Új Barázda, 1927. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

2 A szövetkezet ugyancsak az Országos Központi Hitelszövetkezet utján 'jut hi­telhez. A földmivelésügyi kormány mind­ezekre az értékesítő akciókra, olcsó ka­mat mellett eddig- 13,000.000 aranyko­ronát bocsátott rendelkezésre annál is inkább, mert a gazdák a rossz értéke­sítési viszonyok között és a súlyos adók hatása alatt kevés tőkével rendelkeznek. Külön említést érdéinél a tej és tej­termékek értékesítésére ujonn.n szerve­zett Tejszövetkezeti Központ. Ma már közel 100 falusi tejszö vetkezet műkö­dik a szükebb határok közé szorult or­szágban s ezek több gyüjtőtelep körül csoportosulnak. — Nagy vonásokban ilyen keretek között mozog a mezőgazdasági szövet­kezeti értékesítő akció Magyarországon. Kétségtelenül vannak nehézségei is. A gazdák, mint mindenütt, ke­vés tőkével rendelkeznek s itt- ott részben az aj dolgok iránt táplált bizalmatlanságuknál iogva is, nem sietnek saját üzletrészeik gyarapításával erősíteni a szö­vetkezeteket. Az agrárértékesitő szövetkezeteknek uj kereskedelmi szakerőket is kell. nevelni s igy kétségtelenül a kezdet nehéz­ségeivel kell küzdeniük az üzleti jár­tasság hiánya miatt is. Sok nehézséget okoz a közvetítő kereskedők agitációja és tevékenysége is a szövetkezeti akció ellen, mert féltik hasznukat a gazdák szövetkezésétől. Mind e nehézségek da­cára a gazdaszövetkezetek el vannak határozva a mezőgazdasági értékesítés szervezésének a folytatására, mert a mezőgazdaság nem nézheti tétlenül mint koncentrálja az ipar a maga tevékenységét, mint emel­kednek a termelée költségei, mint erősödik a világverseny az exportpiacokon s ennek a révén mint jut hátrányosabb helyzetbe a mezőgazdaság. — Különösen az állam támogatása ellen hangzik el sok kifogás a keres­kedelmi körökből. Ez a kifogás nem jogosult. Az állam nem részesíti se­gélyben az értékesítő szövetkezeteket, csak hitelben, kamat mellett. Ezzel szemben a háború előtt nagy összegű segélyeket adott a gabonaértékesitő szö­vetkezeteknek az állam s hitelekben is nagyobb kedvezést biztosított nekik. Et­től eltekintve, utalok a genfi gazdasági konferenciára, mely kimondta, hogy az államoknak támogatni kell a mezőgaz- daisági szövetkezeteket.. Szövetkezetek utján, állami segítséggel kell megszervezni a mezőgazdasági értékesítést —• Három irányban óhajtanám a XIII. nemzetközi mezőgazdasági kongresszus állásfoglalását: Előszűr: abban a kérdésben, hogy he­lyesnek, sőt Szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdasági értékesítés szervezése, helyeseiben koncentrációja országonként megtörténjék és pedig lehetőleg szövetkezetek utján, mert ez fel­tétele a termelés jövedelmezőségének, ahol erre a lehetőségek megvannak, a szolid kereskedelem bevonása az érté­kesítő akcióba csak előnyökkel járhat. Másodszor: kívánatos az, hogy az ál­lam a mezőgazdasági értékesítés meg­szervez'séhez beruházási segéllyel és ol­csó forgótőkével járuljon hozzá, de emellett arra kell törekedni, hogy a gazdák minél inkább biztosítsák a szö­vetkezetek saját tőkéjének növelését saját hozzá j árul ásókkal. Harmadszor: elismeréssel szólva ar­ról a nagyarányú koncentráló törekvés­ről, amelyet Amerika és , Kanada gaz­dái és kormányai érvényesítenek a