Új Barázda, 1927. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-01 / 98. szám
r// -v / IT 7/./ ^ J Lapunk mai száma 12 old^d „ / / “ ,.................... 1 b 1927 május 1, vasárnap _ Ara 10 fillér _ Budapests PL évL 98. sz. 1 - ' 'L-M ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 17 pengő, fél SZERKESZTŐSÉG: VL kerület, Ó-utca 10. szám. évre 8 pengő Mf.negyed évre 4 pengő 40 f, egy hMg hiuA.oldi.el mindennap Telefon számok: T 242-49, L 998-04, éjjel T140-71, hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f. Megfelel.* SieifO XiVettilfiVei mindennap k,adóhivatal . VI kerflet óutca 10 szám vasárnapokon 10 fillér. — Hirdetéseket milli-K1AUUH1VA1AL vi. Kerület, uutca 1ll. szám. méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. * Telefonszámok: T 242-49, L 998-04, éjjel T 140-71 / S A sok eső nagy mértékben hátráltatta a gazdasági munkálatokat Ezerötszáztagú anarchista-bandát lepleztek le Parisban A falu és minisztere Megírta az Új Barázda is, hogy a földmivelésügyi miniszter szociálpolitikai tanácsot alakít, amelynek az lesz a hivatása és kizárólagos kötelessége, hogy a falu ütőerén tartsa a kezét, megállapítsa, mikor, hol, hogyan kell segíteni a magyar nemzet erőforrásán, hogy soha el ne apadjon, ellenkezőleg, mindig erőteljesebb, bővebb, gazdagabb legyen. Sokféle tanácsunk van már, de olyan, amelynek egyetlen kötelessége a falu szociális és kulturális kérdéseivel foglalkozni, eddig még nem volt. A faluval a költők és szépprózaírók foglalkoztak ilyen szempontból legtöbbet. A városi ember többnyire csak ünneplőbe öltözötten látta. Nyaralás közben, mikor nincs sár, nincs hó, ragyog a nap és pompázik erdő-mező. Darányi Ignác sokat gondolt a falura, sokat tett érte, sokat tervezett. Közbejött azonban a világégés és minden abban maradt. Ma végre itt az idő, hogy folytassuk azt, amit Darányi kezdett és a falu, szerencséjére, megtalálta a maga miniszterét. Ez a miniszter valóban maradandót alkotott, amikor megteremti a falunak külön lelki és társadalmi klinikáját. Kiérdemelte a falu népének háláját. Már most csak az kell, hogy ebben a klinikában a legarravalóbb, legkiválóbb társadalomdoktorok foglaljanak helyet. Olyanok, akik nemcsak szeretik a falut, de közvetlen közelből hallgatták és meg is értették annak szíve dobbanását. A magyar szív embereit akarjuk ebben a tanácsban látni. Nem világrengető tudomány, hanem magyar szív, végtelen fajszeretet, türelem, megértés azok az erények, amelyekkel a tanács tagjainak ékeskedniük kell. Gyakorlati embereket, kipróbált emberbarátokat szeretnénk itt látni, akik hétköznap is látták már a falut, látták, mikor verejtékezett és kínlódott. Vannak nagyon kulturált elméleti tudósok. Nagyon tiszteljük őket, de a mi véleményünk mégis csak az, hogy ide olyan ember kell, aki egy pillantásra megmondja, melyik csemetét milyen talajba kell ültetni. Nem az a fontos, hogy Dániát, vagy Hollandiát akarjuk minden áron utánozni. Az ősi magyar erényeket, az ősi magyar lelket kell a kultúra s rajta van a letörülhetlen magyar bé- I vésőjével és nagy szeretettel úgy bilyeg és nem utánoz senkit, nem akar I pallérozni, hogy megteremtődjék az hasonlítani senkire, de különb akar az igazán nemzeti kultúra, amelyen lenni mindenki másnál. Darányi Ignác ravatalánál Ravasz László püspök megáldotta a bölcs öreget, aki sziklára épített . Elindul a koporsó Tassra Ma délután két óra tájban zarándoklás indult meg a Kálvin-téri református templomba. Autó autó után állott meg a rendőri kordonnal elzárt téren, a gyalogjárókon feketeruhás emberek, köztük igen sok messze vidékről érkezett földmivelő, igyekeztek lehajtott fővel a templom felé. Darányi Ignác feküdt a templomban az úrasztala előtt felállított ravatalon, koszorúk százai a templomban, a templom udvarán. Nem fért el ötödrészük sem a ravatal körül. Itt Bethlen István koszorúja, amott a földmivelési minisztériumé, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületé, a Hangyáé, Magyar Gazdaszövetségé, az Akadémiáé, a Faluszövetségé, Mezőgazdasági Kamaráé. Három órakor a magyar politikai, agrár és egyházi világ vezetői zsúfolásig megtöltötték a templomot, ahol példás rend uralkodott és mindenkinek jutott hely, aki jegyről gondoskodott. Külön székeken ültek a tapolcai választókerület kiküldöttei, az örökké hálás földmivelők, akiknek hosszú időn át Darányi Ignác