Új Barázda, 1929. november (11. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
2 szentbeszédet pedig Kálmán Rezső lelkész mondotta. Utána Kovács Andor esperes Úrvacsorát osztott dr. Sztranyavszky Sándornak, majd megkezdődött a díszközgyűlés. Süle László másodfelügyelő megnyitó szavai után Kovács Andor esperes felolvasta az új felügyelő megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet. A megválasztás tényét a hívek nagy éljenzéssel vették tudomásul. Sztranyavszky Sándor dr. ezután díszmagyarban az oltár elé lépett, mire Kovács Andor esperes lelkésztársaival megkezdte a beiktató szertartást. Miután Sztranyavszky Sándor mint új felügyelő letette a hivatalos esküt, Kovács Andor esperes üdvözölte őt az egyházközség nevében, majd Sztranyavszky Sándor tartotta meg székfoglalóját, amelynek során többek között ezeket mondotta: — Tennivalónk sok van. Az Isten és haza szent szolgálatának végzésében nincs pihenés, nem lehet megállás, különösen ma és különösen itt, ezen a csonka magyar földön. Mily hevesen támadták a XIX. század végén és a XX. század elején az Isten házának és a haza várának bástyázatát. Szinte divattá kezdett lenni Istent tagadni, hasát eladni. Szinte a nyugati műveltség alapfeltételeként szerették volna feltüntetni az istentagadást és a nemzetköziséget. De mintha az Isten elleni támadások során, a támadások okozta tanulságok folytán új életre kelt volna körülöttünk és mondhatni, az egész nagyvilágban az emberi lelkekben a vallásos érzés, a nemzeti gondolat. Forr minden, most van kialakulóban az elkövetkezendő generáció jelleme, most vívja élet-halálharcát egy magát modernnek nevező rothadt korszellem a régi világgal, — rosszul mondtam — az örök világgal, Isten országával, Krisztus tanításával. Hiszem, bízom abban, hogy a magyar fajták lelke és jelleme elég erős lesz ahhoz, hogy kiállja az ostromot és felvértezve a vészes idők tanulságaival, alkalmas lesz arra, hogy diadalmaskodjék benne Isten pallosa, a hitetetlenség, Hungária kardja a nemzetköziség felett. — De ebben a harcban az egyháznak fontos szerepe van, mert a lelkeket magukra hagyni ez ostrom közepette, a tépelődés, lelkitusák időszakában nem lehet. Menni kell azokhoz is, akik nem jönnek, akik nem hívnak, s itt kívánok rámutatni a lelkipásztorok súlyos kötelességére. Nem elég ma az egyházi szertartások bármilyen nagyszerű végzése, ma apostolnak kell lennie a papnak, aki felkeresi a szerteszórt családok sokszor feldúlt fészkét és kopogtat még a csukott ajtókon is. A lelkészi kar lelki és fizikai erejének e fokozottabb igénybevétele mellett joggal számíthat jogos törekvéseinek, így a lelkészi korpótlék kérdésének kezelésénél mindannyiunk helytálló támogatására. Az érdemes tanítói karnak pedig nemcsak tanítania, hanem nevelnie kell a gyermekeket Isten félelmére és lángoló hazaszeretetre. at felettesen Tbéke A felekezetiek közötti békesség ápolása szent kötelességünk. Itt is a türelem legmesszibb határáig kell elmenni azoknak, akiket Isten világos látással áldott meg. A magunk házát, egyházát, ha támadják is, meg kell tudni védeni, úgy, hogy mást ne bántsunk, ellentámadásba menni végszükségben, és csak ott szabad, ahol a konok tudatlanság ellen nincs más védekezési lehetőség, mint az ellentámadás. A legközelebbi napokban volt ezévi katolikus nagygyűlés keresztényi erőt, testvéri megértést, bölcs mérsékletet és türelmet hirdető emelkedett hangja mély tiszteletre hajtja fejünket. Meg lehetnek győződve arról, hogy őszinte visszhang kél ennek nyomán lelkünkben, mert hiszen ez a hang a mi hangunk is volt mindenkoron. Adja a magyarok Istene, hogy komolyabb, igazabb