A sztrájk eredete különbélt , sokkal messzebbre nyúlik vissza. A­­bányászok kedvezmé­nyes ellátását, amely, a mostani "drága világban igazán sokat jelentett, éppen, a szociáldemokrata párt kezdeményezé­sére szüntették meg. A drágaság nőt­­tön kilőtt, a munkásság csakhamar ta­pasztalni kezdte, hogy az »index« vol­tak­épen semmi más, mint humbug, mert Salgótarján és vidéke áruuzsora szem­pontjából felülmúlja még talán Buda­pestet is. Emiatt voltak minden meg­egyezés ellenére a folytonos béreme­lési kérelmek, amelyeket a bányaválla­latok természetesen nem igen teljesítet­tek. Igaz az is, hogy a magyar szénter­melésben határozott túltermelés volt. Ugyannyira, hogy a szénvásárlók már 1921. június 1. vasárnap ■nőségét s amiatt a selejtes szenét, sű­rűn utasították vissza, holott nemrégi­ben , még , örült valaki, ha akármilyen silány szénhez hozzájuthatott. Beszél­tem egyik nagyobb telep vezetőjével, aki nyíltan bevallotta, hogy­ még­ ez­előtt­ két hónappal a telep bányái nem kevesebb, mint napi 70—80. vagon sze­net produkáltak, a legutóbbi, időben már a' leggondosabban 'rostált'lés vá­logatott szénből sem" tudtak többet 10 —12 vagonnál elhelyezni. Egymásután tagadták meg a silány minőségű szenek átvételét. ‘ Ma,még van szén, de miután hosszú sztrájkot jósolnak, előrelátható faj oity­­nyira megapadnak a készletek, hogy az őszre, ha felveszik az­ üzemet, szénin­­ség várha­tó. ,Mi lesz ennek a következ­ménye? A jámbor, birkatürelmű... fo­gyasztó fogja az árát megint­­ megfi­zetni, az, őszre tehát minden körülmé­nyek között el lehetünk készülve a szén jelentékeny megdrágulására. • .. Sajátságos ez a mostani • sztrájk. Semmi rendzavarás nincs (ezt elsősor­ban a rendőrség­ és csendőrségi erélyes mindamellett humánus és körültekintő intézkedéseinek­­ lehet tulajdonítani), a munkásság , hangulata sem mondható le­­hangoltnak. Ennek­­egyszerű magyará­zata az,­hogy körülbelül 50—60 százalék azonnal talált megfelelő foglalkozást. Az­ elmaradt mezőgazdasági munkák szinte várták a dolgos kezeket. A fal­vak határaiban mindenütt folyik seré­nyen a munka. Kisternyén például a katolikus egyházközség erdejét­ termelték ki. Feljebb Hatvan vidékén, a cukorrépa munkálatok folynak nagyban.’­Serényen­­folyik a krimiplikanálás, tengeri ülte­tés,­­ szénakaszálás, míg­ más­­időben ezekre a munkákra alig lehetett embert kapni. Folynak az útjavítási, háztataro­­zá­si munkálatok is." Ez a körülmény talán szintén hosszabbá teszi a sztrájkot, mert a közelgő aratásra máris...csak­nem mindenhol leszerződtek a­­csoportok­­ ,a­ föld­ alatt dolgozó bányászság tér-e­mészetszerűleg­­ szívesebben végzi a me­zőgazdasági munkákat, mint az egész­séget roncsoló földalatti fúrást. A kemény napok most fognak be­következni. A munkások bérétől­ vissza­tartott összegeket a napokban fogják kifizetni, ez lesz az utolsó pénz, amit a bányászsereg a társulatoktól kér. Ezentúl a szociáldemokrata párt sztrájk­­pénztárának kell a munkások ellátásá­ról gondoskodni. Hogy ezeket a mil­liárdos összegeket a pénztár honnan te­remti elő, azt csak a beavatottak tud­­­ják. Vannak kósza, ellenőrizhetetlen hí­rek, amelyek arról suttognak, hogy a bányák vezetősége és a szociáldemo­krata pártvezetőség nagyon jól megér­tik egymást. Ilyesminek* azonban nem

Next