Új Barázda, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

köles t­öredékeit előmozdítsák Mayer János földmivelésügyi miniszter ez indítványért köszönetét nyilvánította, maga is rámutatott arra, hogy a földmunkások százszámra gyülekeznek a fővárosban és munkát keresnek; kijelentette, hogy a kormány e derék munkások sorsát­ szívén viseli, mindent el fog követni arra nézve, hogy őket mun­kához juttassa is e készségének azzal is kifejezést ad, hogy Hegedűs Kálmán indítványához hoz­zájárul és a ma­ga részéről ajánlja elfo­gadásra. A bizottság az indítványt magáévá tette és elhatározta, hogy a költségvetéshez kapcsolt jelentésében a Ház elé terjeszti. A miniszterközi értekezletet a kormány, hír szerint, május második felében fogja megtartani. Feliratban kérnek segítsé­get a kormánytól a fagy­kárral sújtott debreceni gazdák Debrecen város törvényhatósági bizott­sága ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen napirendre került a fagy­károsult gazdák részéről a városi adóhiva­talba eddig beérkezett mintegy ezerkét­száz kárbejelentéssel kapcsolatos adóked­vezmény iránti kérvény ügye. Ezzel kap­csolatban a közgyűlés elhatározta, hogy fel­iratban kéri a kormánytól, terjesszék ki a földadó rendelkezéseket a fagykárral sújtott gazdákra is. A közgyűlés támo­gatja a kormánynál a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamarának a fagykárosultak megsegítésére indított akcióját. Kimon­dotta még a közgyűlés, hogy a munkanél­küli mezőgazdasági munkások részére munkaalkalom teremtését kéri a kormány­tól- olyan , értelemben, hogy a tervbe vett állami építkezéseket tegyék folyamatba és a kormány beruházási programmjában felvett munkálatok egy részét a Tiszán­túlra helyezzék át. Zeöke Antal beszámolója Gyomán vasárnap tartotta beszámoló­ját Zenke Antal országgyűlési képviselő. A beszámoló után a békés megyei kisgaz­daegyesület­ tartott közgyűlést Csizmadia András képviselő elnöklésével. A közgyű­lés táviratban üdvözölte Bethlen István gróf miniszterelnököt és Mayer János földmivelésügyi minisztert. Kovacsics De­zső fő­ispán a földmunkásság munkaalkal­mának biztosításáról és a tiszavidéki búza márkázásáról beszélt. Utána Meskó Zol­tán, Krisztián Imre, Udvardy János kép­viselők, majd Czettler Jenő, a képviselő­ház alelnöke mondottak beszédeket. Leszállították a zálogházi kamatot A pénzügyminiszter az 1929—30. évi költségvetési előirányzat beterjesztése al­kalmából kilátásba helyezte, hogy a zá­logházi kamatot és az Árverési Csarnok­ban a felektől szedett díjakat a lehetőség­hez képest mérsékelni fogja. A pénzügymi­­niszter ezt az ígéretét máris valóra vál­totta, amennyiben a Budapesti Közlöny 1929 április 30-án megjelent számában közzétett rendeletében a zálogházi kama­tot és az Árverési Csarnok díjait 1929 má­jus elsejétől kezdődően olyan arányokban mérsékelte, hogy ezáltal a postatakarék­pénztárnak ezek az üzletágai Európa leg­olcsóbb ilyen intézményei közé kerültek. A zálogházi kamat az eddigi 12, illetve 15 százalékkal szemben ezentúl egységesen évi utólagos 10 százalék lesz. Dréhl Imre előadása az Egységespártban Az Egységes párt mai vitaestjén Dréhr Imre dr. népjóléti és munkaügyi állam­titkár tartott rendkívül érdekes, vetített képekkel kísért előadást a népjóléti és munkaügyi tárca beruházásairól. Dréhr államtitkár mindenekelőtt a la­káskérdéssel foglalkozott, majd részle­tesen ismertette