Új Barázda, 1926. június (8. évfolyam, 121-144. szám)
1926-06-01 / 121. szám
2 a tárgyhoz való hozzászólást nem. Tipikus obstrukciós beszéd ez. A kibeszéltségnek, a témahiánynak olyan sivár képe, mint amilyen a letűnt régi obstrukciós időszakok sómalomtaposó beszédeiben talált az ember. Nyilvánvaló a taktika, nyilvánvaló a cél: elhúzása a vitának a végtelenségig, csak azért, hogy kellő időben tető alá ne kerüljön a felhatalmazási törvény. A felhatalmazási javaslat vitájában Tamásy József volt az első szónok, aki a köztisztviselők ügyével foglalkozott és Gaal Gasztonnak egyes megállapításait igyekezett megcáfolni. Kívánta, hogy a nyugdíjasok között a nyugdíjazás időpontja alapján ne tegyenek különbséget. Strausz István szólalt fel ezután félreértett szavainak helyreigazítása címén, egyúttal összeférhetetlenségi bejelentést tett önmaga ellen, amelyet az elnök az összeférhetetlenségi állandó bizottsághoz tért át. Peyer Károly volt a következő felszólaló. Beszédének befejezése után az elnök szavazás alá bocsátotta Dabasi-Halász Móricnak tizenkét órás ülésekre vonatkozó javaslatát. A nemzetgyűlés ezt a javaslatot elfogadta, mire az elnök bejelentette, hogy holnaptól kezdve a nemzetgyűlés délelőtt tíz órától este tíz óráig tartja az ülését. Szünet után kisorsolták Habír István összeférhetetlenségi ügyében az ítélőbizottság tizenkét rendes és három póttagját. Az ülés három órakor ért véget, a következő ülés holnap délelőtt lesz. Nem gyilkosság áldozata a Rottenbaler-utcai titokzatos holttest Éjszakai menedéket keresett a gázóra kamrájában és a kiömlő gáz megölte A rendőrség hivatalos jelentést adott ki a Rottenbiller-utcában talált titokzatos holttest ügyéről. A jelentés szerint a rendőrség semmiféle külsérelmi nyomot nem talált a holttesten, ellenben minden körülmény azt igazolja, hogy az elhalt ember, akinek személyazonosságát még nem sikerült megállapítani, éjjeli szállásul használhatta a kamarát és a kiszivárgott gáz okozta halálát. Azok a hírek, amelyek gyilkosságról szólnak, alaptalanok. Ragaszkodás a földhöz írta F. Szabó Géza A pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló és öntöző társulat volt alakulóban akkor s a vízjogi engedélyező hatóság képviseletében szavaztattam az érdekeltséget községenként. A kisgazdák körében meglehetős népszerűtlenségnek örvendett a kanális, helyesebben szólva bizalmatlanok voltak az egész mozgalom iránt. Kétkedő gyanú tapadt a lelkükhöz, melynek szálai a pesti urak tevékenységeihez nyúlnak vissza, kiknek büvészi ujjai alatt a rendelőlapon oly gyakran átváltozik a varrógép cséplőgéppé. Népes ellenzéket találtam hát mindenütt. Ismerem azonban a mi népünk lelkivilágát, tudom, hogy a tömeg voltaképen egy ember: a vezér, a hangadó. Ez uralja a ki vélekedést és a legtöbbször tetszetős jelszavakat csavarja el az egészséges magyar észjárást. — Az urak akarják, a mi zsebünkre — ez volt itt is, ott is a mondás. Ha azonban a hangadó valamiképen elnémítható, a tömeg mindjárt szelídebb, sőt kezelhető. Legcélszerűbb a szavazók személyazonosságát ellenőrző bizalmi férfiként leültetni a vezért, mivelhogy ez tekintéllyel jár, vissza hát nem utasítható, viszont elszakittatván a többitől, nincs alkalma piszkálni az em-bereket. Ennek okából, amint megérkeztem a községházára — prüszkölő pa ........... • T ripák, marcona hajdú a bakon, mert hát ezek lényeges kellékei a hatósági tekintélynek — azonnal a bírót hivattam. — Ki a bandavezér odakint, biró uram? Így került elém az egyik helyen Fekete Nagy András. Nyílt tekintetű, egyenes, szókimondó gazdaember, csak a szája szögletében húzódott meg egy ravasz vonás. Egy-két kérdés, s már kiviláglott, hogy ezt nem elég elnémítani, ezt meg kell győzni. — Miért ellenzi a csatornát, Fekete Nagy uram? — Nem tartom célirányosnak, megkövetem a tekintetes urat. — Nem-e? Tudja maga, hogy miről van szó? — Hát amit paraszti ésszel fölértékel