Új Barázda, 1925. október (7. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-01 / 220. szám

z UYM&KKAZIKI TT október 1, csütörtök folyósítják a r­osszúlejáratú agrárhi­teleket A gazdák a hitelt 35 évre 7­5 százalékos kamat mellett kapják Tegnap este a pénzügyminisztérium­ban a mezőgazdasági érdekeltségek és a budaparti pénzintézetek vezetőinek részvételével Bod János dr. elnöklete alatt értekezletet tartottak a mezőgaz­dasági hitel ügyében. A pénzügyminiszter ismertette­­a megjelentekkel, hogy bár a külföldi kölcsön iránt folytatott tárgyalások még nem jártak kellő eredménnyel, azon­ban a külföldi hitelezői csoport állás­pontja és a hazai álláspont között már­is lényeges közeledés történt. A kormány nem várja be a külföldi kölcsön­­tárgyalások végleges eredményét, hanem 22 millió aranykoronát fo­lyósít a mezőgazdasági hitel cél­jaira. A kormány mindent megtesz abban az irányban, hogy a gazdák a hitelt olcsón kapják meg. A hitel részletes feltételeinek a megállapítása most van folyamatban, annyi azonban már most is nyilvánvaló, hogy a gazdák a hitelt 35 évre 7­5 százalékos kamatra fogják megkapni s ezenfelül keze­lési költség címén háromnegyed százalékot fognak fizetni. A 0-55 százaléknyi tőketörlesztés, a kamat és a kezelési költséggel együtt a kölcsönvevő évi 10­5 százalékot fog 86­5-es ár­folyamon elszámolt kölcsön után fizetni. Ezenfelül még csak a lényegesen mér­sékelt illetéktételeket lehet majd fel­számolni. A kölcsön bármikor fel­mondható. A mezőgazdasági érdekek képviselői a tárgyalások folyamán több ízben hangsúlyozták, hogy a fennt említett kamatterheket maximális szolgáltatá­soknak tekintik, s ezeknél súlyosabb feltételek mellett a hosszúlejáratú agrárhitel a mezőgazdaság részére el­fogadhatatlan volna. A rendőrség munkája a kommunisták leleplezése körül Újabb letartóztatás — A rendőrségen önként tettek beismerő vallomást a letartóztatottak — A bíróság nyilvánosan fogja tárgyalni a lázadók ügyét — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A főkapitányságon őrizetben lévő kommunisták előtt még ma kihirdetik az előzetes letartóztatásról szóló vég­zést. A letartóztatások az állami és tár­sadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján történnek. A kommunistákat szombaton kísérik át csoportonként az ügyészség foghá­zába. A rendőrség munkáját ebben az ügy­ben a következő adatok bizonyítják: a politikai osztálynak három hónappal ez­­­­előtt jutott tudomására az összeesküvés. Három hónap óta 52 detektív 227 fi­g­yelőnapon 1138 óra hosszat állott les­en az utcákon, pincékben, mindenütt, ahol a kommunisták megfordultak. A kommunisták vallomásaiból felvett jegyzőkönyvekben fel vannak tüntetve azok a külföldi városok, ahol kommu­nista agitátor-iskolák és csoportok mű­ködnek. A főkapitányság ezeket az ada­tokat közli az illetékes államokkal, ame­lyek bizonyára értékesen tudják azokat felhasználni az ország rendjének bizto­sítása szempontjából. Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap kihallgatáson fogadta Marinovich Jenő főkapitányt és Hetényi Imre főka­pitányhelyettest, akiknek gratulált az el­ért sikerekhez. A kommunista bűnügynek ma újabb letartóztatottja van. Behozták ugyanis a főkapitányságra Vég István vámőrt, akiről kiderült, hogy a bécsi agitátor­iskolában tanári állást kellett volna rö­videsen betöltenie. A főkapitányságon ma több külföldi újságíró jelent meg, akik afelől ér­deklődtek, mi igaz abból, hogy a kom­munistákat megverték a rendőrségen, mint ahogyan a bécsi emigráns lapok írták. Az újságíróknak megmutatták a foglyokat s igy a külföldiek is meg­győződtek róla, hogy az emigránsok nem mondottak igazat. A bíróság egyébként nyilvánosan fogja tárgyalni a kommunisták bűnügyét s akkor min­denki meggyőződhetik róla, hogy a bűnösökkel a rendőrségen a leghumá­­nusabban bántak s Rákositól kezdve végig mindnyájan önként tettek beis­merő vallomást. Daca