Új Barázda, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
U | 'U11Q'ik ..... Jm flpnil m |UJBflRflZDfl H** SZELVÉNYE 1925 március 19 vasifrnap mí®33 lOllU KOrOUS BflJapest, VII. évf. 19. sz. J MBánis ELŐFIZETÉSI ÁRAK: negyedévre 58.000 Kor., egyítfnapra 20.000 Isor, Ejfyes példány Ara 1000 born vasárnapokon 1500 Korona. — Hirdetéseket mlUII. méter díjszabás szerint vés* fel a kladdhifatal. SZEIHClSSZTÖSClOt VI. Kerület, O-ntc» lOssáin Megjelenik hétfő kivételivel mindennap 4214V’ í®8r°& «JJel tíu--n * KiADOIHvATAIi í VI. Kerület, O-ntcn 10. »tm Telefon mínum: 42—40, 108—04, éjjel 140—TJ Lenni, vagy nem tenni Dőreség volna ócsárolni a pásztort, hogy kunyhót épít magának, nem pedig emeletes palotát. Dőreség a kis nemzeteket ócsárolni, hogy nem mindenben követik a nagy nemzetek példáját. Különösen dőreség nekünk magyaroknak szemünkre lobbantani, hogy a választói jog megalkotásánál magyar fejjel gondolkozunk és nem majmolunk sem angolt, sem franciát. Akármennyire zúdítják ránk egyes pártok az elmélet érveit, mi csak az eleven életet nézhetjük és láthatjuk. Az országot, a megcsonkított hazát, amelyet vissza akarunk szerezni. Az ország érdekeit, nem a pártok érdekeit hivatott szolgálni a választójog. A lenni, vagy nem lenni nagy kérdőjele mered elénk, mikor ezt a jogot törvényesen szabályozzuk. Ha az ország érdekének megfelelően hozzuk meg a törvényt, reményünk lehet az életre és a feltámadásra is, ha hibázunk, megpecsételtük sorsunkat. Ne álljanak tehát nekünk elő a külföldi nagy államok példáival. Ne mondjuk, hogy ott a választói jog más. Másutt a kenyér is, fehérebb és nem keserű, mint a miénk. Bármily szépen hangzanak is a szélsőséges pártok részéről hangoztatott jelszavak, minket nem lehet többé a hableányok csábos énekével érvénybe csalni. Ennyit megtanultunk a múltból. Bölcsen tudjuk, hogy a jogok kiterjesztése terén a nagy ugrás mindig egyenlő a sötétbe való ugrással. "Fokozatos és nem ugrásszerű haladásnak van itt csupán helye, ha le nem akarunk térni az ősi magyar alkotmány történelmi alapjairól. Innen letérni pedig nem akarunk és nem is fogunk, mert különben elnyel a nemzetietlenség hínárja. Az volt a magyar erőssége ezer esztendőn át, hogy nem homokra, hanem a történelem szilárd alapjaira épített. Építünk mi is, haladunk mi is, de csak a történelem és a nemzeti erkölcs alapjain. Kérdezünk egyébként minden józan magyart, mit gondol, vissza lehetne-e szerezni valaha ősi hazánk darabolt földjét, ha itt a nemzetietlenség és a demagógia jutna többségre? Ha urak lennének azok, akik nyegleségből, tudatlanságból, vagy gonoszságból megtagadják a nemzet fogalmát és magyar állampolgárság helyett világpolgárságot hirdetnek?! És ne feledkezzünk meg még valamiről, ami a választói jog megalkotásánál figyelmen kívül nem hagyható. Ebben a szerencsétlen csonka hazában forr a keserűség az indulatok katlanában. Lámpással sem lehet megelégedett embert találni azon a néhány szerencselovagon kívül, akiket nem szabad igazán magyarnak tekinteni, ha magyar nyelven is megtanultak beszélni. Elégedetlen és elkeseredett itt ma minden magyar, akár bíborban született, akár koldus. Már pedig az elégedetlenség és az elkeseredés soha sem osztogattak bölcs tanácsokat. Inkább zavarossá tették a vizet az ügyes halászok nagy örömére. Ezek az ügyes halászok pedig már kivetették a hálót és ha a demagógia befogáshoz segítené őket, bizony világpiacra dobnák az egész országot! Hiszen