Új Barázda, 1927. március (9. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-01 / 48. szám
e / / T'1' 1927 március 1, ked £2L_T zZ Ara 6 fillér 1 5V« “IS^Sgy irnCT«riimmM—nnmw~ im mi m —iw^m.'iiii iuih i ■ ■nnrn[»wir-iniMffT-i^ii ijihi mi m* ■ •■nramrinTinf infT—Hpl] jgaain n iinww ■atanriM iitjftBaa«iattaB6Btt«^^ ^mrnrnMUiimm^umsa^k!srs!s^m^matmmm^ss^S ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 17 pengő, fél SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ó-utca 10. szám, évre 8 pengő 60 f, negyed évre 4 pengő 40 f, egy .. .. ...... k5napra..... mindennap Telefon számok: T 42-49, L 998-04, éjjel T 140-71. hónapra 1 pengő 60 fillér. Egyes példány ára 6 f, Ptefigí©íeföik netto kEVGles J®i KilShaennap KlAnaHIVATAT • VI kerület Ó utca 10 szám vasárnapokon 10 fillér. — Hirdetéseket milli- KIADÓHIVATAL . VI. kerrület, O utca 10. szám, méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefonszámok: T 42-49, L998-94, éjjel T 140-71. A tiszta erkölcs A miniszterelnök nemrégen Veszprémben hangoztatta, mennyire szükséges a politikai puritánság, mennyire fontos, hogy a közélet terén mindenhol makulátlan tisztasággal találkozzunk. Az erkölcsök tisztaságát most egy belügyminiszteri rendelet igyekszik hathatósabb védelemben részesíteni. És sajátságos, hogy e fölött a rendelet fölött a sajtónak éppen az a része próbál gúnyolódni, amelyhez nagyon közel állanak, vagy állottak a volt nemzetgyűlésnek egyes hangosai. Azok a hangosak, akik a napló tanúsága szerint még a törvényhozás házában sem válogatták a szavakat és valósággal biztatták példájukkal a nagyvárosok botránykoztató rétegeit. Ez az erkölcsvédő belügyminiszteri rendelet ugyanis, amiért a minisztert nem a gáncs, hanem a legnagyobb elismerés illeti meg, elsősorban a nagyvárosok, legelsősolran Budapest erkölcsi züllésének megakadályozására irányul. És igen helyesen. Mert hiszen Budapesten az utcákon, villamosokon, színházakban lépten-nyomon beleütközött az ember a mosdatlan szájú fráterekbe. Nemcsak a nők voltak kénytelenek pirulni miattuk, hanem edzett férfiaknak is arcába kergették a vért. Reméljük, hogy valóban múlt időben beszélhetünk, hogy a rendeletnek, — bármennyire próbáljanak is fölötte egyesek gúnyolódni, — meglesz a jótékony hatása. Nem fognak az utcákon állatkínzó embereket látni, akik pogány káromkodás kíséretében ütlegelnek lovakat. Nem fogjuk hallani a mellékutcákban a gyerekek szájából azokat az ocsmány szavakat, amelyek faluhelyen talán a vándorcigányok sátorai körül sincsenek megengedve. Valóban itt volt az ideje ennek az erkölcsi gyomirtásnak. Hiszen anynyira elfajultak már a fővárosban az erkölcsök, hogy az apró gyermekeket megmételyezte az, amit az utcákon láttak és hallottak. Legfőbb ideje annak is, hogy eltűnjenek a nagyvárosok, különösen pedig Budapest utcáiról azok a fiatal éretlen, vagy vén és megrögzött emberek, akikből az aszfaltbetyárok dísztelen gárdája toborzódott. Valóságos útonállói voltak ezek — ismét reméljük, hogy csak voltak — a pesti utcáknak. Lehet, hogy a háborús és forradalmi erkölcsök hatása is hozzájárult, de valóság, hogy az aszfaltbetyárkodás, nőknek utcán való valóságos megtámadása még soha annyira lábra nem kapott, mint most. Ideje volt, hogy a rendőr segítseg gére siessen az egyházaknak az erkölcsök javításában és ha eleinte kellemetlenségekkel is fog járni ez a rendőri beavatkozás, nem kell sajtinálni a kellemetlenségeket, mert végeredményében mégis csak Berzsenyi- nek van igaza, mert valóban minden állam támasza és talpköve a tiszta erkölcs. A rendőrség újabb kommunista mozgalmat leplezett le, melynek élén Szántó Zoltán volt népbiztos állott A népbiztost Kun Béla küldötte ide, hogy megszervezze az újabb bolsevista puccsot — Március 21-én akartak kijönni a kommunisták az utcára — Szántó Zoltánt szökés közben, Hegyeshalomnál tartóztatták le — Eddig 62-en vannak a rendőrség őrizetében •— Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A főkapitányság politikai osztálya megfigyelte, hogy Bécsből gyanús elemek jöttek be az országba szabályszerű útlevéllel. Ezeket állandó megfigyelés alatt tartották. A rendőrség detektívjei hónapok óta kitartó munkával ellenőrizték a gyanúsítottak minden lépését és a megfigyelésnek szenzációs eredménye lett. Kiderült, hogy Moszkva utasítására kommunista emigránsok szállingóztak vissza Magyarországba és