volt az országgyűlési képviselője. A földmívelésügyi minisztérium képviseletében Mayer János miniszter és Schandl Károly államtitkár jelentek meg, ott voltak az agrártestületek vezetői teljes számmal, a református egyház összes püspökei és gondnokai. Ott volt mindenki, aki csak ott lehetett, nemcsak a csonka országból, de a trianoni határokon túlról is. Pontban délután három órakor megjelent a szószéken Ravasz László püspök fekete palástos alakja, rövid ima és gyülekezeti ének után a református teológusok gyászdala búgott végig a templomon, azután, az elhunyt utolsó akaratához híven Ravasz László püspök mondotta el magas régiókban szárnyaló, művészi finomsággal felépített gyászbeszédét, megrajzolva benne az elköltözött nagy férfiút, mint közéleti tényezőt, mint a szív emberét. A bölcs öregről szólott az ékesszavú egyháznagy, a derék és bölcs öregről, aki Istennek tetszően élte le földi pályafutását és maradandót tudott alkotni, mert a szentírás utasításai szerint, sziklára épített. A szívekben visszhangot keltő monumentális gyászbeszéd után a főpapi ima következett, majd ismét a a gyülekezet éneke, azután megnyíltak a templom ajtói, zúgni kezdtek a harangok és megindult a nagy halottal a felvirágzott, koszorúkkal lepett gyászautó Tassra, ahol holnap fogadja magába a magyar föld az ő nagy miniszterét. A részvét Darányi Ignác elhunyta alkalmából a tegnapi napon a családnál a következők fejezték ki részvétüket: Frigyes királyi herceg és Albrecht királyi herceg külön-külön intéztek részvéttáviratot. Apponyi Albert gróf hosszabb levélben kondoleált. Ezenkívül Scitovszky Béla belügyminiszter, Bod János pénzügyminiszter, Mikes János gróf és Fetser Antal megyéspüspök, Raffay Sándor, Antal Géza, Kapi Béla protestáns püspökök, Radvánszky Albert báró főgondnok, Dókus Ernő református főgondnok, Andrássy Gyula gróf, Hadik János gróf, Apponyi Sándorné grófné, Pallavicini Edéné őrgrófné, Majláth Ilona grófnő, Tóth János, az OFB elnöke, Sipőcz Jenő polgármester, Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia nevében, a pécsi egyetem tanári kara, Kozma Miklós miniszteri tanácsos, a Magyar Távirati Iroda vezetője, Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora, Almásy László, a Kisgazdapárt elnöke, Thaly Ferenc, a felsőház volt elnöke, Károlyi József gróf, a Fejérmegyei Gazdasági Egyesület nevében, Khuen-Héderváry Károly gróf, a Mezőgazdasági Kamara nevében, Szé chényi Bertalan gróf, Bernáth Géza v. k. t. t., Zichy János gróf, Zichy Aladár gróf, Majláth József gróf, Preszli Elemér, Pest vármegye főispánja, özvegy Bánffy Dezsőné báróné, továbbá Győr, Pécs, Kecskemét, Szeged, Komárom városok — amelyeknek az elhunyt díszpolgára volt — fejezték ki részvétüket. New Orleans még mindig veszélyben van Felrobbantották a Mississippi gátjait Newyorkból jelentik. Tegnap délben megtörtént a Mississippi gátjainak felrobbantása s az igy keletkezett réseken irtózatos erővel tódult be a megdagadt folyam irtózatos víztömege a kilakoltatott területre. Eddig mintegy 300 méteres rést ütöttek, a rés kiszélesítését azonban folytatják, mert az árvízveszedelem még mindig nem ült el New Orleans lakóinak feje fölül. A tegnapi robbantások következtében több mint kétmillió holdnyi földterület került víz alá. Ez a hatalmas terület évekig használhatatlanná válik, mert az ár elvonulása után is sok nagy kiterjedésű mocsár fog visszamaradni. A robbantások félelmetes látványt nyújtottak. A keletkezett résen betóduló víztömeg kártyavárakként döntötte össze az útjában lévő házakat s néhány perccel később már a szemhatár széléig merő tenger volt a síkság. Mindez azonban még mindig nem menteté meg New Orleanst, amelynek több mint félmilliónyi lakossága a legnagyobb rettegéssel várja a katasztrófa óráját. Az utcán megtámadta és életveszélyesen összeszurkálta feleségét Az asszony nem tudja, mi oka volt rá Szegedről jelentik: Pintér István szegedi szabósegéd tőle különváltan élő feleségét a nyílt utcán megtámadta, földre teperte, majd zsebkésével összeszurkálta. A dühöngő férjet a járókelők fogták le. Az asszonyt, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett, kórházba szállították. A kórházban a vizsgálóbíró kihallgatta Pintérnét, aki nem tudott számot adni arról, hogy férje miért támadta meg; elmondotta, hogy tudomása szerint férje már régóta készült arra, hogy U megöli.