Új Barázda, 1929. január (11. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
1999 februári, péntek 6 fill.|* ^, , ^ Budapest, XI. évf., 27. sa inbarAzm ELŐFIZETÉSI ÁRAK a ni. kir földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6, vasárnapokon 12 fillér. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Éjféli politika A szociáldemokraták tegnap éjfélig húzták ki interpellációkkal a Ház ülését. Amint ők mondják, azért, hogy az ország gazdasági bajaira hívják fel a kormány és a közvélemény figyelmét. Igazán kár volt azért a villanyáramért, amit ehhez az éjféli politikához kivilágításként elfogyasztottak Beültek a szocialista képviselő urak az éjszakai kivilágított kirakatba, miiért? Talán azért, hogy észrevegyék nagy közéleti munkájukat azok, akik nappali világításnál közömbösen haladnak el mellettük? Mert azért, hogy a kormány figyelmét a gazdasági bajokra rátereljék — ismételjük — igazán kár volt a villanyáramért és kár lett volna még egyetlen egy füstösen pislákoló faggyúgyertyáért is. Mert a kormány villanyvilágítás és minden mesterséges görögtűzfény nélkül is egészen tisztán látja a helyzetet. Bebizonyította ezt a kormány minden tagja a tegnapi interpellációs áradat során. Válaszoltak minden interpellációra, részletesen, szakszerűen, teljesen felkészülten. És így csak az a felelős tényező válaszolhat, aki tudja a leckéjét, mert ismeri a kötelességét. Ha a kormány nem foglalkoznék állandóan és komoly elmélyedéssel a gazdasági helyzettel, illetve az ország ezernyi bajával, akkor talán sarokba szoríthatták volna az éjféli politika lovagjai egyik vagy másik minisztert. Ez azonban nem sikerült nekik és a tegnapi éjjeli csatában súlyos vereséget szenvedtek. Taktikájuk visszafelé sült el, mert módot adtak a kormánynak arra, hogy bebizonyítsa, mennyire szívén viseli az ország gazdasági érdekeit, az országnak pedig módot adtak arra, hogy erről tényekből győződjék meg. Tényekből győződjék meg arról, hogy Bethlen István mindenkinél jobban ismeri az ország gazdasági bajait is mindenkinél többet, foglalkozik azoknak orvoslásával. Nem tudjuk, meddig fog kísérletezni tovább az éjféli politika. Érzésünk azonban az, hogy nagyon hamarr ujjal mutogatnának jóízűen nevető emberek azokra a honatyákra, akik sokezer gyertyafénytől világított politikai kirakatban és a lelkek órájában vívnák továbbra is hősi küzdelmüket a nyitott kapuk ellen. Vívnák pedig játékpuskákkal és pukkanó rakétákkal. Az ellenzéknek nem az a hivatása, hogy záróráig tartó politikai farsangon öltözzék a szabadalmazott népmentő maskarájába. Az egész éjféli politika sokkal inkább hasonlít nagy gyermekek kisded játékaihoz, mint politikusok tervszerű akciójához. Jaj annak az ellenzéknek, amelynek éjféli világításra van szüksége, hogy ne tekintsék láthatatlan embernek! Az álmok idején ébren még álmokat sem lehet kergetni. Annál kevésbbé eszmékkel, gondolatokkal gazdagítani az emberiséget. Mert, ha az ilyen éjféli politika csihol ki eszmét vagy gondolatot, az úgy elolvad, úgy eltűnik a reá következő nappal józan világosságában, mint az ablakra fagyott éjjeli harmat, ha kisüt a nap. Úgy tudjuk, hogy nemzetközi egyezmény tiltja a gyermekek éjjeli munkáját. Miért nem tiltja ugyanilyen egyezmény a felnőtt gyermekek éjjeli politikai játékét is?! A BERLINI NAGY TŰZ Füstölgő és üszkös romnál nincs egyéb a hatemeletes Tietz-áruház helyén Húszmillió márkára becsülik a kért . Nyolc tűzoltó súlyosan megsebesült (Az „Ifj Barázda“ tudósítójától.) Huszonnyolc év óta nem volt oly súlyos tűzvész Berlinben, mint amely szerdán délután támadt a hatemeletes Tietz-áruházban. A hatalmas áruház csütörtökön reggel öt óráig teljesen leégett és ami egyrészt az épületnek földig való égéséből, másrészt a felhalmozott és elpusztult rengeteg áru értékéből tevődik össze. A hivatalos vizsgálat szerint a tűz az áruház pincéjében támadt, ahol valamos vezetéket szereltek. Valószínűleg rövidzárlat következtében a kipattant szikra meggyújtotta valamelyik puhafaállványt, amelyeken csupa könnyen égő szövetanyag volt felhalmozva. Még inkább növelte a tűzveszedelmet, hogy a felsőbb emeleteken rengeteg papíráru volt. A tűz kitörése után az áruházban tartózkodó alkalmazottak és munkások nagy ijedelemmel menekültek az épületből. Berlin egész tűzoltósága kivonult a nagy szerencsétlenséghez, azonban a megfeszített munka csak annyi eredményre vezetett, hogy a környező épületeket, különösképpen pedig az áruház mögött levő óriási gáztartályt sikerült megmenteni a tűz átterjedésétől. Ha a tűzoltóság megfeszített munkája nem zárta volna a tüzet az áruház területére, akkor felrobbant volna a mögötte levő gáztartó és elgondolni sem lehet, hogy annak robbanása milden pusztítást végzett volna az egész városrészen. A hatemeletes áruház helyén ma már nincsen egyéb, mint füstölgő és üszkös romok. A rendőrség az áruház egész környékét megszállotta és az előtte húzódó széles útvonalon a forgalmat teljesen lezárta. Berlinben nagy izgalmat okozott a Tietz-áruház égése, amelyhez hasonló tűz 1909 óta nem volt a német fővárosban. A kiváncsi emberek ezrei töltötték ébren az éjszakát és nézték a hidegben a fékezhetetlenül tomboló lángoszlopokat. A német tűzoltóság tagjai közül nyolc ember az áruház oltásánál súlyosan megsebesült, húszmillió márkára becsülik az áruház kárát. A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Bethlen István gróf miniszterelnök a közigazgatási reform szükségességéről beszélt a bizottsági ülésen (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A képviselőház közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt folytatta a közigazgatási reform általános vitáját. Az ülésen megjelent Bethlen István gróf miniszterelnök és Sztranyavszky Sándor államtitkár is. A javaslathoz Buday Dezső szólt hozzá elsőnek. Helyesnek tartja, hogy a javaslat az önkormányzat érvényre juttatását szolgálja és hogy az egész vonalon behozza a titkos választást. Örömmel üdvözli az örökös tagság gondolatát, mert így a bizottságok Újjáalakulásakor mindig lesznek régi emberek, akik ismerik az ügyeket. Hegymegi Kiss Pál felszólalása után F. Szabó Géza szólalt fel és három pontban jelölte meg a törvényjavaslat igazi célját: a nemzeti gondolat biztosításában, az önkormányzati eszme kidomborításában és a modern közigazgatás érvényesítésében. Fábián Béla felszólalása után Madarász Elemér és Károlyi József gróf beszélt, majd Bethlen István gróf emelkedett szólásra és hangoztatta, hogy a kormány első