Új Barázda, 1926. május (8. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-01 / 98. szám

9 még folyamatban van. Egyes , vidéke­ken már szépen kikeltek és jól f­ej­lőd­nek. " “­ A dohány palánták a melegágyakban szépen fejlődnek s általában erőtelje­sek és egészségesek. Kiültetésük most veszi kezdetét. A mesterséges takarmányok közül a lóhere és lucerna, mint évelők a ta­vaszi késői fagyoktól sokat szenved­tek s első kaszálásuk több vidéken a vártnál gyengébb lett. A tavaszi takar­­mányfélék jól kikeltek és szépen fej­lődnek. A rétek fanövését a hideg és szá­raz­ időjárás sokáig visszatartotta, az utóbbi esőzésre és enyhe időjárásra azonban a fű­ sarjadzása erőteljesen megindult. A legelő fanövése is lassabban in­dult meg, a meleg esők után azonban szépen fejlődik. Egyes helyeken a jó­szágot már kihajtották. A gyümölcsfák közül a korai fajták nagyrészben már elvirágzottak. Egyes helyeken a mandula, kajszin és a dió kisebb fagykárt szenvedett. A késői faj­ták most vannak teljes virágzásban. Különösen dúsan virágzik a cseresznye, meggy, alma és a körte. A szőlő nyitási, metszési és az első kapálási munkálatait a legtöbb helyen befejezték. A fakadás a hűvös tavaszi időjárás miatt csak most van folya­matban. Egyes helyeken a cserebogár, pajorja és­ a kenderbogár fellépése észlelhető, máshol pedig az egerek kár­tételéről panaszkodnak. Új szőlőtele­pítés alig történt. A bor ára minőség és fajta szerint Malligand fokonként *250—300 K, literenként pedig 2500— 12.000 K között mozog. A borkeres­let lanyha. A borkínálat egyes helye­ken élénk, máshol pedig tartózkodó. A szőlősgazdák a legnagyobb kétségbe­eséssel néznek a jövő elé, hitelük nincs, boraikat pedig eladni nem tudják. . Leégett a gmundeni Scheimberger-feut©s‘g­yár A gyárat nemrég vette át az új tulajdonos Gmunderlből jelentik . Az itteni Schön­­berger-bútorgyár a kora hajnali órák óta lángba áll. A tűz valószínűleg a csoma­­golóhelyiségben tört ki. A raktárban fel­halmozott áru teljesen áldozatul esett a tűznek. A menyezet beomlott és a lángok átterjedtek az egész gyárépületre. A be­rendezés teljesen elpusztult. A kár több milliárd. A gyár tulajdonosa, Wild bécsi mérnök, a gyárat csak nemrégiben vette át­ a Stinnes-koncerntől. Izgalmas jelenet a bíróság előtt Az elítélt arrgja idegsokkot ka­pott, az elítélt pedig megszökött a zűrzavarban Izgalmas jelenet játszódott le m­a a törvényszéken. A bíróság Weiss Sán± dór büntetett előéletű magánhivatalno­­kot több betörés miatt két és félévi fegyházra ítélte. Abban a pillanatban, amikor a bíróság kihirdette ítéletét, Weiss édesanyja éles sikoltással esz­méletlenül végigvágódott a padlón. Az elítélt felugrott a vádlottak padjáról és azzal a kiállással, hogy „mentőkért szaladok“ kiugrott az ajtón és fu­tásnak ered­. A jelenlévők közül töb­ben utánaszaladtak. Weiss azonban nem a közelben lévő mentőkhöz sza­ladt, hanem az egyik mellékutcába iramodott el. Többen visszaszaladtak a tárgyalóterembe és a bíróság elnö­két értesítették a szökésről. A szöke­­vény ellen kiadták az elfogatóparan­csot. Az előhívott orvos megállapította, hogy az elítélt édesanyja idegsokkot kapott. Súlyos állapotban vitték a Ró­­kus-kórházba. OB&Rüm 1926 május 1.