Új Barázda, 1926. május (8. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-01 / 98. szám

VV ' í ' • L i-'í'r?í9Z8t ^ ■ / // !L^pii]nLl^^i^aLÍ^szá]maL^12^ÖWaLl H flCflfl I*«%nn/ 1926 május 1, szombat ili öl líllll# liPPPilgT*' Sttéa^est, VIII. évi. 98. sí. ELŐFIZETÉSI 4BAK • egész évre 220.000 kor., SZERKESZTŐSÉG TI. kerület, O-ntca 10. szftm. fél évre UO.OOO kor., negyed évire 58.000 kor., egy « , . - . , Telefon stómok: T 42-40,1-998-04, «JjelT140-Tl hónapra 20.000 kor. Egyes példány érő 1000 kor., Megjelenik héttő kivételével mindennap BunótnviTAI VI kerti tér Ő-ntca 10 széui vasárnapokon 1500 korona. - Hirdetéseket mlUl- KIADÓHIVATAL: VI. kerület, o.ntca ÍO. szaui méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefon számok :T42—49* I*998~ 04,€jjelT240 — *1 v yfl* «s / i Vörös május A vörös május nem onnan kapta nevét, hogy mint annak rendje és módja szerint való ünnep, vörös be­tűkkel szerepelne a kalendáriumban. Nem vörös betűs ünnep, csak vörös ünnep, a veres nemretköz'sígnek tüntetésekre szolgáló úgynevezett ün­nepe, nem is a munka ünnepe. Nem a dolgozók ünnepe, mert a magyar falusi legény, aki szintén ünnepli május első napját, mint a tavasz ébredését, kora hajnalban kél e napon, hogy odaültethesse szive választottjának ablaka elé a feldi- szitett zöldlcmbcs sudár májusfát, de pacsirtaszóra már ott van a me­zőn, ha borotválni kell a sarjadó ve­tést, vagy dolgozni lehet már a ku- kcricaföldön. Nem tekinti ezt amo­lyan szent Heverd-el napjának a falu népe és verejtékes munkával szenteli meg, mint bármelyik más hétköznapot. De nem a dolgozók ünnepe azért sem, mert a gyárakban is '.okán szí­vesen dolgoznának ezen a napon, l a nem félnének a szakszervezeti te- rortól, amelyet Gaál Gaszton a mi­nap bélyegzett meg. Ha nem fe né­nek attól, hogy véresre verik őket a vörös május közlegényei. Persze felsőbb parancsra. Nem a munka ünnepe. Mert ha a munkának külön ünnepe volna a magyar l"1 iáriumban, az bizonyéi, san vörös betűkkel volna ott meg­jelölve. gs nem dnom-d'nomban, tüntetésben telne el, hanem tem- plombamenéssel, Istennek való hála­adással kezdődnék. De próbá ná csak meg valaki indítványozni, hogy von­ják bele a vörös május ünneplésébe a keresztény egyházakat má d meg­ismerkednék a szabadság, testvériség és egyenlőség szakszervezete fütykö­sének boldogabb végével. De nem a dolgozók és nem a munka ünnepe a2ért sem, mert a magyar földmiveíő nép a leghatáro­zottabban tiltakozik az ellen, hogy ebben az országban csak azokat te­kintsék dolgozóknak, akik az Esz er- gályosokat és a Rotensteineket isme­rik el vezérüknek. Azt a társaságot, amelynek végső célja a magántulaj­don megszüntetése. Annak a földnek elrablása, amelynek virágaival a le­gény feldíszíti mátkájának májusfáj t Nem nemzeti és nem magyar ün­nep. Akik a vörös májust ünnepük, azok soha meg nem ünnepelték Széchenyit, Deákot, Rákóczit. Pedig ezek ugyancsak végtelen sokat dol­goztak a hazáért, ünnepük és dicsőí­tik azonban Marxot, Lenint, a hul­lahegyek orosz építőjét, Kun Bélát és az úgynevezett em gráns kommunis­tákat, akiknek parancsszavára annak ideién fö dmivelők holttestei lógtak a májusi fákon. £» azok ünnepük, Orosz menekültek Berlinben Az orosz kommunisták véres és ke­gyetlen uralma alól a világ minden tá­jára menekültek a szovjet előtt gyanús polgári elemek és az arisztokraták. Európának nincs az a nagyobb városa, ahol egy pár orosz család ne élne. A fővárosok meg éppen nagyon sok orosz hercegnek, grófnak, katonatisztnek ad­nak menedéket. Ezek az orosz főurak, akik hazájukban palotákban laktak s az inasok százai szolgálták ki őket, most a akik a szabadság szent nevében egy­szer már elrabolták és sárba tiporták a polgárság jogát. A magyar nép nagyon jól tudja, hogy azok, akik ma ünnepe’nek, be­lefojtanák a szót a polgári ellenzék­be, ha hatalomra kerülnének. Eg'szen biztosan tudja, hogy ha azok, akik legkülönfélébb foglalkozást űzik. Tu­dunk hercegekről, akik pincérnek, rak­tári munkásnak álltak be, ezredesek zsákolnak, volt