Új Barázda, 1924. december (6. évfolyam, 258-280. szám)

1924-12-02 / 258. szám

ELOl'IZK'ilSUUAK: ne*j«üévre 58.000 kor., «*J nőnapra 90.000 kor. K tejem p«ldku ára 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona. — Hlrdetasekot mllll. mater s««rtnt vess tat • lrladdlitTntat. ttlegji lenik iiétfo .kivétető ve>l miudennnp iXEKIUdiZr5ls£«! VI, karOtet, Ú-ntca 10. rzAiu l elátón uimok: 49-40, 100-04, aj lel 140-71 KIADÓK IVATAJ.t VI. kerOlet, O-ntea 10. szám Tatatan nlmoU > 49-40. IBS—01, éjjel 110- 71 Beteg orvosok Rajtunk van a tél fagya, a szük­ség, a drágaság, a hitelinség, a la­kásnyomor, szőrit bennünket az adócsavar, az uzsora, a fűtés, vilá­gítás és ruházkodás kérdése egyre aggasztóbb komorsággal mered reánk, de a sok baj között mégis leggonoszabb az állandósult civa- kodás, mert emiatt legégetőbb ügyeinkkel sem érünk rá foglal­kozni. A vádak, pörök, torzsalkodá­sok még az eseményeken kívül állókat is a bóduláshoz vezetik, hogyan érjenek hát rá a komoly munkára azok, akiket terhes hiva­tásuk az események központjába állít, akiket a bomba felrobbanásá­tól kezdve a pof elcsattanásáig és a kenyér drágaságától kezdve a vasúti kerekek nyikorgásáig minden bajért felelőssé tesznek l Á beteg országnak van egy igaz­gató főorvosa: ez a kormány és ezenkívül minden kerületnek van egy házi orvosa: a képviselő, akiket felküldöttek közös tanácskozásra, Cjogy vizsgálják meg betegségünket és állapítsák meg a gyógykezelést. De a doktor urak már-már egészen megfeledkeztek a betegről. Mind­untalan azon civakodnak egymással, hogy ki volt a hibás a bajok elő­idézésében, felhántorgatják egymás bűneit, csupa személyes kérdéseket tárgyalnak s úgy összegabalyodnak, hogy az ő viszályuk az országnak külön és újabb orvoslandó ügyévé válik. Legjobban lármáznak a han­gos tömegben a szocialista módszer szerint kuruzsoló doktorok, akik az igazgató főorvos fejét akarják le­operálni s akik addig követelik tombolva ennek a szerintük kivá- vánatos operációnak a megejtését, hogy végül is az ápolókkal kell őket kivezettetni. Az ország bajai eközben nyögve forgolódnak kőrágyaikon, a kor­mány pedig felsóhajt és azt mondja, hogy az országot még csak rendbe lehetne hozni valahogyan, de mit csináljon azokkal, akiket a nép az­ért küldött fel a parlamentbe, hogy a dolgok rendbehozásánál segéd­kezzenek ? Hiszen ezek maguk több gondot okoznak a kormánynak, mint milliónyi beteg. Mert a népmilliók helyzetét a komoly munka fokoza­tos eredményei lassacskán orvosol­hatják, de ezek gyógyithatlanok. És ők elsősorban akadályai annak, hogy a háború, az összeomlás, a forradalom és a Trianon okozta se­beket gondos kezelés alá vehessük. Vállalni fogják-e majd ezért a magyar nép előtt a felelősséget?! A nemzetgyűlés pénteki ülésén le­zajlott országos botrány a mentelmi bizottságnak és a Háznak mai dönté­sével — amelyet alább ismertetünk — megtelelő elintézést nyert. Politikai kö­rökben mára már higgadtan ítélték meg az eseményeket és mindenki, még a2ok a komoly törvényhozók is, akik egyéb­ként a kormánnyal és a többségi pár­tokkal szemben állanak, elítélte és for­radalminak minősítette a botránytokozó képviselő* szégyenteljes magafart séf. j* nemzetgyűlés hangulata teljesen Bethlen István gróf miniszterelnök és Scitovszky Béla házelnök tárgyilagos és erélyes intézkedései mellett nyilvánult meg, tá­mogatva az ország minden részébőt jö­vő vélemény által. A szocialisták és szövetségeseik ma délelőtt még megpróbáltak egy újabb támadást intézni a t emz fgyi'lés ellen s a szocialisták párthelyiségében tr.ekez leire gyűltek össze. Az értekezleten a szociális ákkal együtt rí'zt ett Vá s nyi Vilmos, Nagy Vince (Károlyi Mihály forradalmi belügyid iszere), Baross Já­nos és Rupert Rezső is, akik minden radikális megmozdulásban