Új Barázda, 1926. március (8. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
1926 március 2. kedd ______Ára 1000 koron/ vttfö0 m évi.«. ELŐFIZETÉSI ÁR AK egész ívre 320 OOO kor., SZERKESZTŐSÉG VI kerület, O.utca 10. síim. nonapri'to'tioo kor. »^es példány ára lopo’kor*, Megjelenik hétfő kivételével mindennap hmntatat ®4, éjjel’’140“w vadr mpokoti 1500 korotta. — Hirdetéseket muli- KIAI.Ott IVATAI. VI. bétűlét, O.utca 10. szám méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefon álmok T42-49, L 998 -04,éjjel T140— 7 A felelősség: (r.) Orffy Imrének mai parlamenti beszéde a napot juttatta eszünkbe, amely kellemetlen arra az emberre, aki vajat hord a fején. A szerencsétlen frankügy kisebbségi véleményének vashegyei egymásután olvadtak el Orffy logikájának kérlelhetetlen tüzében és a végén nem maradt más, mint egy alkalmi politikai érdekszövetség, amelynek a frankügy az eszköze, célja pedig a kormánybuktatás. Ha hasonlatot keresünk, amely az eszközt a céllal együtt híven akarja szemléltetni, arra a szekrénynyitogatóra kell gondolnunk, aki hasztalan izzad és türelmetlenkedik, hasztalan rázza, rángatja az ajtót, mert rossz kulcsot választott, amivel a szekrény nem nyitható. A frankügy sem az az eszköz, amivel a kormány buktatható. Hiába edzik, kalapálják ezt a rozsdás kulcsot a felelősség füzében, nem nyitja meg sem a szekrényt, sem a kormány előtt a kijárat ajtaját, sem az »átmeneti« korlulány előtt az utat a bársonyszékekhez. Mert hogyan is állunk a felelősség kérdésével? Orff igen szépen és érthetően kifejtette, hogy a politikai felelősség megállapításához szükséges tényállást soha sem lehet perrendszerben bizonyítani. A kisebbség tehát hiába panaszkodik, hogy bizonyos perrendszerű bizonyítási javaslatait a többség elvetette, mert semmiféle eljárási szabály nem állapítja meg a politikai felelősség vizsgálatának módját. A mi nézetünk szerint a kormány politikai felelősségét csak a képviselők egyéni felelősségének szava állapíthatja meg. Ha a képviselő egyénileg arról győződik meg, hogy a kormány valamiért politikailag felelős, akkor ezt a felelősséget minden további bizonyítás nélkül bizalmának megvonása formájában fejezi ki. Hasztalan tehát minden paragrafuson való nyargalás, ha a többség egyéni felelősségének teljes súlyával áll a kormány mellett. Viszont ez a kisebbségi képviselők felelősségének szempontjából anyulyit jelent, hogy vannak a nemzeti és alkotmányos életben pillanatok, amikor ez az egyéni képviselői felelősség a kormánybuktató láz sürgős gyógyítását parancsolja. Ilyen a mai pillanat. A nemzet nagy többsége a kormány mellett áll. Olyankomoly ellenzéki politikusok pedig, mint például Siiger Miklós, nyíltan kijelentik, hogy nem mernek szavazatukkal előmozdítani a kormány bukását. Marad tehát egy kisded csoport, amely a hatalomért mindent merne és megtagadja a saját képviselői felelősségét. És ugyanakkor, amikor ez aTejport egyesek hibáját a kormány számlájára szeretné írni, megfeledkezik vezérének, Vázsonyi Vilmosnak arra a nemrégen elhangzott kétségtelen igazmondására, hogy egyesek hibáiért nem felelhet a nagy egész, a nemzet, a faj, vagy a felekezet. De megfeledkeznek a legszélsőbb elemek egyebekről is. Így például arról, hogy ha Bethlen felelős Nádosy frankhamisításáért, akkor nagyon sok képviselő sokkal fokozottabb mértékben felelős Szamuelli akasztásaiért. A kormányt nem terheli felelősség a frankügyben Teljes részvétlenség kísért a vitát Orffy Imre nagyhatású beszédben cáfolta meg a kisebbség vádjait — A nemzetgyűlés mai ülése — A frankvita negyedik napján véglegesen megállapítható az azt kísérő teljes részvétlenség. A kisebbség politikai orgiát rendezett a frankügyből mindaddig, amíg a kormányzati tényezők a magukra vállalt titoktartás kötelezetsége alatt állottak és nyilvánosság elé nem hozhatták a parlamenti bizottság jelentésével az ügy minden részletét. Most, hogy ez megtörtént, mindenki teljesen tiszta képet alkothhat az ügyről. Ezért a kisebbség láta adót fuvatáit, mert észre kellett vennie, hogy az egész közvélemény vele szemben foglalt állást és hogy elvezették azt a csatát, amelyet most a frankhamisítással kapcsolatban akartak megnyerni. A vádak és gyanúsítások a frankbizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalával lehetetlenné váltak és komolyságukat veszhették. Ebben a nagy érdeklődésnélküliségben mindamellett nagyjelentőségű az a beszéd, amelyet a mai napon Őrffy Imre mondott. Ez a beszéd mind politikai, mind jogi szempontból tökéletes világosságot vet arra, terheli-e a kormányt bárminő felelősség is a frankhamisítás körül. Orffy Imre beszéde annyira a szigorú észszerűség következtetésein alapul, hogy még a kisebbségi padokról is sűrűn bólogattak hozzá és legfeljebb néha hangzott el teljesen gyenge, erőtlen