Új Barázda, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-01 / 222. szám

1926 október 1, péntek _____Ara lOOINtiűSbna _ Budapest, Vili, évi. 22^sx, ELOmüieüI iKAIi; ejfész évre í*O.«»0 Kor., fél évre 110.000 kor., negyed évre 58.000 kor., egy nőnapra 20.000 kor. ügyes példány ára 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona.— Hirdetéseket milli­méter díjszabás szerint vess fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZEBKESZIOSÍC TI. kerület, O-ntca 10. szám Telefon számok : I4S-49, V098-04, éjfélT140—71 KIADÓHIVATAL : VI. kerület, O-utca 10. szám Telefon számok : T 42-49, L998-04,éjjelT140-71 Uf nyomozás indult meg: a Tisza- gyilkosság ügyében Gártner védője ujraieívéielt kért — Sztankovszky Ga.á*tnert ártatlannak mondja — A rendőrség keresi a kérvényben'megjelölt állítólagos gyilkost — Az ügyészség a rendőri nyomozás után dönt a kérvény körüli indítvány kérdésében — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Fából vaskarika ügy hisszük, foglalkoznunk kell ezen a helyen azzal a mozgalommal, amelyet csekélyszámu jóhiszemű, de annál több rosszhiszemű hívei Pan- európa néven neveznek. Az alapgon­dolat az, hogy minden további hábo- íuskodás és egymás között való tor­zsalkodás elkerülése érdekében az Egyesült Államok mintájára, ami Ame­rikában kitünően bevált, meg kell csinálni egy Paneurópa államot, vagyis az Európai Egyesült Álla­mokat. Ami Amerikában bevált, az nem fog beválni Európában. Amerikában ősi hazájukat elhagyott, uj hazát ta­lált emberek alapítottak uj, egységes, nagy államot, Európában azonban a szülőföld szeretetétől átitatott, sovi­niszta népek laknak. Ezeket soha rém fogja senki egy akolba terelni. De ki is várhatna jót olyan egyesülés­től, amelyben mi magyarok egy asz­talnál ülünk oláhokkal és csehekkel? Nem hiába mondják, \ hogy az egész mozgalmat franciák és csehek pén­zelik, egészen bizonyos, hogy ott a kisebbségek a maguk igazát soha megtalálni nem tudnák. A hatalma­sok uralkodnának, a nagy nemzetek, a kicsinyeknek ki kellene vetkőzni nemzetiségeikből. Szavazással dön e- nék el az ügyeket, a többség hatá­rozna és még az az egyetlen vi­gasztalásunk sem lehetne meg, jjogy a magunk igaza mellett kitarthatunk, mert a páneurópai egységl e való be­lépéssel előre alá kellene magunkat vetni a többség akaratának. Nem hisszük, hogy ez a veszély valaha is fenyegessen, mert éppen úgy, amint' mi soha testvéries baráti jobbot nem nyújthatunk mindaddig a minket környező érettségeinknek, amíg a velünk szemben elkövetett ég­bekiáltó igazságtalanságokat nem re- parálták, a német sem fog ilyen ér­telemben kibékülni a franciával soha. Szerencsétlen gondolat Paneurópa eszméjének felvetése ma, amikor az egésznek nem lehet más célja, mint a békekötésekben elkövetett igazság­talanságok törvényesitése, szentesí­tése. A természet rendje és a meg nem másítható történelmi fejlődés osztá­lyozták az embereket országok és nemzetek szerint. A magasabb gond­viselés adta meg a különböző orszá­goknak egymástól való elhatárolását. Ezeket a határokat lerombolni, a faji és nyelvi különbségeket megszüntetni a lehetetlenséggel határos. Hiszen minden nagy egység, amit emberek töltenek ki, idők folyamán önmagá­tól szétesik. Nagy országokban nyelv­járások, nyelvjárásokból külön nyel vek keletkeznek és igy bomlik a Mam- muthbirodalom részeire. Ez a fejlődés igazi iránya, nem pedig az idegen emberanyag mesterséges Összefáko- lása. Az ilyen munkán nem lehel Is­ten áldása. A Tisza István gróf meggyilkolás! ügyében lefolytatott bünperben Gártner Marcelt tudvalévőén jogerősen elitél­ték. Büntetésének már hatodik eszten­dejét tölti ki. Védője beadvánnyal for­dult az igazságügy minisztériumhoz s ujraielvéielt kér védence ügyé­ben. Kérvényében több adatot sorol tel, a melyekkel bizonyítani kívánja, hogy Gártner Marcel a Tisza-féle gyilkos­ságban ártatlan. Az igazságiigyniinisztérium áttette a kérvényt az ügyészséghez azzzal, hogy az adatok helyességének meg­állapítása végett indítsa meg az eljárást. Az ügyészség az ügyre vonatkozó ösz- szes iratokat áíkiildte az államrendőr­ségre, amely lefolytatja a nyomozást. Gártner védője pontos személy- leírást adott Tisza István grói állítólagos gyilkosáról. A rendőrség elsősorban ezt a sze­mélyt fogja felkutatni. Az időközben elhalt Hiittner Sándornak pontos napló­jegyzetei voltak, amelyek azonban el­vesztek. A rendőrség a.naplót is ke­resi, mert ennek alapján sok kérdést A Károlyi-féle forradalom alatt a tö- ! meg mindenfelé fosztogatni kezdett. Az I őrizetlenül maradt pályaudvarokon az árukkal megrakott vagonokat