szí esen sí t- nek a szocialisták segítségére. Éz;n az értekezleten egy deklarációt szövege'tek meg, amelyet — amint ez nemzetgyű­lési tudósításunkban olvasható — a Ház mai ülésén fel is olvastak s utána a parlamentből kivonultak. Ezzel a ténykedéssel be is fejező­dött jó időre parlamenti szereplésük, amit majd választóik előtt aligha tud­nak igazolni. A kerületek ugyanis nem azért küldték őket a nemzetgyűlésbe, hogy botrányokkal zavarják meg a tör­vényhozás munkáját, sem pedig azért, hogy ha már botrányt nem tudnak csi­nálni, egészen távol tartsák magukat az ülésektől. Hogy ezt mégis megtet­ték, ezzel csak beigazolták az ország ködvéleménye előtt azt a súlyosan el­ítélő bírálatot, amelyben őket a minisz­terelnök részesítette. A botrányt okozó képviselőket 10—25 napra kizártak a nemzet* gyűlésről A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága Fóy Gyula elnökletével ma délelőtt 9 órakor a képviselőhúz I. s2ámu bizott­sági termében ülést tartott s ezen Ru- binek István előadásában letárgyalta a házszabályok 258. szakasza alapján a bizottsághoz utasított képviselők ügyeit. A bizottság megállapította azt, hogy Györki Imre nemzetgyűlési képviselő képviselőtársával szemben durva sértést követett el, amiért az elnök tőle a szót megvonta. Györki Imre az elnöki szó- megvonás dacára tovább a'art beszélni és ez2el renitens magaviseletét tanúsí­tott az elnökkel szemben. Szilágyi La­jos ugyancsak dur a sértést követett el a szót ai elnök tőle is megvonta. Az elnöki szómegvonás dacára Szilágyi to­vábbra is beszélni akart s így ő is renitens magaviseletét tanúsított az el­nökkel szemben. Mindazok a képvise­lek, akiket a nemzetgviilés a bizottság- no?, irtási tat-., kőebeszéhkraikkai- a -nem­zetgyűlés tanácskozási rendjét lehetet lenné tették olyannyira, hogy az elnök ismételten kénytelen’ volt a tanácskozást felfüggeszteni. A bizottság javaslatában kéri a nem­zetgyűlést, hogy Györki Imre, Szilágyi Lajos képviselőket a nemzetgyűlés egy­másutáni huszonöt üléséről*, Propper Sándor és Rábök Lajos nemzetgyűlési képviselőket a nemzetgyűlés egymásutánt huszonkét üléséről, Peyer Károly, Ba- fitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Saly Endre, Klárik Ferenc, Farkas Ist­ván, Szeder Ferenc, Malasits Géza nem­zetgyűlési képviselőket a nemzetgyűlés egymásután! húsz üléséről, Peidt Gyula nemzetgyűlési képviselőt pedig a nem­zetgyűlés egymásután következő tíz ülé­séről zárja ki. Javasolja a bizottság továbbá, hogy Hébelt Ede nemzetgyűlési képviselőt a nemzetgyűlés ünnepélyes megkövetésére utasítsa. A mentelmi bizottság javaslatát Ru­bin ek Gyula előadó a Ház mai ülé­sének megnyitása után előterjesztette s a nemzetgyűlés ahhoz teljes egészében hozzá is járult. Ezt a határozatot nyomban közölte a háznagyi hivatal a parlament épületének összes kapusaival is a következő szövegű utasításban: Utasítás a képviselőház kapusainak Az alábbi névsorban foglalt képvi­selő urak a nemzetgyijlés által a mai napon 10—25 ülésnapra kitíltattak. Utasítom ezért a képviselőház kapusait, a legszigorúbb fegyelmi felelősség mel­lett, hogy nevezett képviselő uraknak a Házba való belépését ezen idő alatt ne engedjék meg, amennyiben felhívá­suk dacára a Házira behatolni igyekez­nének, kötelesek a melléjük rendelt kar­hatalmat (palotaőröket vagy rendőrö­ket) ezen körülményre figyelmeztetni. Ezután következik ' a tizenöt kitiltott képviselő névsora, mindegyik neve mellé odajegyezve, hogy a Há2 határozatá­ban hány ülésnapra tiltotta ki. Frledrich újabb hamis szövegű levele Illetékes helyről közük a :Magvar Távira i Irodán ut án: Frledrich Is-.ván neraze'gyűlési képviselő »A N p« 1924. évi nevember 30 án megjelent számá­ban egy nyilatkozatot tesz kö zé, amely­ben a pénteki ülés folyamán tanúsí­tott magatartása tekintetében igyekszik mosakodni. Ebben a nyilatkozatban a Friedrich Istvánnál már megszokott módszer szerint újból egy hamisít ány- nyat áll elő, közölvén az »Az EsN.