Új Barázda, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

% „Wenger, pollak dwa bratanki i do sabli, i do sklanki. Obaj dzelni, obaj zsvavi, Nyeli ich pan Bog blagoszlavi.* (Magyar, lengyel két jó barát, Í­gy a harcban, mint pohárnál. Mind a kettő becsületes és vitéz, Isten tartsa mind a kettőt.) Mikor a magyar államtitkár beszé­dének ahhoz a részéhez ért, ahol a keresztény Európa védelméről szólt, páratlan tüntetésben tört ki az egész közönség. A lengyelek állva tapsoltak perce­kig és éltették Magyarországot. Beszédének folyamán még többször szakította meg Schandl Károly állam­titkár szavait zajos taps, míg beszéde végén lelkesen és sokáig ünnepelték. A lengyel előkelőségek tömegesen siettek hozzá , a lengyel nők nevében Fudakowski kisasszony rózsabokrétát nyújtott át neki. A lengyel politikusok azután szí­ves szavakkal biztosították a ma­gyar delegátusokat a lengyel nem­zet barátságáról. A kongresszus magyar küldöttei ma érkeztek haza Budapestre. ­yagvár menetben folyik a választójog vitája A részletes tárgyalás mai napja — A Ház mai ülése — A nemzetgyűlés mai ü­lésén harmad­szori olvasásban elfogadták a pénzügyi felhatalmazási javaslatot. Utána foly­tatták a választójogi törvényjavaslat részletes vitáját, de ezt megelőzőleg Fráter Pál előadó beterjesztette a gazdasági bi­zottság jelentését a nemzetgyűlés 1025—26. évi költségvetéséről. A je­lentést a Ház tudomásul vette. A választójogi javaslat részletes tár­gyalása ma nyugodt mederben és meglehetősen gyorsan haladt előre. Lakovszky Iván belügyminiszter több módosítást elfogadott, amelyet a ki­sebbség részéről terjesztettek elő. A kisebbség szemmel láthatóan meg volt lepve, hogy a kormány a benyújtott módosításokhoz hozzájárult, holott ez is csak azt bizonyítja, hogy a komoly és szakszerű felszólalásoknak a tör­vényhozás házában rr.-eg van a súlyuk és eredményük. A személyeskedések, a durva támadások természetes, hogy csatasorba állítják a többséget a ter­­rorisztikus kisebbséggel szemben, ha azonban egy törvényjavaslatnál életre­való és a nemzet érdekeinek megfe­lelő indítványok kerülnek szőnyegre — jöjjenek azok akár a kormányt támo­gató pártok köréből, akár a velük szemű­ten álló pártokéból — mindenkor meghallgatásra találnak. A mai napon a 60. szakaszig jutottak el. A részle­tes vitát a holnapi, szerdai ü­lésen foly­tatják. Egy diák a­merikai párbaja Felvágta ereit Hilton este a Városligetben Stern Géza 19 éves reáliskolai tanuló a nyakán és kezén az ereket felvágta. Azután elindult Garai-téri lakása felé, de útközben össze­esett. A mentők kórházba szállították. Zsebében levelet találtak Szolnokon lakó szüleihez címezve, melyben azt írja, hogy 1923 Péter és Pál napján amerikai pár­bajt vivett és ezért ma kellett az öngyil­kosságot végrehajtania. Állapota súlyos. UJ R&RÁZH& 1925 Július 1, szerda Chamberlain megsértett© a magyar nemzetet Az anggol külügyminiszter érthetetlen nyilat­kozata a magyarországi katonai ellenőrzéssel kapcsolatban Chamberlain angol külügyminiszter egy interpellációra adott válaszában ki­jelentette, hogy Mag­yarországgal kap­csolatban még nem