Új Barázda, 1928. szeptember (10. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
1925* saeptonaritar, ssombai OBARAZM Az optánspes* napirendre tűzéséről szombaton dönt a Népszövetség* tanácsa m mr .1 ■ Az oláhok azzal akarják elgáncsolni a magyar kérést, hogy ők ma is készek a közvetlen tárgyalásokra (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Két érdekes hír érkezett ma Génfből. Az egyik az, hogy a Népszövetségi Tannács szombaton reggel zárt ülésben foglalkozik az optánsperrel abból a szempontból, hogy ki lehet-e azt tűzni a napirendre, vagy sem. A másik hír ezzel kapcsolatos és arról a bejelentésről szól, amelyet Románia tett a Népszövetségnek a magyar kormány ismeretes napirendre tűzési kérelme után. A bejelentést a Népszövetség főtitkársága közölte genfi magyar képviseletünkkel és ennek útján ma vált ismeretessé, micsoda fogásokhoz nyúlnak az oláhok, csakhogy megakadályozzák az optánsügy napirendre tűzését. Azzal jönnek mindenekelőtt, hogy „csodálkoznak“ a magyar kormány kérésén. Hiszen, mondják, a Népszövetség tanácsa júniusban már véglegesen úgy döntött, hogy eláll a kérdés tárgyalásától, szerintük tehát a magyar kormány kérését nem lehet teljesíteni. Ezutánhosszasan ismertetik az oláhok a két kormány közötti jegyzékváltás lefolyását, természetesen mindig úgy állítva be a dolgokat, mintha sohasem rajtuk múlott volna a megegyezés lehetősége, hanem ai makacsságunkon, amellyel lezártuk a közvetlen tárgyalásokat s újra a Népszövetség elé akarjuk vinni az ügyet, holott, — fejezik be a csűrés-csavarás Mesterei a jegyzéket — ők még ma is készek a közvetlen tárgyalásokra és teljhatalmú megbízottak megnevezésére. Nem is kell nagy diplomatának lenni annak kitalálásához, mit akarnak elérni ezzel a legújabb fogással a romának. Azt akarják, hogy a Népszövetség ennek a nagy „készségnek*“ láttán csakugyan ne tűzze napirendre az ügyet, amely így azután újból a végtelenségig húzódhatik, anélkül, hogy valaha is reményünk volna arra, hogy a Népszövetség csakugyan a saját alapokmányai is a trianoni békeszerződés értelmében dönt az optánsper bíróinak kiküldése dolgában. Mi nem akarunk semmi egyebet, Csak azt, hogy a Népszövetség teljesítse kötelességét és nevezzen ki pótbírókat az oláhok által visszavont bírák helyébe és ez elől nem térhet ki a Népszövetség, ha nem akarja az egész világ súlyosan elítélő kritikáját kiváltani az annyit magasztalt intézménnyel szemben, így vélekedik a Daily Mail is, Rothermere lapja, amely azt írja, hogy Románia el akarja kerülni az ügy érdemi tárgyalását Genfben azzal az ürüggyel, mintha a felek között közvetlen tárgyalások volnának folyamatban. De hasonló az álláspontja De Monzie francia szenátornak, aki szintén elítéli a Népszövetség habozó magatartását ez opiánsperben. A mai ülésen egyébként a Tanács az ópiumkereskedéssel összefüggő kérdéseket tárgyalta, majd zárt ülésen a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Itt említjük meg, hogy Seipel osztrák kancellár is elutazott Genfbe, ahol nagy beszédet mond a Népszövetség működésével kapcsolatban. Apporayt Albert a Tanács előtt cáfolja meg , az oláh érveket Genfből jelentik. Gróf Apponyi Albert ma levelet intézett a Népszövetség főtitkárához. A levélben elismeri, hogy átvette a főtitkárnak a magyar delegációhoz intézett közleményét amely Antóniádé román delegátus levelét és az augusztus 29-én kelt román jegyzéket tartalmazta. Apponyi Albert gróf kijelenti a levélben, hogy nem kíván részletes vitába bocsátkozni azokkal