Új Barázda, 1924. október (6. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-01 / 205. szám

^ipka zsír, Ripka hús Ripka perenc, a főváros uj kormány­biztosa, nagyon derék magyar ember. Azok közé a keresztény közéleti fér­fiak közé tartozik, akik a keresztény politikát nem szólamokban keresik, hanem gyakorlati téren, az alkotó mun­kában. Praktikus ember Ripka Ferenc, aki tudja, hogy a puszta szó nem elég a lelkek életbentartására, hanem azután is kell nézni, amiből él az em­ber. Végtére is még a szerelem sem tartós sült krumplin. Ripka tudja ezt s éppen ezért azzal a programmal vette át a főváros kormánypálcáját, hogy olcsóbb élelmet hoz a piacra. — „Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs .. .* — mondja a nóta s mondja a magyar gazda is az idei termés t!án. De ritka a búza a külföldön is. Ott se olcsóbb, mint itthon. Ellenben rájött Ripka Ferenc, hogy a zsir és a mis sokkal, de sokkal olcsóbb Ameri­kában, mint Budapesten. Mi követ­kezik ebből? Az, hogy Ripka húst, Ripka zsírt akar hozni Amerikából a pestieknek. A nóta nem uj. Hallottuk mi ezt már. A háború előtt Bárcziék fújták ezt a nótát. Argentínai fagyasztott hús volt akkor is, még a háború előtt, az a varázsétel, amivel a drágaságot a íőváros meg akarta szüntetni. Akkor is kiábrándultak a fagyasztott húsból, most is ráunnak. Ripka Ferencet nagyon komoly és jóindulatú szociálpolitikusnak tartjuk. Nem kételkedünk benne, hogy jót akar. De higyje el, nem ér célt az amerikai behozatallal. Hogy agrárius önzésről ne beszéljenek, mi nem tiltakozunk ellene. Még azzal se törődünk, ha egy bizonyos próbaszállitmányra a kormány vámmentességet ad a fővárosnak. Jobb, ha a főváros maga jön rá, hogy nem is olyan olcsó az az ehetetlen fagyasz­tott hús, amint nem lesz olcsó az a hig amerikai zsir se. De ha a próba nem sikerült, ne kedvetlenedjék el a kormánybiztos. Nézzen körül s észre fogja venni, hogy nem is kell Amerikába menni. Kap olcsó húst és olcsó zsírt a magyar — falvakban is. Budapesttől néhány kilométerre olcsó a vágómarha, nagyon olcsó a kukorica. Csak Budapesten lesz drága. A termelő nem drága, hanem a közvetítő, a sok közvetítő drágítja meg az élelmiszert. A tej a termelőnél 1700 korona, Budapesten 5600. A burgonya a termelőnél 700— .'jOO korona, Budapesten 2000. A pesti közvetítő majdnem mindenért három­szor annyit kér, mint a vidéki termelő. Kolombus tojása hát az egész hús-és zsirkérdés. Ha a közvetítés tultengése Kövess tábornagy temetése a drágaság oka, ki kell kerülni a köz­vetítő láncot. Ne menjenek olcsó hus­ért Amerikába. Nagyon messze van az. A magyar falu sokkal közelebb kiássd van. Itt jobb is, olcsóbb is. Aztán talán az se utolsó dolog, hogy ez magyar, az meg spanyol... Rendkívüli hiteleket nynjíanak a kisiparosoknak Értekezlet a kisipari hiteltől A vidéki kisiparosságról külön gondoskodnak — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A kereskedelemügyi minisztériumban ma délben értekezlet volt a kisiparos­ságnak nyújtandó hitel kérdésében. Az értekezleten Walkó Lajos kereskede­lemügyi miniszter elnökölt és résztvett azon a pénzügyminisztérium részéről Szabóky Alajos államtitkár, a Nemzeti Bank részéről Elischer Gyula helyet­tes igazgató, a Pénzintézeti Központ képviseletében Pásztor Miksa vezér- igazgató, Baross Gábor dr., a Posta­takarékpénztár vezérigazgatója, a buda­pesti Ipar- és Kereskedelmi Kamara részéről BHtner János, az ipari osz­tály elnöke, az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezete képviseletében Kult- sár József igazgató, Soltész Adolf dr., az Országos Iparegyesület igazgatója, Pálffy Dániel, az Iparosok és Keres­kedők Országos Pártjának elnöke és a főváros részérői Purébl Győző tanács­nok. Az előadói tisztet Frilz Géza dr. kereskedelmi miniszteri tanácsos töl­tötte be. