Új Barázda, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

£apunlc mai sss 192® jawuár 1, kedd ára 12 fillér Budapest, XI, évi., 1. sz. VUHRJUM ELŐFIZETÉSI ARAK a m. ldr földmivelésSgjl minisztérium kiadásúban időnként megjelenő szak- kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" cimü füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő GO fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. ^©güeleiBlfc Bséas© kivéíeSé^ai g&i£3<Se!snap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest. VHL kerület, József-kőrut 5. szám. TELEFONSZAMOK: Szerkesztőség: József 4G3—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. FSMsnivelöJs. ufév& Irta Vaní&m Gyula &r. Kiderülnek-e vájjon az uj esztendő hajnalán a magyar földmiveshomlo- kok, melyekre ezernyi gondnak, verej- tékes küzdelemnek termékeny, mély barázdáit szántotta a sors ekéje? Ez­zel a kérdéssel búcsúztatjuk Trianon óta immár a tizedik ó és köszüntjük a tizedik uj esztendőt. Kérdezzük, pedig talán nem is várunk már rá feleletet. Mert ez is egyike azoknak a magyar kérdéseknek, amelyekre nincs felelet. Esztendő pereg le esztendő után a sor­sunk fonalát szövő láthatatlan kéz rok­káján és a feleletre váró kérdések, a megoldatlan agrár feladatok tömege nem fogy, hanem szaporodik. Apák hagyják fiakra, fiuk az unokákra. Pe­dig a célok mindenki előtt láthatóan ki vannak tűzve. És mégis oly kevesen fogják meg a kapát, hogy a hozzájuk vezető göröngyös utakat egyengessék. Trianon nyomorúsága óta lettele a feleletre hiába váró kérdések kínosan sürgősekké. Hazánk uj helyzete kény­szerít arra, hogy megtaláljuk a kibon­takozás régi útjait. Mert ezeket az utakat huszonhat esztendővel ezelőtt, az 1902. évi pozsonyi gazdakongresz- szuson már kijelölte Károlyi Sándor gróf, mikor megállapította, hogy az uj századdal az érdekképviseletek kor­szaka kezdődött, ennek következteben meg kell tehát teremtenie minden fa­lunak a maga közös központba tartozó érdekképviseleti szervezetét, a gazda­kört. Huszonhat esztendeje készül, ácsolódik, kopácsolcdik Luca széke módjára az egységes gazdafront, ami­nek szükségességét mindnyájan han­goztatjuk, de amit még ma is csak akarunk, de meg nem alkottuk. Annál inkább izmosodtak más társadalmi osztályok érdekképviseleti intézmé­nyei. Annyira, hogy ma a szétszórt gazdaíront mindenhol jól kiépített szervezetekbe ütközik, amelyekkel szemben majdnem tehetetlen és alul marad a gazdasági élet harcaiban. Pedig, ha még Trianon előtt meg­teremtettük volna a magunk egységes frontját, akkor ma nemcsak gondot, hanem gondüzőt is teremnének a ma­gyar földmiveshomlokok sorsszantotta barázdái. Nem nyomnák vállainkat annyira az értékesítés gondjai, nem most törnők fejünket a termeles ol­csóbbá tételén, az egységes tipusu tö­megtermelésen és más hasonló kérdé­seken, amelyekre, mint mondottuk, még nincs felelet. Mit hozzon tehát az agrárius újév? Erre a kérdésre mindnyájunk lelkében ott van a felelet. Hozza azt, amire leg­nagyobb szükségünk van: — az egy­séges frontot, a megértő akaratot és mindenekelőtt a tettekre való készsé­get, az áldozatkészséget. Mert az egy­séges frontot senkitől nem fogja a magyar gazda ajándékba kapni. Azt önmagának kell megteremteni, ahhoz mindenkinek hozzá kell járulnia egy­egy téglával ' Az egységes gazdafront csak akkor lehet kész, ha azon kívül senki nem marad és azon belül mindenki ott lesz, akinek bármily közössége, vagy kapcsolata van a kenyéradó