lehet a katonai el­lenőrzés megszünteté­sér­ől beszélni, el­lenben Ausztriában ez már­­ rövidesen megtörténik. Az angol külügyminiszternek ez a ki­jelentése annál különösebb, mert hiszen a­­genfi értekezleten éppen ő hangoz­tatta a kiamtánttal szemben, hogy a­­ magyar költségvetésben nyoma sincs­­ titkos fegyverkezésre valló­­tételnek. Nem­­ tudjuk, mit kíván — még — Chamn-­­bylain a magyar kormánytól békés, szándékaink bizonyítására, annyi­­ azon­ban bizonyos, hogy kijelentése sértés, ami méltatlan egy angol államférfiú­­hoz, akinek alkalma lehet helyes véle­ményt is alkotni rólunk. De méltatlan Chamberlain gyanúsítása azért is, mert hiszen az ántánt tartozik velünk szem­ben a békeszerződésben lefektetett­ ,jo­­­gaink biztosításával. Az angol külügy­miniszternek a kijelentése nem diplo­matára vall, legfeljebb elfogult, poli­tikusra. Megszűnt a sáskaveszély Jászkun-, Heves-­ Szajda-, Pest- és Szab­olcs megyében az irtás teljes sikerrel járt Borsodban és Biharban az irtást jövőre folytatni ks. A marokkói sáskának az állam veze­tése alatt végzett irtását, amely mintegy öt h­étig tartott, befejezték.. Az a nagy pénzügyi áldozat, melyet az állam erre a célra fordított és a sáskairtás ve­zetésére kirendelt szakközegek és gaz­dasági felügyelők szakavatott munkás­sága m­egmentette a gazdakép­ínséget azoktól a beláthatatlan csapásszerű ká­roktól, melyeket neki az idén a még soha sem tapasztalt óriási mértékű sáskajárás okozhatott volna. Sikerült a legtöbb helyen a sáska nagy tömegeit a legelőkön lehengerelni, ami nemcsak a károk megakadályozását eredmé­nyezte, hanem a jövő évi fertőzés vár­ható kisebb méretekre leszorítását is jelenti. Némely helyen ugyan, különösen ott, ahol a legelőkbe beékelődő vetések, úgynevezett foglalások vannak s ahová a sáska a legelőjószág elől beszökött, főleg az állam rendelkezésére álló ke­vés, irtógép miatt a sáskát teljesen ki­­pusztitani nem lehetet. Úgyszintén ke­vesebb eredménnyel végződött az irtás azokon a helyeken, igy Borsodc­sm­­egye­ több községében is, ahol a hatóságok a megfelelő igát idejében kiállítani nem tudták és csak később fogtak az irtáshoz, amikor a sáska már szárnya­­­­sodni kezdett, mely fejlődési stá­­­­diumában a sáskát nagy sikerrel irtani­­ tudvalevőleg már nem lehet. Egyes heveken tehát, igy Hevesire■­e­gyében — ahol máskülönben az irtás tűrhető eredménnyel végződött — Pé­­ryen, Füzesabonyban és Domoszlón, a nagy Hortobágy, Nyirő-Hodály és Szí.­, Kalatomn körüli tem­elein, Borsodvár,ré­gre több községében, valamint Bihar­­vármegyében Nagybajom határában még maradt sáska. Ezeket­ a­ rajokat, illető­leg ezek szaporulatát a jövő évi irtás során kell majd kipusztítani. Jásznagy-Kun-Szó Irtok vármegye a sáska egyik főfészke, a, sáskától majd­nem teljesen megtisztult. Úgyszintén eredményes volt az irtás Hajdú-, Sza­bolcs• és Pest • vármegyékben is. Leg­kevesebb eredtmé­nnyel Borsodvármegyé­­ben járt az irtás. Amint megállapítható tehát — elte­kintve a vetéseket a némely községben későn­ megkezdett ■ irtás és a kevés • sáskaírtógép miatt helyenként ért ká-.