Új Barázda, 1929. november (11. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
1929 november 1, péntek MONDM MEG AZ IBRZIIT Már Kálmán király törvényt hozott, amelyben kimondotta, hogy boszorkányokról pedig, amik nincsenek, senki ne beszéljen. Ezt az egészséges, józan törvényt jó volna felújítani. Mert újabban nálunk sokan emlegetnek olyasmit, ami nincs. Nem ugyan boszorkányokat, hanem példának okáért diktatúrát. A politikai susogók össze-összeülnek a malom alatt és miközben siratják, hogy az a bizonyos októberi demokrácia nem tud az emberek szívéhez férkőzni, tehát nekik nem hajnalodik, kitalálják először azt, hogy itt diktatúra van. Azonban mert ezt hiába híresztelik, az eredmény csak az, hogy szemükbe nevetnek az emberek, most azt kezdik híresztelni, hogy ma még nincs ugyan diktatúra, de arra készülnek és nemsokára lesz is. Természetesen az is csak amolyan malom alatti suttogás. Csak arra jó, hogy izgassák vele a kedélyeket. Kár tehát őket komolyan venni és kár olyan tekintélyes politikusnak, mint Hadik János gróf szembeszállani a diktatúra tervével. Mert szembeszállásával csak félreértéseket okozhat. Egyesek azt gondolhatják, hogy mégis csak van valami készülőben, ha Hadik János grófis jónak látja a falra festett ördög ellen síkra szállani. Kár a verebekre az ágyú, mert nagyot pukkan és nemcsak a verebek hessennek el, hanem azok is megrezzenek, akik hallják. Magyarországon ma csak azok gondolhatnak diktatúrára, miként éhes koca a makkra, akik jelenleg a csatornák lakói és ott emlékeznek viszsza, hogy nekik jó volt a diktatúra, mert libapecsenyét ettek akkor, mikor másnak csak gerili jutott. Hála Istennek, az alkotmányos élet teljesen megszilárdult, kivergődtünk a sötétségből a világosságra. Nincs itt sem szükség, sem szó komoly emberek között diktatúráról, hanem csak arról, hogyan erősödjünk meg gazdaságilag. Erre a megerősödésre pedig minden eszköz jó lehet, csak a diktatúra nem. Tartsunk tehát néhai való Könyves Kálmán királyunkkal és ne is beszéljünk arról, ami nincs és ami nem is lehet! ÚJ BARÁZDA3 állapította meg Sefiánál Károly dr. ny. államtitkár beszámolóbelsségében Schandl Károly dr., a devecseri kerület országgyűlési képviselője, kerülete hat községében Nagy-Piriten, Kis-Piriten, Csöglén, Egeralján, Adorjánházán és Viden beszámolókörutat tartott. Mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta a falusi lakosság népszerű képviselőjét, aki beszámolójában főleg az ország mai gazdasági helyzetével foglalkozott. A gabonaárai esése — Aki azt hirdeti — mondta — hogy a gabonaárak esésének és a hitel drágaságának a kormány, vagy a kisgazdapárt az oka, a népet félrevezeti. A gabonaárak azért estek, mert a tengerentúli országok olcsón termelt és a háború alatt és azóta fokozódó termelésükkel Európa összes piacain lenyomják az árakat. Az amerikai verseny előrelátható volt. Évek óta hívta fel a magyar gazdatársadalom figyelmét s korlátolt eszközökkel bár, de erre készítette fel a mezőgazdaságot a földmivelésügyi kormány is aversenytermelési akciójával. A berlini Interparlamentáris Kereskedelmi Konferencián az összes országok képviselői megállapították, hogy Európa öszszes országaiban, de különösen az exportországokban egyformán szenved a gazdaközönség ezen válság, illetve verseny hatása alatt. A maga részéről már ott szorgalmazta az európai agrárországok együttes védekezését a tengerentúli pusztító verseny ellen. Örömmel kell fogadni a magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentését, hogy az európai országok gazdasági szövetkezésére való francia felhívást, Magyarország is támogatni fogja. A tőzsdei gabonaárak mesterséges és tartós felemelését állami beavatkozással keresztülvihetetlennek tartom, csak a már említett európai akció javíthatja gyökeresen a piaci árakat. Azt azonban, hogy a falu gazdái mindenütt megkapják a pesti tőzsdei árnak megfelelő gabonaárat, nemcsak keresztülvihetőnek tartom, de olyannak, amely a kormánynak és a gazdatársadalommak egyaránt feladata. Ahol kisgazdák a tőzsdei árhoz képest méltánytalanul alacsony áron kénytelenek elkótyavetyélni termésüket, ott meg fogjuk védeni őket minden visszaélés ellen. A szövetkezeti önsegély alapján kiterjesztjük a gabonaraktári hálózatot és meg fogjuk mutatni, hogy a kisgazdák nem fognak csalatkozni a szövetkezeti mozgalomba vetett hitükben. A gyáripari cikkeit drágasága — Nem hihető — folytatta Schandl Károly dr. — hogy a mostani alacsony árak végleg állandósulnak, bár jósolni nem lehet, de ebbe is beletörődne a földmivelő nép, ha azt látná, hogy a gyáripari cikkek ára is arányosan mérséklődik. A magyar gyáripart nem szabad tönkretenni, mert sokezer magyar embernek ad munkát és kenyeret, de a kartellek és gyárosok hasznát odáig kell mérsékelni, hogy a falusi népesség ipari szükségleteit olcsóbban tudja beszerezni. A falu népe nem adhat 3 mázsa búza árát azért az iparcikkért, amelyet békében 1 mázsa búza áráért is megvehetett. A falun nem kell takarékossági napot hirdetni, mert a faluban egy nap helyett évente 365 takarékossági nap van, a falu népe kényszerből takarékoskodik. Örömmel üdvözli Bethlen miniszterelnök azon kezdeményezését, hogy a jövő évi költségvetés előkészítésénél minden miniszternek kiadta az utasítást, hogy a kiadásokat legalább 5 százalékkal csökkenteni kell. Ez a csökkentés 50 millió pengőt jelent, amely majdnem annyit tesz ki, mint a földadó jövedelem. A pénzdrágaság — A pénzdrágaság egyes középeurópai országokban még nagyobb, mint nálunk. Amerika diktálja a pénz árát s ha a pénz egyfolytán drágul, annak épp úgy nem a kormány az oka, minthogy a kormány érdeme az sem, ha a pénzpiacon a pénz olcsóbbodik. A legutóbbi események, melyek a newyorki börzén lejátszódtak, arra mutatnak, hogy a pénzpiacon enyhülés várható. Az amerikai kamatláb csökkenését bizonyára követni fogják az európai jegybankok is és így remélhető, hogy az amerikai és külföldi aanaHndBBBdMannNiKiaumsss - TnrrnT-mr ffirnnn mim—r-----rTT-iTrTrrnmntrr—min-mn-mr ír int....... m .... mm Timirrm .,A gazdasági válság legnemesebb időszakán minden jel szerint már túl van a magyar gazdasági Iafegfo'fflaaqift Minden csepp v*“ k \ * v ^ % SUIVFLOYVER Qjm PETROLEUM VACUUM OlL COMPANY R. T. BUDAPEST i Hegedű, harai rrmóniusa, iá-1 cím-1 y's balom, rádió, 10-50%^ grammofon és az összes hang- IT *" szerek legjobbak csakis itt a gyárban kaphatók Művésziesen javul Legjobb húrokat készíti Hazánk egyedüli hangszergyára. Mogyorós Gyula zott hangszergyára is Budapest, VIII., Rákóczi*m 71* at. Árjegyzék ingyen.