éppen az a magyar szocializ mus, amely a külföldi példákra utal, nem mérhető a külföld mértékével. A francia előbb francia, csak azután szocialista, az angol, német és olasz hasonlóképpen. Nemzetközi csak annyiban, hogy a kis államok szocialistáit szeretné teljesen nemzetközivé tenni. Mert akkor maguk a kis államok is , elveszítenék nemzeti jellegüket. De próbálnának meg egy francia szocialista képviselőt Bécsbe idézni és ott felelősségre vonni. Majd megkapnák tőle az önérzetes francia válaszát. A franciáét, nem a szocialistáét! Minden erőt mozgósítanak a szőlőtermelés megmentésére A magyar gazdaközönség biztató reménnyel nézhet a kérdés megoldása elé— Almásy László nyilatkozik az Uj Barázdának a szőlőtermelés katasztrófájának elhárításáról és az alkotmányjogi javaslatról — Az Uj, BARÁZDA tudósítójától . A magyar politikai közvéleményt erősen foglalkoztatják most az alkotmányjogi javaslatok: a választójog és a főrendiházi reform, de nagy érdeklődést kelt a gazdaságpolitikai mozgalom is, amely a válságba jutott magyar bortermelést kiváltja megmenteni a pusztulástól. Erről a két fontos kérdésről Almásy László, az Kisgazdapárt ügyvezető alelnöke az Új Barázda munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: " A Kisgazdapárt az alkotmányjogi javaslatokkal foglalkozik, a nyilvánosságra került választójogi javaslattal és a főrendiház megreformálását célzó javaslattal. Ezek a javaslatok nemcsak visszatérést jelentenek az igazi alkotmányossághoz, de valóban nélkülözhetetlen feltételei is az alkotmányos életnek. Hiszen eddig a választójogot csak rendelet szabályozta, amely csak átmeneti helyzetben volt megengedhető. A magyar nemzetgyűlés sem jelenti valódi reprezentánsát a magyar törvényhozásnak, mert a törvényhozás képviselőházból és főrendiházból, illetően felsőházból áll. Ennek a két, rendkívül fontos javaslatnak megszavazása tehát a törvényes állapotoknak és a magyar történelmi alkotmánynak visszaállítását jelenti a magyar állam életében. Ezzel egy időben a közvéleménynek, különösen az ország lakosságának hetvenöt százalékát kitevő gazdaközönségnek nagy érdeklődése mellett foglalkozik a vezető politikai párt a bortermés értékesítésének kérdésével. A szőlőtermelés valóban katasztrofális helyzetbn van. Ezt a jelentős közgazdasági kérdést nemm szabad lebecsülni, mert ez a magyar gazdaközönség elsőrangú érdekét jelenti. A bor értékesítésének mai lehetősége gazdasági életünkre óriási anyagi hátrányt jelent. — Ezen a súlyos helyzeten segíteni kell. A Kisgazdapárt keresi is a módját. A különböző borvidékek képviselőivel együtt állandóan foglalkozunk a kérdéssel. Maillot Nándor báró a tokajvidéki, Héjj Imre a Balaton melletti, Zsitvay Tibor az alföldi, Perlaky György a dunántúli, Doboczky Dezső a hevesi és borsodi szőlővidék képviseletében járnak el a tárgyalások folyamán. Behatóan tárgyalják ezt a kérdést, amelynek legalaposabb tanulmányozását helyezték kilátásba Bod János pénzügyminiszter és Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter. Az állam segítő kezet nyújt a válságba került bortermelésnek. A magyar gazdaközönség biztató reménnyel nézhet a kérdés megoldása elé, mert az illetékes tényezők nemcsak behatóan tanulmányozzák a kérdést, hanem minden rendelkezésre álló erőt mozgósítanak a szőlőtermelés katasztrofális helyzetének megjavítására. Az eső sokat segített a vetéseken Javultak a terméskilátások — Nincs fagykár — Akadálytalanul folynak a mezei