nagykövetek nyelveket tanítanak. Legtöbb ilyen menekült Ber­linben él, amely legközelebb esett Orosz­országhoz. Képünk felső részén Szmir- noff orosz pópát ábrázolja családja kö­rében, alsó képünk pedig egy grófi családot mutat be, akik apró edénye­ket festenek. ma hónapokig távszónokolnak, kormányra jutnának, olyan klotürt és szájkosarat allca mazn nak a po’gá- rokkal szemben, amilyent még a vi­lág! nem látott. Ezért nem kér a dolgozó magyar nép sem a vörös májusból, sem an­nak ünneplőiből. A vetések a kedvező Időjárás folytán behozták a késést Szükség volna a májusi aranyesöre Csekély rovarkár sokhelyütt mutatkozik — Az UJ BARÁZDA tudósitójától — A m. kir. földmivelésügyi miniszter­hez az április 17-től kezdődőleg egy­másután következett hat napi langyos eső annyira felmelegitette kellő mély­ségig a talajt, hogy a gyors fejlődés­nek indult növényzet máris sokat be­hozott a nagy késésből. A három hét esőmennyisége az ápri­lis 7-ike előtti esőkkel egyijtt fedezi ugyan a növényzet áprilisi csapadék­szükségletét, mégis kívánatos volna, hogy május elején újabb kiadós, lan­gyos esők következzenek be. Az elmúlt három hét alatt egyes he­lyekről már zivatart és jégesőt is je­lentettek, ezek azonban számbavehető károkat még nem okozhattak. Az időjárás a mezőgazdaságra nézve általában kedvező volt. A gazdasági munkálatok közül a tengeri, burgonya, cukorrépa és takarmányrépa vetés még hátralévő részének befejező munkála­tai, az őszi vetések acatolása, a korán vetett s szépen kikelt répafélék első kapálása, a kerti palánták kiültetése, egyéb kerti- és szőlőmunkálatok van­nak folyamatban. A repce, a március hó folyamán és április első felében uralkodott hideg, illetve nagyon hűvös időjárás miatt sok helyen elmaradt, alacsony és ritka. Az utóbbi meleg esőkre szép fejlődésnek indult s csaknem mindenütt virágzik. Egyes helyeken rovarkárok is láthatók benne. Az őszi búza vetések, melyek a tél folyamán általában jól bokrosodtak, az április; langyos esők után igen szé­pen fejlődnek, de zöld színűek. Néhol már szárba kezdenek hajtani. Csekély rovar- és vízkáron kívül egyéb káro­kat nem igen szenvedtek. A tavaszi buzavetések jól kikeltek s szépen fejlődnek. Ahol kelleténél ké­sőbb kerültek a földbe, kissé elmara­dottak s még alacsonyuk, de az utóbbi meleg esőkre ezek is gyorsan nőnek s egészségesek. Az őszi rozsvetéseket a március é» április havi reggeli fagyok helyenkint megritkitották és növésükben megakasz­tották ugyan, az utóbbi melegebb idők­re azonban sokat fejlődtek, szárba in­dultak, sőt több helyen már kalászu­kat is hányják. A tavaszi rozs általában jól kelt és szépen fejlődik. Az őszi árpa, egyes helyek kivéte- vei, általában szépen fejlődik. A tavaszi árpa egyenletesen és szé­pen kelt s fejlődése jól megindult, sőt a korai vetéseké már jól előre haladt. A zab szintén egyenletesen és jól kikelt, a hosszú hideg és száraz idő­járás azonban fejlődését sokáig meg­akasztotta, mig nem az április hónap második felében bekövetkezett langyos időjárásra és esőzésre erőőteljes fej­lődésnek indult. A tengeri vetését nagyobb részben már befejezték, sőt a*korai vetések már kelnek is. A tengeri kelésére az áprilisi esők jó hatással voltak. A burgonya ültetése befejezéshez kö­zeledik, sőt egyes vidékeken a korai elrakás már jól kikelt és jól fejlődött. A cukorrépa vetését, kevés kivétellel, szintén befejezték. A vetés egyes ki­sebb területek kivételével, általában jól és egyenletesen kelt. Helyenkint még csak most vetik. A korán kikelt veté­sek első kapálását és sarabolását már megkezdték. Az ormányos bogár kár­tételei több helyen mutatkoznak. A takarmányrépa vetése már befeje­zéshez közéig, sőt a korai vetések több helyen már szépen ki is keltek. A kerti veteményezést túlnyomó rész­ben elvégezték. Az elvetett magvak ál­talában jól kikeltek és a jó esőkre erőteljes fejlődésnek indultak. A ká­poszta, kalarábé, paradicsom és paprika palántázása kedvező talajban folyamat­ban van. A kender és. len vetése több helyes

Next

/
Thumbnails
Contents