ezek felforgató mozgalmakat szerveztek. A leggyanúsabb egy Csillag József nevű egyén volt a rendőrség előtt, aki mint felsőiiskolai hallgató volt bejelentve Városmajor utcai lakásán. Ez a fiatalember valósággal fényűző életet élt, de sehová sem járt, Budapesten senkivel sem érintkezett, csupán Pest környékén látogatott meg időnként három embert. A detektívek ennek a három embernek az összeköttetéseit kívánták tisztázni s a megfigyelés során rájöttek arra, hogy mindhárman a Vági-féle kommunista párt tagjai. Bizonyos volt tehát a rendőrség előtt, hogy ez a Csillag József néven bejelentett egyén a három munkáson keresztül érintkezik a Vágspárttal s intézi a kommunista szervezkedést. A rendőrség rengeteg bizonyítékot szedett össze s amikor már úgyszólván teljesen tisztán látta a helyzetet, rajtaütésszerűen lepte meg a kommunisták ismert gyülekező helyét, ahol több kocsira való röpiratot és bolsevista könyvet foglalt le. Itt több embert állítottak elő, majd őrizetbe vették azokat is, akiknek a megfigyelés szerint a szervezkedésben részük volt. Kiderült, hogy a kommunisták március 21-én, az 1919. évi kommunista puccs évfordulóján nagyszabású zavargásokat akartak rendezni, de már előzőleg is tüntetésekkel akarták megzavarni úgy a főváros, mint a nagyobb vidéki városok nyugalmát Ennek az egész mozgalomnak az élén az a bizonyos Csillag József állott, ő adta ki az utasításokat a Vági-pártnak, amely főleg a munkanélkülieket iparkodott a maga tervei számára megnyerni. ■ A mozgalom végrehajtása már meg is indult, amennyiben ennek első látható jele az országház előtti tüntetés volt A rendőrség ekkor elérkezettnek látta az időt, hogy az egész mozgalmat leszerelje és a bűnösöket őrizetbe vegye, így állították elő az országház előtti tüntetőket, majd Vági Istvánt, öt vezértársát, továbbá mintegy ötvenet azok közül, akik a márciusi zavargások előkészítésében tevékenykedtek. Közben a rendőrség természetesen továbbra is megfigyelte Csillag Józsefet. Erről az egyénről azok a detektívek, akik Bécsben figyelik az emigránsokat, rövidesen megállapították, hogy nem más, mint Szántó Zoltán, aki a kommunizmus alatt a lakásügyek népbiztosa volt. Amikor azután leszerelték a forradalmi mozgalmat, Szántó Zoltánt is elő akarták állítani a főkapitányságra. Vasárnap este detektívek állottak lesbe lakása előtt, Szántó azonban úgy látszik megnevzelte, hogy a rendőrség az egész szervezkedésről tudomást szerzett és még idejében kereket akart oldani. A detektívek lakásadónőjétől megtudták, hogy Szántó bőröndjeivel együtt elutazott. Azonnal értesítették a hegyeshalmi határállomást, — mert kétségtelen volt, hogy a bűnös csak Bécsbe utazhat, — s intézkedtek, hogy a Csillag József névre kiállított útlevéllel utazó egyént tartóztassák le és hozzák Budapestre. A kényelmes hálókocsiban utazó Szántó Zoltánt Hegyeshalomnál le is tartóztatták és a hajnali órákban Budapestre hozták, ahol a politikai osztály vezetői, Hetényi Imre főkapitányhelyettes és Schweinitzer József tanácsos azonnal megkezdték a kihallgatását. Szántó Zoltán bőröndjeit átvizsgálták, amelyekben selyem fehérneműt, drága ruhákat s olyan felszerelést találtak, amelyet csak a legjobb módú emberek használnak. Szántó Zoltán bőven el volt látva pénzzel és ebből telt a finom dolgokra. Szántó a rendőrségen egyáltalán nem tagadta, hogy ki rejtőzött Budapesten Csillag József név alatt. Látta, hogy a rendőrség mindent tud és nincsen értelme a tagadásnak. Elmondotta, hogy decemberben érkezett Budapestre Kun Bélának a megbízásából, hogy itt új alapokra fektessék a kommunista szervezkedést, nyomdát állítsanak fel a pártszervezet számára és minél előbb vigyék ki a kommunizmust a főváros utcáira. Kun Béla szigorúan ráparancsolt, hogy Budapesten meg kell szervezni azt a kommunista pártot, amely nemcsak a föld alatt dolgozik, hanem egy napon teljes erővel meg fog jelenni az utcán. Szántónak kellett felállítani a kommunista iskolát is, ahol a bolsevista eszméket oltották volna bele a kezdő kommunistákba. Az iskolának négy tanára volt, akik havi ezer dollár (hetven millió korona) díjazást kaptak. Szántó vallomásából kitűnt, hogy nemcsak a fővárosban szervezkedtek a kommunisták, hanem a vidéki városokban is. A Csillag József névre kiállított útlevélhez úgy jutott hozzá, hogy egy ilyen nevű emigránsra Moszkvából ráparancsoltak, hogy iratait adja át Szántó