Új Barázda, 1929. március (11. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

1929. március 11, péntek ÍJS BARANCDA flR.WPP*^ Ha­­ az ingatlan csak a múlt év folyamán került jelenlegi tulaj­donosának birtokába, adóalapul azt az összeget kell verni, mely az illetékkiszabás alapjául szoli­s­gált. Amennyiben valamely városi ingatlan vagy községi­ belsőség értékét­ nem tudnák megállapítani, úgy a nyers házbérjövedelem nagysága szerint, annak tizenhatszorosát kell­ alapul venni. A miniszteri rendelet ezután az ipari és kereskedelmi, üzem tőkéjének, továbbá az értékpapírok é­s idegen pénznemek és végül a gyógyszertárak tőkéjének értékeléséről intézkedik. Wekerle Sándor pénzügyminiszter utasítja az adóh­írjelölti fogy­as adóleverésnél figyelemmel a mezőgazdaság rossz h­elyzetére (Az „Uj. Barázda" hidósitó­jától..)( A hivatalos lap csütörtöki szántában, terjedelmes pénzügyminiszteri, s ren­delet jelent meg, mely ,arról... intézke­dik, hogy milyen mottón k­ell kivetni­­az 1929. évi jövedelem- és vagyon­adót. A rendelet utasítást tartalmaz­ az adókivető bizottságok részére és hangsúlyozza, hogy minden eljárásnál a tényleges helyzet megállapítására­ kell törekedni. Általánosságban azok­ az intézkedések, melyek rendeletben foglaltatnak, sokkal enyhébbek, mint a múlt és előző évek hasonló intézke­dései. A rendelet első részében a saját kezelésben levő mezei és erdei gazda­ság jövedelmének megállapításáról in­tézkedik. Kimondja, hogy az ilyen ,­üzemekből eredő jövedelmet a saját gazdálkodás u­tán elért valóságos tiszta nyereség alkotja. Ennek a nye­reségnek az összegét mindenkor a múlt évben elért összegben kell meg­állapítani. Itt felhívja a miniszter az adókivető közegeket, hogy­ a földbirtokok jövedelmének ki­számítása során vegyék figye­lembe azt, hogy az elmúlt gazda­sági évben a rossz értékesítési lehetőségek,­ továbbá a magas termelési és kezelési költségek igen károsan befol­yásolták a me­zőgazdasági ingatlanok jövedel­mezőségét. , A bérbeadott mező- és erdőgazdaság jövedelmének megállapítása tekinte­tében a miniszter megállapítja a bér­összegként kapott mezőgazdasági ter­mények értékét. Ha valamely adózó igazolja, hogy a bérlő a­ bért termé­szetben fizette és hogy a terményeket, milyen áron adta el, az igazolt tény­,­leges eladási árat kell adóalapul elfo­gadni. . Az igazolásnál minden hitelt ér­­demlő bizonyítékot, így a vidéki terménykereskedők és malom­vállalatok igazolványait is el kell fogadni. Ez a pénzügyiminiszteri rendelet, ille­tőleg ez a szakasz igen sok jogos pa­naszt szüntet meg, mert a kisgazda- és társadalom többször kifogásolta, hogy­­ az adókivető bizottságok a múltban­ a tényleg elért bevételek megállapításai­nál túlzott szigorral jártak el és nem mindig fogadták el az előterjesztett bizony­ítékokat. A rendelet további része az önkeze­lésben­ levő mezőgazdasági ingatlanok értékelésére vonatkozik. A rendelet szerint a szántóföldek forgalmi értéke gyanánt ugyanazt az árat veszik fel, melyet az 1928. évi adókivetés során jogerősen megállapítottak. A rét­ és nádas értéket, általában a hasonló jö­vedelmet hozó­ szántókkal azonos ér­tékösszegben kell felvenni, a legelő ér- ' tékéül pedig az illető