­­obM Befejezték a költségvetés álta­lános vitáját A pénzügyminiszter beszéde — A francia közvélemény nem tűrte volna német Sauerweinek szereplését — A nemzetgyűlés mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén, tekintet­tel arra, hogy a beszédek tartama már egy-egy órára volt korlátozva, a szo­kottnál sokkal több szónok állott so­rompóba. Az ülés megnyitása után Sci­­tovszky Béla elnök válaszolt Strausz István­­ képviselőnek arra a kifogására, hogy az állam­jegyek kibocsátásának el­lenőrzésére kiküldött bizottság bizonyos mulasztásokat követett el. Az elnöknek erre a bizottságra nem terjedt ki a hatásköre. Ennek következtében Ernszt képviselő ugyanebben az ügyben kért és kapott napirend előtti felszólalásra engedélyt. Ernszt Sándor röviden utalt arra, hogy ez a bizottság törvénysze­rűen járt el és kötelességét pontosan teljesítette. A költségvetéshez, amelynek tárgya­lása ezután következett, az első szónok Reisinger Ferenc szociáldemokrata volt, aki természetesen új momentumot nem hozott fel. Egy óráig azonban beszélt. Utána Bogos Miksa gróf bírálta éle­sen Pallavicini György gróf politikai magatartását, majd a szeszteartellnek, illetve a mezőgazdasági szesztermelés szervezetének céljait és működését is­mertette. Csáky Károly gróf honvédelmi mi­niszter felelt Hoyos Miksa után Kiss Menyhért képviselőnek arra a kívánsá­gára, hogy mutassa be a kormány az Avena részvénytársasággal kötött szer­ződéseket. Kijelentette, hogy ennek egy­két nap múlva elejtjét tesz, mihelyt a szerződések hozzá illetékes helyről át­­tétetnek, azokat azonnal bemutatja. Is­mertette a katonai szállítások lebonyo­lításának rendszerét és kimutatta, hogy azokból a visszaélésekből, amelyek elő­fordultak, a kincstárnak semmiféle veszte­ség­e nincs. Mindent el fog a kormány követni, hogy kellő megtorlással a jövőben le­hetetlenné tegyen hasonló visszaélé­seket. Dréhl Imre a községi jegyzők és a pénzügyi fogalmazói kar helyzetét is­mertette és a községi jegyzők státus­rendezésére vonatkozóan határozati ja­vaslatot nyújtott be. Pakots József védelmezte ezután me­leg szeretettel a szabadkőműveseket és nem valami kedvező világítást vetve sa­ját irodalmi színvonalára, a magyar nyelvet, a többi között ilyen fülsértő szófüzéssel ostorozta: »Tárgyalás tár­gyát képezi.« Ezután az irodalmi színvonal után Reisch­ Richárd mondott alapos szak­ismeretre valló beszédet a hitelkérdés­ről. Kifogásolta, hogy az örökösödési illetéket túl magasan állapították meg. A maga részéről a karitatív valorizálás keresztülvitelét kéri és sürgeti a balesetbiztosító és betegsegélyző pénztárak ügyé­nek rendezését. Sürgeti a Balaton kultusza érdekében a fürdőtörvényt, a balatoni gőzhajózás kérdésének rendezését. Kívánja, hogy Magyarország mindenhol mint királyság szerepeljen, mert az­­1920:1. tc. értel­mében az. A bíróság ne a magyar ál­lam, hanem a királyság nevében hoz­zanak ítéletet. A költségvetést elfo­gadja. Léta­ Ernő és Somogyi Béla után Szabó József utasította vissza­ a nem­zetközi szociáldemokrácia egynémely ál­lításait és magyarázta meg azt, hogy mennyire gondozzák a nép érdekeit azok, akik ezzel hivalkodnak. Eckhardt Tibor volt a következő szó­nok, aki a Pénzintézeti Központnak bi­zonyos keresztény vállalatokkal szemben tanúsított viselkedését kifogásolta, majd az elmúlt pénzügyi kormányzatok poli­tikáját kárhoztatta. Élesen elítélte a szociáldemokráciának azt a törekvését, hogy külföldi segítséggel gáncsolják el a kormányt. Utána Farkas Tibor kritizálta főleg a pénzügyi és a föld­­művelésügyi költségvetést. Leadva­ István következett ezután, a­ki kijelentette, hogy Franciaország el­vesztette jogosultságát a felettünk való bíráskodásra, mert először a szabadság és demokrácia jelszavaival tépte szét az országot. De elvesztette ezt a jogot a Ruhr vidék megszállásakor tanúsított magatartásával is. Azzal a hisztérikus gyűlölködő politikájával, amely Európa nyomorát szülte. A francia közvélemény agyon­verte volna azt az újságírót, aki a Ruhr-Edében történt esemé­nyekről német politikusok véle­ményét merte volna nyilatkoza­tok formájában közölni. Nálunk egyes újságok