Új Barázda, 1926. április (8. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

2 ­r ! *) Lajoskomárom lakossága csatlakozott a Faluszövetséghez ■— Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Rendkívül nagy érdeklődés mellett • bontott zászlót a Falu Országos Föld­­míves Szövetség a Mezőföld egyik szép községében, Lajoskomárom­ban. A már­cius 28-án megtartott nagygyűlésen a szövetség központját Meskó Zoltán ny. belügyi államtitkár, országos társelnök képviselte. Csekő Ede, a község főjegy­zője lelkes szavak kíséretében nyitotta meg a nagygyűlést, majd Meskó Zol­tán hosszabb beszédben ismertette a Szövetség célját, eddigi munkásságát és jövő terveit. Mindvégig élénk érdek­lődéssel kisért beszéde végén csatlako­zásra hivta fel a jelenvoltakat. A nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel mondta ki a fiókszövetség megalakí­tásának szükségességét s nyomban száz­nál többen iratkoztak be tagul a szö­vetségbe. A nagygyűlés Kolosváry Ár­pád fiókszövetségi elnök zárószavaival ■*'^ ért véget. Este társasvacsora keretében Csanády János igazgató-tanító üdvözölte Meskó Zoltánt, aki válaszában a keresztény és “A nemzeti érzés istápolására és összetar­tásra hívta fel a jelenvoltakat. Majd a sajtó fontosságáról beszélve, az­­Új Barázdáit és a Frash­nap­ot ajánlotta a tagok figyelmébe.­­ A fiókszövetség vezetősége, amely­ben képviselve van Lajoskomárom la­kossága társadalmi és osztálykülönbség nélkül, a következő: Díszelnök: Dséhr Imre dr., elnök: Kolosváry Árpád és Schnitz András, alelnökök: Hofbauer Mátyás, Wieand Márton, Horog Lőrinc, ifj. Hujbert György, Winkler János. A választmány tagjai: Csekő Ede k. főjegyző, Schlitt Gyula dr. ev. lelkész, Balog Imre ref. lelkész, Horváth János r. k. plébános, Szombath Ernő ig.­tanító, Verebi Ist­ván, Hosberger Pál, Wislend Ferenc, Schnitz Mihály,­ Heidlinger Márton, Stróbl Mihály, Gr­ászt József, Tulcz Pál, Reizinger­ János, ifj. Trappert György, Drescher Ferenc, Zsoldos Mi­hály, Nagy István, Kitzlberger István, Hacher András, Takács György, Kasza Ján­os, Reisz József, Heixner József, W­eitz Győző. Titkár: Csanády János, pasztírnok: Czéh István, ellenőri: id. Szapper Márton, számvizsgáló bizottság: Kristóffy István, Stróbl Pál, ifj. Klen­be­r Mátyás, jegyző: Szapper Márton. Véres szociáldemokrata terror a Ganz-gyárban A vörösök véresre vertek egy mun­kást, mert nem „akart szociáldemo­krata lenni — Öt vérengző szocia­listát letartóztattak — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A szociáldemokrata erőszakoskodások­nak egy újabb kiáltó példája történt a Ganz-gyárban. Spiesz Vilmos vasön­tőt, aki nem a szociáldemokrata sza­k­­szervezet közvetítésével jutott a gyárba, a szocialisták ki akarták üldözni. Mun­káját elrontották, eszközeit széthordták, sőt előadása szerint, egy vaslemezt olyan erővel dobtak feléje, hogy ha el nem kapja idejében a fejét, talán ott ma­radt a helyszínen, így csak a fülén éj­tett sebet a vaslemez. Később az egyik szocialista nyakszirten vágta, majd tö­megesen rohantak rá és ütlegelni kezd­ték. Kényszerítő helyzetében Spiesz azt mondotta ütlegelőinek, hogy ne bánt­sák, inkább belép a szocialista szak­­szervezetbe. Erre abbahagyták ütlege­lését annak hangoztatásával, hogy így bánnak el minden keresztény és nemzeti alapon álló munkással. Spiesz feljelentésére a bántalmazó munkások , közül a rendőrség Ohrvang Jenőt, Rosta Józsefet, Schngen Mihályt, Piris Jánost és Derecskey Károlyt le­tartóztatta. Ez az eset is intő jel arra, hogy a törvényhozás minél előbb iktassa tör­vénybe­­i munka szabadságát. Sürgős törvényes intézkedést követelünk arra, hogy a vörösök terrorjának a jövőben elejét lehessen venni és a munka sza­badságát, hathatósabba­n lehessen bizto­sítani. * *•* 1 '* 2 * 1 +A DIM1M11 1926 április 1, csütörtök Rádiócsalé gar&Btf&llfiLOClik sl vidékei* Szerelés közben kifosztja a lakásokat Gödöllőn, Hatvanban és Isaszegen a napokban megjelent egy fiatalember, a­ki