Új Barázda, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-01 / 222. szám

1926 október 1, péntek _____Ara lOOM­tiaSlona _ Budapest, Vili, évf. 22^ix, ELOmitiens iKAIi, ejfész évre 1*O.«»0 kor., fél évre 110.000 kor., negyed évre 58.000 kor., egy nőnapra 20.000 kor. ügyes példány ára 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona.— Hirdetéseket milli­méter díjszabás szerint vess fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZIŐSÍC II. kerület, O-utca 10. szám Telefon számok : S 42-49, V098-04, éjfélT140—71 KIADÓHIVATAL : VI. kerület, O-utca 10. szám Telefon számok : T 42-49, L998-04,éjjelT140-71 Fából vaskarika úgy hisszük, foglalkoznunk kell ezen a helyen azzal a mozgalommal, amelyet csekélyszámú jóhiszemű, de annál több rosszhiszemű hívei Pan­­európa néven neveznek. Az alapgon­dolat az, hogy minden további hábo­­rúskodás és egymás között való tor­zsalkodás elkerülése érdekében az Egyesült Államok mintájára, ami Ame­rikában kitűnően bevált, meg kell csinálni egy Páneurópa államot, vagyis az Európai Egyesült Álla­mokat. Ami Amerikában bevált, az nem fog beválni Európában. Amerikában ősi hazájukat elhagyott, új hazát ta­lált emberek alapítottak új, egységes, nagy államot, Európában azonban a szülőföld szeretetétől átitatott, sovi­niszta népek laknak. Ezeket soha nem fogja senki egy akolba terelni. De ki is várhatna jól olyan egyesülés­től, amelyben mi magyarok egy asz­talnál ülünk oláhokkal és csehekkel? Nem hiába mondják,­­ hogy az egész mozgalmat franciák és csehek pén­zelik, egészen bizonyos, hogy ott a kisebbségek a maguk igazát soha megtalálni nem tudnák. A hatalma­sok uralkodnának, a nagy nemzetek, a kicsinyeknek ki kellene vetkőzni nemzetiségeikből. Szavazással dön­t­­nék el az ügyeket, a többség hatá­rozna és még az az egyetlen vi­gasztalásunk sem lehetne meg, h­ogy a magunk igaza mellett kitarthatunk, mert a páneurópai egységb­e való be­lépéssel előre alá kellene magunkat vetni a többség akaratának. Nem hisszük, hogy ez a veszély valaha is fenyegessen, mert éppen úgy, amint­ mi soha testvéries baráti jobbot nem nyújthatunk mindaddig a minket környező érettségeinknek, amíg a velünk szemben elkövetett ég­bekiáltó igazságtalanságokat nem re­­parálták, a német sem fog ilyen ér­telemben kibékülni a franciával soha. Szerencsétlen gondolat Páneurópa eszméjének felvetése ma, amikor az egésznek nem lehet más célja, mint a békekötésekben elkövetett igazság­talanságok törvényesítése, szentesí­tése. A természet rendje és a meg nem másítható történelmi fejlődés osztá­lyozták az embereket országok és nemzetek szerint. A magasabb gond­viselés adta meg a különböző orszá­goknak egymástól való elhatárolását. Ezeket a határokat lerombolni, a faji és nyelvi különbségeket megszüntetni a lehetetlenséggel határos. Hiszen minden nagy egység, amit emberek töltenek ki, idők folyamán önmagá­tól szétesik. Nagy országokban nyelv­járások, nyelvjárásokból külön nyel­vek keletkeznek és így bomlik a Mam­­muth birodalom részeire. Ez a fejlődés igazi iránya, nem pedig az idegen emberanyag mesterséges összetáko­­lása. Az ilyen munkán nem lehet Is­ten áldása. Új nyomozás indult meg­ a Tisza­­gyilkosság ügyében Gartner védője újrafelvételt kért — Sztankovszky Ga­ártnert ártatlannak mondja — A rendőrség keresi a kérvényben­ megjelölt állítólagos gyilkost — Az ügyészség a rendőri nyomozás után dönt a kérvény körüli indítvány kérdésében — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A Tisza István gróf meggyilkolása ügyében lefolytatott bünperben Gartner Marcelt tudvalévően jogerősen elitél­ték. Büntetésének már hatodik eszten­dejét tölti ki. Védője beadvánnyal for­dult az igazságügy minisztériumhoz s ujrafelvételt kér védence ügyé­ben. Kérvényében több adatot sorol fel, a­melyekkel bizonyítani kívánja, hogy Gartner Marcel a Tisza-féle gyilkos­ságban ártatlan. Az igazságü­gym­inisztérium áttette a kérvényt az ügyészséghez azzzal, hogy az adatok helyességének meg­állapítása végett indítsa meg az eljárást. Az ügyészség az ügyre vonatkozó ösz­­szes iratokat átkü­ldte az államrendőr­ségre, amely lefolytatja a nyomozást. Gartner védője pontos személy­­leírást adott Tisza István gróf állítólagos gyilkosáról. A rendőrség elsősorban ezt a sze­mélyt fogja felkutatni. Az időközben elhalt Hü­ttner Sándornak pontos napló­jegyzetei voltak, amelyek azonban el­vesztek. A rendőrség a­ naplót is ke­resi, mert ennek alapján sok kérdést lehetne tisztázni. A szegedi Csillagbörtönből felhozzák Budapestre a 17 évre jogerősen el­ítélt Sztankovszky Tibort, aki a védő­höz