Új Barázda, 1928. május (10. évfolyam, 111-122. szám)

1928-05-16 / 111. szám

2 UI BARÁZDA jWW)IWMWMWMB>WMWWM)l1928. május 16, szerda A HÁZ MAI ÜLÉSE A hitelkérdés megoldását sürgették a Ház mai szónokai „Drága a rö v idlejáratu hitel, mert a gazdaváltók sok kézen mennek keresztüli*'1 — Panaszok a sú­lyos adók és a szigorú behajtások miatt iiiim iiiiiin ihiiiiwi t ■■immwiT-niiiT iiTiirmir'Tr A Ház elfogadta általánosságban a pénz­ügyi tárca költségvetését (Az Új Barázda tudósítójától.) Zsitvay Tibor elnök délelőtt negyed 11 órakor nyi­totta meg a képviselők­áz mai ülését, ame­lyen a pénzügyi tárca költségvetésének tár­gyalását kezdték meg.­­ Temesváry Imre előadó ismertette a tárca költségvetését. Az állam nagyon gyakran kénytelen áldozatokat követelni a magán­­gazdaságoktól, hogy az államháztartás egyensúlyát helyreállítsa, de amint ez megtörtént, mindent elkövet a magángaz­daságok egyensúlyánál, helyreállítására is. Örömmel állapítja meg, hogy a földreform révén földhözjutottak nemsokára hitelt fognak kapni Fontosnak tartja az ipari kölcsönök elin­tézését, továbbá a kisipar és kiskereskede­lem hiteligényeinek kielégítését. A hitelélet terén azonban óvatosnak kell lenni, nehogy a külföld bizalma meginogjon. Ismerteti a Hajdúszoboszlói, karcagi és bogácsi föld­­gázkutat­ások eredményeit és reméli, hogy a további kutatások so­rán nemcsak földgázra, hanem kő­olajra is akadni fognak. Doktori diplomát sürget a bányászati é® erdészeti főiskola növendékeinek, majd a tárca körébe eső üzemek ismertetése után kéri­ a költségvetés elfogadását. Kabók Lajos szocialista képviselő szó­lalt fel ezután, aki adórendszerünk igaz­ságtalanságait teszi szóvá. Túl magasnak találja a forgalmi adóátalányok megálla­pítását és az adók leszállítását sürgeti. A költségvetést nem fogadja el. Kiss István azt sürgeti, hogy a kormány ismertesse meg a népet különösen a vidéken adózási rendsze­rünkkel és hogy a pénzügyi tisztviselők az adózók teherbírásának megfelelően igazságosan vessék ki az adót. A költségvetést elfo­gadja. Fábián Béla a forgalmi adó ügyében eddig történt felszólalásainak eredményeit ismerteti. A pénzügyi tisztviselőket most m­ár rendelet utasítja, a felekkel való ba­rátságos bánásmódra, több áthelyezés is történt és fegyelmi eljárás indult a buda­pesti pénzü­gyigazgatóság forgalmi osztá­lyának tisztviselői ellen. Kéri a minisztert, hallgassa meg a pénzügyi tisztviselők fo­galmazói karának kívánságait, akik ma­guk is kifogásolják a kegyencrendszert ki­fejlesztő jutalmazásokat Rámutat arra, hogy a­z elmúlt két évben csaknem száz­­nyolcvan pengő volt az adó fejenként és ezzel szemben kétszázmillió feles­leg mutatkozott. Az elmúlt két hónapban hatvan százalék­kal növekedett a zálogba adott tárgyak szám­a és az év első két hónapjában há­romszor annyi üzlet szűnt meg, mint ta­valy. A fizetésképtelenségek összege csak­nem háromszorosára emelkedett a tavalyi­val szemben. Mindezek a gazdasági hely­zet súlyos képét tárják fel. Kifogásolja az adatgyűjtő osztály működését, amely igaz­ságtalan adókivetéseket eredményez. Súlyos bajok vannak az adók behajtá­sánál és nagyon magasak a késedelmi kamatok, szigorúak az adóárverések. Előfordult, hogy az iparosokat szerszá­maiktól is megfosztották, a költségvetést nem fogadja el. Lakatos Gyula, személyes kérdésben szólal fel, tiltakozva Fábiánnak arra a megjegyzésére, hogy az anyag ismerete nélkül szólt közbe beszédébe. Szabó István a következő felszólaló, aki szintén a szigorú adóbehajtási módokat kifogásolja, majd rámutat arra a nagy pusztulásra, amely a háború után gazda­sági téren érte az országot. Elismeri a pénzügyi kormány érdemeit a valuta sta­bilizálása körül, de a Nemzeti Bank még nem tudta meg­oldani a hitel problémája. A Nemzeti Banknak szerinte nagyobb mértékben kellene hitellel támogatni az erre érdemes bankokat és intézeteket. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a fényűzési cikkek behozatala a csonka or­szágban aránylag sokkal nagyobb, mint volt Nagymagyarországon. Az adóbehajtások terén méltányossá­got kér a pénzügyminisztertől és kérte végül, hogy a mezőgazdasági és bortermő vidékeken az adót az év második felében fizethessék meg az adózók. A költségvetést elfogadja, Lakatos Gyula a hitelkérdéssel foglal­kozott felszólalásában. A mezőgazdasági hitel szempontjából vizsgálta a kérdést, mert ezen a téren akadt idáig a legtöbb baj. Megállapította, hogy a rövidlejáratú hiteleket az drágítja, hogy a gazdaváltók Sét kézen mennek keresztül, még a Nem­zeti Bankhoz jutnak. Ki kellene tágítani azon pénzintézetek hitelkereteit, melyek közvetlenebb kapcsolatban állanak a gaz­dákkal. Ugyanígy az OKÉ szövetkezeteit is. Az államháztartási feleslegeket ki le­hetne vonni a Nemzeti Bank kezelése alól, mely úgysem fizet azok után kamatot, — így tehát az államot károsodás sem érné — s fel kellene olyan pénzintézetek között osztani, melyek természetüknél fogva nem olyan nehézkesek, mint a Nemzeti Bank hatalmas apparátusa. Egy rövidebb lejá­ratú kölcsöntípus bevezetését szeretné, mely 4—5 évre szólna s a gazdák beru­házására nyújtana megfelelő hitelt A költségvetést egyébként elfogadta. Esztergályos János határozati javasla­tot nyújtott be a dohányáruk árának le­szállítására s egyúttal kérte, hogy a do­hánygyári munkások bérét emeljék fel a megélhetési viszonyoknak megfelelően. Szilágyi L­­ajos az állami altisztek súlyos anyagi helyzetét tette szóvá. A Ház ezután a pénzügyi tárca költség­­vetését általánosságban elfogadta, míg a benyújtott határozati javaslatokat elve­tette. Legközelebbi ülés holnap délelőtt tíz órakor lesz. HALÁLOS VÉGŰ TILTOTT MŰTÉT Ercsiben letartóztatták az angyalcsináló Glaser dokiért A menyasszony két héttel az esküvel® előtt tiltott műtét miatt meghalt . Letartóztatták az anyát és a vőlegényt is (Az Ú­j Barázda, tudósítójától.) Mint Székesfehérvárról jelentik, na­pok óta érdekes bűnügy foglalkoztatja az ottani rendőrséget. Egy héttel ez­előtt Ercsiben meghalt Wimpfen gróf kocsisának, Teizinger Ferencnek Erzsébet nevű leánya. Kiss Ferenc gazdálkodó akarta ol­tárhoz vezetni május végén a leányt, aki most hirtelen, gyanús körülmé­nyek között meghalt. A rendőrség megindította a vizsgálatot és megál­lapította, hogy a leány áldott állapotban volt és ezért anyjának és vőlegényének, Kiss Ferencnek biztatására műtétnek vetette alá magát, amelyet Glaser Zsigmond dr. ercsi orvos végzett el. A leány a műtét után néhány nappal meghalt. A boncolás eredménye alap­ján az adonyi járásbíróság letartóz­tatta Glaser dr.-t, hasonlóképpen a vőlegényt, Kiss Ferencet és Teizinger­­nét is. Mindhármukat a székesfehér­vári törvényszék fogházába vitték. Erdélyt gyarmattá sülyesztette az oláh kormány Lábbal tiporják a kisebbségi jogokat — A magyar­ellenes agrárreform válságba sodorta a mezőgazda­ságot — Bethlen György grófi nagy beszéde az erdélyi Magyar Párt nagygyűlésén (Az Uj Barázda tudósítójától.) Az erdélyi Magyar Párt vasárnap Maros­­vásárhelyen Bethlen György gróf el­nöklésével nagyf­ontosságú gyűlést tartott. Az erdélyi magyarság életé­ben számottevő esemény volt ez a gyűlés, amely most, közvetlenül a gyulafehérvári események le­zajlása után hangot adott az el­nyomott magyarság keserű pa­naszainak is. Bethlen György gróf hatalmas be­szédben számolt be a párt parlamenti harcairól és az Erdély magyarságát érintő problémákról. Rámutatott arra, hogy az erdélyi magyarság közállapotai siralmas ké­pet mutatnak, a törvényben biztosított kisebb­ségi kulturális jogokat napról­­napra csorbítják, a gazdasági helyzet fokról-fokra rom­lik és az erdélyi magyar iparosságot nemcsak a törvényes kedvezmények­től ütik el, hanem ellenkezőleg bünte­tő jellegű adókkal sújtják. A magyarság rovására végrehaj­tott agrárreform folytán mos­toha az egész mezőgazdaság helyzete. Nemcsak a nagy- és középbirtoko­sok, hanem a szegény kisbirtokosok néhány holdját is, mondhatni kártérí­tés nélkül sajátították ki. A kormány gazdasági és pénzügyi politikája Erdélyt gyarmattá sülyesztette. Az elbocsátott volt magyar köz­­tisztviselők nyugdíja