Új Barázda, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

IWS március 1, vasárnap it­Banna Öngyilkos lett a bombamerényletek egyik szereplője Kiss Ferenc öngyilkosságához meghívta az újságírókat Ma délelőtt a rendőri sajtóiroda te­­­lefonján az újságíróknak a telefonon je­lentkező Kiss Ferenc, az erzsébetvárosi bombamerényletnek szabadlábon levő szereplője a következőket mondotta: — Jöjjenek az urak azonnal az Aréna­ út 84. szám­­ alá, ahol a Hol­­landia-kávéházban szenzáció történt. Kiss Ferenc minden további magya­rázattól elállt, mire a napilapok ripor­terei autón kisiettek a hollandia-kávé­­házba. Abban a pillanatban, mikor az autó a kávéház bejárata előtt meg­adott, belülről revolverdörrenés hal­latszott. A belépő újságírók az egyik kávéházi pamlagon vérző mellel talál­ták Kiss Ferencet, aki az újságírók megérkezésének pillanatában mellbe­lőtte magát. Azonnal a mentőket hív­ták, akik az életveszélyesen sérült fia­­talembert a Rókus-kórházba szállították. Kiss Ferenc levelet hagyott hátra a rendőrségnek és az ügyvédjének. Azt írja levelében, hogy üldözés elől me­nekül a halálba. &,■ , _, ńpöcsi vasmaráák és ö .Jiv istálló bece.nbázások ÉésEácu TífíT BUDapesc v:\teuf36 Sodronyfonatok, tsiskehuzalok gyártása­­ Egy állandó őserő áramlik állandóan gazdasága felett A SZÉL Ne engedje tovább kihasználatlanul! Magyarország szélstatisztikája a legkedvezőbbek egyike : 300 szeles nap. ■*%. Kérjük, tudakozódjék: Halápy Oszkár ur, Érd, gr. Zichy Rafael ur,Felsőszentiván, Jakabffy Dezső ur, Pusztaecseg, Vojt Vilmos ur, Örkény, stb. ifiYET ERŐ. mm interris. Minden fölvilágositást díjtalanul adunk HOFHEf?R-S£HRaNTZ-CLAYTON­­SHUITLEWORTH RT. BUDAPEST, VI., Vilmos császár­ út 57. Mi fáj a szociáldemokratáknak? A Népszava kirohan a földmivelésügyi miniszter ellen, mert nem engedi olyan szervezetbe tömöríteni a föld­munkásokat, ahol „többet vesznek el tőlük, mint amennyit ebből visszaadnak nekik" . Miért vonatkoztatták ma­gukra a szociáldemokraták a miniszter kijelentését? — A falu népe annál nagyobb bizalommal áll Mayer János mögött, minél hevesebben támadják őt a népámítók. — Az Új BARÁZDA tudósítójától —• A közéletben vezető szerepet betöltő kisgazdák megszokhatták már, hogy bizo­nyos oldalról gyűlölködéssel, piszkoló­­dással és rágalmazással viszonozzáák ön­zetlen, hazafias munkásságukat. Így volt ez a megboldogult nagyatádi Szabó Istvánnal, aki az egészségét, az életét áldozta fel a megfeszített munkában, a­melyet az ország talpraállításáért, a kis­gazdatársadalom érdekeinek védelméért folytatott s így Van ez a jelenlegi föld­mű­elésügyi miniszterrel, Mayer János­sal is, aki dicső elődjének nemcsak a politi­káját folytatja, hanem ugyanúgy, mint a kidőlt hatalmas tölgy, éjt nappallá téve, fáradozik nemzeté­ért, hazájáért. Azok, akik a felforgatásra töreksze­nek, akik olyan állapotot akarnak itt teremteni, amelyben ők szabadon ga­rázdálkodhatnak, szabadon állíthatják fel a polgári társadalmat gajdeszbe küldő vésztörvényszékeket, nem látják örömmel, hogy az egyszerű kisgazda megfékezi őket, kerékbe töri minden törekvésüket, ami nemzetellenes, a nép érdekei ellen való. Ezért prüszköl a »Népszava« is és a »Népszavá«-n­ keresztül azok, akik ér­zik, hogy az elevenükre lehet tapintani. Ismeretes még mindnyájunk előtt, hogy Mayer János földmivelésügyi mi­niszter a földmivelésügyi tárca köré­be tartozó aranyköltségvetés tárgya­lása során nagyobb expozét mondott, amelyben többek között a következő­ket jelentette ki: »A mezőgazdasági munkásoknak a megszervezése nehéz, de mi nem engedjük, hogy olyan szer­vezetekbe tömörítsék őket,­ ahol töb­bet vesznek el tőlük, mint amennyit ebből visszaadnak nekik­ . .. Mi őszintén kijelentjük,­­ nem tudjuk, várjon Mayer János miniszter a szociáldemokraták szer­vezeteire gondolt-e expozéja el­mondásánál. Nem tudhatjuk határozottsággal már az­ért sem, mert hiszen éppen a mai na­pokban nemcsak a szociáldemokraták, hanem más szélsőséges párttöredékek vezérei is szervezni igyekszenek a falu népét, a mezőgazdasági munkásokat. Nem tudhatjuk tehát, ezek melyikére gondolt a miniszter. Beszédében egy­általán nem nevezte ezt meg. Kijelentése általános volt, amelyet csak az veheti magára, aki kelle­metlenül érzi magát, ha valami igazságot a fejéhez vágna. »Akinek nem inge, ne vegye magára« — tartja a közmondás. Hogy a mi­niszter kijelentését például a Falu- Szövetség nem tartotta magára nézve sértőnek, ez csak azt bizonyítja, hogy a Falu-Szövetség­ nem vett el többet, mint amennyit ebből visszaadott... Aki pedig sértettként jelentkezik, az bizonyára érzi, hogy az igaz­ságot pedzették ki. Mi nagyon jól emlékezünk 1918-ra. Akkor, amikor a szociáldemokraták vol­tak a hatalom birtokosai, mindenkit a szakszervezetekbe kényszerí­tettei s szed­ték tőlük a magas tagdíjakat. Vissza ebből természetesen soha semmit sem adtak. Aki nem tartozott valamelyik szakszervezetbe, azt kidobták, be sem engedték a munkahelyre. Nagyon jól emlékezünk ezeknek a vörös szervezetek­nek a legféktelenebb terrorjára, amelyet a keresztény feeszmélés után is nyíl­tan, vagy leplezetten folytattak. Tud­juk, hogy csakis ezzel a terrorral tartja össze a szociáldemokrata párt azt a munkástömeget, amely azonban lelkében, érzéseiben, meggyőződé­sében már régen nem az övé. Azt is tudjuk, hogy a vérösszegfűs párt érzi, hogy mindinkább elveszíti lába alól a talajt, kicsúsznak a szakszer­vezetekből a józan munkások, ,*». A szociáldemokrata párt vezetői tehát új anyagot keresnek a párt­bevételek céljából, de nem azért, hogy segítsenek ebből a pénzből a támogatásra szorultakon. Ha tehát Mayer János miniszter a Conti-utcsi pártra célzott, nem téveszt­hette el a célt. Ezt bizonyítja az is, hogy , , a Népszava hördült fel egyedül a miniszter kijelentése miatt. Kiáltott tehát az, akinek a háza égett. Ami viszont a »kiáltás« modorát il­leti, ez külön lapra tartozik. Minden­esetre jellemző a »Népszaváéra,.A hang ugyanaz, mint 1918-ban és a vörös rém­uralom idején: mocskos, durva és rá­galmazó. Jó ízlésünk tiltja, hogy citál­juk a »Népszava« kiszólásait s­­sokkal nagyobb u­ndorodással viseltetünk a Conti­ utcai stílussal szemben, semhogy azt bírálni érdemesnek t­artjuk. Leszögezzük azonban, hogy a­ »Nép­­szava.., amikor Mayer János miniszter elvi kijelentését útszéli hangon tár­gyalja, ezzel csak hűséges marad ön­magához. Nem a miniszter