me­zőgazdasági értékesítés terén s figye­lemmel kísérve az ipar terén nemcsak az egyes országokban, de nemzetközi viszonylatiján is észlelhető együttműkö­dést, foglalkozni kell azzal a gondo­lattal is, vájjon a különböző országok mezőgazdasági értékesítő szervei között nem volna-e szintén létesíthető bizonyos vonatkozásokban együttműködés. — A genfi gazdasági konferencia a* ipari együttműködés kérdésével kedvező­en foglalkozott. Arról értesülünk, hogy a tengerentúli nagy mezőgazdasági ex­portországok már a mezőgazdasági együttműködés iránt is tettek kezdő lé­péseket. Az emberiség jólétére nem- le­het közömbös, hogy több mezőgazdasági ország, különösen az európai országok pár éven belül katasztrofális válságba jussanak mezőgazdaságukkal és pedig azért, mert terményeik értékesítése le­hetetlenné válik. A mezőgazdasági ter­helés haladása megkívánja, hogy az egyes mezőgazdasági országokon belül a gazdák szövetkezeti alapon szervezzék meg az értékesítést s hogy az exportországok mező- gazdasági értékesítő szervezetei nemzetközi viszonylatban is meg­találják az együttműködés alapját. Schandl Károly államtitkár nagysza­bású beszédét zajos tetszéssel és taps­sal fogadta a kongresszus. Ugyancsak ez illésen Nagy Iván dr. miniszteri ta­nácsos a hivatalos termésbecslés meg­reformálására vonatkozólag terjesztett elő hosszabb beszéd kíséretében indít­ványt, melyben javasolta, hogy mind­azon államokban, melyek mindeddig számszerű becslést nem adtak, ezentúl a sulyegységben kifejezett számszerű termésbecslés meghonosittassék. Nagy Iván dr. javaslatát egyhangú helyes­léssel fogadták és elhatározták, hogy a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet figyelmét a kongresszus külön is fel­hívja e gyakorlatilag olyannyira fontos javaslatra. A kongresszus ez ülésén Brizzi földmivelésügyi államtitkár elnökölt, a ki maga is élénk figyelemmel és he­lyesléssel kisérte a magyar előadók jelentését és javaslatait. Délben a ma­gyar hivatalos kiküldöttek tiszteletére a quirinali magyar követségen ebéd volt. « A XIII. nemzetközi mezőgazdasági kongresszus tagjait május hó 27-én, délután két órakor fogadta Viktor Emánuel olasz király a Quirinalban. A kongresszusi tagok a fogadtatáson nemzetük betűsora szerint gyülekeztek. Körülbelül hatszáz kongfesszusi tag je­lent meg a királyi kihallgatáson. Az olasz király közvetlen szeretetreméltó- sággal szólította meg az egyes nem­zeti csoportok vezetőit. A magyar de­legáció tagjai közül hosszasan elbeszél­getett Schandl Károly államtitkárral, Nagy Iván dr. miniszteri tanácsossal és Mutschenbacher Emil dr. OMGE igazgatóval, akiknél melegen érdeklő­dött a magyar éghajlati és termelési viszonyok iránt, valamint a magyar ál­lami kiküldötteknek Itáliában végzendő tanulmányaik iránt. Módosították és enyhítették a falusi kislakásépitőakció feltételeit A FAKSz bejelenti, hogy az akciót megindítja Fontos tudnivalók A falusi kislakásépités ügyében a jelentkezésre megszabott legvégső ha­táridő most május végén lejárt és a Faksz kibocsátotta II. számú körleve­lét, amelynek első részében a ko­rábbi körlevelében foglalt általános alapelvek megfelelő magyarázatára és azok részbeni módosítására teszi meg a szükséges intézkedéseket. Ez intézkedések közül a legfonto­sabbak