Új Barázda, 1928. június (10. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-01 / 123. szám
2 OJBAKAZDA 1928, Janks 2, plnted Benes tervei nagyonegütkössést feltettek a londoni diplomáciai körökben Anglia gaxdasági okokból ellenzi a dunai szövetség tervét amely Olaszországra nézve politikailag is veszedelmes (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Az egyik angol lap szerint Benes tervei nagy megütközést keltettek a londoni diplomáciai körökben. A Beneanek tulajdonított szándékok jóval túlmennek a németcseh közeledésen és határozottan nyugtalanítóak. Annak idején a francia-cseh szövetséget főleg abból is célból kötötték meg, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlakozását szükség esetén fegyverrel is megakadályozzák s igy határozottan meglepő, hogy Benes a csatlakozást alku tárgyúvá akarja tenni. Még meglepőbb az az ötlet, hogy középeurópai vámuniót akar létrehozni, amely a német birodalmat és az utódállamokat is magában foglalva, idővel politikai szövetséghez vezetne. Franciaország kedvezett ugyan a dunai szövetség gondolatának, de mindenesetre a német birodalom bevonása nélkül, mert Németország, ha egyszer, belépne egy ilyen föderációba, azt bizonyára gazdaságilag és politikailag teljesen uralná. Anglia gazdasági okokból ellenzi ezt a tervet. Olaszországra nézve pedig nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is veszedelmes volna. Olaszország mindig ellenezte a dunai szövetséget, annál inkább ellenezni fogja azt, ha német vezetés alá kerülne. Végül az angol lap figyelmeztet arra, amitől a francia Temps is óvta már Benest, hogy a cseh-német közeledést nem szabad túlzásba vinni. „El fog jönni áss idő, mikor a belső konszolidáció gyümölcseit külpolitikai téren is le fogjuk szakadam 1** t mondotta Bethlen István gróf a külügyi bizotság ülésé® (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön tartotta Pekár Gyula elnöklésével május havi rendes ülését, amelyen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök és Walkó Lajos külügyminiszter jelent meg. Az ülés megnyitása után Walkó Lajos külügyminiszter rövid összefoglaló képet adott a külpolitikai helyzetről s foglalkozva a döntőbíróság kérdésével, rámutatottarra, hogy a magyar kormány a legnagyobb rokonszenvvel kíséri ezt a törekvést. Eddig Ausztriával, Olaszországgal és Svájccal kötöttünk békéltető- és választottbírósági szerződést, de további tárgyalásokat folytatunk az Egyesült Államokkal, Spanyolországgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Lengyelországgal és Svédországgal. A külügyminiszter tájékoztatása után hosszabb vita indult meg, amelyben Apponyi Albert gróf Magyarország külpolitikai helyzete javulásának jeleivel foglalkozott, majd Lakatos Gyula, Lukács György, Beck Lajos és Gratz.Gusztáv után Bayer Jakab mutatott rá azokra a jelenségekre, melyek azt mutatják, hogy az utódállamokban a konszolidáció folyamata egyáltalán nem haladt előre, amit előbb-utóbb az európai politika döntő tényezőinek is fel kell ismerniük. Bíró Pál felszólalása után Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra és hangsúlyozta, hogy el fog jönni az idő, amikor Magyarország a belpolitikai konszolidáció és megerősödés gyümölcseit külpolitikai téren is le fogja szakítani, de helytelen volna, ha ezt idő előtt akarnék elérni. Huszonötezer résztvevőia lesz a második országos református nagygyűlésnek Az ország legnagyobb templomává változik vasárnap a városligeti Iparcsarnok . A vidékieket a pályaudvari fogadóbizottságok igazítják útba (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Június 2-án és 3-án tartja meg a magyarországi református társadalom a 11. országos református nagygyűlést, amelyre hónapok óta lázas előkészületeket folytatott a nagygyűlés elnöki bizottsága. A magyar református társadalom második nagygyűlése méreteiben sokkal nagyobb arányú lesz az elsőnél és impozáns seregszemléje lesz a magyar református hívőknek, akik az ország minden részéből nagy számmal jönnek fel Budapestre, hogy tanúságot tegyenek egyházuk iránti hűségükről, de egyben hazaszeretetükről is, mert a nagygyűlés kifejezett célja, hogy a református egyház és a magyar nemzet újjászületését szolgálja a református hívők tömegeinek ez a páratlanul nagyszabásúnak ígérkező megmozdulása. Az ünnepélyes megnyitás a városligeti Iparcsarnokban lesz, amelyet szorgalmas munkáskezek megfelelően átalakítanak az ünnepség napjára. A hatalmas épület belsejét, kupoláját, falait, vastraverzeit drapériákkal, nemzetiszinti és fővárosi zászlókkal, címerekkel ékesítik nagy napra, az ország legnagyobb templomává varázsolják az épületet, ahol huszonötezer főnyi buzgó gyülekezet hallgatja majd a szó . Az „Italia” Kingsdayban röviddel az Északi Sarkra, való indulás előtt. A léghajóról még mindignincs hír s most már szinte vizenyős, hogy Nobile tábornok és expedíciójának tagjai áldozatai lettek a merész, vállalkozásnak. nokok beszédeit. A kupola alatt, a csarnok közepén hatalmas emelvény épült; itt foglal majd helyet a nagygyűlés vezetősége és a református társadalom háromszáz vezető egyházi és világi embere. Kiemelkedő fénypontja lesz ez az ünnepségeknek