Új Barázda, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Lapunk­ mai sss 192® január 1, kedd óra 12 fillér Budapest, XI. évf., 1. sz. V UHRJUM ELŐFIZETÉSI ÁRAK a mi­ldi földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. ^©gyeleiBlfc Bséas© kivétele^ai g&i£3,Le­snap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VHL kerület, József-körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. F SMsnivelöJs. ufév& Irta Vaní&m Gyula &r. Kiderülnek-e vájjon az uj esztendő hajnalán a magyar földmiveshomlo­­kok, melyekre ezernyi gondnak, verej­­tékes küzdelemnek termékeny, mély barázdáit szántotta a sors ekéje? Ez­zel a kérdéssel búcsúztatjuk Trianon óta immár a tizedik , és köszüntjük a tizedik új esztendőt. Kérdezzük, pedig talán nem is várunk már rá feleletet. Mert ez is egyike azoknak a magyar kérdéseknek, amelyekre nincs felelet. Esztendő pereg le esztendő után a sor­sunk fonalát szövő láthatatlan kéz rok­káján és a feleletre váró kérdések, a megoldatlan agrár­feladatok tömege nem fogy, hanem szaporodik. Apák hagyják fiukra, fiuk az unokákra. Pe­dig a célok mindenki előtt láthatóan ki vannak tűzve. És mégis oly kevesen fogják meg a kapát, hogy a hozzájuk vezető göröngyös utakat egyengessék. Trianon nyomorúsága óta lettek­ a feleletre hiába váró kérdések kínosan sürgősekké. Hazánk új helyzete kény­szerít arra, hogy megtaláljuk a kibon­takozás régi útjait. Mert ezeket az utakat huszonhat esztendővel ezelőtt, az 1902. évi pozsonyi gazdakongresz­­szuson már kijelölte Károlyi Sándor gróf, mikor megállapította, hogy az uj századdal az érdekképviseletek kor­szaka kezdődött, ennek következtében meg kell tehát teremtenie minden fa­lunak a maga közös központba tartozó érdekképviseleti szervezetét, a gazda­kört. Huszonhat esztendeje készül, ácsolódik, kopácsolódik Luca széke módjára az egységes gazdafront, ami­nek szükségességét mindnyájan han­goztatjuk, de amit még ma is csak akarunk, de meg nem alkottuk. Annál inkább izmosodtak más társadalmi osztályok érdekképviseleti intézmé­nyei. Annyira, hogy ma a szétszórt gazdafront mindenhol jól kiépített szervezetekbe ütközik, amelyekkel szemben majdnem tehetetlen és alul marad a gazdasági élet harcaiban. Pedig, ha még Trianon előtt meg­teremtettük volna a magunk egységes frontját, akkor ma nemcsak gondot, hanem gondüzőt is teremnének a ma­gyar földmíveshomlokok sorsszantotta barázdái. Nem nyomnák vállainkat annyira az értékesítés gondjai, nem most törnék fejünket a termelés ol­csóbbá tételén, az egységes típusú tö­megtermelésen és más hasonló kérdé­seken, amelyekre, mint mondottuk, még nincs felelet. Mit hozzon tehát az agrárius újév? Erre a kérdésre mindnyájunk lelkében ott van a felelet. Hozza azt, amire leg­nagyobb szükségünk van:­­ az egy­séges frontot, a megértő akaratot és mindenekelőtt a tettekre való készsé­get, az áldozatkészséget. Mert az egy­séges frontot senkitől nem fogja a magyar gazda ajándékba kapni. Azt önmagának kell megteremteni, ahhoz mindenkinek hozzá kell járulnia egy­egy téglával . Az egységes gazdafront csak akkor lehet kész, ha azon kívül senki nem marad és azon belül mindenki ott lesz, akinek bármily közössége, vagy kapcsolata van a kenyéradó földdel. Ha ennek az egy­séges gazdafrontnak megteremtéséhez szükséges komoly el­határozást és készséget