Új Barázda, 1924. november (6. évfolyam, 232-257. szám)
1924-11-01 / 232. szám
a Szabó István, a magánember „A kis unokák többet érnek minden politikánál ” Az egyik fővárosi napilap munkatársa hosszabb cikkben számol be nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszternél tett látogatásáról és a vele folytatott beszélgetésről. A cikkből lass,főkint testet ölt Szabó István, a magánember. Jóindulatú, nyílt szeme jóságot sugároz, szavai pedig a magyar ember becsületes, józan, komoly és okos gondolkozásáról tanúskodnak. Nem ravasz diplomata. — Kötelességciulásból tettem csak azt, amit tettem és sohasem voltak előre kieszelt terveim — mondja. — Nem is vágyódtam soha a rangra vagy a címekre, mindez, csak úgy magától jött. I . Egyszerű és szerény ember a miniszter, aki nehezen szokta meg a kegyelmes uramozást s ha haza kerül, meg sem engedi, hogy igy titulálják. — Nem leszek én otthon a falu csúfja. Pista bácsi vagyok •én otthon a fiataloknak és kedves komám a régi pajtásaimnak. Élete becsületes, nehéz munkában telt el. Büszkén erűsíti, hogy fiatalkorában híres, jó kaszáló volt. A miniszterséget köteles tehernek érzi. Vallatta az ország, a magyar nép érdekében. Pedig nagyon megérzi ennek a munkának a súlyát. Aztán a családjára fordítja a szót s ekkor felragyogott a szeme: — A családi életem nyugodt és egyszerű, sohasem volt. Istennek hála, semmi bajunk. És még a 78 esztendős édesanyám is, '■aki sohasem volt Pesten, van két menyecske-leányom és négy gyönyörű unokám. Ezek többet érnek minden politikánál. Csupa melegség, amit mond -- írja a hírlapíró. — Közvetlen, Őszinte, melengető pillantása.- Most, sem tartja magát semmivel sem nagyobb úrnak, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, amikor napszámban dolgozott az erdőn... Automobilos rablók vakmerő támadása A kirabolt utasokat az utsztili fákhoz kötözték New Yorkból Írják: A Morristownból Whippangba vezető úton öt álarcos, állig felfegyverzett rabló robogott egy hatalmas autóban. Egyszerre feltűnt velük szemben egy luxusautó, amely udvariasan és az előíráshoz híven az út jobboldalára tért.A rablók azonban hirtelen eléje kerültek. A két autó öszszeütközött. A rablók ekkor a megrémült utasokra vetették magukat és elszedték minden pénzüket és értéküket. Miután a saját autójuk használhatatlan lett, áttelepedtek a luxuskocsiba és az útnak egy jó részét a kifosztott utasok társaságában tették meg. Az út egyik elágazásánál megálltak, az utasokat leszállították és mindegyiket egy fához kötözve tovarobogtak. A szerencsétlen utasokat csak órák múlva szabadították ki kínos helyzetükből. A vakmerő rablókat nyomozzák. Meghívó a Szikszói Villamos Mezőgazdasági Üzemi Szövetkezet, szikszói bejelentett cég, f. évi november hó 8-án (Dr Boross Lajos ügyvédi irodájában) megtartandó 1923. évi rendes közgyűlésére, melyre a tc. részjegytulajdonosait tisztelettel meghívja az Igazgatóság. Tárgysorozat: 1 Igazgatóság és felüigyelőbizottság jelentést. 2. Mérleg: és Eredményszámla bemutatása és a nyereség feletti határozathozatal, 3- A felmentvény megadása, 4. Azőkönyv hitelesítésére való kirendelés, 5. Esetleges indítványok Budapesten az újságárusboldékban kapható az „Új BARÁZDA** JJ BARÁZDA Út a boldogulás felé Saját földjén épít egy rokkant, aki tavaly még cigarettaárusításból és koldulásból tengődött Vendégfogadó a régi betyárcsárda helyén Rokkant vitézek reménybeli faluja a szandál erősök mellett — Kocsizás a Tisza mentén — Az ÚJ BARAZPA tudósítójától — Egy alkalommal, amikor kocsin bejártam Szolnok környékét, a Szolnok- Rákóczifalvai után nem éppen érdektelen anyag kínálkozott nyomdafesték alá. Ahogy a Tisza-hídon átjutunk, jobbról, a Védőgáton túl, hatalmas legelő terül el a Tisza hajlásában. Minden évben víz alá kerül ez a föld s amikor a V12 lefolyik róla, buja fű kínál hűséges táplálékot az állatoknak. Amióta ezt a 650 holdas területet a szolnoki legeltető társulat megkapta, az itteni állatállomány erősen gyarapszik. Az útés