a következők: A Faksz által nyújtandó anyagh:tel mibenlétét sok helyen úgy magya­rázták, hogy a hitel csak kizárólag a Faksz által természetben kiszolgál­tatandó anyagokból áll. A vonatkozó rendelkezés helyes magyarázataként közli a Faksz, hogy az anyaghitel alatt azt kell érteni,, hogy a hitelben részesített nem kész­pénzt kap kezeihez, hanem a szüksé­f cs építési anyagokat általában a áksz-al szerződéses viszonyban áló kereskedőnél (illetőleg, ha a község­ben Faksz anyagtelep van, ott) szerez­heti be; ■ ha azonban más forrásból elő­nyösebben tudja azt beszerezni, akkor ott vásárolhatja meg. A Faksz ez esetben csupán azt köti ki, hogy az igy megvásárolt anyag értékét a megállapított hitel össze­géig a községi elöljáróság közben- jöttéyel a kereskedőnek számla elle­nében fogja kifizetni. A Faksz e kikötésének az a magya­rázata, hogy ilyen módon is biztosí­tani kívánja azt, hogy a nyújtott hi­telből valójában házak épüljenek. A teljesen vagyontalan elemeknek, akiknek ahhoz sincs elegendő anyagi erejük, hogy az anyaghitel utján be­szerzett anyagokból feléjutendő ház építési költségeit fedezhessék — a házépítését megkönnyítendő, a Faksz úgy intézkedett, hogy az anyaghitel­ben részesített a hitelösszegnek leg­feljebb 20 százalékát a ház felépíté­sével és az építési anyag fuvarozásá­val kapcsolatban felmerült és számla- szerüleg igazolt munkadijakra és fu­varköltségekre is felhasználhatja. A Faksz által folyős tandó építési anyaghitelek teltételei közül sulyos- 1 nak találták azt, hogy a hitelben ré­szesítettnek az anyaghitel folyósítása előtt a házhely árát ki kell fizetnie. Ezt a feltételt a Faksz odamódosi- tóttá, hogy a házhely vételárára 640 pengős anyaghitelnél 200 pengőt, az 1500 pengős anyaghitelnél pedig ICO pengőt kell előlegként le­fizetni, sőt az 1500 pengős hi­teinél a házhely árára előleg­ként lefizetendő 100 pengőből legfeljebb 50 pengőt a folyósított kölcsönből lehet felhasználni. Azért van p. kisebb kölcsönnél a nagyobb összeg lefizetése kikötve, mert a tehetősebb rész (törpebirto­kos, kisiparos, stb.) kapja a 640 pen­gős hitelt, míg a vagyonilag teljesen gyenge házhelyhez juttatott (nincs­telen, hadirokkant, stb) kaphatja csak az 1500 pengős hiteit. A körlevél második részében azok­kal a községi elöljáróságokkal, ame­lyek a hitelre jelentkezettek összeirási iveit beküldötték, közli a Faksz, hogy az akciót megindítja és megállapítja, hogy a jelentkezések figyelembevéte­lével egy’-egy községben hányán és milyen összegű anyaghitelt kaphatnak. Az anyaghitelre jelentkezetteknek kérvényt kell benyujtaniok a községi elöljáróságoknál a Faksz által díjtala­nul kiosztandó kérvényürlapon. A benyújtott kérvények az akció le­bonyolításánál közreműködő helyi bi­zottságokhoz kerülnek. Ez a bizott­ság tesz javaslatot a hitelek folyósí­tása tekintetében — s javaslatát név­szerinti kimutatás kapcsán hozza a Faksz tudomására. Ugyanez a bizottság fog jelentést tenni arra nézve is, hogy van-e szük­ség a községben építési anyagtelep felállítására, vagy arra, hagy a Faksz egy helybeli (vagy szoms édos köz­ségben lévő) kereskedővel az anyag kiszolgáltatására nézve megállapod­jék, avagy mindenki a sajátmaga által választott kereskedőnél kívánja az anyagot beszerezni. A "Faksz II. körlevelében foglalt 1927 jttiiks I, szerda intézkedések végrehajtása után az egész akciót annyira előkészíti, hogy a hitelek fo y listása az egész ország területén nyomban megindulhat, mi­helyt azt a törvényjavaslatot, amely jelenleg fekszik a képviselőház előtt és amelynek célja a folyósítandó hi­telek körül fennálló jogi nehézségek elhárítása, törvényerőre emelik. Tízezren felül jelentkeztek falusi kislakásápitési hitelért A képviselőház földmivelésügyi igazságügyi és pénzügyi bizottsága1 ma délután együttes ülésben tárgyalta le a falusi kislakás,építést elősegítő építési hitelekből származó követelé­sek biztosításáról és behajtásáról szóló törvényjavaslatot. A földmive­lésügyi miniszter kiemelte, hogy azok közül a községek közül, amelyekben a földbirtokrendezés során házhelyjut­tatások voltak, csupán 161-ből nemi jelentkeztek igénylők, mig a többi ?000-en felül lévő községből vala­mennyiből. Eddig 10.500 jelentkező van Í1 millió pengő erejéig és ez az összeg messze felülmúlja a ren­delkezésre bocsátott összeget. A bizottság a miniszter felvilágo­sító szavai után a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részletei­ben változatlanul elfogadta. Pártközi értekezlet volt Peyer párisi botrányos szerep­lése ügyébe** Zsitvay Tibor házelnök ma párt­közi értekezletet hivott egybe, ame­lyen ismertette a Peyer Károly ellett párisi szereplése miatt tett összefér- netetlenségi bejelentést és utalt arra, hogy ilyen esetekben az összeférhe­tetlenségi állandó, vagy itéiőbizottság hivatott-e dönteni. Rámutatott az elnök arra is, hogy ez egyike azon eseteknek, amikor a házszabály valamely előre nem látott esetre nézve kétségtelen rendelkezést nem tartalmaz s amikor az elnök ja­vaslatot tehet a Háznak a követendő eljárás tekintetében. Ha pedig az el­nök nem ezt az utat választja, akkor csak egy későbbi házszabályrevizió kapcsán volna lehetséges a. kérdés megoldása. ^Ezeknek figyelembevételével az el­nök bejelentette, hogy javasatot szándékozik tenni aziránt, mondja ki á Ház, hogy az idézett törvény alap­ján tett összeférhetetlenségi esetek­ben az összeférhetetlenségi állandó bizottság legyen hivatott az ügyet előkészíteni, az ítéletet pedig az ösz- szeférhetetlenségi zsűri hozza meg. A pártlcözl értekezlet az elnök javas* latát egyhangúlag magáévá tette. Asz élöiúMlyat... Elégett egy kisleány Pécsről jelentik: Törő Mihály jágá­nak i napszámos és felesége munkára menve, 3 éves kisleányukat Törö Mi* hályné anyja, Csepregi Istvánná gond­jaira bízták. Az asszony egy percre ki­ment az udvarba s egyszerre a kis­leány sikoltozására lett figyelmes. Mire berohant, a kisleány égő fáklya­ként lángokban állott. Olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy rövid idő alatt belehalt sebeibe. A szeren­csétlenséget valószínűleg a nyitott tűz­helyről kipattanó szikra okozta. Ruházati szükségletét legelőnyösebben a 3 »HA!GYA« vidéki szövetkezeteiben szerezheti be. Kaphatók : Férfi- és női-ruhának való szövetek, fehérneműre, ágyneműre való chiffon, vászon, zephir, kanavász, s/.abókellékek, kész fehérnemüek és felsőruhák, úgyszintén mindennemű rövid-, kézmü-, konfekció- és díszmű­áruk, továbbá: férfi-, női- és gyer­mekcipők, munkásbakancsok.

Next

/
Thumbnails
Contents