intézett levelében kijelentette, hogy az ő eddigi vallomásai, épp úgy, mint Hü­ttner Sándoré, nem fe­lelnek meg a valóságnak és Gartner Marcel ártatlan. Valószínűleg ki fogják hallgatni a so­proni fegyintézetben raboskodó Gart­­nert, valamint azokat a tanúkat, akikre védője az újrafelvételi kérelemben hi­vatkozott. Az újrafelvételi kérvény elintézése ügyében az eljárás az, hogy az ügyész­ségnek kell indítványt tennie. Ha nem lát olyan okokat fentorogni, amelyek az újrafelvételt valóban indokolttá te­szik, akkor azt az indítványt terjeszti a bíróság elé, hogy minden vizsgálat és tárgyalás nélkül utasítsa vissza a ké­relmet, ha azonban indokoltnak látszik az újrafelvétel, akkor indítványozza, hogy a bíróság szerezze be a kérel­mező által bejelentett bizonyítékokat és csak ennek befejeztével foglal érdem­legesen állást az újrafelvétel tárgyában. A budapesti ügyészség a rendőrségi nyomozás lefolytatása után dönt az in­dítvány kérdésében, valamelyik keresztény kereskedő, azt bizonyára a jászkarajenőiek tudják a legjobban. Konitz Lipót boltját tehát kifosztot­ták, megindult a vizsgálat, majd 1972-ben a fosztogatók amnesztiát is kap­tak. Konitz újra berendezte üzletét, amely azonban nem ment, ezért nemsokára eladta a portékáját és az ingatlanait is és feljött Budapestre. Itt rövidesen elúszott a pénze. Most azután elhatá­rozta, hogy a jászkarajenőiektől kárté­rítést kér a Károlyi-forradalom alatti káráért. Nem kevesebb, mint öt mil­liárd korona a vágya Konitz Kálmán­nak. Ennyit kíván szatócsüzletének por­tékájáért. Nem igen ismerünk vidéki kereskedőt, akinek egymilliárdos áru­készlete volna — különösen Jászkara­­jenőn. Úgy látszik azonban, Kánitz Li­pót kivételével, mert neki ötmilliárd ér­tékű portékája volt. Hogy ezt be tud­ja-e bizonyítani, az majd elválik a kö­zeli tárgyaláson. A szolnoki járásbíróság ugyanis no­vemberben tárgyalja a pert, amelyet Kánitz indított 237 jászkarajenői lakos ellen. Volna még egy szerény kérdésünk. Nem szándékoznak a jászkarajenőiek Konitz ellen eljárást indíttatni azon a címen, hogy csekély ötmilliárdot kere­sett rajtuk békeidőben és a háború alatt? Ugyan hol van még egy falusi szatócs, akinek ennyit sikerült »össze­­dolgozni?« Egy kalmár öt milliárdos követel Jászkarajenő lakos­ságától kifosztott boltjáért Kétszázharminchét jászkarajjenői az al­peres — Kánitz Lipót szanáltatni akarja magát — Egy szatócs, akinek ötmilliárdos árukészlete volt? — Az UJ BARÁZDA tudósítóidtól — A Károlyi-féle forradalom alatt a tö-­­­meg mindenfelé fosztogatni kezdett. Az­­ őrizetlenül maradt pályaudvarokon az árukkal megrakott vagonokat feltörték és mindent elvittek. Több községben is voltak fosztogatások, így például Jász­­karajenő szolnokmegyei községben. Itt néhány ember felbujtására Kánitz Li­­pót vegyeskereskedő boltját rámolták ki. Az akkori időkben az őszirózsás forradalmárok tüzelték a népet arra a hangulatra, amely olyan sajnálatos té­­­­nyekben robbant ki, mint amilyen a jászkarajenői fosztogatás is volt. Olyan emberek mentes el Kánitz boltjába el­vinni valamit, Teoik soha életükben nem nyúltak a máséhoz. De a budapesti bomlasztók uszítottak, biztattak minden­kit a kilengésekre, hogy a­ zűrzavart általánossá tegyék és ők maguk a leg­­dúsabb zsákmányt kaparinthassák meg: az ország feletti hatalmat. A­­jászkarajenői fosztogatás egy kis epizódja volt csupán az egész ország­ban történteknek s áldozata Kánitz kalmár. Hogy miért éppen ő s nem Beomlott a föld Pécsett és két munkást maga alá temetett Szerencsétlenség csatornaépítés közben Pécsről jelentik. A várost csatorná­zási munkálatok közben a vasúti át­járó mellett a pályatesttől mintegy nyolc méternyire a föld négy méter hosszúságban beomlott és az ott dol­gozó két munkást maga alá temette, Balázs József huszonhat éves földmun­kás lábtörést, Ősz János huszonkét éves földmunkás súlyos belső sérülést szenvedett. A szerencsétlenség okának kiderítésére megindult a nyomozás. ~i " iii Hm.r­omj. dm ~ Air­­tm ~ film. 0 Érdekes leletek Baranyában A­ siklósi ásatások folya­mán újabb mammut­­csontokra akadtak Pécsről jelentik. Az egyik siklósi sző­lőben még a nyár folyamán hatvan centiméter hosszú mammutcsontra buk­kantak. Fejes György dr., a pécsi mú­zeum helyettes igazgatója, most kiszállt a helyszínére és megkezdte az ásatá­sokat, amelyek során igen sok mara­­mutcsontot és fogdarabokat találtak. Baranyában már sokhelyütt találtak mammutcsontokat, teljes csontvázra azon­ban Magyarországon eddig még csak Zalaegerszegen bukkantak. A mostani ásatások­­ eredményeit a pécsi múzeum­ba szállították

Next