Új Barázda, 1927. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

2 A szövetkezet ugyancsak az Országos Központi Hitelszövetkezet útján­­jut hi­telhez. A földmivelésügyi kormány mind­ezekre az értékesítő akciókra, olcsó ka­mat mellett eddig­ 13.000.000 aranyko­ronát bocsátott rendelkezésre annál is inkább, mert a gazdák a rossz értéke­sítési viszonyok között és a súlyos adók hatása alatt kevés tőkével rendelkeznek. Külön említést érdem­el a tej és tej­termékek értékesítésére újonnan szerve­zett Tejszövetkezeti Központ. Ma már közel 100 falusi tejszö­vetkezet műkö­dik a szűkebb határok közé szorult or­szágban s ezek több gyűjtőtelep körül csoportosulnak.­­ Nagy vonásokban ilyen keretek között mozog a mezőgazdasági szövet­kezeti értékesítő akció Magyarországon. Kétségtelenül vannak nehézségei is. A gazdák, mint mindenütt, ke­vés tőkével rendelkeznek s itt­­ott részben az új dolgok iránt táplált bizalmatlanságuknál fogva is, nem sietnek saját üzletrészeik gyarapításával erősíteni a szö­vetkezeteket. Az agrárértékesítő szövetkezeteknek új kereskedelmi szakerőket is kell­ nevelni s igy kétségtelenül a kezdet nehéz­ségeivel kell küzdeniük az üzleti jár­tasság hiánya miatt is. Sok nehézséget okoz a közvetítő kereskedők agitációja és tevékenysége is a szövetkezeti akció ellen, mert féltik hasznukat a gazdák szövetkezésétől. Mind e nehézségek da­cára a gazdaszövetkezetek el vannak határozva a mezőgazdasági értékesítés szervezésének a folytatására, mert a mezőgazdaság nem nézheti tétlenül mint koncentrálja az ipar a maga tevékenységét, mint emel­kednek a termelés költségei, mint erősödik a világverseny az exportpiacokon s ennek a révén mint jut hátrányosabb helyzetbe a mezőgazdaság.­­ Különösen az állam támogatása ellen hangzik el sok kifogás a keres­kedelmi körökből. Ez a kifogás nem jogosult. Az állam nem részesíti se­gélyben az értékesítő szövetkezeteket, csak hitelben, kamat mellett. Ezzel szemben a háború előtt nagy összegű segélyeket adott a gabonaértékesítő szö­vetkezeteknek az állam­i hitelekben is nagyobb kedvezést biztosított nekik. Et­től eltekintve, utalok a genfi gazdasági konferenciára, mely kimondta, hogy az államoknak támogatni kell a mezőgaz­­da­sági szövetkezeteket.A mezőgazdasági értékesítő szervei között nem volna-e szintén létesíthető bizonyos vonatkozásokban együttműködés.­­ A genfi gazdasági konferencia az ipari együttműködés kérdésével kedvező­en foglalkozott. Arról értesülünk, hogy a tengerentúli nagy mezőgazdasági ex­portországok már a mezőgazdasági együttműködés iránt is tettek kezdő lé­péseket. Az emberiség jólétére nem­ le­het közömbös, hogy több mezőgazdasági ország, különösen az európai országok pár éven belül katasztrofális válságba jussanak mezőgazdaságukkal és pedig azért, mert terményeik értékesítése le­hetetlenné válik. A mezőgazdasági ter­helés haladása megkívánja, hogy az egyes mezőgazdasági országokon belül a gazdák szövetkezeti alapon szervezzék meg az értékesítést s hogy az exportországok mező­­gazdasági értékesítő szervezetei nemzetközi viszonylatban is meg­találják az együttműködés alapját. Schandl Károly államtitkár nagysza­bású beszédét zajos tetszéssel és taps­sal fogadta a kongresszus. Ugyancsak ez illésen Nagy Iván