az ember, meg amit úgy szóbeszédből megért... — Ez nem elég, lássa. Maga értelmes ember, megértjük egymást. A maguk javát munkálni jöttem én ide, fel kell hát világosítanom, hogy maga meg a többiekhez szólhasson magyarázó szóval. Körülkerekítettem azután, hogy menynyi kárt okoznak ezek a poshadó belvizek. Ott, ahol acélos búzakalásznak kellene ringani, selejtes takarmány tengődik, vagy terméketlenül hever a víz alatt a legjobb fekete talaj. Megváltozik az egész tájék képe, ha a csatorna kiépül, jólét, gazdagság költözik oda, ahol most csak így-úgy élhetnek. Az anglius sem nézhet le bennünket, hogy pocsolyák mentén visz le a vonatra ilyen nagy államban, az ország szivében. No meg arról nem is szólok, hogy mennyi utat, meg vasutat lehet építeni, ha a csatorna leviszi a vizet s kiszárad a vidéken a posvány. Értékesebbek lesznek a földek. — Hány hold földje is van magának, Fekete Nagy Uram? — Harmincnégy, kérem, még egy darab. — S mit ér holdja? — Nem adnám oda háromszáz pöngő forintokét, de tán még háromszázötvenét se. se . — Helyes. De mit szól majd hozzá, ha a csatorna megjavítja a vizes részeket s ha jó út vezet a tanya alá, úgy fölmegy a földek ára, hogy ötszáz, de hatszáz forint is lesz egy holdnak az ára. Föltekint erre az én polgárom. Úgy látszott, hogy a legnagyobb ütőkártya hatott. — Nohát, megszavazza-e a csatornát? — Ne tessék haragudni, most nem szavazom már meg. — Ugyasz ugye? S miért? — Nem eladni akarok én földet, ha’ vonni! (Áldja meg az Isten azt a földhöz ragaszkodó magyar szivét gazdáram — gondoltam magamban s elismerésem jeléül parádésan leültettem magam mellé — bizalmi férfinak.) Tj# ■ (NMRtZM 1926 Június 1, kedd A fiolásra ítélt Léderer vallomást tett a táblán és uj mesét talált lel /isti állítja, fogy a revolver dulakodás büszkén sült el — /s feldarabolásról semmit se akar tudni — Felesége a szembesítésnél rácáfol — Fédererné bűnügye a táblán — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A gyilkos Léderer Gusztávné bűnügyében a tábla, amelyet a Kúria új tárgyalásra utasított, ma kezdte meg az új felebbviteli főtárgyalást. Az elnök bejelentette, hogy a halálra ítélt Léderer Gusztáv most már hajlandónak mutatkozik vallomástételre, ezért áthozatta a katonai fogházból. A tárgyaláson ismertették a bíróság ítéletét, majd kihallgatták Léderernét. Az elnök kérdéseire kijelenti, hogy előzőleg nem volt szó közte és férje között gyilkosságról, csak december 25-én, amikor először panaszkodott az urának, hogy Kodelka állandóan unszolta. Ezután az elnök bevezetteti Léderer Gusztávot. Katonai fogházőrök között, rangjelzés nélküli egyenruhában áll a bíróság elé a halálra ítélt Léderer. Az elnök kérdésekre kijelenti, hogy ő csak elkeseredésből vallott az előző tárgyalások folyamán saját maga és felesége ellen. A gyilkos éjszaka történetét úgy mondja el, hogy mielőtt hazament, elhatározta, hogy Kodelkával és önmagával is végez. Otthon csakhamar lefeküdt, de odajött hozzá felesége, panaszkodott, hogy nem vigyáz asszonyt tisztességére és hogy fiatal korában párbajozott volna is érte. Erre felöltözött és felháborodva bement Kodelkához. Revolvert azért vett magához, hogy megijessze és kiutasítsa Kodelkét. Kodelka ki akarta csavarni kezéből a revolvert, amely dulakodás közben sült el. Az elnök kérdésére Sidererné kijelenti, hogy ura összetéveszti a történteket. Az elnök további kérdéseire Léderer azt mondja, hogy pénzről és a dollárüzletről egyáltalán nem volt tudomása. Az asszony azonban szemébe mondja, hogy erről ő beszélt. Az elnöknek arra a kérdésére, hogyan követték el a holttest feldarabolását, azt válaszolja, hogy erről nem tud semmit. Ezután a főügyész azt kérdezi Léderertől, hogyha erős felindulásban ölte meg Kodelkát, mért rabolta ki és mért feszegette ki a brilliánsokat. Léderer: Először is nem öltem meg Kodelkát. Főügyész: Kodelka tehát öngyilkos lett? Erre Léderer dühösen ezt