földdel. Ha ennek az egy séges gazdafrontnak megteremtéséhez szükséges komoly el­határozást és készséget minden föid- mivelőnek meghozza az uj esztendő, ha Áldott az Úristen, A magyar sors újévében Száz csodát tesz itten. Ökle a magyarnak Széttöri a rabbilincset S érte nyúl a kardnak. Rut holló sem károg: Rózsállik a magyar hajnal, Megszűnik az átok. Megszűnik az átok, Visszaadja az Úristen Nagymagyarországot... Valótlan híresztelések egyes miniszterek távozásáról Ki lesz a földpeform finanszírozó intézet elnöke a gazdatársadalom szervezetten, tehát mint egyenrangú fél fog szemben ál­lam a társadalomnak többi, már meg­szervezett rétegeivel, akkor önmagá­tól oldódnak meg a függő kérdések, egy sem marad felelet nélkül. Még^ azok sem, amelyek nem szorosan vett agrárkérdések, lévén minden gazda­sági erőnk forrása a föld, amely alap­ja az egész ország boldogulásának. a földbirtokreform pénzügyi lebonyo­lítását végzi. A hir ebben a formájá­ban nem felel meg teljesen a valóság­nak, amennyiben az igazság az, hogy a földbirtokreform finanszírozására alakult intézet vezetői felkeresték Pesthy Pál igazságügyminisztert és felkérték, hogy vállalja az intézet ve­zetését. A miniszter elvileg ugyan hozzájárult ehhez, végleges döntés azonbáii ebben az ügyben még nem történt. Éppen ezért merőben légből kapottak azok a híresztelések, amelyek Pesthy Pál igazságügyminiszter befe­jezett lemondásáról, vagy pedig utód jának kijelöléséről szólnak. Ugyancsak közölték azt is a lapok, hogy Scüovszky Béla belügyminiszter megválik tárcájától és a Ház elnöke lesz. Mint illetékes helyről értesültünk, ezek a hirek is minden alapot nélkü­löző koholmányok. A Revíziós Póri gyűlése A fajvédő párt, mely Gömbösék ki­válása óta a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Revíziós Párt nevet vette fel, vasárnap délelőtt a régi képviselőház­ban ülést tartott. Az ülésen körülbelül háromszázan jelentek meg a párt tag­jai közül. Seprényi Imre dr., a párt elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, melynek végén országos elnökké Sze­mere Béla dr.-t választották. Szemere kifejtette az uj pártalakulás pro- grammját, majd Koroda Pál költő is­mertette a revízió ügyét. A kanadai kivándorlókat Európában vizsgálják felül Ismeretes, hogy a Magyarországból való kivándorlás legnagyobb részt Ka­nadába történik, ez az ország is azon­ban csak a mezőgazdasággal foglalko­zókat és azok hozzátartozóit engedi be. Évenként körülbelül 5000 lélek vándorol ki az országból, hogy uj ha­zát és megélhetést keressen. A magyar bevándorlókat a kanadai kormány elő­ször a kanadai kikötőkben vizsgáltatta felül orvosi szempontból, most azon­ban ezt a módszert megváltoztatta, orvosokat küldött Európába, hogy a kivándorlókat még a behajózás előtt vizsgálják meg. A kanadai kormány most Magyarországra küldötte néhány orvosát, kik különösen a különböző szembetegségeket tanulmányozzák, to­vábbá a magyar kivándorlási ügy kö­rül folytatnak megbeszéléseket. Az orvosok három-négy hetet töltenek Budapesten, majd felváltják őket azok az ugyancsak Kanadából érkező orvo­sok, kiket a nagyobb európai kikö­tőkbe vezényeltek az orvosi vizsgáié- sok megejtése végett. I igazságügyminiszíér távozik'az igaz­ságügyminisztérium éléről és átveszi annak az intézetnek1 elnökségét, amely (Az „Uj Barázda“ tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt hirek jelentek meg a sajtóban arról, hogy Pesthy Pál

Next

/
Thumbnails
Contents