dr. miniszteri ta­nácsos a hivatalos termésbecslés meg­reformálására vonatkozólag terjesztett elő hosszabb beszéd kíséretében indít­ványt, melyben javasolta, hogy mind­azon államokban, melyek mindeddig számszerű becslést nem adtak, ezentúl a súlyegységben kifejezett számszerű termésbecslés meghonosíttassék. Nagy Iván dr. javaslatát egyhangú helyes­léssel fogadták és elhatározták, hogy a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet figyelmét a kongresszus külön is fel­hívja e gyakorlatilag olyannyira fontos javaslatra. A kongresszus ez ülésén Brizzi földmivelésügyi államtitkár elnökölt, a­ki maga is élénk figyelemmel és he­lyesléssel kísérte a magyar előadók jelentését és javaslatait. Délben a ma­gyar hivatalos kiküldöttek tiszteletére a quirinali magyar követségen ebéd volt.­ A XIII. nemzetközi mezőgazdasági kongresszus tagjait május hó 27-én, délután két órakor fogadta Viktor Emánuel olasz király a Quirinalban. A kongresszusi tagok a fogadtatáson nemzetük betűsora szerint gyülekeztek. Körülbelül hatszáz kongresszusi tag je­lent meg a királyi kihallgatáson. Az olasz király közvetlen szeretetreméltó­­sággal szólította meg az egyes nem­zeti csoportok vezetőit. A magyar de­legáció tagjai közül hosszasan elbeszél­getett Schandl Károly államtitkárral, Nagy Iván dr. miniszteri tanácsossal és Mutschenbacher Emil dr. OMGE igazgatóval, akiknél melegen érdeklő­dött a magyar éghajlati és termelési viszonyok iránt, valamint a magyar ál­lami kiküldötteknek Itáliában végzendő tanulmányaik iránt. Szövetkezetek útján, állami segítséggel kell megszervezni a mezőgazdasági értékesítést­ ­• Három irányban óhajtanám a XIII. nemzetközi mezőgazdasági kongresszus állásfoglalását. Először: abban a kérdésben, hogy he­lyesnek, sőt szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdasági értékesítés szervezése, helyesetben koncentrációja országonként megtörténjék és pedig lehetőleg szövetkezetek útján, mert ez fel­tétele a termelés jövedelmezőségének, ahol erre a lehetőségek megvannak, a szolid kereskedelem bevonása az érté­kesítő akcióba csak előnyökkel járhat. Másodszor: kívánatos az, hogy az ál­lam a mezőgazdasági értékesítés meg­szervezéséhez beruházási segéllyel és ol­csó forgótőkével járuljon hozzá, de emellett arra kell törekedni, hogy a gazdák minél inkább biztosítsák a szö­vetkezetek saját tőkéjének növelését saját hozzá­j­árul­ásukkal. Harmadszor: elismeréssel szólva ar­ról a nagyarányú koncentráló törekvés­ről, amelyet Amerika és , Kanada gaz­dái és kormányai érvényesítenek a me­zőgazdasági értékesítés terén , figye­lemmel kísérve az ipar terén nemcsak az egyes országokban, de nemzetközi viszonylatiján is észlelhető együttműkö­dést, foglalkozni kell azzal a gondo­lattal is, várjon a különböző országok Módosították és enyhítették a falusi kislakásépítő akció feltételeit A FAKSz bejelenti, hogy az akciót megindítja Fontos tudnivalók A falusi kislakásépítés ügyében a jelentkezésre megszabott legvégső ha­táridő most május végén lejárt és a Faksz kibocsátotta II. számú körleve­lét, amelynek első részében a ko­rábbi körlevelében foglalt általános alapelvek megfelelő magyarázatára és azok részbeni módosítására teszi meg a szükséges intézkedéseket. Ez intézkedések közül a