rádiómérnöknek adta ki magát, Ki­lián Béla néven mutatkozott be és részletfizetésre rádiókészüléket szerelt fel. Sasvári főmérnöknél is felszerelte a készüléket, mikor azonban alkalma volt, a feleségének mondott nővel együtt a lakásból több értéktárgyat, köztük a rádió gépet is ele­melték. Ugyanezzel a trükkel Hatvanban és Isa­­szegen is követtek el bűncselekményt. Feljelentést tettek a csaló ellen, akinek jobb kezén három ujja hiányzik. Most körözik Cápák, repülőhalak és mandarálómajmok érkeznek az Állatkertbe Nagypéntektől kezdve már láthatók lesznek az új állatok Két nap alatt ér ide a szállítmány az adriai tengertől — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Nagy csütörtökön este érkezik meg az állatkert legújabb szállítmánya, amely a tengeri állatvilág legritkább és legér­dekesebb példányait foglalja magában. Ezeknek a kényes tengeri állatoknak szállítása, amely igen nagy szakértel­met és előrelátó gondosságot igényel, erre a célra külön berendezett vagon­ban történik. Már nagypénteken látha­tók lesznek: a tengeri cápák,­­ cenge­rek (az egyik másfél méter hosszú), polipok (köztük egy óriási polip), re­pülőhalak, tengeri lovacskák és még 200—300 fajta különféle tengeri hal. Ugyanekkor érkeznek meg az újonnan beszerzett mandarinok, amelyek a ma­­jori­náz kényes, de érdekes lakói lesz­nek. A szállítmányt a két napig tartó uton Auer Károly felügyelő kíséri sze­mélyesen. b­éli eg CFassú.a&a.gi €iTMuliM.a.^€^íí€&S& Ice.reseil ■adléfúi fissein!? Az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik az ország területén lakó egyénnek akár belföldön, akár kül­földön élő munkaadóval szemben fennálló szolgálati vagy műn­­ad­érvi­­szonyből származó jövedelme-Az adókötelezettség szempontjá­ból közömbös az a körülmény, hogy a fizetéseket előre meghatározó, ál­landó vagy változó összegben kötöt­ték-e ki, hogy a­­ fizetést készpénz­ben vagy egyéb javakban kapják-e, hogy a fizetés esetleg ingatlannak vagy testi dolgoknak vagy jogok­nak használatából áll-e. Közömbös az is, hogy az adózó közszolgálatban vagy magánszolgálatban ál-e. Vál­tozó természetű szolgálati eletmé­­nyek (fizetések’), pl. pincérek vagy más alkalmazottak borravalóból szár­mazó jövedelme, községi jegyzők­nek a magánmunkálatokból szárma­zó jövedelme, a gazdatiszteknek vagy egyéb gazdasági alkalmazottaknak az illetménykiegészítésképen átengede­t földterület hasznából, vagy az állat­tartásból származó jövedelme,­ vagy a házmestereknek kapupénzei stb. Ha valamely alkalmazott (például cipészsegéd) saját számlájára otthon vállal munkát, akkor ez a jövedelem nem tekinthető szolgálati illetmény­nek, hanem ez után mint önálló ipari foglalkozásból eredő jövedelem után általános kereseti adót kell fize­ti. A szabályszerűen szerződtetett ta­­nonc után a tanviszony tartama alatt nem kell kereseti adót fizetni. Az alkalmazottak kereseti adója alá eső jövedelmek adómentesek, ha a heti járandóságoknál a heti 170.000 koronát, a havi járandóságoknál pe­dig a havi 700.000 koronát nem haladják meg. Adómentes továbbá a közönséges napszámos keresete, ideértve a me­zőgazdaság egyes időszaki munkála­tainak elvégzésére a gazdálkodó ál­tal felfogadott munkások keresetét is. Napszámosnak tekintendő általában az, aki napibérért a szakképzettséget nem igénylő testi, munkát végez és pedig ,­anélkül, hogy szolgálati vagy szerződéses viszonyban lenne. A napibér nagysága az adómentesség szempontjából közömbös. A napszá­mos tehát bármely napon — fel­mondás nélkül — otthagyhatja mun­kahelyét, viszont a munkaadó is bár­mely napon felmondás nélkül elbo­csáthatja a napszámosát anélkül hogy a megszolgált, munkabéren fe­lül neki bárminemű más járandóságot fizetni köteles lenne. Rendszerint­­ ilyen feltételek mel­lett szegődnek és így napszámosok­nak minősülnek azok a munkások, akik az őstermelés körében idősza­konként bizonyos gazdasági munkát elvégzésére vállalkoznak. Ilyen mun­kák például a kapálás, irtás, aratás, behordás, cséplés, burgonya