Új Barázda, 1926. március (8. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

f 1926 március 2, kedd ______Ára 1000 koron/ vttföU m évi.«. EL ŐFIZETÉSI AB Ali egész ívre 320 OOO bor., SZERKESZTŐSÉG VI kerOlel, O.ntca 10. síim. iioiiaprJ'ío'íioo kor. »^es példány ára looo’koí*, Megjelenik hétfő kivételével mindennap hmtatat ®4, élJel’’140“w vadr mpokoti 1500 korotta. — Hirdetéseket mllll- liIAI>Otf IVATAI. VI. bérűiét, O.ntca 10. sz&m méter díjszabás szerint vesz fel • kiadóhivatal. Telefon uimok T42-49, L 998 -04,éjjelT140— 7 A felelősség: (v.) űrffy Imrének mai parlamenti beszéde a napot juttatta eszünkbe, amely kellemetlen arra az emberre, aki vajat hord’ a fején. A szeren­csétlen frankügy kisebbségi vélemé­nyének vajhegyei egymásután olvad­tak el örffy logikájának kérlelhetet­len tüzében és a végén nem maradt más, mint egy alkalmi politikai ér­dekszövetség, amelynek a frankügy az eszköze, célja pedig a kormány­buktatás. Ha hasonlatot keresünk, amely az eszközt a céllal együtt híven akarja szemléltetni, arra a szekrénynyiíoga- tóra kell gondolnunk, aki hasztalan izzad és türelmetlenkedik, hasztalan rázza, rángatja az ajtót, mert rossz kulcsot választott, amivel a szek­rény nem nyitható. A frankügy sem az az eszköz, amivel a kormány buk­tatható. Hiába edzik, kalapálják ezt a rozsdás kulcsot a felelősség füzé­ben, nem nyitja meg sem a szek­rényt, sem a kormány előtt a ki­járat ajtaját, sem az »átmeneti« kor- ftiány előtt az utat a bársonyszé­kekhez. Mert hogyan is állunk a felelős­ség kérdésével? őrff< igen szépen és érthetően kifejtette, hogy a po­litikai felelősség megállapításához szükséges tényállást soha sem lehet pérrendszerben bizonyítani. A kisebb­ség tehát hiába panaszkodik, hogy bizonyos perrendszerü bizonyítási ja­vaslatait a többség elvetette, mert semmiféle eljárási szabály nem álla­pítja meg a politikai felelősség vizs­gálatának módját. A mi nézetünk szerint a kormány politikai felelősségét csak a képvi­selők egyéni felelősségének szava ál­lapíthatja meg. Ha a képviselő egyé­nileg arról győződik meg, hogv a kormány valamiért politikailag fele­lős, akkor ezt a felelősséget min­den további bizonyítás nélkül bizal­mának megvonása formájában feje­zi ki. Hasztalan tehát minden pa­ragrafuson való nyargalás, ha a több­se.? egyéni felelősségének teljes sú­lyával áll a kormány mellett. Viszont ez a kisebbségi képviselők felelősségének szempontjából any- íiyit jelent, hogy vannak a nemzeti és alkotmányos életben pillanatok, a mikor ez az egyéni képviselői fele­lősség a kormánybuktató láz sür­gős gyógyítását parancsolja. Ilyen a wai pillanat. A nemzet nagy több­sége a kormány mellett áll. Olyan (komoly ellenzéki politikusok pedig, mint például Qriger Miklós, nyíl­ton kijelentik, hogy nem mernék sza­vazatukkal előmozdítani a kormány bukását. Marad tehát egy kisded cso­port, amely a hatalomért mindent fnerne és megtagadja a saját kép­viselői felelősségét. És ugyanakkor, amikor ez a (Tej­port egyesek hibáját a kormán} számlájára szeretné irni, megfeled­kezik vezérének, Vázsonyi Vilmos­nak arra a nemrégen elhangzott kétségtelen igazmondására, hogy egyesek hibáiért nem felelhet a nagy egész, a nemzet, a • faj, vagy a fe­A frankvita negyedik napján vc'g’e- gesen