a vasárnap reggeli ünnepi felvonulás, amelyre zászlók és az egyes csoportokat jelző táblák alatt vonulnak fel a különböző egyházközségek küldöttei, a főváros és a környék gyártelepeinek református munkáscsoportjai, amelyek reggel nyolc órakor a Kossuthszobrot és az irredenta szobrokat megkoszorúzva, a Báthory utcán, a Vilmos császár úton és az Andrássyúton át vonulnak az Iparcsarnokba a nagygyűlés ünnepi ülésére. A vidékiek fogadásáról a különböző pályaudvarokon működő fogadóbizottságok gondoskodnak és eddig a rendezőbizottság már hatezer vidéki résztvevő elszállásolását biztosította. A pályaudvari bizottságok mindenkit útbaigazítanak és tájékoztatnak a szállásbeosztásról és a részletes programairól. Messz zsandúr A Bach-korszakban történt, negyvennyolc után, amikor az osztrák császár cseh zsandúrokat ültetett a magyarok nyakára. Két cseh zsandúr menti ki az útón Nagyvárad felé. Útközben találkoznak egy fuvarossal. — Bácsi, mondsz meg nekem, mennyi messze van ide Gross-Varáéin? — Négy mérföld, — feleli a fuvaros, — Jeszenem, bácsi, de hát mondsz meg nekem, bácsi, Gross-Varneintől vissza mennyi? Személyazonossága igazolására postán válthat igazoló jegyet.a MSB MEGSZIGNULT Az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása során a javaslat előadója határozati javaslatot nyújtott be. ■mely szerint az országgyűlés utasította a kormányt a mezőgazdasági munkások kötelező biztosításáról szóló törvényjavaslatnak egy éven belül való előterjesztésére. Mondjuk meg az igazat: ennek a határozati javaslatnak előterjesztése, éppen az előadó részéről, inkább a politikai célszerűséget szolgálja, mint magát az ügyet. Éspedig azért, mert a földművelésügyi minisztériumban, amelynek hatásköréhez a mezőgazdasági munkásság biztosításának ügye tartozik, a munkálatok hónapok óta folynak ilyen javaslat előkészítésén. A földművelésügyi miniszter a gazdatársadalominak is módot adott már az alapelvekhez való hozzászólásra és bizonyára módot fog adni arra is, hogy a már kész tervezethez is hozzászólhassanak a közvetlenül érdekeltek. Ez ugyanis azért, szükséges, mert a mezőgazdasággal és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aggkori és rokkantság, nemkülönben betegség elleni biztosítása csak akkor lehet helyesen megalapozva, ha az ipari biztosítástól elkülönítve, a hazai viszonyoknak megfelelően készül el. A magyar sors közösségéről volt ma szó a parlamentben. Arról a közösségről, amelyet sokszor nem enged érezni a turáni átok. Mondjuk meg az igazat: — ennek az érzésnek hiánya vert meg minket Mohácsnál és azóta sokszor. Pedig milyen döbbentően mutatott rá nemrégen Vass József arra, hogy mindannyian egyazon Kálvária keresztjét hordozzuk, akiknek itt, ezen a földön élnünk-halnunk kell, mert a nagy világon kívül nincsen számunkra hely. Istenfélelmen és hazaszereteten kívül a magyar sors közösségének öntudatát is csepegtessék gyermekük lelkébe az anyák! „Küzdjenek és tartsanak ki!** a árja egy assgol kereskedelmi szó, akit megkódí* tott a magyar Igazság Haemswortis Eszwomd levele Baltazár püspökhöz (A: „Uj Barázda“ tudósítójától.) Hogy a magyar igazság ügye egyre több barátot hódít meg Magyarország részére, arra mindennél ékesebben . szőlő bizonyság az a levél, amelyet Sipacs Jenő dr. polgármester kapott most Londonból. A levelet,amelynek minden betűjét őszinte szeretetvetette papirosra, a..Daily Mail egyik olvasója, egy egyszerű kereskedelmi utazó, E. W. Burrell írta, akit lelke mélyéig meghatott az a szeretetteljes fogadtatás, amellyel a magyar nép szívére ölelte Harmsworth Esmondot. — Mint angol ember, — írja Burrell — nagy örömmel olvastam és láttam, hogy milyen nagyszerű fogadtatásban, részesítették a magyarok Esmond Harmswrortot, aki sok tekintetben nemcsak atyját képviseli, hanem sok ezer angolt is, akik együtt éreznek Magyarországgal a megpróbáltatások és szenvedések ideje alatt. Isten a tanúja, hogy az angol nép becsületes és talán senki sincs közöttünk, aki nem érezne rokonszenvet önök, magyarok iránt, akik az igazságtalanság ellen harcolnak. Csak folytassák, Uram! Ön és egész népe! Küzdjenek és tartsanak ki! Isten meg fogja Önöket Segíteni, biztos vagyok benne ! Az egyszerű angol kereskedelmi utazó levele drágakőként csillogó bizonyság amellett, hogy a magyar nép pusztán az igazság erejével és a maga lelkének nemességével hódít barátokat. Van valami a magyar népben, ami mélységes tiszteletet, rokonszenvet és szeretetet ébreszt az idegenekben. Ez a tisztelet és szeretet sugárzik ki Harmsworth Esmond leveléből is, amelyet Baltazár Dezső püspökhöz intézett s amelyben hálás köszönetet mond a püspük gyönyörű imádságáért. — Természetes, — folytatja Rothermere lord fia, — hogy Magyarországból a legboldogabb emlékekkel térek vissza Angliába. Semmi sem gyakorolt rám nagyobb hatást, mint a magyar nép vallásos tisztasága és az a szépség, amellyel Méltóságod templomi szolgálata ezt kifejezésre juttatta. A magyar nép vallásos hitében van az erő az ellenséges idők legyőzésére. Meleghangú levelet intézett Harnsworth Esmond Ghyczy Tihamér debreceni rendőrfőkapitányhoz is, köszönetet mondva neki a felejthetetlen debreceni fogadtatáson.