és kerti munkák — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A földmivelésügyi minisztériuma tegnap állította össze és ma adta ki legújabb terméstelentését a február 25-iki állapotról. A legutóbbi jelentés óta, amelyet január 26-án adtak ki, az időjárás túlnyomórészt enyhe volt, február közepéig száraz is. A hőmérséklet ezalatt az idő alatt szokatlanul magas volt, például Pécsett 21 Celsius fokot is mértek, ami az április végi rendes időjárás hőmérsékletének felet meg. Az átlagos Hőmérséklet a három legmelegebb napon 18—19 Celsius volt, az éjjeli mérséklés is 6—7 Celsius fok körül szokatlanul enyhe volt. Február közepe óta a hőmérséklet kissé csökkent. Éjjeli fagyok szórványosak, azok is gyengék voltak Csapadék a hónap első felében nem volt A legkevesebb jutott Komárom, Esztergom Hont és Nógrád pre-ügyekre. , A gazdasági munkálatokra, különösen a tavaszi vetés alá való szántásokra az enyhe időjárás szokatlanul kedvező volt. Általában ..be-.is- fejezték mindenütt, meg azokon a kötött talajokon is) ahol rendesen későbben lehet ezt csak elvégezni. A jobb helyeken már a vetést is erősen folytatják, sőt ! a konyhakertekben is megindult már a munka. Igen sok helyen vetettek már árpát, szórványosan babot, sőt borsót is. A korai burgonyát már ültetik, a hagymát is kezdik rakni. A szőlőket nyitják és metszik, a kerti munkálatok erősen folyamatban vannak. Az ősziek közül a korán elvetettek egyenletesen keltek és élénk zöldszínt mutatnak. A legutóbbi csapadékos napok után a vetések majdnem mindenütt erős fejlődésnek indultak, úgye, hogy már a késő őszi vetések is kezdenek jól kelni. A vetések, bár betakaró nem volt, fagykárt alig szenvedtek. Az egerek és varjak által megtámadott vetések pedig kezdik kiheverni a károkat. Mindent remény megvan arra, hogy ezek a károk végeredményben elenyészően csekélyek lesznek. A takarmánykészlet az új zöldtakarmányig elegendő lesz, sőt több helyen még feleslegre is van kilátás. A jószág egészségi állapota általában kielégítő, csak szórványosan fordulnak elő: mételykor, sertéspestis, száj- és körömfájás, valamint baromfikolera. A jelentésből következtethető, hogy ha az előttünk álló négy hónap első részében a csapadék továbbra is olyan mennyiségű lesz, mint most, a be esők az ország termését igen kedvezően megjavíthatják. Előleg az állami szállításoknál a húsipari ásoknak A belügyminiszter körrendeletet intézett a vármegyei és városi törvényhatóságokhoz az ipari megrendeléseknél nyújtandó előleg tárgyában. A rendelet kívánatosnak tartja, hogy a kisiparosoknak és kisipari szövetkezeteknek állami, vármegyei, városi és községi szállításoknál és munkálatoknál megfelelő előleg engedélyeztessék olyan mértékben, amint az eddigi gyakorlatban volt. Az előleget csak teljesen kielégítő személyi vagy tárgyi biztosíték mellett és elsősorban anyagbeszerzés céljából lehet megadni. Indiánlázadás a San Blas területiin Legyilkolták az angol tisztviselőket és kikiáltották függetlenségüket Panamából jelentik. A brit kormány utasította a coloni brit konzult, hogy a Cleveland amerikai cirkálóval menjen a San Blas területre, ahol az indiánok fellázadtak és vllízólag mindenféle kegyetlenségeket követtek el az ottani tisztviselők ellen.. Hír szerint az indiaitok több mint 20 embert legyilkoltak. Az indiánok kikiáltották függetlenségüket és fel akarják kérni Amerikát a protektorátus átvételére. • Budapesten az újságárusbódékban kapható az „ÚJ BARÁZDA“