kiáltja: — Ne méltóztassék kihozni lelki egyensúlyomból, ez froclizás. Az elnök szigorúan rendreutasítja Lederert és közli, hogy értesíteni fogja fegyelmi hatóságát. A biró Léderer elé tárja azt a levelét, amelyben feleségét kioktatja, hogyan viselkedjék, mit mondjon s amelyben nagyon is öntudatosan igyekszik a bűntényt elpalástolni. Léderer erről a levélről se akar tudni. Az elnök ezután a tárgyalást holnap délelőttre halasztotta. A Faluszövetség szervezkedő gyűlései Május 30-án a Faluszövetség Ács községben tartott szervezkedő gyűlést. A nagy számban megjelent gazdaközönség előtt Szekeres László központi főtitkár fejtette ki a Faluszövetség programmját. Witter János főjegyző és Péntek Lajoár községi bíró hozzászólásai után Péntek Pál gazdaköri elnök javaslatára az egybegyűltek egyhangúlag mondták ki a Faluszövetség táborában való tömörülést. — Pilisszentivánon értekezletet tartott a Faluszövetség. Unger Máté főjegyző megnyitó szavai után Rigler József, a Faluszövetség kiküldöttje, ismertette a Szövetség céljait, melyre a község vezetői behatóbb hozzászólások után elhatározták, hogy a Faluszövetség pilisszentiváni szervezkedését megkezdik. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától •— Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (Budapest, V., Markó utca 16.) újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: Az I. számú tanácsban június hó 8-án, délután 5 órakor Bicske, Felsőgalla, Alsógalla és Tarján községek megváltási ügye. — Rábaszentmihály község házhelyrendezési Ügyében a csereföld terjedelmes kérdésében hozott elsőfokú ítélet felülvizsgálata. — A Tét községhez tartozó Szent Imre-puszta lakosai által kért közlegelőre vonatkozó megváltási ügy; június hó 9-én, délután 5 órakor Marton Andor és társainak Kacskovics Margit elleni visszajuttatási ügyben hozott elsőfokú ármegállapitó ítélet felülvizsgálata. — Merán Jánosné grófné kőröstarcsai földbirtokából megváltott földek haszonbérének újabb megállapítása; június hó 11-én, délután 5 órakor Gyöngyös város megváltási ügyében a megváltási ár és évi járadék megállapítása tárgyában hozott ítélet felülbírálása. — Pásztó és Zagyvaszántó községek megváltási ügyében az évi járadék megállapítására vonatkozó egyezség felülvizsgálata. — Zagyvaszántó község megváltási ügyében a házhelycsereterület nagysága tárgyában hozott ítélet felülbírálása. — Apc község megváltási ügyében a Szentivány Ferenctől megváltott területen levő lucernavetés ellenértékének megállapítására vonatkozó ítélet felülvizsgálata. — Tarnaörs község házhelyrendezési ügyében a megváltási ár megállapítása tárgyában hozott ítélet felülbírálása. A III. számú tanácsban június hó 8-án, délután 5 órakor Szirmabesenyő község házhelyrendezési ügye és a csereföld megváltásának kérdése. — Sajóbesenyő község házhelyrendezési ügye és a csereterület megváltásának kérdése. — Dabrony és Vid község földmegváltási ügye; június hó 9. napján, délután 5 órakor Szentsimon község megváltási ügye. — Ádásztevel, Homokbödöge és Nagygyimót községek földmegváltási ügye; június hó 10. napján, délelőtt 12 órakor Borsodszentmárton és Mikófalva községek megváltási ügye; június hó 10. napján, délután 5 órakor Lijkér (Sopron megye) község lakosainak kérelmére megindított megváltási ügy a kiskorú Solymossy László báró ingatlanainak alapulvételével. A forradalmárok elfoglalták Lisszabont A kormány lemondott Lisszabonból jelentik. A portugál kormány lemondott. Az államfő azon fáradozik, hogy nemzeti kormányt alakítson. A felkelők mozgalma az egész országra kiterjed. Da Costa tábornok puskalövés nélkül bevonult Lisszabonba a felkelő csapatok élén. A főváros és valamennyi nagyobb város csatlakozott a forradalmárokhoz. A főváros lakossága tomboló ujjongással fogadta a forradalmárokat. ILOS! »AZ EMBER« Embervédelmi Kiállítás VÁROSLIGET - IPARCSARNOK * Érdelmes és tanulságos látnivalóit mindenki számára!