feltörték és mindent elvittek. Több községben is voltak fosztogatások, igy például Jász- karajénö szolnokmegyei községben. Itt néhány ember fplbujtására Kánitz Li- pót vegyeskereskedő boltját rámolták ki. Az akkori időkben az őszirózsás forradalmárok tüzelték a népet arra a hangulatra, amely olyan sajnálatos té- . nyékben robbant ki, mint amilyen a lehetne tisztázni. A szegedi Csillagbörtönböl felhozzák Budapestre a 17 évre jogerősen el­ítélt Sztankovszky Tiboit, aki a védő­höz intézett levelében kijelentette, hogy az ő eddigi vallomásai, épp úgy, miut Hiittner Sándoré, nem fe­leinek meg a valóságnak és Gártner Marcet ártatlan. Valószínűleg ki fogják hallgatni a so­proni fegyintézetben raboskodó Gart- nert, valamint azokat a tanukat, akikre védője az ujrafelvételi kérelemben hi­vatkozott. Az ujrafelvételi kérvény elintézése ügyében az eljárás az, hogy az ügyész­ségnek kell indítványt tennie. Ha nem lát olyan okokat fenforogm, amelyek az ujrafelvételi valóban indokolttá te­szik, akkor azt az indítványt terjeszti a bíróság elé, hogy minden vizsgálat és tárgyalás nélkül utasítsa vissza a ké­relmet, ha azonbap indokoltnak látszik az ujrafelvétel, akkor indítványozza, hogy a bíróság szerezze be a kérel­mező által bejelentett bizonyítékokat és csak ennek befejeztével foglal érdem­legesen állást az ujrafelvétel tárgyában. A budapesti ügyészség a rendőrségi nyomozás lefolytatása után dönt az in­dítvány kérdésében. jászkarajenői fosztogatás is volt. Olyan emberek mentós el Kánitz boltjába el­vinni valamit, TRdk soha életükben nem nyúltak a máséhoz. De a budapesti bomlasztok uszítottak, biztattak minden­kit a kilengésekre, hogy o. zűrzavart általánossá tegyék és ők maguk a lég- dusabb zsákmányt kaparinthassák meg: az ország feletti hatalmat. A 'jászkarajenői fosztogatás egy kis epizódja volt csupán az egész ország­ban történteknek s áldozata Kánitz kalmár. Hogy miért éppen ő s nem valamelyik keresztény kereskedő, azt bizonyára a jászkarajenőiek tudják n legjobban. Kánitz Lipót boltját tehát kifosztot­ták, megindult a vizsgálat, majd 1972­ben a fosztogatók amnesztiát is kap­tak. Kánitz újra berendezte üzletét, amely azonban nem ment, ezért nemsokára eladta a portékáját és az ingatlanait is és feljött Budapestre. Itt rövidesen elúszott a pénze. Most azután elhatá­rozta, hogy a jászkarajenőiektől kárté­rítést kér a Károlyi-forradalom alatti káráért. Nem kevesebb, mint öt mil­liárd korona a vágya Kánitz Kálmán­nak. Ennyit kíván szatócsüzletének por­tékájáért. Nem igen ismerünk vidéki kereskedőt, akinek egymilliárdos áru­készlete volna — különösen Jászkara- jenőn. Úgy látszik azonban, Kánitz Li­pót kivételével, mert neki ötmiltiárd ér­tékű portékája volt. Hogy ezt be tud­ja-e bizonyítani, az majd elválik a kö­zeli tárgyaláson. A szolnoki járásbíróság ugyanis no­vemberben tárgyalja a pert, amelyet Kánitz indított 237 jászkarajenői lakos ellen. Volna még egy szerény kérdésünk. Nem szándékoznak * jászkarajenőiek Kánitz ellen eljárást indíttatni azon a címen, hogy csekély ötmilliárdot kere­sett rajtuk békeidőben és a háború alatt? Ugyan hol van még egy falusi szatócs, akinek ennyit sikerült »össze- dolgozni?« Beomlott a Söld Pécsett és két munkást maga alá temetett Szerencsétlenség csatornaépítés közben Pécsről jelentik: A várost csatorná­zási munkálatok közben a vasúti át­járó mellett a pályatestről mintegy nyolc méternyire a föld négy méter hosszúságban beomlott és az ott dol­gozó két munkást maga alá temette, Balázs József huszonhat éves földmun­kás lábtörést, Ősz János huszonkét éves földmunkás súlyos belső sérülést szenvedett. A szerencsétlenség okának kiderítésére megindult a nyomozás. ~i " iiiHm.r 4mj. dm ~ Air- tm ~ iifm, Érdekes leletek Baranyában A. siklósi ásatások folya­mán ufább mammul- csontokra akadtak Pécsről jelentik: Az egyik siklósi sző­lőben még a nyár folyamán hatvan centiméter hosszú mammutcsontra buk­kantak. Fejes György dr., a pécsi mú­zeum helyettes igazgatója, most kiszállt a helyszínére és megkezdte az ásatá­sokat, amelyek során igen sok mara- mutcsontot és fogdarabokat találtak. Baranyában már sokhelyütt találtak mammutcsontokat, teljes csontvázra azon­ban Magyarországon eddig még csak Zalaegerszegen bukkantak. A mostani ásatások ' eredményeit a pécsi múzeum­ba szállították Egy kalmár öl milliárdos követel Jászkaralenő lakos­ságától kifosztott boltjáért Kétszázharminchét iászkarajjenői az al­peres — Kánitz Lipót szanáltafni akarja magát — Egy szatócs, akinek ötmilliárdos árukészlete volt? — Az UJ BARÁZDA tudósítóidtól — 0

Next

/
Thumbnails
Contents