rágalma­zott, hanem a »Népszava«, amely ma­gára vonatkoztatta a párttagdíjak kö­rüli megjegyzést. A­­Népszava,­ és a szociáldemokrata párt azonban nem fog célt érni demagóg hangjával. A magyar mezőgazdasági munkás­­társadalom közvetlenül érzi azok­nak a szociális intézkedéseknek­­jótékony hatását, amelyeket a föld­­művelésügyi miniszter hozott ér­dekükben. A piszkolódás, rágalmazás, amely a Cohn­-u­tcából száll a földmivelésügyi miniszter felé, lehull ennek az állam­­fér­fiúnak a jellemén, becsületén, igaz magyar érzésein. Mi a magunk részéről biztosíthatjuk Mayer János minisztert,­ a magyar kis­emberek társadalmának bizalmát vele szemben annál nagyobb, annál szilár­dabb, minél hevesebben támadják őt a nemzetellenes, ál-szocializmust hir­dető oldalról­,. Tudjuk jól, hogy po­litikájában a legjobb után halad, a­mely megvédelmezi a mezőgazdasági munkásokat attól, hogy a népámí­­tók önző érdekeit szolgálják ve­­rejtékes munkájukkal. Nem engedi, hogy vállukra külön­böző pártbérek és egyéb követelések címén újabb terheket rakjanak azok, akik ebből akarnak munkanélküli -se­­gélyhez­ jutni. Mayer János földművelésügyi minisz­­­ter semmi hálát vagy elismerést sem vár önzetlen munkásságáért s éppen ez az önzetlenség az, amely a vö­rös népbolondítók arcába hajtja a vért. Ők ugyanis nem tudják elképzelni hogy valaki azért is dolgozhat a föld­munkások érdekében, mert m­agyar­­ kö­telességet teljesít magyar véreivel szem­ben. Ők összeszorított ököllel látják, hogy a magyar földmunkásság kisiklik a kezükből, hogy nem használhatják ki a maguk nemzetellenes politikai cél­jaikra.­­ .­­ . Ezért fújta a mérget a Népszava, amelynek dühét azonban éppúgy neveti, mint megveti minden be­csületes magyar ember ebben az országban, amely a mai siralmas, tépett sorsát is nagymértékben éppen a Népszavának köszönheti. Kézfertőtlenítésnél nélkülöz­hetetlen a 8 szinház«m€vészct (*) 134—141. „Marica grófnő". 134— 141-ik előadása lesz e héten Kálmán Imre remekének, a­z.Marica grófnőx-nek a Királyszinházban. Minden este Lábasa Juci, Vaály Ilona, Pálmay Ilka, Király Ernő, Rátkai, Vendrey, Szirmai, Raskó. Vasárnap délután a páratlanul népszerű »Árvácska«. (*­ Grand Guignol — március 9. Jövő­ hétfőn, március 9-én kezdi meg a párisi Grand Guignol világhírű együt­tese szenzációs vendégjátékát a Király­­színházban.^ A Grand Guignol buda­pesti­­ vendégszereplése művészi v­ilág­­esemény, mert hiszen a háborít óta ez az első alkalom, hogy Paris nagy szín­házi kultúrája érintkezésbe kerül a bu­dapesti közönséggel. A vendégszereplés m­indenképen méltó lesz a nagy ese­ményhez, mert a párisi Grand Guignol utolsó tíz esztendejének leghatásosabb és legművészibb sikereinek válogatott gyűj­teményét mutatja be a Királyszínház színpadán.