­roktól r- csapásszerű károsodást .... az­­ idei sáskajárás ,a gazdaközönségnek nem okozott. Kiderült, hogy a Kunság­ban és Hajdúságban több­ helyen a sáskának tulajdonított károkat a fagy és a szárazság okozta. Az olasz sáska ez évi fertőzése a tavalyihoz képest annak harmadára sem tehető. Általában nemcsak kisebb terü­leten és kisebb mennyiségben, hanem nagyon elkésve is kel­l,­­főképen csak ott észlelhető, ahol az ezt­ a sáskafajt pusztító betegség, a sáskapenész, a múlt évben föl nem lépett. A ceglédi miaitegasdák­ ősvárosában Cegléd, július hónap. H. Cegléd város­a modern közleke­dési állapotok, a vasutak kiépítésé­vel is megőrizte sok évszázados köz­ponti jelentőségét Már az 1848-as szabadságharc idejében, a farkastárca alföldi puszták királynői városáig, Ceglédig, vasút vezetett és,, remek, nagy állomásával ma is egyik leg­jelentősebb magyar vasúti gócpont Cegléd. A 49964 katasztrális holdnyi, tojásdad alakú határának mintegy központján, 3000 katasztrális hold te­rületen fekszik az erőtől, gazdagság­tól, fehér szépségtől duzzadó Ceg­léd város. Széles, szabályos, nyíl­egyenes utcái aszfaltosak, nagy- és kiskockakővel, makadámmal, téglával burkoltak, díszfákkal szegélyezettek. Szép terei a királyi parknak beillő gyönyörű Qubody-sátatere, a tekin­télyes középületek, a tetszetős magán­­házak, tiszteletgerjesztő templomok, iskolák, kórházak, gyermekvédelmi intézmények, artézi kútjai, saját vil­lamos világítása, stb. a cél­tudattól, diadalmas magyar akaraterőtől lüktető alföldi gazda város életébe kapcsoló­dott kereskedelmi, ipari vállalkozások­kal meghazudtolják az unos-untalan hangoztatott hamis rágalmakat, hogy az Alföld népe nem tud teremteni maradandót, hogy a gazdálkodó nép tudása és hivatottsága egyszerűen az ekeszarváig­ ér el, mert, imhol, ezek a kiváló magyar fö­lmives magyar ceglédiek m­egalapozta­k, lankadatlanul építik az alföldi* magyar *­város leg­sikerültebb, elbájoló,­­egészséges és szép mintaképét. Cegléd lakosságának száma 39 ezer, vallás szerint közülök 18331 r. kato­likus, 18536 református, 1028 evan­gélikus, mindössze 970 zsidó, T­im­bol, zsidó nélkül is eshetik vásár és ;­létrejöhet« a legremekebb város. Anyanyelvre különben mindannyian magyarok. Ez a nép — rengedező királyi búzamezőivel, nektárt csur­gató szőlőtőkés tündérligeteivel, drá­ga csemegéket édesítő nemes gyü­mölcsfa erdőivel — az Alföldnek nem­csak legelső szántó­vetője, ha­nem elismerten iskola, templom, művelődési intézmények építő népe is. Tudja is értékelni magát, mun­kája becsét, Nagykőrös, Kecskemét szomszédsága és előrehaladottsága dacára azzal tartják, hogy ők mégis csak elsősele gazdák és pedig miért?! A gazdálkodások olyan modern, hogy a legtöbb műtrágyát (tavaly is majd­nem másfélszáz vagont) Cegléd ha­tárába szállították, már­pedig ezt csak­ugyan el lehet fogadni a jól gazdál­kodni tudás fokmérőjéül." A birtok­megoszlás igen szeren­­csés. A ceglédi határban száz hol­don felüli birtokos alig kerül néhány, ami azonban korántsem azt jelenti, hogy Cegléden nincsenek nagyobb, birtoka gazdák, hiszen egyedül a gyümölcsfa-kenisz, bortermelő Ungh­­váry-család több