minden föld­­mivelőnek meghozza az új esztendő, ha Áldott az Úristen, A magyar sors újévében Száz csodát tesz itten. Ökle a magyarnak Széttöri a rabbilincset S érte nyúl a kardnak. Rut holló sem károg, Rózsállik a magyar hajnal, Megszűnik az átok. Megszűnik az átok, Visszaadja az Úristen Nagymagyarországot... a gazdatársadalom szervezetten, tehát mint egyenrangú fél fog szemben ál­lani a társadalomnak többi, már meg­szervezett rétegeivel, akkor önmagá­tól oldódnak meg a függő kérdések, egy sem marad felelet nélkül. Még­ azok sem, amelyek nem szorosan vett agrárkérdések, lévén minden gazda­sági erőnk forrása a föld, amely alap­ja az egész ország boldogulásának, a földbirtokreform pénzügyi lebonyo­lítását végzi. A hír ebben a formájá­ban nem felel meg teljesen a valóság­nak, amennyiben az igazság az, hogy a földbirtokreform finanszírozására alakult intézet vezetői felkeresték Pesthy Pál igazságügyminisztert és felkérték, hogy vállalja az intézet ve­zetését. A miniszter elvileg ugyan hozzájárult ehhez, végleges döntés azonban­ ebben az ügyben még nem történt. Éppen ezért merőben légből kapottak azok a híresztelések, amelyek Pesthy Pál igazságügyminiszter befe­jezett lemondásáról, vagy pedig utód­jának kijelöléséről szólnak. Ugyancsak közölték azt is a lapok, hogy Lcitovszky Béla belügyminiszter megválik tárcájától és a Ház elnöke lesz. Mint illetékes helyről értesültünk, ezek a hírek is minden alapot nélkü­löző koholmányok. A Revíziós Párt gyűlése A fajvédő párt, mely Gömbösék ki­válása óta a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Revíziós Párt nevet vette fel, vasárnap délelőtt a régi képviselőház­ban ülést tartott. Az ülésen körülbelül háromszázan jelentek meg a párt tag­jai közül. Seprényi Imre dr., a párt elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, melynek végén országos elnökké Sze­mere Béla dr.-t választották. Szemere kifejtette az új pártalakulás pro­­grammját, majd Koroda Pál költő is­mertette a revízió ügyét. A kanadai kivándorlókat Európában vizsgálják felül Ismeretes, hogy a Magyarországból való kivándorlás legnagyobb részt Ka­nadába történik, ez az ország is azon­ban csak a mezőgazdasággal foglalko­zókat és azok hozzátartozóit engedi be. Évenként körülbelül 5000 lélek vándorol ki az országból, hogy új ha­zát és megélhetést keressen. A magyar bevándorlókat a kanadai kormány elő­ször a kanadai kikötőkben vizsgáltatta felül orvosi szempontból, most azon­ban ezt a módszert megváltoztatta, orvosokat küldött Európába, hogy a kivándorlókat még a behajózás előtt vizsgálják meg. A kanadai kormány most Magyarországra küldötte néhány orvosát, kik különösen a különböző szembetegségeket tanulmányozzák, to­vábbá a magyar kivándorlási ügy kö­rül folytatnak megbeszéléseket. Az orvosok három-négy hetet töltenek Budapesten, majd felváltják őket azok az ugyancsak Kanadából érkező orvo­sok, kiket a nagyobb európai kikö­tőkbe vezényeltek az orvosi vizsgálá­­sok megejtése végett.I igazságügyminiszter távozik­ az igaz­ságügyminisztérium éléről és átveszi annak az intézetnek a elnökségét, amely Valótlan híresztelések egyes miniszterek távozásáról Ki lesz a földreform finanszírozó intézet elnöke (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt hírek jelentek meg a sajtóban arról, hogy Pesthy Pál

Next