a népbetegségek leküz­désének módozatait. Kitért arra, hogy ha­zánk 8390 község­­közül csak 500 van olyan, amelynek ivóvizét egészségesnek mondhatjuk. A kormány az ivóvízszerzés­­re összesen 810.000 pengőt fordított. Megemlítette, hogy ugyancsak a falvak egészségi viszonyainak feljavítását céloz­zák az egészségházak és az egészségügyi mintajárások. Az utóbbiaknak célja az, hogy a vidéki lakossággal megismertessék a népbetegségek leküzdésének módjait. Azután sorra vette Dréhr államtitkár a népjóléti kormányzat eddigi munkássá­gát, számszerűleg felsorolta, hogy a kor­mány mily összegeket juttatott egészség­­ügyi és szociális célokra, beruházásokra. Dréhl Imre előadása­­ mindvégig lekö­tötte hallgatósága figyelmét. Az előadás befejezése után a párt nevében Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, mint a párt elnöke mondott köszönetet az előadónak. Hatvanmillió pengőt fordít egészségügyi célokra a népjóléti kormány A képviselőház pénzügyi bizottsága kedden délután a népjóléti és munkaügyi minisztérium költségvetését tárgyalta. Túri Béla előadó ismertette, hogy a tárca költségvetése 1.1­­ millió pengőt tesz ki, amiből 60 milliót fordítanak egészségügyi célokra. A többletkiadás a múlt évhez vi­szonyítva 3 millió 845 ezer pengő, aminek jelentékeny részét a városok és községek egészségügyi költségeihez való hozzájárulásra for­dítják. Vass miniszter felszólalásában rámuta­tott arra, hogy a képvselőház 1928-ban letárgyalta az öregségi, rokkantsági, öz­vegysége és árvasági biztosításról, vala­mint a fürdőtörvényről szóló javaslato­kat. A másik nagyarányú munkálat a rok­kant-revízió volt. A gyermekvédelem céljait szolgáló új in­tézmények létesítésére még két és fél millió pengő áll rendelkezésre A kórház­ügyek tekintetében az elmúlt év eredmé­nye, hogy elkészült a nagyszombati, szek­szárdi, nyíregyházi, és berettyóújfalui­­ kórház. Átalakítások is sok helyen foly­nak. Végül ismertette a miniszter a gödöllői és mezőkövesdi mintajárá­­sok munkálatait, majd kijelentette, hogy a hadikölcsönökkel kapcsolatos segélyezési akció még nem végleges, az egész összeg a költségvetési év végéig kerül kiutalásra. Kolltay Tibor felszólalása után Vass mi­niszter megjegyezte, hogy a hadikölcsön­­kérdésben a kormány a segélyezés felté­telének enyhítésére törekszik. Ezután Platthy György, Görgey István, Neubauer Ferenc és Temesváry Imre felszólalása következett, majd a bizottság a tárca költségvetését ál­talánosságban elfogadta. A részletes tárgyalásnál Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter válaszolt a Tár­sadalombiztosítással kapcsolatban fel­vetett hitelkérdésekre. Platthy György kér­désére válaszolva, megjegyzi, hogy a Ma­gyar Földhitelintézet a hosszúlejáratú mezőgazdasági hiteleket akadálytalanul folyósíthatja, hiszen a rendelkezésre álló kontingens még messziről sincs kime­rítve. Inkább a kisgazdák hiteligényei te­kintetében szükséges intézkedni. Egy­­ előkelő­­ amerikai pénzcsoporttal, amely itt záloglevelek egységes kibocsá­tásával kíván foglalkozni, tárgyalások vannak folyamatban; remélhető, hogy ezek rövidesen eredményre fognak ve­zetni. A megállapodások keretében min­denesetre a kisgazdahitelekről is gondos­kodni kíván. A bizottság ezután elfogadta az egész költségvetést. A legközelebbi ülés szerdán A REFORMÁTUS ZSINAT Az újonnan választott református lelkész legalább­ egy évig nem mehet el