Új Barázda, 1929. március (11. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-01 / 50. szám
I^UUJLA7 W1S2' " ’ h ' 1929 március 1, péntek Ura G fillér Budapest, XI. évf., 50. ». in Banámi ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. bír földmivelésügyi SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak- Budapest, VIll. kerület, József-körut 5. szám. kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József című füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre *iA#IS kiválatával mindannBn 483—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata S pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy ^ 06 8,3 0 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL-hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő, vasárnapokon 13 fillér. — Hirdetéseket milliméter A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal, felvilágosítást minden ügyben. Mai szárnyakban teljes heti rádió-műsor Az adó A földmivelő népnek az adózás rendszere és az adóbehajtási eljárások ellen esztendők óta hangoztatott panaszait lesz hivatott orvosolni az a rendelet, amelyet Wekerle Sándor pénzügyminiszter a jövedelem és vagyonadónak 1929. évi kivetése tárgyában kiadott. Nagy megértésről és valóban méltányos érzésről tanúskodik ez a rendelet, amely a földmivelő népnek azt a régi kívánságát teljesíti, hogy a mezőgazdasági üzemek adója ne legyen egyszerű tárgyi adó, hanem mindenkor a tényleges helyzetet, a valóságos jövedelmet és valóságos vagyont vizsgálja meg az adókivető hatóság. Wekerle Sándor pénzügyminiszter rendelete megállapítja, hogy mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekben a jövedelmet a valóságban elért tiszta nyereség alkotja. De egyúttal figyelmezteti a rendelet az adókivető közegeket, hogy a földbirtok jövedelmének kiszámításánál figyelembe veendők az elmúlt esztendők kedvezőtlen értékesítési viszonyai, nemkülönben a felemelkedett termelési és kezelési költségek. Elrendeli, hogy a bérbeadott birtokok jövedelme a tényleges bér alapján számítandó ki és ha a bérlő természetben például gabonával fizet, akkor a bérbeadó által igazolt tényleges eladási árat kell adóalapul elfogadni. Viszont a vagyonadónál a föld valódi forgalmi értéke az irányadó. Vannak ugyan az értékkiszámításra vonatkozóan bizonyos átlagos számítási formák és becslési kulcsok, ezektől azonban el lehet és el is kell térni, ha az adóvallomásban foglalt adatokat a fél igazolni tudja. Az ország földmivelő népe bizonyára hálás köszönettel veszi tudomásul a pénzügyminiszter intézkedését, aki azokon az igazságos adóztatási alapokon építi fel a maga adópolitikáját, melyek néhai édesatyját nagy és népszerű férfiúvá tették Magyarországon. És ez után a rendelet után csak azt kívánja az adózó földmíves polgár, hogy annak valóban helyes intézkedései a végrehajtás során is száz százalékig érvényesüljenek. Mi azért köszöntjük Wekerle Sándor pénzügyminiszternek ezt a rendeletét elismeréssel és őszinte örömmel, mert ebben igen jelentékeny lépést látunk az új és az agrárérdekekkel egyezőbb adóztatási rendszer felé. És teljes bizalommal várjuk a pénzügyminiszternek további rendeleteit, illetőleg adóztatási reformjait. Bízunk abban, hogy ő megérti és méltányolni tudja és akarja is a földmivelő népnek azt a kívánságát, hogy mindenkor pontosan, az utolsó fillérig előre tudja, mennyi adót kell fizetnie és mikor mennyit kell fizetnie. Hisszük és reméljük, hogy a fizetési időpontokat is úgy fogja megállapítani, hogy a földmives akkor fizessen, mikor terményeit már értékesítette. Különösen pedig azt várjuk, hogy az adóztatási rendszert fokozatosan egyénivé fogja átalakítani. Vagyis úgy, hogy a jövedelemadó nem a meglevő vagyon egy bizonyos átlagos százaléka lesz, hanem a gazda szorgalmának valóságos gyümölcse után fogják kivetni. Természetes, hogy ezt a rendszert csak akkor lehet általánossá tenni, ha minden mezőgazdasági üzem tulajdonosa megfelelő könyveket fog és tud vezetni. Mindaddig, amíg az adókivető hatóságnak ilyen megbízható számítási alap nem áll rendelkezésére, csak azt kívánhatjuk, hogy a gazda adója minden év elején pontosan ki legyen számítva. Ez olyan nagy előnyt jelent a gazdára, hogy szívesebben fizet egy-két pengővel többet, mint ha a tényleges mérleg után kellene adóznia, de nincs meglepetéseknek kiszolgáltatva. Nem fordulhat elő, hogy akkor kérnek tőle törlesztést, amikor már nincs rá fedezete és amikor már azt hihette, hogy többel nem tartozik. HATEZER KILOMÉTER... Csillag nevű lovával Bécsbe érkez&tt világkörüli uifún a budapesti bérkocsis 22ormiban Vilmos csússsűi' v&neiére volt — Folytassa uifúi Mámába# ahonnan májusiban érlfces&ilk vissssa !Sudlapestre (Az „Uj Barázda“ tudósítójától.) Budapesten már alig van néhány egylovas bérkocsi, mert a növekedő nagyvárosi forgalom kiszorítja ezeket a járműveket, amelyeknek helyét a bérautók foglalják el. A múlt nyáron Polgár Sámuel budapesti egylovas bérkocsis világkörüli útra indult, hogy megmutassa legalább az utókornak, milyen teljesítményt tud elvégezni a pesti konflis. Polgár bácsi Csillag nevű derék lovával először Ausztrián és Németországon hajtott végig, majd novemberben átlépte a holland határt és a doorni kastélyban meglátogatta II. Vilmos volt német császárt. A kastély udvarán a begördülő pesti bérkocsit Vilmos császár a feleségével együtt fogadta. Polgár Sámuel ezt a dicsőséges fogadtatást annak köszönheti, hogy harminc évvel ezelőtt Vilmos császár magyar ezredénél, a hetes huszároknál egy hátaslovat lovagolt be a császár számára. Polgár bácsi felelevenítette ezt az emléket a német császár előtt, aki vacsorára is vendégül láttta a pesti konflist és magyar bort szolgáltatott fel neki. A császár elmondotta azt is, hogy most is megvan az a lova, amelyet Polgár Sámuel idomított számára. Együtt lementek az istállóba is, ahol Polgár Sámuel ráülhetett a Nagyherceg nevű öreg lóra. Ezután a doorni kastélyban töltötte az éjszakát Polgár Sámuel, de magával vitte a császári párnak aláírással ellátott fényképét amelyet megemlékezésképpen kapott. A derék pesti konflisnak Hágában szintén érdekes kalandja volt. A kü- I Ionos utazásról tudomást szerzett Vilma holland királyné, meghívta a királyi palotába és a Csillagot személyesen kínálta meg cukorral. Polgár Sámuel kocsijával, lovával hajón átkelt Angliába is. Londonban a sűrű köd miatt alig tudott tájékozódni. Franciaországba viszont nem engedték be a pusztító lóbetegség miatt, ezért ismét Németország felé vette az útját, majd Frankfurton és Mainzon át Münchenbe érkezett. A magyar kocsist a külföldi nagy vá