védi a kisajátítási politikát Az oláh külügyminiszter ismét vádakat emel a magyar kormány ellen • Meghamisította a kisajátítások statisz­tikáját Bukarestben felszisszentek Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök nyilatkozatára, amely szerint Magyarország megkísérli a kisebbségi panaszok eddigi felülvizs­­gálási rendszerének módosítását. Duca külügyminiszter most nyilatko­zatban válaszol Bethlen grófnak s ter­mészetesen magyarázni igyekszik az oláh kisebbségi politika helyességét, sőt még azt is jogszerűnek tünteti fel, hogy a telepesek földjét elvették. Dúca szerint a­­bukaresti kormány — nagylelkű — volt, amikor a kisajátítottaknak olyan­­­méltányost, megváltási összeget ajánlott fel. Románia belügyeibe való beavatko­zásnak minősíti Duca a magyar kor­mánynak azt a szándékát, hogy a ki­sebbségi panaszok elintézési módjának módosítását kéri a Nemzetek Szövetsé­gétől, sőt ebből azt magyarázná, hogy Magyarország ellenséges érzületet táp­lál a szomszéd országokkal szemben. Duca nyilatkozatában meg akarja ha­­misítani a kisajátítások statisztikáját, mert azt állítja, hogy csak 200 telepes földjét vették el, viszont 80.000 föld­­mives kapott földet. Ez egyszerűen nem igaz s mindenki tudja, hogy többezer magyar létét veszélyezteti Ducáék kisa­játítási politikája. Viszont az sem igaz, hogy 80.000 földmives jutott volna földhöz. Aki kapott is földet, nem tudja megfizetni a drága kényszerbérletet. Duca erkölcsi kioktatást merészel meg a magyar kormánnyal szemben. Ezt is csak egy bukaresti politikustól várhat­juk el, akinek nincsen fogalma az er­kölcsi törvényekről és felelősségről. Nyi­latkozatából a balkáni stílus világlik ki. Az OMGE igazgató-választmányi gyűlése Az adófelszólamlási bizottságnak kell az adókivetési aránytalanságokat megszüntetni­e Tiltakoznak az argentínai húsbehozatal ellen Az OMGE szerdán délelőtt 10 óra­kor tartotta meg rendes választmányi ülését. Somssich László gróf elnöki megnyitó beszédében üdvözölte a meg­jelenteket, majd felkérte Mutschenba­­cher Emilt, az OMGE igazgatóját, hogy tartsa meg beszámolóját. Mutschenbacher Emil beszámolójában kiemelte, hogy az idei jó termés el­lenére a mezőgazdaság helyzete még­sem megfelelő, mert a hitel, a köz­terhek és a külkereskedelmi szerződé­sek kérdése még ma sem alakult ki teljesen olyan irányban, mint ahogy az nálunk, agrárállamban, szükséges lenne. A mezőgazdasági hitel kérdésé­vel kapcsolatban örömének adott kife­jezést, hogy a 22 millió aranykoronás mezőgazdasági kölcsönnek a folyósítá­sát a pénzügyminiszter lehetővé tette. Azonban kifogásolta a magas kamat­lábakat, amelyeket a mezőgazdaság nem tud elviselni. A rövidlejáratú hitel kérdésével fog­lalkozva, helytelenítette azt, hogy csak az állam, illetve a jegybank az egye­düli hitelforrás, mert a hitelakcióba a magántőkének is be kell kapcsolódnia. A jövedelem- és vagyonadó kivetésé­nek kérdésével foglalkozva, rámutat arra, hogy a jövedelemadó bevallást a hatóságok nem veszik kellő mértékben figyelembe. A kiadott útmutatás is egy sablonra akarja húzni az adókivetést az ország minden részében, már­pedig a földek különbözősége miatt ez lehetet­len. (Szerkesztői megjegyzés: A jövedel­mi adóról külön cikkben fogjuk állás­pontunkat ismertetni.) Reméli, hogy az idén a felszólaló bizottságok már orvo­solni fogják a sérelmeket annál is in­kább, mert ezekben gazdaszakértők is bent vannak. A forgalmi adó leszállításával kap­csolatban megállapítja, hogy ennek kö­vetkeztében az árak nem csökkentek. Több időszerű kérdés ismertetése után erélyesen sürgeti a nyersbőrkivitel fel­szabadítását , és tarthatatlannak mondja azt, hogy a bőrkartell érdekében a nyersbőrkivitel engedélyhez van kötve. Tiltakozik a petróleum és benzin vám­jának felemelése ellen, sőt határozottan követeli a most fennálló vámtételek mér­séklését. Mutschenbacher Emil dr. nagy tet­széssel fogadott beszámolójához első­nek