az állításokkal, amelyek Antóniádé levelében foglaltatnak, de már most jelzi, hogy a levél olyan ténybeli és megítélésben tévedéseket tartalmaz, amelyekre részletesen rámutat majd a Tanács előtt, kiemelve mindazokat a következtetéseket, melyek ezekből a tévedésekből folynak. Szeptember 4-én hirdeti ki ítéletét a bíróság az Isaszegi apagyilkosság ügyében . (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Ez év januárjában megdöbbentő gyilkosság történt Isaszegen, melynek áldozata idősebb Skribek János issaszegi gazdálkodó volt, akit 19 éves fia, ifj. Skribek János egy sötét téli hajnalon két baltacsapással megölt. Id. Skribek János hosszú esztendőkön át boldog házasságban élt feleségével, később azonban az asszony féltékenykedni kezdett férjére, ezaiaci napirenden voltak a szóváltások. A családi háborúság annyira elfajult, hogy a férfi csak aludni járt haza, egész nap kint tartózkodott a földeken, esténkint pedig valamely korcsmában ülve, a késő éjszakai órákig mulatott. Ebben a légkörben nevelkedett fel ifj. Skribek János is, ki édesanyjától állandóan a legrosszabbakat hallotta apja felől. — Addig nem leszünk boldogok, hangoztatta állandóan az asszony, míg az apád él. Legjobb lenne, ha már meghalna... A fiú addig töprengett és gondolkozott, amig megérlelődött benne a gyilkosság gondolata és elhatározta hogy édesapját megöli. Január 12-ről 16-ra virradó éjszaka Skribek Jánosné, a fiú édesanyja öltözködni kezdett s arra a kérdésre, hogy hová megy, a következőket mondotta: — Megyek fiam napszámba dolgozni, hogy apád helyett én tartsalak el. Az asszonynak ez a kijelentése csak olaj volt a tűzre, úgy, hogy a fiatal ember elhatározta, hogy nyomban végez apjával. Előkereste a konyhában az éles favágófejszét s azután apja ágyához lépett s a balta élével hatalmas csapást mért az alvó ember fejére. A fiú másodszor is rásujtott az eszméletlen öregemberre, ki a következő pillanatban holtan terült el az ágyon. A pestvidéki kir. ügyészség gyilkosság büntette címén emelt vádat a fiai ellen, anyját pedig bűnsegéii bűnrészességgel vádolta meg. A pénteken tartott főtárgyaláson a fiú egykedvűen vallotta be a szörnyű bűncselekményt, csak az anyja tagadja, hogy ő bujtotta volna fel fiát a gyilkosságra. Több tanú kihallgatása után az elnök bejelentette, hogy a törvényszék ítéletét szeptember 4-én hirdeti ki. Mi van eladó ? Elment az ősz az ablakom alatt, az ősz után bátyus zsidó haladt, fütyörész és óbégat a zsidó: ■mi van eladó? mi van eladó? Az öklömmel kivágom a zsalut, a járásom felveri a falut: ide gyere, gyere vissza zsidó: bánat van eladó! bánat eladó! Szegedi István: Minden öntudatos magyar gazda az Új Barázdát, az egyetlen magyar agrár napilapot olvassa. 3 A csodahajó, amely embereik nélkül lámad,harcol és védekedik Korssateancotó német találmánybemutatása a Keleti temgeren Berlini távirat olyan páratlan eseményről számol be, amely a szó szoros értelmében forradalmat fog előidézni a tengeri hadviselésben. A Keletitengeren szerdán tette meg első próbaútját a Fehringeh nevű 12 ezer tonnás páncéloshajó, amelynek egész személyzete : fűtők, parancsnokok, matrózok, kormányosok, ágyukezelők, rakétalövők, gépmesterek, seregek egyetlen egy emberből állott s ez az egy ember sem volt a hajón, hanem több kilométer távolságra, egy másik hajón vezette a Fehringen gyakorlatait. A csodahajón — ez a német elme legújabb s legördöngősebb találmánya — ugyanis rádió vevőállomás van, amely egy kísérőhajó adóállomásától kapja a drótnélküli