Új Barázda, 1928. december (10. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

­ ! ’ .(U* 1836 DEC f 1926 december 11 n­ombai Ara 6 fillér T« Budapest, X. évf., 273. sz. '* v £ T ' ' :t‘' ' ■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" címü füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér.­­ Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, VIII. kerület, József­ körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt distalan felvilágosítást minden ügyben. A kiviteli politika Esztendők óta panaszkodnak nem­csak a gazdák, hanem a kereskedők is a mezőgazdasági és ipari termékek kivitelének nehézségei miatt. Eszten­dők óta tart minket a külföld valósá­gos blokád alatt. A gazdasági harc­nak fojtogató gyűrűjét az egész or­szág érzi és mindenki keresi azt a pontot, ahol ezt a gyűrűt át lehetne törni, mindenki a gazdasági gorlicei áttöréstől vár­ja a jobb jövőt. Nem egy magánvállalkozás kísérelte meg ezt az áttörést, de sorra minde­­nik kudarcot vallott vállalkozásával, mert a kivitel kérdése meghaladja azokat a kereteket, amelyeknek a tel­jesítésére a magánvállalkozás képes. Hiszen még azok az államok is, me­lyekkel akár a múlt, akár a jelen ér­dekközösségben tart, mint Németor­szág és Olaszország, nem egyszer adta bizalmatlanságának tanú­jelét mi­helyst arról volt szó, hogy a gazdasági kapcsolat megerősödése által a ma­gyarországi termékek bevitelét na­gyobb arányokban tegye lehetővé, így éppen legutóbb Németországban hal­lottuk előkelő gazdasági szaktekintély­től, hogy Németország gazdasági kap­csolata Magyarországhoz a kedvezőt­len forgalmi helyzet következtében mindig bizonyos korlátok között ma­rad. Ez a kijelentés azonban inkább csak a pillanatnyi hangulat eredmé­nye, mert hiszen Németország és Ma­gyarország között folydogál, élő cáfo­lata, a Duna, amely a múltban is olyan közlekedési kapocs volt Magyar­­ország és Németország között, hogy egyik-másik században szinte egész ki­vitelünket Németország vette fel. A kormány most elérkezettnek látta azt az időt, amely a kivitel országos megszervezése által véglegesen megál­lapíthatja gazdaságunk legfőbb irány­elveit. Két új intézményt állít fel a kivitel megszervezésére és vezetésére, amelyik ugyan külön-külön, de a gaz­dasági miniszter egységes felügyelete alapján önálló hatáskörrel intézik a ki­vitel ügyeit. Mint illetékes helyről ér­tesülünk, az ipari exportintézet for­mája részvénytársaság lesz, melyet azonban az állam évi hozájárulással támogat. A mezőgazdasági kivitel fej­lesztésére alakuló intézet a földmive­lésügyi minisztériumnak lesz önálló irodája, mert a mezőgazdasági kivitel terén elengedhetetlen a közelebbi kap­csolat a minisztériummal. úgy az ipari, mint a mezőgazdasági körök legnagyobb megelégedéssel és elismeréssel veszik tudomásul a kivi­teli intézetek felállítását, amellyel első lépése valósul meg annak a nagy pro­gramúinak, amelyet nyáron inkei pihe­nése alatt Bethlen István gróf minisz­terelnök dolgozott ki Magyarország egész gazdasági életének újjászerve­zésére. Legyenek türelemmel a türel­­metlenkedők­, akik a gazdasági bajok orvoslását egyik napról a másikra megvalósíthatónak hiszik, mert Beth­len István gróf figyelmét nem kerüli el egyetlen társadalmi réteg egyetlen baja sem és minden reformot abban a pillanatban megvalósít, amint annak ideje és lehetősége elérkezett. GYILKOS VÉGZETT A GYILKOSSAL Belőtte egy albán a prágai gyilkosság albán vádlottját Egy olasz újságíró is súlyosan megsebesült (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Prágában tegnap állították bíróság elé Algm­­ad Bébi albán diákot, aki múlt év őszén Cena bég volt prágai albán követet meggyil­kolta. A tárgyalást a cseh fővárosban nagy érdeklődés előzte meg, már csak azért is, mert albán nemzetiségű gyilkos még ne­m, állt cseh törvényszék előtt. Érdekes, hogy a tárgyalás vezetőjének feltűnt, milyen sok albán fiatalember van a hallgatók között. Arra azonban nem gondolták a cseh törvényszék ve­zetői, hogy az albán diákot még az ítélet meghozatala előtt egy jogosulat­lanul bíráskodó kéz terítheti le a föld­re és gyilkossággal küldheti át a más­világra. A tárgyalás rendesen kezdődött, Al­gm­­ad Bébi albán diák pontosan be­mondta személyi adatait, majd hangoz­tatta, hogy a gyilkosságot elkövette ugyan, de bűnösnek nem érzi magát. Az elnök eközben megszakította a vád­lott kihallgatását, mert a cseh esküd­tekkel ismertetni akarta az albán ál­lam keletkezését és történelmét, vala­mint politikai viszonyait. A gyilkos Bébi több ízben idegesen közbeszólt és midőn a tárgyalás elnöke, Achmed Zoguról, Albánia új királyáról beszélt az esküdteknek, a gyilkos a vádlottak padjáról erélyes hangon kiáltotta az elnök felé: — Achmed Zogu gazember és haza­áruló, aki eladta Albániát és az albán népet. Az elnök ezért rendreutasította a gyilkost, majd folytatták a kihallga­tását. Algm­­ad Bebi elmondta, hogy képességei révén korán feltűnt néhány albán vezetőembernek, Rómába küld­ték tehát tanulni. Onnan hosszabb idő után tért vissza egy politikai bi­zottság utasítására, amely őt politikai célokra kívánta felhasználni. Az elnök ezeknél a szavaknál megkérdezte, hogy milyen politikai bizottságtól ka­pott intézkedéseket. Erre a kér­désre az albán gyilkos a leghatá­rozottabban megtagadta a fele­letet. Ellenben előadta azt is, hogy ugyan­annak az albán politikai bizottságnak utasítására 1927. október 10-én Prá­gába utazott és négy nappal később, október 14-én este 10 órakor a prágai Venzel-téren fekvő Passage-kávéház­­ban hátulról agyonlőtte Cena béget, Albánia prágai követét. A titkos poli­tikai bizottság azért utasította őt a prágai követ meggyilkolására, mert a bizottság véleménye szerint Cena még nem képviselte becsületesen Albánia érdekeit. Az elnök délelőtt 11 órakor félbe­szakította a vádlott kihallgatását. Az esküdtek éppen ki akartak menni a teremből, midőn a hall­gatóság ötödik padsorából isme­retlen férfi sietett a gyilkos felé és hosszúcsávű pisztolyából egy­másután hat dum-dum golyót lőtt bele Algm­­ad Bébi albán diákba. A vádlott lefordult a székről és egy szó nélkül meg­halt, Del Veccio olasz újságíró is súlyosan megsérült, mert az egyik golyó, amely áthatolt Bébi testén, az olasz újságíró tüdejét is átfúrta. A tárgyalóterem­ben rendkívüli ijedelem tört ki, az asszonyok elájultak, az egyik esküdt félelmében úgy hanyattvágódott, hogy kificamodott a karja. A gyilkost hosszabb dulakodás után elfogták. Elmondotta, hogy a Bébi által meg­gyilkolt Cena bég testvérének, Gana bégnek az inasa. Egyébként minden felvilágosítást megtagadott, csak any­­nyit mondott, hogy Cena bég meggyil­kolásáért ő akart megfelelőképpen bosszút állni Algm­­ad Bébin. A merénylőt állítólag Zigu Vu­­citem-nek hívják. Minthogy a gyilkos revolveréből keve­sebb töltény hiányzik, mint amennyit kilőtt, alapos az a gyanú, hogy két fegyverből lőtt és az egyiket cinkosai elrejtették. A nyomozás szerint be is bizonyosodtak, hogy a merénylő ne­gyedmagával jelent meg a tárgyalóte­remben. Algm­­ad Bébi a bíróság előtt.

Next