megállapítható az azt kísérő tel­jes részvétlenség. A kisebbség politikai orgiát rendezett a frankügyből mind­addig, amig a kormányzati tényezők a magukra vállalt titoktartás kötelezet- sége alatt állottak és nyilvánoTs'g elé nem hozhatták a parlamenti bizotís'g jelentésével az iigy minden részletét. Most, hogy ez megtörtént, mindenki teljesen tiszta képet alkot’, aí az ügy­ről. Ezért a kisebbség iá;.a odót fu­vatáit, mert észre kellett vennie, hogy az egész közvélemény vele sze-ben fog­lalt állást és hogy elve z ették azt a csatát, amelyet most a frankhamisítás­sal kapcsolatban akartak megnyerni. A vádak és gyanúsítások a fraukbizot'.s'g jelentésének nyilvánosságra hoza'alával lehetetlenné váltak és komolyságukat veszhették. Ebben a nagy érdeklődésnélküliség- ben mindamellett nagyjelentőségű az a beszéd, amelyet a mai napon Örffy Imre mondott. Ez a beszéd mind politikai, mind jogi szempontból tökéletes vi­lágosságot vet arra, terheli-e a kor­mányt bárminő felelősség is a frank­hamisítás körül, örffy Imre beszéde annyira a szigorú észszerüség követ­keztetésein alapul, hogy még a ki­sebbségi padokról is sűrűn bólogattak hozzá és legfeljebb néha hangzott el teljesen gyenge, erőtlen tagadó közbe­szólás. A mai ülés A nemzelayiilés mai első szónoka Farkas István volt. Újat nem mondott, de szerinte a frankhamisitás hozott min­den bajt, ami a közelmúltban az or­szágot érte. Még azt is bizonyítani igyekezett, hogy a csődök és kényszer­egyezségek oka is ez volt. Örffy Imre a politikai felelősség fogalmát tisztázza. Ennek megállapításához semmi­féle perrendszerü eljárásra nincs szük­ség. Ilyenre a törvényhozás soha nem is gondolt, azért nem is szabályozta hasonló ügyekben az eljárást és éppen ezért volt szóló már eleve el’ene a parlamenti bizottseágnak. Rendre cá­folja a kisebbségi véleménynek a tanú­vallomásokra vonatkozó anyagát. lekezet. De megfeledkeznek a leg­szélsőbb elemek egyebekről is. iyv például arról, hogy ha Bethlen fe­lelős Nádosy frankhamisításáért, ak­kor nagyon sok képviselő sokkal fo­kozottabb mértékben felelős Sza- muelli akasztásaiért. A kisebbség, bár maga szerette volna az egész eljárást irányí­tani, vádanyagként alig tudott valamit összehozni. Sorra veszi a kisebbségi véleménynek a miniszterelnök, Teleki Pál gróf, Ra- kovszky Ivén belügyminiszter és Prónay György báró szerepére vonatkozó tény­beli álli;ásait s különösen azt bizonyítja be kézzelfoghatóan, hogy Nádosy ténykedéseiért épp úgy nem terhelheti felelősség a bel­ügyminisztert, amint, hogy nem terhelheti felelősség az igazság- ügyminisztert a vádirat rész­leteiért. Ami Paliavicini őrgrófnak levelét il­leti, arra kéri a levélírót, hogy ha valami közölnivalója van, jöjjön el mi­előbb és mondja el azt a nemzet­gyűlésen. Beszéde végén élesen szembeállítja a kormány felelősségét az egyes képvi­selők politikai felelősségével. Ez utóbbi a kisebbség részére csak azt az egy kötelességet rójja, hogy sürgősen tér­jen napirendre az országnak sok kárt okozott bűncselekmény felett és bízza rá annak elbírálását az egyedül arra illetékes magyar bíróságra. Űrffy Imrének nagy helyeslessel fo­gadót felszólalása után Pikier Emil a külföldi lapoknak a framkügyről közölt cikkei alapján azt állította, hogy ők az ország érdekében