és répa kiszedése és más gazdasági munkák. A napszámosnak való minősítés szempontjából közömbös az, hogy a munkások napidéjért, gazdasági ja­vakért vagy a termés bizonyos há­nyadáért vállalták a munkát. selISerteIi az összes || | tavassá újdonságaink | § olcsóbb vámok ggnel­ett ^ | Budapest, I Ül,* Kossuth Lajos-is. 20,1 I Hős és férfiszövetek, | | selyme­k, vásznak, | | paplanok, takarók, | | kész férfi fehér­ | | nemnek, esernyők, | | harisnyák, cipők, | | patika| vidékre Is készséggel kaldttnk | Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai Az Országos Földbirtokrendező Bí­róság (Budapest, V., Markó­ utca 16.) újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: Az 1. számú tanácsban 1926. évi áp­rilis hó 9. napján, délután 5 órakor Tata és Tóvárosi községek házhelyren­­dezési ügyében a 3658/1925. OFB sz. Ítélettel Eszterházy Ferenc gróftól meg­váltott házhelyek után fizetendő évjá­radék megállapítása. Pér község föld­megváltási ügyében a győri r. kat. püspökségtől, a Szent Adalbert prépost­­ságtól és Weisz Artúrtól megváltott ingatlanok után fizetendő évjáradék megállapítása; 1926.­­évi április hó 13. napján, dél­után 5 órakor. A hódmezővásárhelyi házhelyrendezés céljára igénybevett föl­dekért a cserekárpótlás mértékének meg­állapítása; « 1926. évi április hó 14. napján, dél­után 5 órakor Tiszakerecseny és Ti­­szaadony község földreform ügyében hozott I. fokú ármegállapító ítélet. Ri­­nyahosszúfalu község legelő kérdése. Petricseevich államtitkár sajtóperei a „Magyarság”” ellen Ma két percben elrendelték a bizo­nyítást Ma tárgyalta a törvényszék Töreky­­tanácsa Tury Lajos sajtóperét, aki a Magyarság egy régebbi számában Petrichevich-Horváth Emil báró népjó­léti államtitkárt .Még néhány szó Petri­­chevich államtitkár működéséről, című cikkében rosszhiszeműséggel és sok visz­­szaéléssel vádolta a lakásépítések kö­rül. A vádlott védője, az ügyész és a jelenlévő sértett, Petrichevich-Horváth Emil a bizonyítás kiegészítését kérték, amit a törvényszék el is rendelt és a tárgyalást e célból elhalasztotta. Ezután ugyancsak Petríchevich-Hor­­váth Emil államtitkár terhére elköve­tett rágalmazási pert tárgyalt a bíró­ság. A vádlott Pethő Sándor volt, aki a Magyarság egyik cikkében azt indít­ványozta, hogy küldjenek ki parlamenti bizottságot, hogy még más oldalról is ms megvilágíttassék" Petrichevich báró, ha­szonleső és bűnösen könnyelmű maga­tartása az építkezések körül. Itt is a valódiság bizonyítását kérik az összes felek. A bíróság ezt el is rendeli és e célból újabb tárgyalási határnapot tűz ki. Három hónapra ítélték a kormány liberális rágalmazóját Az ügyész megbélyegezte az Esti Kurírt és a többi lelkiismeretlen, destruáló lapokat Ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Na­­dányi Pál hírlapíró ügyét, aki a liberá­lis »Esti Kurír«-ban írt cikkében azt az állítást kockáztatta meg, hogy a kor­­m­ány­ províziót kap a Speyer Bankház­tól a városoknak folyósítandó kölcsö­nök után. A vádlott azzal védekezett, hogy azt, aki neki ezeket az adatokat adta, voltaképen félreértette és töredel­mesen beismerte, hogy tévedett. A bi­zonyítást meg sem kísérelte. Ezután a vádat képviselő ügyész vádbeszédében ostorozta a lelkiismeretlen, destruáló saj­tót. A védő felszólalása után az elnök­ kihirdette ítéletét, mely szerint Nadá­­nyit becsületsértés és rágalmazás vét­ségében bűnösnek mondja ki és ezért három hónapi fogházra és 15 millió, korona pénzbüntetésre ítélte. A felek felebbe­ztek. % Nyolcvan milliót sikkasztott egy vasúti pénztárosnő egy hónap alatt is vizsgálat elől megszökött Sátoraljaújhelyen a vasúti jegypénztár átvizsgálásakor Jávorszky Kornélia pénz­tárosnő nem jelentkezett szolgálatté­telre és a lakásán sem találták. Meg­állapították, hogy Jávorszky Kornélia egy hónap alatt több mint 80 millió koronát sikkasztott a vasúti pénztárból és amikor értesült róla, hogy vizsgá­lat lesz, megszökött Sátoraj­j­aújhelyről

Next