Elek Ernő szólt hozzá. Rámuta­tott arra, hogy a szanálási akció a magyar mezőgazdaság szempontjából bizonyos irányban revízióra szorul. Felhívta az ülés figyelmét, hogy a drágasági ankéton az argentínai hús behozatalának szükségességét hangsú­lyozták, ez pedig mérhetetlen káros visszahatással lenne az ország állat­­tenyésztésére. Szigeti Pál dr. az adófeltüntetések kérdésében megállapította, hogy a gazdák adói 90 százalékát Budapesten fizetik, mert érkező áruik legnagyobb része ott esik elvámolás alá. Csak ily módon mutatható ki rosszindulatú be­állítással az, hogy a gazdák árujának 90 százalékig Budapesten történő elvá­molása mellett a város több adót fizet, mint a vidék. Az OMGE belügyeinek letárgyalása után Somssich László gróf elnök ösz­­szegezte a felszólamlásokat, végül ki­jelentette, hogy az argentínai hús- és zsírbehozatal ellen az OMGE, mint ed­dig is, ezután is tiltakozni fog. Olaszországban ismét felütötte fejét a kommunizmus Rómából jelentik: Olaszországban ismét felütötte a fejét a kommunizmus. A kommunisták több városban tünte­tést rendeztek, mire a rendőrség szi­gorú razziákat tartott s több kommu­nistát elfogott. Nápolyban a vörösök néhány fascisztát legyilkoltak. A rend­őrség az eddiginél és nagyobb eréllyel folytatja a vörösök tüszfészkeinek ki­irtását egész Olaszországban. Az áruló selyemkendő Hogyan lepleztek le egy besurranó tolvajt? Kovács György szigetszentmiklósi szü­letésű, 33 éves napszámos a napokban egész keresetét elitta s azután gondol­kozni kezdett, honnan szerezzen pénzt? Addig töprengett, amig elment volt munkaadójának, Schwarzenfeld Mór fu­varosnak pesterzsébeti lakására s ott belopódzva a konyhába, összeszedett néhány tárgyat s kisurrant a házból. Néhány nap múlva ismét ellátogatott oda, feltörte a szekrényeket, teletömte selyemkendőkkel a zsebét, egy nagy batyu fehérneműt is összecsomagolt s már éppen távozni akart, amikor a fu­varos cselédje hazaérkezett. Kovács ijed­tében eldobta a batyut és elmenekült. A cseléd rendőrhöz futott és azzal együtt kereste a betörőt. Az Arany Já­­nos­ utcában szembejött velük egy férfi s a cseléd észrevette, hogy az elsiető ember zsebéből egy piros selyemkendő lóg ki, amiről felismerte, hogy a gaz­dájáé volt. A rendőrrel igazolásra szó­lította fel az idegent és ekkor kiderült hogy tényleg ő volt a tolvaj. Kovácsot letartóztatták. Tetemrehívás az áldozat sírja mellett L­eánykereskedő volt a csorbas gyilkos Prágából jelentik­ Bazant Henrikről, aki két leányt meggyilkolt és kirabolt, a vizsgálat során kiderült, hogy lé­­lekkufárkodással foglalkozott és a léprecsalt szerencsétlen leányokat kül­földre szállította. A gyilkost tegnap rendőri bizottság vasúton elvitte a Csorba-tóhoz, hogy mutassa meg azt a helyet, ahol Pospischl Máriát és Pa­­velka Jozefint meggyilkolta és elásta. El is vezette a rendőrség embereit a Csorba-tó partján egy bokor mögé, a­hol kőrakás van. A kőhalmaz alól ki­ásták Pospischl Mária erősen oszlásnak indult holttestét és mikor a gyilkos meglátta áldozatát, görcsökbe esett. A másik helyet, ahol Pavelka Jozefint állítólag eltemette, nem tudta megje­lölni. A rendőrség azt hiszi, hogy ezt az áldozatát még Pardubitzban tette el láb alól és ott is rejtette el. A­mikor az öngyilkos sokáig nézegeti a revolvert Rendőrkézre került és kitűnt, hogy körözik — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától . Tegnap délután a Tisza Kálmán-té­­ren szolgálatot teljesítő rendőr észre­vette, hogy egy fiatalember a tér egyik padján revolvert húzott elő a zsebéből, nézegette, majd hol a halántékához, hol a melléhez illesztgette. A rendőr észrevétlenül a fiatalember mögé som­­­polygott és kicsavarta kezéből a revol­vert. Az életuntat előállította a főka­pitányságon, ahol kiderült, hogy Salgó Zoltán a neve és a budapesti büntető törvényszék lopás miatt körözi. Ezek után az öngyilkosjelöltet a rendőrség letartóztatta.

Next