akarják a kormányt megbuktatni. Egy hang: És kiktől kapják a külföldi lapok az anyagot? Ezután a Ház elhatározna, hogy a parlamenti b:znt!ság je'e-tését nyolcórás üléseken fogja tárgyaim. Lendvai I«fván személyes kérdésben szálait fel, mád Kegymegi-Kiss Pál Vázsonyi meg­veretését s az egyik támadó régebbi szereplését tette szóvá. Rakovszky Iván belügyminiszter nyom­ban válaszolt a felszólalásra és ismer­tette a szegedi főkapitánynak Vázsonyi egyik támadójáról, Vanray Lászlóról készült jelentését. A hivatalos vizsgásai: kiderítette, hogy Vannay hamis és ha­zug hírekkel csak a saját személyének akart nagyobb súlyt adni. Az ö kije lentései csak borközi állapotban lévő ember zavaros fecsegései voltak. Az ülés háromnegyed négykor ér, véget. A legközelebbi ülés holnap, kedde. lesz, amikor is nyolcórás üléseken fog­ják tárgyalni a fraukbizottság jelenté­sét. Az iskolánkivUlí népneveiés szép eredményei Pomázon Harminc felnőtt analfabétát tanította), ötszáz felnőtt hallgatja a művelődési előadásokat Pomázról jelentik: A vármegyei iskor iánkivüli népművelési bizottság Pomáe községben a falusi lakosság iskolánkivüli népművelése terén igen szép eredményi­ért el. Minden csütörtökön este 400—500 felnőtt hallgatja végig az állami iskola, nagytermében a társadalomtudományi, or­vosi, technikai és jogi előadásokat. Szü­net közben rádióval, továbbá zene- és énekszámokkal szórakoztatják a közönsé­get. A folyó évijen harminc analfabéta felnőttet tanítottak meg magyarul írni és olvasni. Az eredmény, amely elsősorban Eicher Ottó állami iskolai igazgatónak kö­szönhető, annál inkább elismerést érde­mel, mert Pornáz község német, szerb és tót anyanyelvű lakossága eddig a haza- iias szellemű társadalmi és .tudományos mozgalmaktól meglehetősen távol t.it't'a magát. &i**&*i**s*^>-á*í*s Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai Az Országos Földbirtokrendező Bí­róság (Budapest, V., Markó-utca 16,) újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerti!: A II. számú tanácsban 1926. évi március hó 9. napján, délután 5 óra­kor Balassagyarmat városban megvál­tott házhelyek vételárának inegállapitá- tása tárgyában első fokon hozott ítélet felülvizsgálata. A III. száma tanácsban 1926. évi március 9. napján, délután fél 5 óra­kor tárgyalást vezető bíró felterjeszti Bükkaranyos és Mezőnyék községek földmegváltási ügyére vonatkozó irato­kat; 1926. évi március hó 10-én Vadna község házhelyrendezési ügyében a ház­helyek vételára és a csereterület nagy­sága kérdésében hozott elsőfokú itelet felülvizsgálata. Autószerencsétlenség az országúton Két súlyos és egy könnyebb sebesült Bartal Antal nyugalmazott főispánt ój fiát, Bartal Györgyöt vasárnap délután Téténv és Martonvásár között autósze­rencsétlenség érte. A martonvásári or­szágúton, amikor egy gödröt akartak kikerülni, a zökkenés következtében a kormány kicsúszott Bartal kezéből és a gépkocsi az árokba zuhant. Bartal György, valamint a soffőr súlyos belső és külső sérüléseket szenvedtek. A fő­ispán csak egészen könnyű sérüléseket szenvedett. A kormányt nem terheli felelősség* a frankügyben Teljes részvétlenség kisért a vitát Örffy Imre nagyhatású beszédben cáfolta meg a kisebbség vádjait — A nemzetgyűlés mai ülése —

Next

/
Thumbnails
Contents