és végkielégí­tése ügyében semmi sem történt és a magyar párt novemberi memorandu­mára, amelyben a kisebbség pana­szait a kormány elé tárta, máig se érkezett válasz. Bethlen György gróf végül helytelen politikának minősítette azt, ha a magyar párt a nemzeti földmívespárt ellen fordulna, mert ebből még nem várhatna előnyt számára a liberális párt részéről. Be­széde végén a két párt közötti semle­gességet és az erdélyi magyarság egységének megőrzését hangoztatta. Rádió készülékének kezelése köz­ben gondoljon arra, hogy önnek is rosszul esik, ha legszebb zenei han­gok közepette a rádión éktelen fütyü­lést hal. MOU HEG­HI mmn Kár volt annyira felhorkanni a szélső­baloldali sajtónak azért, mert a földmi­­velésügyi miniszter Erdőcsok­onyán asz­­taltdemokratákról beszélt. Mondjuk meg az igazat: h a miniszter néven nevezte a gyereket. És pedig azon a néven, amely­nél találóbbat lámpással is hiába ke­resnénk. Akárhogyan tilta­kozzanak is a­ szélsőbalon, az a demokrácia, amelyről a miniszter szólott, bizony nem más, mint aszfaldemokrácia. Aszfalton született, asz­falton virul és legfeljebb őszirózsát terem, ha forradalmi szósz öntözi meg. Ennek a demokráciának csak annyi köze van a barázdás...Az, hogy apostolai is éhen hal­nának, ha kenyeret nem ennének. Ők te­hát rá vannak szorulva a barázdák demo­kráciájának munkájára, a föld népe azonban semmit sem várhat tőlük. Az a­ szellemi maszlag, amit ők papíron termel­nek, nem ver gyökeret a magyar eke ha­sította földben­ Temesváry Imre, a pénzügyi társa elő­­adója, mai parlamenti beszédében a haj­­dúszoboszlói, karcagi és bogácsi kutatások eredményét ismertetve, rámutatott a föld­gáz fontosságára és kívánta, hogy az ál­lam tartsa fenn maga részére a kutatás jogát. A hazai földgázkutatás jelentősé­gét sokan szeretik kisebbíteni, pedig —­ mondjuk meg az igazat, — ennél fonto­sabb gazdasági kérdés van ugyan, de nem sok. Nekünk mai helyzetünkben is egy­előre csak felfelé lehet terjeszkedni — építkezéssel és lefelé a föld még ki nem használt és nem­ ismert erőforrásainak feltárásával. Ez a föld, amely ezer évig táplált minket kenyérrel és mindig meg­fizette a belefektetett munkát, bizonyára akkor sem fogja népét cserbenhagyni, ha annak az ipari hajtóerőnek pótlásáért fo­lyamodik hozzá, amelyet szénben, fában, fosbort és petróleumban elvett tőle az —­­mondjuk meg az igazat — átkozott Tria­non, amely egyetlen oka minden szegény magyar ember nyomorúságának. HarmswvoriO ér&esreíi ®éesl»e Bécsből jelentik. Esmond S Harms­­worth Budapest felé utazóban kedden repülőgépen, amelyet egy másik aerop­­lán kísért, Bécsbe érkezett. A magyar és angol zászlókkal diszított repülő­gépeken magyar és angol nyelven ez a felírás olvasható: Éljen Magyaror­szág! A repülőgépeket az itteni ma­gyar kolónia tagjai várták. Esmond Harmsworth az éjszakát Bécsben tölti el és Rolls Royce-kocsiján holnap Sop­ronba megy. Esmond Harmsworth Bécsben szi­gorú inkognitóban tartózkodik. A két repülőgép Bécsből Londonba tér vissza, minthogy Harmsworth autón teszi meg a további utat. Rothem­ere lord , a budapesti egyetem csa­­­teletbeli jogi doktora A kormányzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Rothermere Karold Sidney Harmsworth viscountot Ma­gyarország ügyének felkarolása, a magyar kérdésnek a nemzetközi ér­deklődés homlokterébe állítása s igy végeredményben az általános emberi igazság szolgálata körül szerzett im­már történelmi jelentőségű érdemei elismeréséül, a magyar királyi Fe­renc József Tudományegyetem taná­csa a jogtudományok tiszteletbeli dok­torává felavathassa és részére a tisz­teletbeli doktori oklevelet kiszolgál­tathassa. Ismét kapható, a 2. kiadásban most megjelent Tudnivalók az állatforgalmi szavatosságról Az 1923. évi X törvénycikk alapján írta: Dr.HUTYRA FERENC főiskolei tanár A törvény és az azt kiegészítő miniszteri rendelet teljes szövegével 2. kisdiak ára az összeg előzetes beküldése mellett P 2.20 Megrendelhető és kapható az TJI BARÁZDA könyvosztályáb­an, Budapest, Jozef-körutAszó

Next