szabadon hoz­zák Sauerweinnak és mások magyar­­gyalázó nyilatkozatait. kérdések megoldásával foglalkoznék, akkor nem lenne akadálya a polgári elemekkel való együttműködésnek. A szociáldemokrata szónokok szerint, min­den bajnak a kormány az oka. Nem akarják elismerni, hogy a gazdasági nyo­mor világjelenség és hogy a gazdasági bajok máshol nagyobb mértékben mu­tatkoznak, mint nálunk. Gaal Gasztonnal szemben megálla­pítja, hogy a kormány nem tért el a szanálási programmtól. A nagyobb jö­vedelmek azért folytak be, mert az infláció alatt rendes bevételi előirány­zatot felállítani nem lehetett, így volt az mindenhol a külföldön, ahol az in­fláció miatt szanálás vált szükségessé. Elismeri, hogy az adókivetéseknél ne­hézségek vannak, ezért óhajtja ezt tör­vény útján rendezni. A mezőgazdaság nem volt mostoha­­gyerek. Ezzel az állítással szemben megállapítja, hogy az 1925—26. költség­­vetési évben egybilliókettszázhetvenm­illiárd koronát fordítottak mezőgazda­­sági célokra, utak építésére külön tizenegy millió aranykoronát folyósított a kormány. Elismeri, hogy az adózók óriási ál­dozatokat hoztak és jól tudja azt, hogy Magyarország újjáépítése csak akkor lehetséges, ha mindenek­előtt a mezőgazdaságot virágoz­talák fel. A miniszter beszéde után az általános vita során benyújtott javaslatok felett döntött a nemzetgyűlés. Utána Őrffy Imre előadó ismertette a miniszterelnöki tárca költségvetését. Lendvai István, Hébert Ede és a miniszterelnök napirendi felszólalása után, Farkas Tibor szólt a házszabá­lyokhoz. Az ülés vége este fél tizenegy óra­kor. A következő ülés kedden, május 4-én lesz.­­ RATIMORS legújabb és legtökéletesebb patkányirtószer liiiiiimmiiiiiiiIiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiii A patkányokat biztosan kipusztítja, egyéb állatra nem mérgező hatású. ARA 80.000 KORONA Ismertetéssel vagy felvilágosítással mindenkor készséggel szolgálunk Megrendelhető: VETERERSARIA I­egyesületi Rt. Budapest, IX., Lónyay­ utca 12. sz. Telefon: J. 104—64, J. 20­14. A pénzügyminiszter beszéde Az általános vita ezzel befejeződvén, Bod János pénzügyminiszter válaszolt az abban elhangzott felszólalásokra. A vita csalódást keltett benne. Azt hitte, hogy elvek és programmok fognak har­colni. Ehelyett mindenről folyt a szó, csak a költségvetésről nem. Az igazi demokrácia megbecsüli a munkás kérges tenyerét, de megbecsüli az egyéb képességeket is, nem hirdet osztályharcot és osztálygyűlöletet. Ha a szociáldemokrata párt elismerné más osztályhoz tartozók képességét és ere­jét, ha belátná, hogy a magántulajdon elleni küzdelem nem illeszthető bele a mai világrendszerbe és ehelyett szociális A cséplőgép mellett meggyújtotta a benzint és a gépész elégett Három hónapi fogházra ítélték Debrecenből jelentik: A debreceni törvényszék Pálfi Sándor napszámost gondatlanságból okozott emberölés vét­sége miatt három hónapi fogházra ítélte. Pálfi a komádi határban egy cséplőgép mellett dolgozott, meggyúj­­totta a motorból a földre csepegő ben­zint. A felkapó lángtól fűzett fogott a gépész ruhája, aki súlyos égési sebeibe belehalt. §g r*« Sirag tjg meh} Jzzaz Áí i. ki/uz Sör i. Sör ] f sz 9yeme/cefd­ek 3 sz.Serziőftéknek* Delej-só o /D­ a­•o r 31 IH m JJ s. re i \ -• A | / m w* 04 Cr­ N_ w' N(D Ózondus ásványi sók, kén, vas és szénsav­­tartalommal. Köszvény, csúz, rhemna, Ideg­gyengeség­, fáradság, testi fájdalmak stb. ellen. Egy nagy csomag ára használati uta­sítással 20.000 korona kapható. Patikában, drogériában. Főraktár: Szlávik Leó gyógy­szerész, Budapest, Vili., Szeszgyár­i­. 1. sz Telefon: J. 81-71. Egyedül a „Dilejaó” valódi, patkó védjeggyel ! Óvakodjunk a silány utánzatoktól.

Next