tagadó közbeszólás. A mai ülés A nemzetgyűlés mai első szónoka Farkas István volt. Újat nem mondott, de szerinte a frankhamisítás hozott minden bajt, ami a közelmúltban az országot érte. Még azt is bizonyítani igyekezett, hogy a csődök és kényszeregyezségek oka is ez volt. Örffy Imre a politikai felelősség fogalmát tisztázza. Ennek megállapításához semmiféle perrendszerű eljárásra nincs szükség. Ilyenre a törvényhozás soha nem is gondolt, azért nem is szabályozta hasonló ügyekben az eljárást és éppen ezért volt szóló már eleve ellene a parlamenti bizottságnak. Rendre cáfolja a kisebbségi véleménynek a tanúvallomásokra vonatkozó anyagát. A kisebbség, bár maga szerette volna az egész eljárást irányítani, vádanyagként alig tudott valamit összehozni. Sorra veszi a kisebbségi véleménynek a miniszterelnök, Teleki Pál gróf, Rakovszky Irén belügyminiszter és Prónay György báró szerepére vonatkozó ténybeli állításait s különösen azt bizonyítja be kézzelfoghatóan, hogy Nádosy ténykedéseiért épp úgy nem terhelheti felelősség a belügyminisztert, amint, hogy nem terhelheti felelősség az igazságügyminisztert a vádirat részleteiért. Ami Pallavicini őrgrófnak levelét illeti, arra kéri a levélírót, hogy ha valami közölnivalója van, jöjjön el mielőbb és mondja el azt a nemzetgyűlésen. Beszéde végén élesen szembeállítja a kormány felelősségét az egyes képviselők politikai felelősségével. Ez utóbbi a kisebbség részére csak azt az egy kötelességet rójja, hogy sürgősen térjen napirendre az országnak sok kárt okozott bűncselekmény felett és bízza rá annak elbírálását az egyedül arra illetékes magyar bíróságra. Orffy Imrének nagy helyesléssel fogadót felszólalása után Pikter Emil a külföldi lapoknak a frankügyről közölt cikkei alapján azt állította, hogy ők az ország érdekében akarják a kormányt megbuktatni. Egy hang: És kiktől kapják a külföldi lapok az anyagot? Ezután a Ház elhatározná, hogy a parlamenti bizottság jelentését nyolcórás üléseken fogja tárgyalni. Lendvai István személyes kérdésben szólalt fel, már hegymegi-Kiss Pál Vázsonyi megveretését s az egyik támadó régebbi szereplését tette szóvá. Rakovszky Iván belügyminiszter nyomban válaszolt a felszólalásra és ismertette a szegedi főkapitánynak Vázsonyi egyik támadójáról, Vannay Lászlóról készült jelentését. A hivatalos vizsgálat kiderítette, hogy Vannay hamis és hazug hírekkel csak a saját személyének akart nagyobb súlyt adni. Az ő kijelentései csak borközi állapotban lévő ember zavaros fecsegései voltak. Az ülés háromnegyed négykor ért véget. A legközelebbi ülés holnap, kedden lesz, amikor is nyolcórás üléseken fogják tárgyalni a frankbizottság jelentését. Az iskolánkivüli népnevelés szép eredményei Pomázon Harminc felnőtt analfabétát tanítottak, ötszáz felnőtt hallgatja a művelődési előadásokat Pomázról jelentik. A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság Pomáz községben a falusi lakosság iskolánkivüli népművelése terén igen szép eredménytért el. Minden csütörtökön este 400—500 felnőtt hallgatja végig az állami iskola, nagytermében a társadalomtudományi, orvosi, technikai és jogi előadásokat. Szünet közben rádióval, továbbá zene- és énekszámokkal szórakoztatják a közönséget. A folyó éviben harminc analfabéta felnőttet tanítottak meg magyarul írni és olvasni. Az eredmény, amely elsősorban Eicher Ottó állami iskolai igazgatónak köszönhető, annál inkább elismerést érdemel, mert Pomáz község német, szerb és tót anyanyelvű lakossága eddig a hazafias szellemű társadalmi éstudományos mozgalmaktól meglehetősen távol titta magát. &i**&*i**s*^*á*í*s Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (Budapest, V., Markó utca 16.) újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerüi!: A II. számú tanácsban 1926. évi március hó 9. napján, délután 5 órakor Balassagyarmat városban megváltott házhelyek vételárának megállapitátása tárgyában első fokon hozott ítélet felülvizsgálata. A III. számú tanácsban 1926. évi március 9. napján, délután fél 5 órakor tárgyalást vezető bíró felterjeszti Bükkaranyos és Mezőnyék községek földmegváltási ügyére vonatkozó iratokat. 1926. évi március hó 10-én Vadna község házhelyrendezési ügyében a házhelyek vételára és a csereterület nagysága kérdésében hozott elsőfokú itélet felülvizsgálata. Autószerencsétlenség az országúton Két súlyos és egy könnyebb sebesült Bartal Antal nyugalmazott főispánt és fiát, Bartal Györgyöt vasárnap délután Tétény és Martonvásár között autószerencsétlenség érte. A martonvásári országúton, amikor egy gödröt akartak kikerülni, a zökkenés következtében a kormány kicsúszott Bartal kezéből és a gépkocsi az árokba zuhant. Bartal György, valamint a soffőr súlyos belső és külső sérüléseket szenvedtek. A főispán csak egészen könnyű sérüléseket szenvedett.