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter a szaktanácskozást megnyitó beszédé­ben rámutatott arra, hogy már a há­ború előtt is a magyar kisiparosság­nak a hitel kérdésében nagy nehézsé­gekkel kellett megküzdenie, amelyekhez ma még az anyagi nehézségek nagy tömege is járul. Az érdekeltségek képviselőinek felszó­lalása után az értekezlet megállapodott abban, hogy miután a gazdasági hely­zet feltétlenül szükségessé teszi, hogy az iparosság újból ipari hitelben ré­szesüljön, ezért az egyik fővárosi hi­telintézet és az iOKSz rendkívüli hite­leket fog kapni, amelyeket elsősorban a kisiparosság váltóinak leszámítolá­sára kell fölhasználni. Ami a vidéki hi­teligények kielégítését iileti, a Pénzinté­zeti Központ igyekszik majd módot ta­lálni arra, hogy vidéki tagjai, utján ki­elégítse a kisiparosság hiteligényeit. Erre vonatkozóan a miniszter megbíz­ta Pásztor Miksát, a Pénzintézeti Köz­pont vezérigazgatóját, hogy részletes tervet dolgozzon ki, amelynek megvita­tására mához egy hétre a minisztérium­ban újabb értekezlet lesz. Káliay Tamás beszámolója Rállay Tamás nemzetgyűlési képvi­selő kemeesei beszámolóját az eredeti tervtől eltérően október hó 12-én tart­ja meg. A beszámolón jelen lesz Beth­len István gróf miniszterelnök, több miniszter és a Keresztény Kisgazda-, Földmives* és Polgáripárt számos tagja. A román külpolitika a félelmen alapszik Miért lépatt be Románia a kis- ántántba ? — Ha a képzeli magyar veszedelem elmúlik, a kisántánt ia feloszlik — Egy angol táp az oláh külpolitikáról Az egyik ango! folyóirat szeptem­beri száma »Románia külpolitikája« c'm alatt cikket közöl, amely többek kö­zött ezeket mondja: A román külpolitika az utóbbi évek­ben állandóan azon a félelmen alapult, amelyet az állam a körülötte lévő meg­csonkított országokkal szemben érez. A kisántánt Beries-féle tervének valódi alapja az elrabolt területek biztosítása volt s ez voit az oka annak is, hogy Románia belépett a kisántánt kötelé­kébe. Kétségtelen, hogy Románia nem lépett volna be, ebbe a reánézve ter­mészetellenes szláv szövetségbe, ha nem nyomná el magyar, német, rutén és szerb kisebbségiU. Magyarországtól pél­dául nemcsak vegyeslakosságu terüle­teket vett el Románia, hanem olyan nagykiterjedésü határvidékeket is, ame­lyeken szinmagyar lakosság él, melyet az uj állam felháborító módon kezet. Románia még mindig ragaszkodik ahhoz a szövetséghez, ameiy eddig csak meg­aláztatásokban részesítette. Áll ez a tény annál inkább is, mert az úgyneve­zett magyar veszedelem, amelyet a 35.000 főnyi magyar hadsereg a kis­ántánt 5 milliós hadseregeivel szem­ben jelent, csak ürügyül szolgálhat — a nagy hadseregek és komplikált po­litikai rendszerek szervezésére. Szerbia rossznéven veszi Romániának Bulgáriával való kacérkodását, de fel­háborítja Romániának a bánáti szer­bekkel szemben tanúsított bánásmódja is, akik egyébként osztoznak valantény- nyi romániai kisebbség sorsában. Ennek következtében Belgrád felháborodva uta­sította vissza a Romániával való orosz­ellenes szövetség gondolatát. Ez év elején a román sajtó Olaszor­szágnak udvarolt s tervbe vettek egy római és madridi királylátogátást is. Eközben Franciaország felé is tájéko­zódott Románia, mire Mussolini a ki­rálylátogatás tekintetében emelt akadá­lyokat. A királylátogatásnak ugyanis csak akkor kellett volna megtörténnie, ha Románia a körülbelül nyolcvan­millió leit kitevő olasz követeléseket megfizeti. Ezt nem ígérték meg s Mussolini lemondotta a látogatást. A madridi meghiúsult látogatással kap­csolatosan pedig azt az okot hozta fel, hogy ott Zita királyné lépett volna köz­be, aki állítólag ellensége Romániának. Bármi volt is az oka a meghiúsult ki­rálylátogatásnak, Romániának tudomásul kellett vennie, hogy legközelebbi test­vérnemzetei nem helyeslik a román po­litikát. A cikk azzal a gúnyos megállapí­tással végződik, hogy a zseniális ro­mán külpolitika Oroszország bekeríté­sére törekszik, ez azonban — különö­sen a déli határon — aligha fog si­kerülni. ( y fa w*T-3 - 7 7 | ÁTVETI* .X október 1, szerda Ara IOQO korona Budapest, VI. évi. 205, sa. V.I.OZ’IZIMÉSI AKAU: negyedévre 58.000 kor., *ej *ZI£HltKS»IÓ«EOi i W.. kerOJet, Ó-n.on 10. Meíleleelk kétlé mindenné, Bjjjaflffiffi, " !Fs méter ilCjszahAs szerint ven f«l » fcfuddlitvatol. Tolofon fsüuiokt 4x^40, 108—01, *JJ«I 140 é\

Next

/
Thumbnails
Contents