ezer hold földdel rendelkezik. Nagyobb birtokú gazdák igenis sokan kerülnek Ceglédről, ami ilyen szorgalmas, jól gazdálkodó, értel­mes, józan népnél éppenséggel nem csodálható. Ámde, ezek a nagyszerű gazdák Cegléd szűknek bizonyu­l ősi határán terjeszkedtek túl hihetetlen nagy, messze területekig. Cegléden lakó, Cegléden adózó gazdák ugyanis ezidőszerint a város határán kívül, "még mintegy 60 ezer katasztrális'hold földet túrnak, mint saját és bérelt birtokot. Úgy, hogy lehatoltak egé­szen a Hajdúságba, a Kunságnak a Hajdúsággal szomszédos­­ részeiben Például a hajdúmegyei Nádudvaron, ahol azelőtt a zsidók szorították ki a főúri és nemesi nagybirtokosokat, a nagykunsági Kenderesen is, hol Horthy Miklós kormányzó ősi kú­riája áll, találhatók és szorgoskodnak ceglédi gazdák. A föld, a birtok messze fekvése nem riasztja és tartja vissza az ügyek­­vő, fáradhatatlan ceglédi gazdákat. — Hát, csak a zsidónak találták volna fel az autót?! — Cegléden szokták mondani s ha végig a nagy Alföldön a kunok, a hajdúk szép barnapiros, nagybajuszu magyar h arcokat látnak pipázgatni egyik egyik száguldó autóból, tisztelettel megemelik kalapjukat és mindjárt tud­ják, hogy: »a ceglédi gazdák men­­nek a birtokjokra.« Móricz Fái. Összekötözött holttestet találtak a feketehegyi erdő egyik fáiért Hogyan került a fára a holttest — s az első megállapítás szerint gyilkosságról van szó — Tüzetesebb vizsgálat szerint lehetséges, hogy öngyilkosság történt — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Hétfőn délután a Hidegkuti-út mel­letti feketehegyi erdőben egy fára fel­akasztottan, kezénél, libánál összekötö­­zötten, egy fiatalember holttestét ta­lálták. Rendőri bizottság ment ki a helyszínre és a rendőrorvos megvizs­gálta a halottat. Megállapította, hogy a halált fulladás okozta. Mivel a hullának mind a két keze a de­rekához volt kötve, két lába pedig bokán felül össze volt kötözve, kétségtelennek látszott az első pil­lanatban, hogy gyilkosság történt. A halott zsebében barna színű cso­­magoló papírból leszakított cédulát ta­láltak, rajta a következő felírással: „-Megtalálható vagyok Szerecsen­ utca 1. özv. Földig Györgynénél. Ott lakom.« A rendőrség kihallgatta az özvegyet, aki a halottban felismerte a nála al­bérletben lakó Kovács János 18 éves kifutó fiút. Kovács vasárnap távozott el lakásáról. A rendőrség kihallgatta Forró István munkátalan asztalos segé­det is, aki a holttestet megtalálta. Ferró a felfedezés körülményein kívül egyebet mondani nem tudott. A hely­színen dulakodás nem­ látszik. A rendőrség tüzetesebb vizsgálat után azt se tartja lehetetlennek, hogy Kovács János öngyilkosságot követett el. A­ ke­zét úgy köthetve össze, hogy cukor­­spárgával körülkötözte a derekát, fel­kapaszkodott a fa ágára, kezeit bele­dugta az­ övbe, azután leugrott. Meg­állapították, hogy a­­fiú ellen, a gyermek­­bíróságon eljárás folyt és több ízben panaszkodott, hogy nem­ élheti túl ezt a szégyent. A nyomozás azért tovább folyik, hogy biztosan megállapítsák a titokzatos halál körülményeit. A legjobb és legolcsóbb képes hetilap a VASÁRNAP Ára 150© kor.

Next