vidéken a szán- '■ tokra megállapított értéknek a felét, a szőlő értékéül pedig a szántókra megállapított érték egy és félszeresét, végy a kertek értékéül a szántókra megállapított értéknek kétszeresét kell felvenni.............. Amennyiben a szántóföld tény­leges forgalmi értékét nem le­hetne megállapítani, azt a ka­taszteri tiszta jövedelem alap­ján kell kiszámítani. A becslésnél azonban figyelembe kell­­ venni azokat a ténykörülményeket,­­,­melyek a szabályoktól való eltérést is akár lefelé, akár felfelé indokolják.­­ A rendeletben foglalt becslési sza­­­bályok tehát nem tekinthetők­ olyan rendelkezéseknek, melyeket ok­, vétlenül alkalmazni kell az adózó be­vallásának mellőzésével. Ha­ a­ beval­lásban foglalt adatok eltérnek azoktól az eredményektől, melyeket a becslési szabály­ok alkalmazásával el lehet érni, akkor a.pénzügyi hatóság kötelessége kutatni azokat az pacokat,­amelyek az eltérést okozzák és újja ezeket az adózó hitelt érdemlő móŐ©n..bizonyítja.. a . be"­­vallást a. fizetés alapjául" el kell­­fo­gadni. A rendelet ezután intézkedik ..a­ me­zőgazdasági-­ingatlanok élő és-,, holt tőkéjének értékeléséről és megálla­pítja,­hogy a­ városi ingatlanok és községi belsőségek értékeképpen álta­lában, azt az értéket kell felvenni, mely­ az 1928. évi­­ adófizetés során jogerősen megállapíttatott.­ Az új falssshullám is dökkenti a folyók áradását A hé­tévés zavarokat okozott a­ vasúti forgásomban A napok óta tartó rohamos olvadás­ban az újabb lehűlés következtében szünet állott be, ami reményt ad arra­, hogy az árvízveszedelem nem lesz olyan nagyarányú, mint amilyen lett volna, ha az olvadás, tovább tart. Az­­ újabb hideghullám és havazás a vas­úti forgalomban is több zavart oko­zott, így­ az osztrák vonalon keletkez­j­­zett hófúvás miatt a Budapestről éjjel­­ elindult bécsi­ gyorsvonat Hegyesha­lom állomáson hajnali négy órától­ délelőtt 10 óráig vesztegelt. Egy sze­mélyvonat Devecseren elakadt a hó­ban. Az­ új hideghullám csak késlelteti — de meg nem­ akadályozza —­ a fo­lyók szintjeinek emelkedését. A Duna vízállása délen emelkedik. Aggasz­tóbb a helyzet a Szávánál, amelyen nagy jégtorlaszok is vannak. A jugo­szláv árv­ízhatóságok katonaságot vet­tek igénybe a Zágrábtól lefelé megtor­panó légtömegek robbantására! A POLITIKA HÍREI Cissseel HÁZ elé kerül­t Statfoszfótszél $2röle (Az Új Barázda tudósítójától.) Nem­régiben beszámoltunk arról, hogy a me­zőgazdasági munkásbiztosító céljait szol­gáló statisztikai, adatgyűjtést befejezték és az egész anyagot áttették a földi mrverés­­ü­gyi minisztérumba, hol a törvényelő­készítő osztály már meg is kezdte annak feldolgozását. A mezőgazdasági munka­­vállalók öregség, rokkantság és árvasági biztosításának alapmunkálatait a földmű­­velésügyi m­inisztérum teljes erővel foly­tatja, minden remény megvan arra, hogy a két javaslat már a parlament őszi ülés­szakának­ elején a Ház elé­ kerülhet. Március eltaTZ !centolált 4 tár­­gyaln! a !költségvetést Wekerle­­Sándor­ pénzügyminiszte­r kü­lönböző szakminisztérumokkal már letár­gyalta az 1929—30. évi költségvetést és­­ most állítják össze a pénzügyminisztérium­ban a végleges javaslatot, melyet vagy a holnapi vagy a jövő heti