Új Barázda, 1929. november (11. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

Az örökkévalóság kerífében Gyújtsunk mécsest minden síron. Ne maradjon sötét egy sem S aki élő, a halottnak Nyugodalmat, üdvöt esd jen Szent bskéjii temetőkért, Ó, be jó ott megpihenni, Éltünk nehéz gondkeresztjt* Elfeledni és letenni! Sebzett szívre milyen balzsam, Hallgatni a siri csöndet, Merőn nézni egy-egy fejfát, Egy sirhantot: a jövőnket... így gyógyítod a szív sebét, Mit beléje az élet vert, Mécsvilágos, szépvirágos !•' ... It csöndü temetőkert... TURCHÁNYI ISTVÁN Ssztranyavsszky Sándor ár. állam­titkár asz orosfbászi evangélikus egyijászköszség uf felügyelője Sztranyavszky Sándor székfoglaló bészéde Halottak napja Irta sokorópáikai Szabó István országgy. képviselő, v> kisgazda* miniszter Sárguló falevelek, tíérütötte avar, lobogó gyertyaláng, fehér virágko- szoru a fejfákon. Ez a temető képe Mindenszentek estéjén. Komorarcu férfiak, bánatoslelkü, feketébe öltö­zött asszonyok ott keresgélnek a sí­rok között. Keresnek egyet, kettőt, ta­lán több sirt is, amelyek mindegyiké­ben egy szív porladozik, amely, amig élt, értünk dobogott, értünk érzett. Minden, minden az elmúlásra emlékez­tet, ezt zengi fülünkbe a rezgőnyárfa hulló levele, a szomorufüz hervadt lombja. Csak a temető kapujának fel­irata és a bennünk lakozó élőhit mele­gítő, vigasztaló tana hirdeti, hogy fel­támadunk! Igen, fel fogunk támadni valameny- nyien, vagy örömre, vagy bura. Ezt Jézus tanította és az evéangelktm ,e hitünket ébren tartja. Megnyílnak te­hát egykor a sírok, kiszáll belőle az ember, megy, vándorol oda a hatal­masság elé, aki alkotta, aki minden jóval ellátta és törvényt ül egyben fe­lette, miként sáfárkodott a volt javak­kal, jutalmat, boldogságot érdemel-e, avagy — rágondolni is borzasztó —, örök kárhozatot. Apró gyertyák lángjaitól megvilá­gított, az élők kegyeletes érzéseiből az ősz szép virágaival feldíszített, her­vadó lombozatu, rigófüttyös temetőnk­ben andalgom. Megállók egy kereszt előtt. Rajta egy név, amelynek viselője ott porlad a hant alatt. Az, aki nekem mindenem volt, amig élt, akinek elmú­lása oly fájó érzést kelt lelkemben, valahányszor rágondolok. Örökre elné­mult, talán már el is porladt a drága ajak, amelyről oly édesen csengett hajdan fülembe a szó: édes, kedves, gyermekem! Fájó érzés és a hit vi­gasza váltogatja egymást: — Feltá­madunk! Édesanyám majd találko- aunk! Van egy nagy sir valahol a messze­ségben. Nem gyújt senki fölé világot, nincs, aki kegyelettel körül járja. Fegyveres katonák rablóhada állja kö­rül, hét pecsétes zár borítja, vigyáz­nak rája. Ne is gyújtsatok gyertyát! Nem halott az, akit oda fektettetek, ki fog lépni koporsójából, bárhogy is őrizitek. És ha megjelenik diesőült alakja, igazságért, jóvátételért harsog hatalmas hangja, mint fogtok megál- lani előtte, ti sunyi, hazug, rabló faj­ta?! Pedig ki fog lépni egyszer, az bizonyos. Talán már neih is olyan so­kára. Ezeréves testét feldarabolhattá­tok, kincseit feloszthattátok, de lelke él a mi szivünkben lángoló honszerel­Az orosházi ág. hitvallású evengé- likus egyházközség csütörtökön dél­előtt diszgyülés keretében iktatta be tisztébe Sztranyavszky Sándor dr. belügyi államtitkárt, akit az egyház- község felügyelőjévé választott meg. Sztranyavszky Sándor államtitkár szerdán este érkezett Orosházára, amelynek népe nagy szeretettel és impozáns ünnepléssel fogadta. Az ál­lomáson az egyházközség nevében Sülé Sándor másodfelügyelő, a község nevében pedig Kunos István főjegyző műnkben. Trianonban egy nagy eszményi síi’. Felirata: — Itt nyugszik az ezeréves Magyarország! Egy sötét kor müve, egy megtévesztett hatalmi társaság húzta reá a sötét fátylat. Azóta egy nagy temetőnek látszik a Kárpátok üdvözölte nagy küldöttség- élén az ál­lamtitkárt, akit négyfogatu hintón bandériummal, ünnepi menetben vit­tek a városba. Az állomástól tömött sorokban állott sorfalat a nép az evangélikus templomig, amelynek ka­pujában Kovács Andor esperes igaz­gató-lelkész fogadta lelkésztársai élén az uj felügyelőt. Csütörtökön délelőtt tíz órakor kez­dődött az ünnepi istentisztelet az evangélikus templomban, amelyet a hivők teljesen megtöltöttek. Az első övezte, Adria által nyaldosott Isten kalapjának bokrétája. Örökégő kan­deláberek égnek ezen a darab földön a magyar szivekben és a felszökő láng­oszlopok betűkbe verődve, ezt a szót vetítik a reménykedő, bizakodó, el­szánt magyar tekintetek elé: — feltá­padsorokban a megye és a környék előkelőségei foglaltak helyet s számos közéleti kitűnőség. Ott volt Szalay Jó­zsef kerületi rendőrkapitány, Daimel Sándor dr. alispán, Csizmadia. And­rás, Jánossy Gábor, Brandt Vilmos, Tóth Pál, Dukay-Takách Géza, Berthóthy Károly országgyűlési kép­viselők, Beliczey Géza felsőházi tag, Mázor Elemér, a békési egyházmegye felügyelője és még számosán. Az oltári szolgálatot Kovács Andor esperes, igazgató-lelkész végezte, a madunk! Feltámadunk! A lélek a test­tel egybeforrad, valamennyien testvé­rek, rokonok egymásra találunk. Meg- itéltetünk és örök boldogság, örökre fennmaradás lesz a béred sok szenve­désedért megcsalt nemzetem, megcsu- folt hazám! i / $ ZJ lu *929 NOJJ - l A t m ; ( , Mai számunkban tsllakjtsfyj^qió-müsor 1929 november 1, péntek ára 12 fillér « iflapest, XI. évf., 249. sz„ UJ BARÁZDA ELŐFIZETÉSI ARAB a m. túr földmivelésügyi SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak- Budapest. VIII. kerület. József-körut 5. szám. kiadványokkal és a Rádiós gazdasági előadások" TELEFONSZAMOK: Szerkesztőség: József cimö füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre MaaialaniSi liiuótQlóuol misHaniim 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy nelí0 KSWBieaevei mindennap 140_71. Kiadóhivatal: József 463-09. LEVÉL hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő, vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. felvilágosítást minden ügyben.

Next

/
Thumbnails
Contents