a védőgát közötti földsávok a tisztviselők és földnélküli munkások között osztották ki. Az. országúttól balra, az út és a holt Tisza közötti sávot, Szolnoktól a kisszandai juhászat majorjáig, ugyancsak kisajátították. Ezer négyszögöles parcellákban osztották ki kisemberek — javarészt tisztviselők — között. Ezeken a területeken házakat akarnak építeni az új birtokosok és kertgazdálkodást és gyümölcstermelést szándékoznak meghonosítani, mert erre a vízmelleti terület igen alkalmas. A holt Tisza övezi , körül a mintegy 2000 holdnyi AKH-sigetet, amely egészen a szajoli határig nyúik. Mintegy 50—60 tanya épült a szigetin, amelynek birtokosai javarészben szolnokiak A sziget földje 5—50 holdig terjedő birtokokra oszlik meg. A szandai szólókmellett, közvetlen az eperfákkal szegett országút mentén, elterülő ISO kataszteri hold szántát a hadirokkantak és özvegyek között osztották szét. Legalább két holdat kaptak a rokkantak, de vq£ közöttük olvrh is, aki hármat kapott. a * . Ahogy az út elfordul a szandai szőlők mellett, a rokkantak földjének csücskében kútépítés körül szorgoskodik egypár ember. A kukoricával bőven telt góré mellett félig készen áll egy nagyobb faépület. Hallom, hogy az egyik rokkantnak a telke ez. Megállítom a kicsit és a dolgozók mellett játszadozó gyerekek közül odahívom az egyiket. A telek gazdijával óhajtanék beszélni, ő nincs itt, csak a felesége. Előhívják. A faépületből jön elő a munkája mellől, az asszony, Kovács Máté százszázalékos rokkant felesége. Eleinte bizalmatlan, én nem tudja miért érdekel a sorsuk, de aztán, mikor megmondom, hogy pesti újságíró vagyok, szépen elmondja kérdéseimre, hogy az ura, aki egyik lábát hagyta ott a háborúban, a vagyonváltságföldből tavaly 3 holdat kapott — Bevetették-e a földet is — kérdezem. — Bevetettük kérem mind a három holdat. Egy holdat árpával, majdnem másfél holdat kukoricával. A többi földet ' krumplinak, dinnyének, paradicsomnak' és zöldségnek «ábfukv termett is benne szépen. — Mennyi volt a termésük? — Az egy hold árpaföld 5 názsa árpát adott, a nem egészen másfél holdon 20 mázsa cfüves kukáés ránk termett. A kerti vetemíny még a legjobban fizetett. Az árpából a megyei átlagos termés holdanként 5 mázsz. Jobb uradalmi főidőn természetesen több íz termett A kukorica átlagos termése csövesen holdanként 16—18 mázsa. Kovácsék kukoricatermése tehát nem maradt el nagyon az átlagos terméstől, árpatermésük pedig megütötte az átlagot. Aztán még van egypár kérdésem az asszonyhoz. — Volt-e valamijük, amivel kezdhettek? — Nem volt nekünk bizony semmink.Kétévvel ezelőtt még nagy nyomorúságban voltunk. Csak úgy tudtuk fentartani a kilenctagú családot, hogy én dolgoztam, az uram meg koldult és cigarettát zárulgatott, mert bizony a rokkantilleték igen kevés volt. — Hogyan segítettek magukon? — Kölcsönt kaptunk, abból szereztük be a legszükségesebbet. — Mégis mennyit hozott eddig a föld? Erre a kérdésre a válaisz egészen meglepő. — Hála Isten, szépen hozott. Igaz, hogy meg is dolgoztunk érte valamenynyien, apraja-nagyja. Az egész kölcsönt visszafizettük, azonkívül van egy lovunk, meg egy tehenünk . Látom, építenek is. Erre is futja a föld jövedelméből ?• I ■ ■ . A gőtét építettük, meg most építjük az ideiglenes faházat és a kutat. Erre futja. Hanem a tavasszal rendes házat akar építeni az uram. A faház majd jó lesz pajtának vagy beállónak, mert tetszik tudni, korcsmát szeretne nyitni az uram. Régen is az volt itt, még a betyárvilágban. — Eszerint maguk nem panaszkodhatnak ? — Nem, hála Istennek. Pláne, fia a korcsma is meglesz. Lehet, hogy tavasszal el kell adnunk a tehenét, hogy építhessünk, de ha kapunk kölcsönt, akkor talán megmaradhat. Vályogból építjük a házat magunk, nem kell hozzá sok pénz. A szandai szönökben van kápolna és iskola, a gyerekek idejárhatnak, nem kell bemenniuk Szolnokra Az asszony kérdésemre még elmondotta, hogy eddig bért nem fizettek, mert nem tudják, hogy mitkell fizetni. Jobban szeretnék, ha fizeltetnének