jószándékát ne keresztezze, sem túlról, sem innen, kötelességüket és az idők szavát meg nem értő, felfogni nem tudó tévelyedettek, vérbeborult agyak sokszor helyrehozhatatlan hibákat elkövető ballépése. A lelkéssiképzés fontosságos . Lelkészképzésünkre a fentebb mondottak alapján nagy gondot kell fordítanunk. A földreform során egyházunk részére juttatott birtokok jövedelmének egy részét papnevelés céljaira és ösztöndíjak nyújtására kell fordítanunk. A tanítóképzésünk legyen példás, egész műveltséget nyújtó, egész embereket nevelő. Ne haladjon a közelmúlt ferde vágányain, amikor minden oklevelet nyert tanító a városok felé gravitál. Ne legyen lebecsült a tanyai kis iskola szerény katedrája, hanem legyen annak hivatott betöltője, mindenki által becsült értékes tagja vezető társadalmunknak. Jogos panasz a kántori teendőket végző tanítóknál a kántori javadalom egy részének a beszámítása a tanítói jövedelem kiegészítésénél. Ennek a kérdésnek igazságos, méltányos megoldása érdekében készséggel ajánlom fel csekély erőmtől telhető támogatásomat. Gazdaságilag gondterhes, nehéz időket élünk, de ebben a helyzetben is eleget kell tennünk egyházunk szükségleteit kielégítő, fennállását biztosító kötelességeinknek. Kíméljük a szegényeket, attól várjunk és követeljünk többet, akinek van miből adnia. Egyházi téren a progresszív adózásnak bölcs felfektetését keresztülvihetőnek és keresztülviendőnek tartom az egész vonalon. A nemzetiségi kérdés . Abban, hogy ide jöttem, nagy része volt annak is, hogy eljött hite hozzám olyan, ebben a megyében még a múltban felburjánzott tendenciáknak, amelyek a nemzetiségi kérdés kiélezésében látszottak megnyilvánulni. Lehet-e nemzetiségi kérdés e csonka földön, de lehetett-e joggal és okkal Szent István egységes birodalmában is? Nem élt-e mindenki, bármilyen nemzetiséghez tartozott is a múltban is, egyenrangú életet a nemzet gerincét jelentő törzzsel. Hányan voltak a magyar közélet vezető helyén álló kiválóak között, akiknek bölcsője nemzetiségi vidékek idegenajkú lakosainak egyszerű hajlékában ringott és akik a nemzetiségi nyelven énekelt bölcsődal hangjainál és a más nemzetiségű anya tejével is az ezer esztendős magyar hazához való hűség és törhetetlen ragaszkodás érzését szivták magukba? — Baj csak ott volt, ahol az ezer éves, vagy a település révén jötteknél többszázados együttélés összhangját önző célok szolgálatában lelkiismeretlen bajkeverők zavarták meg. Csinálhat-e itt ma ember, akiben a lelkiismeret egy csöppje is van, nemzetiségi súrlódásokat, amikor itt is és túl is összedobban a magyar szív Szent István birodalma összes fiainak szívével. A nemzetiségi, vallási és társadalmi különbségek feszegetése helyett fogjunk össze egymás megbecsülésében és szeretetében, mert ez az összefogás lehet alapja csupán egy boldogabb, szebb jövőnek. —‘ Ezt a célt és ezen át szeretett magyar hazámat és evangéliumi egyházamat szolgálni jöttem ide. Erre a munkára és mindazokra, akik ebben résztvettek, Isten áldását kérem. Nagy tapssal és ünnepléssel fogadták Sztranyavszky Sándor székfoglaló beszédét. Az új felügyelőt ezután a küldöttségek egész sora üdvözölte. Délután a kisbirtokosok székházában ünnepi díszebéd volt amelyen számos felköszöntő hangzott el. Sztranyavszky államtitkár délután utazott vissza a fővárosba. OBAMZM 1929 november 1, péntek London mellett Wempsey-ben, ahol pár évvel ezentt a nagy mi aviagkiállítást rendezték az angolok, vasárnap óriási tűz elhamvasztotta az ottani híres hangosfilm-gyár egész telepét. A kár több millió pengő. ÜRES PLETYKA, SZÓBESZÉD szemlátó híresztelések diktatúra tervezéséről Hadik János gróf