más állásba­ ­Az „Új Barázda" tudósítójától.) A Református Országos Zsinat ked­den folytatta a lelkészválasztási tör­vényjavaslat vitáját és ezúttal a lel­készek áthelyezésének kérdésével fog­lalkozott. A javaslatnak ennél a sza­kaszánál is sok felszólalás történt. Ki­mondotta a Zsinat, hogy a lelkipász­tor új állását legalább egy évig szolgálni köteles és ez idő alatt más állásra meghívást el nem fogadhat és pályázat útján sem választható meg. Ha a lelkészen kívül álló okokból lehetetlen a gyüle­kezet együttműködése a lelkésszel, ak­kor egyházmegyei bírósági eljárás dönt a lelkész áthelyezése dolgában. Ha a gyülekezet hibás, elveszti lelkészválasztási jogát és tűrni tartozik, hogy az egyházi fel­­sőbbség rendeljen más lelkészt az át­helyezett lelkész helyére. A­z OMGE. Javaslatai a fagyk­árosultak­ segítésére. A mivelt területeit: 15 százalék nem fogyott el a vetés (Az Új Barázda tudósítójától.) Az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület föld­­mivelési, növénytermelési és közgazdasági szakosztálya kedden délután együttes ülést tartott, melynek tárgya a téli fagy­károk és ezek ellensúlyozására teendő intézkedések voltak. Az értekezleten, ame­lyen Kerpely Kálmán közgazdaságtudo­mányi egyetemi tanár elnökölt, részt vet­­tek többek között Somssich­ László gróf, Meskó Pál, Buday Barna, Mutschenbacher Emil, enesei Dorner Béla, Fabricius End­re, Koós Mihály, Székács Elemér, Gyárfás József, Reichenbach­ Béla, Szomjas Gusz­táv, Szabó Zoltán, Beliczey Géza és má­sok. Az értekezletet Kerpely Kálmán nyi­totta meg, aki rámutatott arra, hogy az abnormis időjárásból már márciusban kö­vetkeztetni lehetett a nagy fagykárokra. Rendkívül érdekes, nagyértékű tudomá­nyos előadásában szólott a kifagyás, a fel­fagyás és az elsorvadás okairól, amely je­lenségek az idei fagyok alkalmával ta­pasztalhatók voltak a növényeknél, majd kifejtette, mely földek állották jobban a nagy hideget s milyen mivelésre kell a fagykár után áttérni. Előadását a megje­lentek nagy tetszéssel fogadták. Ezután Fabiliáns­ En­dre, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitkára mutatta ki az OMGE-hez érkezett jelenté­sekből, hogy országos átlagban a mivelt terület 15 százaléka fagyott el. Ez három­millió méter mázsa búza veszteséget, pénz­ben kifejezve hetvenhatmillió pengő vesz­teséget jelent az országnak. Bejelentette, hogy az OMGE igazgatósága kérte a va­sárnapi munkaszünetnek május első két vasárnapjára való felfüggesztését is, erről azonban a minisztérium még nem dön­tött. Mutschenbacher Emil, az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület ügyvezető igaz­gatója mutatott rá ezt követően arra, hogy az állam nem tud ugyan az egyes fagykárosultaknak teljes mértékben a se­gítségére lenni, de bizonyos intézkedések­kel enyhítheti a helyzetet. Kérte a szak­osztályi ülés felhatalmazását ahhoz, hogy az OMGE igazgatósága indítványt terjesz­­szen a kormány elé abban az irányban, hogy a fagykárosultakat adókedvezmény­nyel, tarifáiig és szociális intézkedésekkel is támogassa. Az OMGE további kíván­sága, hogy a fagykárosultak számára az adófzetési haladékot is kamatmentessé tegyék. Fontos, hogy a vetőmagra, a szal­mára, a konvenciós munkások ellátásához szükséges járandóságok szállítására tari­­fális kedvezményt, biztosítson a kormány, sőt tegye lehetővé azt is, hogy a takar- 1929. május 1. szerd. MOHÁM MEG az IGISZET