-re való hivatkozással azi a levelet, melyet Barla-Szabó József nemzetgyűlési kép­viselő irt Esküit Lajoshoz. Ez a levél a következőképen hangzik: »Kedves Lajos! A miniszterelnök ur- rat megbeszéltem a Karácsonyi-féle ú1- latszállitás ügyét. A miniszterelnök ur megígérte, hogy meg fogja beszélni az ügyet és támogatni fog. Közben Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő kijelen­tette, hogy az engedélynek nem lehet­nek különösebb akadályai. Á uti iszter- elnök ur felhívta figyelmemet, hogy a kérvényt hozzád küld jent és a kérvény hozzád való juttatásáról értesítsem öt. Üdvözöl Barla.« Ezzel szemben illetékei helyen meg­állapítják, hogy az Eskütt-per iratainál elfekvő levél sZőszerint a következőképen hangzik: »Kedves Lajos! A miniszter úrral át- jövet, megbeszéltein Karácsonyi Gyula íllajszállitási ügyét. A miniszter ur megígérte, hogy ö teljes Jóindulattal fogja az ügyet kezelni, de minden esetre az illetékes" ügyosztálytól utána érdek­lődik a most érvényben levő elvi ren­deleteknek. Közben Zeöke fölvilágosí­totta, hogy demarkácionálLs vonódon túli állatok átszállítása Ausztriába, aka­dályokba nem ütközik, igy az engedély­nek* nincsen nagyobb akadálya. A mi­niszter ur nékem* azt az utasítást adta, hogy a kérvényt neked juttassam át és "hívjam föl figyelmedet az őhozzá juttatásra. Szivességedet igen kéri, pár­tunk igen lelkes tagja, barátunk ügyé­nek gyors lebonyolítása érdekében, ki­válóan tisztelő barátod, Barla.« A két levél szembeállításából- minde­nek előtt megállapítható, hogy itt nem a miniszterelnökről, hanem á minisz­terről — tehát nagyatádi Szabó Ist­vánról — Van szó. Megállapítható to­vábbá, hogy itt nem állatszállítás, ha- * nem állat áiszállitás iránti kérelem ter­jesztetett elő. Illetékes helyen megálla­pították azt, hogy e levéi 1920 szep­tember 1-én kelt, tehát olyan időben, amikor Bethlen István gróf nem-is volt miniszterelnök. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a Friedrich-féle akció ismét csü­törtököt mondott, de jellemző egyszers­mind Friedrich István politikai harc­modorára, hogy ismét hamisítvánnyal tépett a nyilvánosság elé. Barla-Szabó válasza Frlcdrichnck Barla-Szabó József dr. nemzetgyűlési képviselő a következő nyilatkozat közzé­tételére kérte fel a Magyar Országos Tudósitót: — Néhány délutáni lap szombati száma az Eskütt-pör tárgyalásával kapcsola'ban a tárgyalás folyamán felolvasott és Eskütt- höz intézett levelem közötte. A lapoknak a levélről szóló tudósításai egyáltalán nem teáik a levél eredeti szövegét Ez a levél Friedrich Istvánnak alkalmat szolgáltatott árrá, hogy hozzá tendenciózusan elferdített megjegyzéseket is hamis következtetést tűzzön. Anélkül, hogy Friedrich István el­járásának bírálatába bocsátkoznék, szük­ségesnek tartom felemlíteni, hogy a ,árgyaló elnök által felolvasott eredeti zöveg félreérthetetlenül igazolja azt, “ogy nem belföldi állatok kiviteléről, ha- •Jem a megszállóit területről a demar­kációs vonalon áthozandó áltatok to­vábbszállításáról volt szó. Akkoriban a demarkációs vonalon túl levő nemzeti “ evőn állatállományának megmentését cé- ozta, mert a baranyai és d-lsomogyi meg­öl ott területek állatállományát a kivonulni készülő szerbek veszélyeztették. Az átszállí­tás engedelye fejében az állatok egy része december kedd _ Ara HMM? korona A kitiltásokkal elintéződött a nemzetgyűlés pénteki botránya A nemzetgyűlésből kivonuló képviselők megszegték törvényhozói kötelességüket — Mindenütt forradalmi felenségnek tekintik a rendzavarók magatartását A politika hírei — Az UJ BARÁZDA tudósítójától —

Next

/
Thumbnails
Contents