minisztertaná­cson ismertetnek. Az előjelek­­ szerint­ a költségvetést március közepén terjesztik a Ház­­ elé. Mint­­ értesülünk,- -r a­­ mostani költségvetés összege 900 millió /pengőn felül mozog, túlhaladja a­­ múlt­ évi költségvetés összegét, tehát­ annak kere­teiben nagyobb arányú csökkentések egy­általában nem történtek. Ifjúfel* nagyarányú kommunista leplezett le a rendőrség. A külföldről jött agitátorok idegen név alatt bujkáltak Budapesten . Ötven apai embert vettek a főkapitány­ságon őrizetbe I ^ |] n \I hézK és , 1 : s és b orsze J: L ■ ■ M:l' (Az Új Barázda tudósítójától.) A bu­dapesti főkapitányság bizalmas értesítést kapott arról, hogy az utóbbi időben is­mét nagyarányú­ kommunista szervezkedés folyik a munkások körében. A rendőrség politikai osztálya széleskörű nyomozást 3 indított és sikerült is néhány kommunista alapon megszervezett­­ ifjúmunkást lelep­leznie, míg most azután a Budapesten bujkáló, vezetőket is elfogta. A szervezkedés agitátorai valamennyien álnevet használtak. Többen közölök külföldről jöttek be és itt magyar néven férkőztek be a munkásság kö­rébe. Elfogta­­ a rendőrség Ellen Kogén Pált, aki Fazekas Kálmán néven lakott Buda­pesten, továbbá Rózsa Mihályt, aki Ma­gyar­ Mihály néven összekötő volt Buda­pest és Bécs­ kommunistái között. A har­madik vezetőt Sebes Istvánt,­­aki Nagy­­József néven jelentette be magát. Ber­linből küldték, Budapestre." A szervezkedést külföldről pénzelték és­ a mozgalom, irányítói rendkívül sok propagandafüzetet­ hoztak forgalomba. Az eddig letartóztatott kommunisták között van nyolc vezető tag, két nő és mintegy hatvanöt leginkább fiatal munkás, akik közül néhányat kihallgatásuk után­ el is bocsátottak a rendőrségről, úgy, hogy vég­­­­eredményben ötvenhat embert vett a főkapitányság őrizetbe. Ezeknek a kihallgatása most folyik, ami után a rendőrség dönit letartóztatásuk kérdésében. A kisebbségi kérdést eszreák­ csa várják a, fran­­cia és angol lapok (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A népszövetség márciusban kezdődő kisebbségi vitájával terjedelmes cik­kekben foglalkoznak az angol és fran­cia lapok. Már most hangsúlyozza pél­dául a francia Petit Journal című lap, hogy a tisztázás ürügye alatt „nem­ engedi­­a kérdést összezavarni" és hogy talán jó lett volna ezzel a vitá­val várni addig, amíg a Sajna kiürí­tése és a német jóvátétel kérdése­ meg­oldódik. A lap szerint a párisi béke­­szerződésekkel egyidejűleg kötött úgy­nevezett kisebbségi szerződések „biz­tosították a kisebbségek jogait" és a népszövetségi tanácsnak csak azt kell most megvizsgálnia, hogyan váltak be­ ezek a szerződések s mit kell raj­tuk változtatni. A londoni Times sze­rint az új Európa térképének meg­rajzolásánál elkerülhetetlen volt, hogy az uj államokba idegen lakosságot ke­belezzenek s az antant hatalmai a fe­lelősek azért, hogy a kisebbségek a maguk jogait gyakorolhassák is. A Győri Faipari il Ftefliktilis rt . által készített hírneves kiváló hu-­­ torokkal teremtsen magának . -kényelmes és kellemes ,­­^*1* SÓT*, otthont As fizetési kedvez­ményt.Pensió és ^ ' «A flodibarendezéseké­­ben versenyen kívül áll.­­ Vezérképviselet: ^ Espécs És Tépszi Dohány­ u. 1 c.

Next