­­ A Grand Guignol a hatá­sok színháza. Világhírű műsorából töb­bek közt a következőket mutatja be ná­lunk: »Le chateau de la mort­iente« (A lassít haldoklás kastélya), »La nuit tragique de Raspoutine­­ (Rasputin bor­zalmas éjszakája), »Le baiser dans la nuit« (Csók az éjszakában), »Le viol« (Az erőszak), ,»Sur la dalle« (A kő­lapon). Az előadások kezdete fél­­ óra­kor, rendes helyárak, elővételi díj nincs. (*) A „Szalámit" 25-ik előadása hétfőn lesz a Blatt a Lu­j­za­ S­zínhá­zb­a­n, ahol minden este táblás ház tapsol a gyönyörű keleti daljátéknak. (*) A Vígszínház jövő hetét a színház legújabb szenzációs kettős sikere: »A főpénztáros úr« és a »Csendélet«­ do­minálja. A keddi és szombati est jut az eEzüstlakodalomonak, csütörtökön pedig­ a ,­Nyu«-t adják. Most vasárnap délután a »Délibáb«, jövő vasárnap délután a :‚Runbury« szerepel a műso­ron. Szombaton délután a színi­észiskola vizsgaelőadásául a :‚Kis gróf'­ című ope­rett kerül színre. (*) A Halló, Amerika? hete lesz a Fővárosi Operettd­zínház jövő hete is. Minden nap a páratlan sikerű amerikai revüst adják., Vasárnap délután a »Nó­­tás kapitány­­ kerül színre mérsékelt helyárakkal.­­ ) A Csibi 2-ik sikere. Amint előre­látható volt, a »Csibi«, a Magyar Szín­ház ú­j francia vígjátéka, a pénteki bemutatón ötletességével, mulatságossá­­gával és szellemességével teljes sikert aratott közönségnél és sajtónál egy­aránt. A szenzációs siker egyformán szól a brilliánsan vidám darabnak és a ragyogó előadásnak, elsősorban Ba­jor Gizi és Csortos Gyula grandiózus alakításának, amelynél különbet ez a két nagy művész vígjátékban talán még nem is produkált. Mészáros Géza, Gombaszögi Irén, Zala Karola, Z. Mol­nár László, Latabár Árpád, Vendrey,­ Peti vígjátéki együttese minden kriti­kán felül áll .A »Csibi«, legközelebb vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap szerepel a Magyar Szín­ház műsorán. Kedden, csütörtökön, szombaton Fazekas Imre diadalmas drá­mája, az »Altona« P. Márkus Emilia, Bajor Gizi, Csortos Gyula fölléptével. (*) A nagyságos asszonyt már lát­tam valahol. Fodor László szenzációsan mulatságos vígjátéka, a Belvárosi Szín­ház nagy sikere dominálja az e heti műsort is. A páratlanul ötletes vígjá­ték, amelynek eddig mind­en előadását táblás ház tapsolta, vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap sze­repel a műsoron. Kedden és szomba­ton a szezon nagy francia bohózatsi­­kere, a »Ki babája vagyok én”, csü­törtök Lakatos László brilliáns »Fej vagy irás«-a kerül színre. Vasárnap délután a népszerű »Olasz asszony... (?) A vasárnapi színházi előadások. Opera­ház: Farsangi lakodalom (7). — Nemzeti Szín­ház : délután Egy magyar nábob (3), este A hal­hatatlan ember (7). — Városi Színház: délután Tosca (3), este Cigány (fél 8). — Vígszínház: délután Délibáb (3), este A főpénztáros úr. Csend­élet (fél 8). — Fővárosi Operett Színház : dél­­után Nótás kapitány (3), este Halló, Amerikai (fél ’8). — Magyar Színház: délután A vörös ember (3), este Csibi (fél 8).— Király Színház: délután Árvácska (3), este Marica grófnő (fél 8). — Belvárosi Színház: délután Az olasz asszony (3), este Nagyságos asszonyt már láttam valahol (fél 8). — Blatta Lujza Színház : délután Postás Katica (3), este Szulam­it (fél 8?). idegfájásoknál, üsztgoly,­­húsnál, cukorbetegségnél a természetes­­­E­­RENG JÓZSEF keserűvíz rendkívül jóhatású has­hajtónak bizonyul. Az anyagcserezavarok gyógyító eljárásainak több kutatója megállapította, hogy a Ferenc József-vízkurák gyakran meglepő szép eredményhez vezetnek. Kapható gyógyszertárak­ban, drogériákban és fűszerüzletekben.

Next