legfonto­sabbak a következők: A Faksz által nyújtandó anyaghitel mibenlétét sok helyen úgy magya­rázták, hogy a hitel csak kizárólag a Faksz által természetben kiszolgál­tatandó anyagokból áll. A vonatkozó rendelkezés helyes magyarázataként közli a Faksz, hogy az anyaghitel alatt azt kell érteni,, hogy a hitelben részesített nem kész­pénzt kap kezeihez, hanem a szüksé­g­es építési anyagokat általában a aksz-al szerződéses viszonyban áló kereskedőnél (illetőleg, ha a község­ben Faksz anyagtelep van, ott) szerez­heti be;­­ ha azonban más forrásból elő­nyösebben tudja azt beszerezni, akkor ott vásárolhatja meg. A Faksz ez esetben csupán azt köti ki, hogy az így megvásárolt anyag értékét a megállapított hitel össze­géig a községi elöljáróság közben­­jöttével a kereskedőnek számla elle­nében fogja kifizetni. A Faksz e kikötésének az a magya­rázata, hogy ilyen módon is biztosí­tani kívánja azt, hogy a nyújtott hi­telből valójában házak épüljenek. A teljesen vagyontalan elemeknek, akiknek ahhoz sincs elegendő anyagi erejük, hogy az anyaghitel útján be­szerzett anyagokból felép­tendő ház építési költségeit fedezhessék — a ház építését megkönnyítendő, a Faksz úgy intézkedett, hogy az anyaghitel­ben részesített a hitelösszegnek leg­feljebb 20 százalékát a ház felépíté­sével és az építési anyag fuvarozásá­val kapcsolatban felmerült és számla­­szerűleg igazolt munkadíjakra és fu­varköltségekre is felhasználhatja. A Faksz által folyós­tandó építési anyaghitelek feltételei közül súlyos-­­­nak találták azt, hogy a hitelben ré­szesítettnek az anyaghitel folyósítása előtt a házhely árát ki kell fizetnie. Ezt a feltételt a Faksz odamódosí­­totta, hogy a házhely vételárára 640 pengős anyaghitelnél 200 pengőt, az 1500 pengős anyaghitelnél pedig ICO pengőt kell előlegként le­fizetni, sőt az 1500 pengős hi­telnél a házhely árára előleg­ként lefizetendő 100 pengőből legfeljebb 50 pengőt a folyósított kölcsönből lehet felhasználni. Azért van p­ kisebb kölcsönnél a nagyobb összeg lefizetése kikötve, mert a tehetősebb rész (törpebirto­kos, kisiparos, stb.) kapja a 640 pen­gős hitelt, míg a vagyonilag teljesen gyenge házhelyhez juttatott (nincs­telen, hadirokkant, stb) kaphatja csak az 1500 pengős hitelt. A körlevél második részében azok­kal a községi elöljáróságokkal, ame­lyek a hitelre jelentkezettek összeírási íveit beküldötték, közli a Faksz, hogy az akciót megindítja és megállapítja, hogy a jelentkezések figyelembevéte­lével egy­-egy községben hányan és milyen összegű anyaghitelt kaphatnak. Az anyaghitelre jelentkezetteknek kérvényt kell benyújtaniuk a községi elöljáróságoknál a Faksz által díjtala­nul kiosztandó kérvényarlapon. A benyújtott kérvények az akció le­bonyolításánál közreműködő helyi bi­zottságokhoz kerülnek. Ez a bizott­ság tesz javaslatot a hitelek folyósí­tása tekintetében é­s javaslatát név­szerinti kimutatás kapcsán hozza a Faksz tudomására. Ugyanez a bizottság fog jelentést tenni arra nézve is, hogy van-e szük­ség a községben építési anyagtelep felállítására, vagy arra, hogy a Faksz egy helybeli (vagy szoms­édos köz­ségben lévő) kereskedővel az anyag kiszolgáltatására nézve megállapod­jék, avagy mindenki a saját maga által választott kereskedőnél kívánja az anyagot