vezércikkben tiltetvezett a riadt emberek képzeletében született magyar diktatúra megvalósítása ellen (Az Új Barázda tudósítójától.) A Pesti Hírlap csütörtök reggeli számában Hadik János gróf vezércikket irt, melyben tiltakozik egy esetleges magyar diktatúra ellen, bár cikkében kijelenti, hogy egy magyarországi diktatúrának gondolatát ő magais kizártnak tartja. Ez a cikk politikai körökben a legnagyobb feltűnést és meglepetést keltette. A diktatúra gondolata és az ezzel kapcsolatban elindult pletyka csak olyan agyban születhetett meg, amely nem tarthat számot, hogy komolyan foglalkozzanak ötleteivel. Csak egy politikában teljesen járatlan, értelem és ész nélkül gondolkozó valaki kezdhette terjeszteni a diktatúráról szóló híreket, olyan ember, akinek fogalma sincs arról, hogy Magyarországon a diktatórikus uralom elképzelhetetlen. Ez a rosszakaratú híresztelés üres pletyka és szóbeszéd maradt mindaddig, míg nem kapott nyilvánosságot. Sajnos, azonban Hadik János gróf — akinek nagy politikai képességeiről különben meg vagyunk győződve — nyilvánosságra hozta ezt a lappangó destruktív, gondolatot és ezzel azt a látszatot keltette, mintha politikai körökben már foglalkoztak volna a diktatúra eszméjével. Hadik János gróf cikke nem tett jó szolgálatot a magyar ügynek. Az ország belső gazdasági szempontjai miatt is káros ez az írás, de külpolitikai szempontból még károsabb, mert okot adhatna elsősorban a kisantantnak arra, hogy túlzott félelmében és rémlátásában az eddigi magatartásánál még igazságtalanabbul lépjen föl Magyarország ellen. Hadik János jóhiszeműségét, mellyel cikkét megírta, nem akarjuk kétségbe vonni. Elvártuk volna tőle, hogy beavatott politikai helyen informálódjon előbb és azután álljon esetleg a nyilvánosság elé. Ennyit minden józan politikustól el lehet várni, különösen olyan kérdésben, mely külföld felé sokkal nagyob hatást válthat ki, mint belpolitikai vonatkozásokban. Hadik János gróf cikkét a legszélesebb politikai körökben mindenütt egyértelműleg elítélik. Nemcsak a kormányhoz közelálló pártok és politikusok tiltakoznak a diktatúrával kapcsolatos pletykák ellen, hanem a nevesebb ellenzéki vezető férfiak is megállapítják, hogy minden tekintetben káros és eléggé el nem ítélhető e gondolatnak még csak tagadó formájában való terjesztése is. A hivatalos álláspont ebben a kérdésben, mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a következő: Hadik János gróf a Pesti Hírlap mai számában „A diktatúra" címmel vezető cikket írt, amely a leggagyobb mértékben alkalmas arra, hogy nyugtalanságot keltsen és a külföldön téves megvilágításba helyezze Magyarország belpolitikai viszonyait. Illetékes helyen épen ezért Hadik gróf kijelentéseivel szemben szükségesnek tartották megállapítani, hogy Magyarországon, ahol az alkotmányos tényezők egymást teljesen megértve, tökéletes harmóniában munkálnak közre a nemzet javára s ahol az alkotmányos intézmények önmagukban is elegendő erővel és tekintéllyel rendelkeznek minden diktatórikus kísérlet meghiúsítására, beszélni sem lehet hasonló politikai kalandokról. Mindenesetre sajnálatos, hogy egy komoly politikai tényező és egy hasonló komoly sajtóorgánum, kétségkívül jóhiszeműen, de mégis alkalmat nyújtottak egy ilyen tárgyú közleménnyel arra, hogy külföldi ellenségeink az ott elmondottakból ismét fegyvert kovácsolhassanak Magyarország ellen. A legmodernebb, golyón szaladó sülyesztős Central-Robbin varrógépeket csodás kivitelben, havi 20 P ír újjági részletre szállítunk. ........ LÁNG JAKAB ÉS FIA, varrógép nagyraktéra Címre ügyelni! Budapest, József-kömteti Képes árjegyzék ingyen. Alapítva: 1889.