már, nehogy egyszerre nagyobb summát tegyen ki a bér. Ezután elköszöntem Kovácsnétól, aki visszament övéi közé folytatni az abbahagyott munkát. Jóleső érzéssel hajttattam tovább. Kovácsék esete érdekes és megnyugtató. Nem is olyan régen még koldus és sarki cigarettaárus volt Kovács és nagy családjával a nyomorúsággal küzködött. Nem volt semmi, nem hívták senkinek, neki se volt semmije. Szánandó koldus, akinek pár koronákat nyomtak a markába. Ma 3 hold jóidőt tart a magáénak — biztos, hogy testsokára meg fogja váltani — tehene, lova, kis faépülete van és ha meglesz még a korcsma is, nem cserél majd senkivel. Az volna jó, ha az ilyen Kovács Mátékkal nemcsak szórványosan talalkozhathat az ember, ígykellene eljuttatni minden rokkant vitéztaz utcasarokról, a saját kis földecskéjére. Odébb — a rokkantak földjei mellett — mégegyszer megálltam. Sára hatai rokkant hozzátartozójával hönéltem , aki elmondta, hogy a két és félhold földjét felesben mivelték meg Kukori 1934. november 1. szombat cát termeltek. Az ő termésük jobb volt, mint Kovácséké és elérte az átlagot. Az után, Rákóczyfalva felé jobbról, a fák mögött a szandai szőlőtelep huzódik meg. Balról nyúlnak el a rokkantak és hadiözvegyek 2—3 holdas földecskéi. Mintegy százan butokolják az út mentén fekvő hatalmas táblát. Jó homokos föld, megterem benne minden. Már csak a ház hiányzik ahhoz, hogy az uj birtokosok itt letelepedhessenek. Egy-két év múlva házacskák fognak nőni az út mentén, s egész kis falu létesül itt is. Olyan rokkant vitézek és hadiözvegyek faluja, akik nem zúgolódnak, hanem dolgoznak és boldogulnak. K. Somody István. Halotak napjára felment a virág ára Ötvenezer korona a legolcsófcfa koszorú Az idei Halottak napján a temetőkben is nyoma lesz a drágaságnak. A halottai iránti kegyeletét lerovó közönség ugyanis az idén kevesebb virággal fogja elborítani kedvesei sírját, mert a virágok és koszorúk szinte megfizethetetlenül drágák. A legolcsóbb koszom 50.000 koronába kerül, de a valamivel szebbért már százezreket is elkérnek. Különösen drága a fenyő. A legolcsóbb az őszirózsa, ebből 20.000—30.000 koronáért már szép kis csokrot lehet kapni. Egy szál krizantém legalább 5000 koronába kerül, de a valamivel szebb, nemesebb fajtáért 10.000— 15.000 koronát is kell fizetne Az idén tehát kevesebb lesz a Virág, de mélyebb lesz a gyász. Ötezeréves kertígcsóflakot találtak Tószegen A Nemzeti Múzeum régebb idő óta folytat ásatásokat a Tószeg melletti Laposhalmon, mely az ásatások folyamán őskori halásztelepnek bizonyult. Települési rétegei bronzkori és kőkon tárgyakat hoztak napvilágra. múlt évi ásatások során Márton Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott tisztviselője, egy kéregcsónak kiálló végére bukkant a kőkori rétegben. A kiálló részt az idei tavaszi áradások elvitték, míg a meglevő, mintegy 180 cm. hosszú töredéket a napokban emelték ki és hozták fel a Magyar Nemzeti Múzeumba. A kiemelés munkáját Tompa Ferenc múzeumi őr végezte, akinek mérései szerint a csónak mintegy 3 méter hosszú, 167 cm. széles és 35 — 40 cm. mélységi kanóc felvetett._ A kulturréteg, amelyből kiásták, a Krisztus előtti harmadik évezrednek felel meg. Utánzatoktól áradojnak! Az őszi idény beálltával mind a gazdaságnak érdeke, hogy idejében beszerezze HAKKY merevített hahsánnifent, mert csak ezzel óvja és gondozza megbízhatóan a lószerszámot csizmát cipót nyerget kocsi bőrülés párnáját éa fedőt és mindennemű bőrszerszámot és bőralkatrészt. Harry merevített halzsirik pata kenésre is kitűnő, mert azt is megóvja a repedéstől. Harry merevített halasiríink minden bőrneműt vízhatlanná tesz és ezért a csizmák és cipők talpának bekenésére is ajánlatos Harry merevített halzsirmik elsőrendű halolajon kívül csak növényivígszk- ból van gyártva és semmiféle anyagot, mely a bőrt megtámadja és kiszárítja, nem tartalmaz Számtalin elismerő levál. HÁBtRY KIWKK 3 Retter és Társa vegyészeti gyár ( Budapest, VII. Telep-utca 43. Utánzatodtól óvakodjunk. )