utasításokat, amelyeket azután emberi kéz segítsége nélkül önműködően továbbít a hajó egyes gépalkatrészeihez, amelyek azután a parancsokat szintén önműködően hajtják végre. A távolból irányítható páncéloshajót, tegnapi első próbaútján a Blitz csatahajó parancsnoki hídjáról irányították, ahonnan különleges adórendszerrel seregestül mentek a parancsok a Fehringen rádióállomásának. A Fehringen állomása sorra továbbította a parancsokat a gőzgépnek, az olajozónak és a többi helyiségnek. A Blitz adóállomásán csupán egy gombot kellett megnyomni és a szürke kísérteties hajókolosszus abban az irányban mozgott, ahogyan a Blitz parancsnoka akarta. Az irányítható páncélos, amelyen egyetlen ember sem tartózkodott, húsz csomós sebességgel haladt, köröket írt le, majd tetszés szerint változtatta irányát, aszerint, milyen parancsot adot a Blitz kapitánya. A Blitz rádióállomásának újabb jelzésére működésbe léptek a Fehringen köderesztő készülékei s a kísérteties hajó pillanatok alatt áthatolhatatlan sűrű ködbe borult. Később vihar tört ki s jégeső kezdett esni. A hatalmas üres hajókolosszus ekkor is tovább haladt útján, dacolva a természeti erőkkel. A csodahajót az újságíróknak is megmutatták, akik meghökkenve látták, hogyan indulnak meg a hatalmas gépek a távoli hajóról leadott rádió jelzésre. A rádióparancsot az automata kapcsoló a másodperc ezredrésze alatt továbbította az egyes gépekhez, amelyek azonnal mozogni kezdtek, mintha csak ott állott volna a gép egész személyzete. Rádiójelzésre megindult a gépolajozó is, fokozódott a gőzfejlődés és növekedett a hajó sebessége. A próbaút végén ugyancsak rádiójelzésre öt rakétát eresztettek a levegőbe a Fahringen fedélzetéről. Kísérteties látvány volt ez a minden részében működésben lévő, néptelen hajó! A különös kísérlet mindenkiben, aki látta a gyakorlat lefolyását, azt a benyomást keltette, hogy a távolból irányítható csatahajó a haditengerészet új korszakának bevezetője. Féltékenységgel védekezett a késeit? kocsis Egyévi bürtönre ítélte a bíróság (Az Fj Barázda Uldósítójától.) Vargha István kocsis néhány hónappal ezelőtt a Klauzál-utcában megtámadta Csekő .Tűnő-, napszámost s a veszekedés hevében kinyitott zsebkésével feléje szart, szerencsére azonban a szúrás Csere." ruhájának csak a hajtókáját vágta át és testében nem okozott kárt. A kdr. büntetőtörvény,szék pénteken délelőtt vonta felelőssége* Vargha Istvánt szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt. — Igaz — védekezett Varga — meg akarta im szurni Csőköt, de nem akartam megölni, csak bosszút akartam állni rajta, mert állandóan udvarolt a feleségemnek és azt a pénzt, amit én keservesen megszereztem, ők költötték el. Csak azarcába akartam szúrni ott a Klauzál utcában, hogy elcsúfítsam. A szúrás nem sikerült -mert nekem a kezem gipszben volt s nem tudtam jól megfogni a kést. Elnök: De maga nem is él együtt a fleségével ! Idióta él Inilánvában ? Vádlott: Mycsic éve. De azért utóvég, mégis az én feleségem, ne udvarolgasson neki senki. A tárgyalás további folyamán kiderült, hogy Vargha István most is közös húztam fásban él egy másik nővel. Az elnök egy vonatkozó kérdéséreazt felelte: — Ha egyszer nem élek a feleségemmel, akkor mással kell élni. De azért a feleségem mégis csak a feleségem. Nem tűröm, hogy mással udvaroltasson magának. A perbeszédek elhangzása után, a törvényszék bűnösnek mondotta, ki Vargha Istvánt és ezért őt egyévi börtönbüntetésre ítélte. l/BRAZUU rgai peressappaR és 1 iói bersien^l | j|^ \