Új Barázda, 1928. szeptember (10. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

v ti. y\ek?/<r ^ A, *Jr j ' & ! 192S isa^ieaibsr 1t siombat Ara © fillér VETT ' Budapest, X. évi., 198. «. jgWPWgiP^^ ELŐFIZETÉSI ÁRAS a m. Idr földmivelésügyí minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak* kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások” cimü füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f„ vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József-körut 5. szám. TELEFON SZÁMOK: Szerkesztőség: József 4G3—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—OS. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Csid i szomszédban Azok az uj hatalmak, amelyek a trianoni kotyvasztókemencében szület­tek, immár tíz esztendős jubileumokra készülnek. Azonban, ha nagyitó üveg alá helyezzük őket, ha szigorúan kezdjük birálni életrevalóságukat, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy nem sok okuk lehet jubileumokat ülni. A csehekről tudjuk, hogy a Felvidék egész iparát sikerült pangásra kárhoz­tatniuk, tudjuk, hogy a francia arany- injekciók tartják bennük a lelket, mert enélkül nem tudnák fegyverben tartani azt a hadsereget, amelyet a Kellogg-egyezmény ellenére sem szán­dékoznak leszerelni. Az oláhokról tud­juk, hogy ott az erkölcsök milyen szín­vonalon állanak. Tudjuk, milyen belső válságokkal küzdenek és azt is tudjuk, hogy hónapok óta eredménytelenül ki­lincselnek külföldi kölcsönért, amely nélkül az ország gazdasági gépezetét az olajözatlan és fütőanyaghiányban szenvedő mozdonyok sorsa fenyegeti. Osztrák szomszédainkról viszont azt tudjuk, hogy már régen csődbe men­tek volna, ha nem lenne kezükben egy hatalmas ütőkártya, a Németország­hoz való csatlakozás kimondása, amelynek segítségével eddig még min­dig sikerült a külföldi pénzforrásokhoz kölcsön formájában hozzájutniuk. Negyedik szomszédunknak, a na­gyon megnövekedett Szerbiának gaz­dasági helyzetéről az angol kereske­delmi minisztérium legutóbbi hivata­los jelentésében olvashatunk nagyon tanulságos adatokat. És ezekre az ada­tokra annál inkább figyelemmel kell lennünk, mert az angol kereskedelmi minisztérium nem szokott sem túloz­ni, sem szépíteni. Ezek a jelentések az angol piac számára készülnek és az angol kereskedelem, amely világhírű, a jelentések megbízhatóságának sokat köszönhet. Azt mondja a többi között ez a je­lentés, hogy Szerbiában a múlt évben 1060 kereskedő cég bukott meg, a kül­kereskedelmi mérleg erősen romlott, a gazdák lábon álló termésükre száz szá­zalékos uzsorahitelt vettek fel, a ta­karmányhiány megtizedelte az állat- állományt, egyes vidékeken éhínség tört ki, az adók súlyosak és az úgyne­vezett Vajdaság hatalmas gőzmalmai, amelyek háború előtt Bécs és Buda­pest szükségletének tekintélyes részét ellátták, piacukat veszítve, tönkremen­tek és ugyanez áll a fatermelő telepek­re, amelyek versenyképtelenekké vál­tak. Egyéb iparágak viszont súlyosan szenvednek a tőkehiány' és a szakkép­zett munkások hiánya miatt, amit az állami és községi adók csak súlyosbí­tanak. Szomszédunkban tehát tagadhatat­lanul csődök fenyegetnek. Az ^uj ^ kis államokat nem a saját erejük és élet­revalóságok, hanem csak a régi nagy államok áldozatkészsége tudta ed.dig is megmenteni az anyagi bukástól. De hát azért alakítottak a nagyhatalmak uj államokat, hogy legyen mire költe­niük fölösleges pénzüket? Semmi esetre sem ez volt a cél. A nagyantant nem ráfizetni akart a kisantantra, ha­nem nyerni akart rajta. A legegysze­rűbb kereskedői számítás után végre is rá kell eszmélniük arra, hogy rossz üzletet csináltak. Napolt óta élet-ípalálharcot viv a polcol földjén egy tudományos expe­díció az emberevö indiánolt ellen A. Dyoti-expedició tragédiája a brasiliai őserdőidben (Az „Uj Barázda“ tudósitójától.) Csak nemrég fejeződött be az az izgalmas dráma, amelynek színhelye a sarki tengeren hánykolódó jégtábla volt, szereplői pedig az Italia hajótö­röttjei s máris uj drámára figyel fel a műveit emberiség. Ismét egy tudo­mányos expedició vivja élet-halál har­cát, ezúttal azonban nem az örök jég világának fagyos rémei ellen, hanem a forró egyenlítői vidék