Nagy a felháborodás az ellenzéki sajtóban, mert a földmivelésügyi mi­niszter nem engedte magát molesz­­táltatni a lillafüredi fúrások ügyében és nem állott rendelkezésére a nála járt újságíróknak. Mondjuk meg az igazat, az ellenzéki sajtó hónapok óta egyebet sem tesz,­mint a hazai forrás­­fúrások és egyéb mélykutatások ügyét hánytorgatja egy olyan fúrási mun­kálattal kapcsolatban, amely még nincs befejezve, amelyről nem lehet tudni, eredményes lesz-e vagy sem. Ha a statisztika adatait­­nézzük, mindenkor a világon úgy van, hogy a kutató f­­­­­rások hetvenöt százaléka eredményte­­len. Nálunk egyetlen olyan fúrási munka van, amelyről még nem lehet tudni, eredményes-e, vagy eredmény­­telen. A tudósok szerint eredményes lesz. De ha eredménytelen lesz is, ami a jövőben dől el, akkor is a hazai f­ú­rások eredményesség szempontjából minden más külföldi hasonló kutatá­sokkal fényesen kiállják a versenyt. Az ellenzéki újságoknak az volna a kötelességük, hogy megvárják a mun­kálatok végét. De addig, amíg a mon­dat végén nincs ott a pont, nem kere­sik a még meg nem fúrt kút fenekén a botránykövet. Mi annyira hívei va­gyunk a kutató fúrásoknak, hogy azt szeretnék, ha az egész országban min­denhol kutatnának. Mert ez értékeket tár fel. Tehát megéri a pénzt és a fá­radságot, délután 5 órakor lesz, amikor a belügyi és pénzügyi tárca tárca költségvetése ke­rül­­tárgyalásra. mány nélkül maradt állatok más vidékre való szállítása is megkönnyíttessék. A 450.000 katasztrális hold kipusztulása óriási számú ember kenyérbeszerzési mód­jának elvesztését jelenti. Ezt szociális in­­tézkedésekkel kell ellensúlyozni. Az állami közmunkákat a fagyártól sújtott vidéke­ken kellene központosítani. Erre vonatko­zóan az agrárintézmények konkrét javas­latokat terjesztenek a kormány elé. Szük­ségesnek tartja­ még, hogy az állam a köz­ségek ellenőrzési jogát a legszigorúbban gyakorolja és felesleges kiadásokat ne en­gedélyezzen. Somssich László gróf szükségesnek tartja, hogy a biztosító intézetek a jégbiz­­tosítási bejelentések határidejét kitolják annyival, amennyivel a növényi élet elké­sett. ■Szigeti Pál, Szomjas Gusztáv, Koós Mihály, Rhédely Lajos és Herzfeld Fri­gyes felszólalása után a szakosztályi ülés elfogadta az előterjesztett indítványokat, Szomjas Gusztávnak és Koós Mihálynak a fagykárosultak olcsó hitelellátásának biztosítására vonatkozó indítványaival együtt. A szakosztályi ülést, amelyen életút­­képet festettek a felszólalók arról a hely­zetről, amelybe a fagykár folytán jutott a magyar mezőgazdaság, Kerpely Kál­mán rövid beszéddel zárta be. a rádió szabadegyetem előadása A betegségek elleni bar© a rádióban A Rádió Szabadegyetem május 2-án, csütörtökön délután négy órakor kezdődő műsorát Szabó László, a Városi Színház tagja nyitja meg, aki Simonffy-dalokat énekel. Bevezetőt mond Molnár Imre dr., a Zeneművészeti Főiskola tanára. Ezután Tüdős Endre dr. egyetemi magántanár tart előadást a betegségek elleni védeke­zésről, megszívlelésre méltó útbaigazításo­kat és tanácsokat adva mindenkinek. A következő szám ismét Szabó László, ez­úttal is Simonffy-dalokat énekel. A mű­sort Jeszenszky Sándor miniszteri taná­csos felolvasása fejezi be. Munkácsy Mi­hálynak, a világhírű magyar festőnek éle­tét és művészetét ismerteti a tudós elő­adó. A rádió készülékét úgy kezelje, hogy má­sok élvezetét a kisugárzással, fütyüléssel ne zavarja.

Next