beszerezni. A "Faksz II. körlevelében foglalt 1927 sztulks I, szerda intézkedések végrehajtása után az egész akciót annyira előkészíti, hogy a hitelek fo­k­listája az egész ország területén nyomban megindulhat, mi­helyt azt a törvényjavaslatot, amely jelenleg fekszik a képviselőház előtt és amelynek célja a folyósítandó hi­telek körül fennálló jogi nehézségek elhárítása, törvényerőre emelik. Tízezren felül jelentkeztek falusi kislakásépítési hitelért A képviselőház földmivelésügyi igazságügyi és pénzügyi bizottsága­ ma délután együttes ülésben tárgyalta le a falusi kislakás-építést elősegítő építési hitelekből származó követelé­sek biztosításáról és behajtásáról szóló törvényjavaslatot. A földmive­lésügyi miniszter kiemelte, hogy azok közül a községek közül, amelyekben a földbirtokrendezés során házhelyjut­tatások voltak, csupán 161-ből nem­ jelentkeztek igénylők, míg a többi 1000-en felül lévő községből vala­mennyiből. Eddig 10.500 jelentkező van 11 millió pengő erejéig és ez az összeg messze felülmúlja a ren­delkezésre bocsátott összeget. A bizottság a miniszter felvilágo­sító szavai után a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részletei­ben változatlanul elfogadta. Pártközi értekezlet volt Peyer párisi botrányos szerep­lése ügyében* Zsitvay Tibor házelnök ma párt­közi értekezletet hívott egybe, ame­lyen ismertette a Peyer Károly ellett párisi szereplése miatt tett összefér­­hetetlenségi bejelentést és utalt arra, hogy ilyen esetekben az összeférhe­tetlenségi állandó, vagy ítélőbizottság hivatott-e dönteni. Rámutatott az elnök arra is, hogy ez egyike azon eseteknek, amikor a házszabály valamely előre nem látott esetre nézve kétségtelen rendelkezést nem tartalmaz s amikor az elnök ja­vaslatot tehet a Háznak a követendő eljárás tekintetében. Ha pedig az el­nök nem ezt az utat választja, akkor csak egy későbbi házszabályrevízió kapcsán volna lehetséges a­ kérdés megoldása.­­Ezeknek figyelembevételével az el­nök bejelentette, hogy javasatot szándékozik tenni aziránt, mondja ki a Ház, hogy az idézett törvény alap­ján tett összeférhetetlenségi esetek­ben az összeférhetetlenségi állandó bizottság legyen hivatott az ügyet előkészíteni, az ítéletet pedig az ösz­­szeférhetetlenségi zsűri hozza meg. A pártk­özi értekezlet az elnök javas­­latát egyhangúlag magáévá tette. Asz­éleiúllyat... Elégett egy kisleány Pécsről jelentik: Törő Mihály jogá­nak­­ napszámos és felesége munkára menve, 3 éves kisleányukat Törő Mi­­hályné anyja, Csepregi Istvánné gond­jaira bízták. Az asszony egy percre ki­ment az udvarba s egyszerre a kis­leány sikoltozására lett figyelmes. Mire berohant, a kisleány égő fáklya­ként lángokban állott. Olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy rövid idő alatt belehalt sebeibe. A szeren­csétlenséget valószínűleg a nyitott tűz­helyről kipattanó szikra okozta. Ruházati szükségletét legelőnyösebben a 3 »HA­GYA« vidéki szövetkezeteiben szerezheti be. Kaphatók : Férfi- és női­ ruhának való szövetek, fehérneműre, ágyneműre való chiffon, vászon, zephir, kanavász, sz­abókellékek, kész fehérneműek és felsőruhák, úgyszintén mindennemű rövid-, kézmű-, konfekció- és díszmű­áruk, továbbá: férfi-, női- és gyer­mekcipők, munkásbakancsok.

Next