járatlan őser­kodó fehér emberrel. Nem csoda hát, ha az El Chaco az iszonyat földjét je­lentette a földrajzkutatók világában. És ebbe a pokolba mégis bemerész­kedett a fehér ember. Az amerikai Fawcett ezredes évekkel ezelőtt expe­díciót szervezett és elindult az isme­retlen El Chacoba, hogy felderítse tit­kát. Mesebeli kincsek hívták, csábítot­ták s az egész tudományos világ lázas izgalommal leste az eredményt, mert Fawcett nyomait és megtudni sorsát. Dyott — tudatában lévén a reá vá­rakozó rettentő veszedelemnek — már teljesen modern felszereléssel indult el útjára. Rádiót is vitt magával s en­nek segítségével állandó összeköttetést tartott fenn a világgal. A múlt hét vé­gén azután döbbenetes rádióüzenet szárnyal ki az El Chaco őserdeiből; az indiánok körülveték Dyott csapatát és lemészárlással fenyegetik. Dyott dőiben, Dél-Amerika szivében, a rej­telmes és borzalmas El Chaco-bán, melyről a világ földrajztudósai és uta­zói valamennyien mint az iszonyat földjéről emlékeznek meg. Brazília északnyugati részén terül el ez az ismeretlen tartomány, az El Chaco, talán a legrejtelmesebb, legis­meretlenebb része a földnek. Áthatol­hatatlan sűrűségű őserdők világa ez, amelyekben hónapokig, sőt évekig tar­tana az ut, ha el tudná viselni az em­ber az El Chaco szörnyű veszedelmeit, amelyek alattomban támadják meg a betolakodó idegent és kikerülhetetlen biztossággal végeznek vele. Hatalmas mocsarak gyilkos kigőzölgései, pilla­nat alatt ölő mérgü kígyók, félelme­tes vadállatok, titokzatos férgek és hangyák, melyek percek alatt felfalják az embert, az égető forróság, a vizte- lenség leküzdhetetlen akadályokat je­lentenek itt a kutató ember számára s a vad természet e rémein kívül ott vannak az őserdőkben a félig ember, félig álíatszámba vehető bennszülöt­tek, az El Chaco kannibáljai, az em- berevő indiánok, akik borzalmas mé­regbe mártott nyilaikkal észrevétlenül á pillanatok alatt végeznek a betoia­az indiánusok olyan hireket hoztak az őserdőkből, hogy azok közepén csodá­latos romvárosok vannak, sokezer éves paloták és templomok, melyek még romjaikban is Amerika őslakóinak döbbenetesen nagyfokú műveltségéről tanúskodnak. A világ, amelyet való­sággal elragadtatásba ejtett az őslakó artékok és inkák városainak napvi­lágra került romjai, uj és csodálatos meglepetéseket várt, olyan felfedezése­ket, amelyek talán egészen uj alapokra helyezik az emberiség művelődéstörté­netéről vallott felfogásunkat. Fawcett ezredes vállalkozott rá, hogy feleletet ad a nagy kérdésre: mi az igazság az El Chaco romvárosainak legendájából? Az expedició elindult, elnyelte a3 őserdő s azóta semmi hir sem érkezett felőle. Az aggódó világ sokáig várta, leste, hogy egyszer csak életjelt ad magáról Fawcett ezredes, ám egyre bizonyo­sabbá vált, hogy Fawcett expedíció­ját is utolérte a végzet: megsemmisí­tette az El Chaco pokla. Felkutatására uj expedíciót küldtek. Dyott kapj ny, a rettenthetetlen kutató és vadász vál­lalkozott az emberfeletti feladatra: behatolni az őserdőkbe, megkeresni kétségbeesetten kért segélyt s értesí­tette a világot, hogy csapatával tizen­két napi járásnyira a legközelebbi ka­tonai őrállomástól vivja elkeseredett élet-halál hax'cát az indiánokkal. A segélykérésre a brazíliai Cuyabá- ból azonnal nagyobb fegyveres csapa­tot indítottak el Dyotték felszabadí­tására, kétséges azonban, hogy a segít­ség idejében érkezik-e a végszükségben lévő expedícióhoz. A csapat erőltetett menettel sem érhet el hozzájuk tizen­két napnál hamarabb, ez a tizenkét nap pedig elképzelhetetlen megpróbál­tatásokat és szenvedéseket jelent az El Chaco őserdőiben, ahol az ellensé­ges természet rémein kívül a bennszü­löttek is elkeseredett és kegyetlen harcban állanak a szorongatott Dyott- ékkel. Tizenkét napig — talán étlen- szomjan, éjjel-nappal — halálos két­ségbeeséssel harcolni a minden oldal­ról támadó ellenség ellen, — ime ez az El Chaco poklában lejátszódó dráma borzalmas szinjátéka. A müveit világ elszorult szívvel figyeli, ki lesz gyor­sabb: a segélyesapat-e, vagy pedig az El Chaco őserdeiben leselkedő gyilkos végzet 5 Megjelenik h£li@ kivétellel mindennap

Next

/
Thumbnails
Contents