Új Barázda, 1930. október (12. évfolyam, 223-248. szám)

1930-10-01 / 223. szám

f M­I­­­V­E " . ■ 1930 október 1. szerda 6 fillér— Budapest, XII. évf., 223. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir földmívelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fv vasárnapokon 12 fillér.­­ Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ Budapest, VJLLL kerület József­ körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP Irta sokorópátkai Szabó István országgy. képviselő, v. kisgazda- miniszter Lehullott a lepel. Tisztán láthatjuk nyomorúságunk okozóját, a búza árá­nak lerombolóját. Ez most már nem gazdasági, hanem és főképpen politi­kai jellegű harc, amelynek kellős kö­zepébe jutottunk.­ Előbb a tengeren­túli versennyel találtuk magunkat szemben. A hideg borzongatta hátun­kat mikor olvastunk a nagy készlet­ről, amellyel még a pool sem tudja, mit kezdjen, ölbe tett kezekkel nézze-e a napról-napra való állandó árlemor­zsolódást, avagy annak meggátlásául az árstabilizáció érdekében nem volna-e helyes t­ár száz millió bushel búzát elégetni, vagy tengerbe sü­lyesz­­teni, csak azért, hogy­ felszabadítsa magát az óriási készletfelesleg nehéz nyomása alól, úgy okoskodván, hogy ennek a műveletnek végrehajtása után a szükségleti készletért nagyobb lesz a bevétele, gazdái jövedelme, mintha az egész meglevő készlet a maga nagy tömegével reá nehezedik úgy a belső, mint a kiviteli piacra. Tépelődése közepette, mintha a derülni éppen nem akaró borús ko­mor égből tüzes istennyila vágott volna bele a jól átgondolt tervekbe. Megjelent az orosz búza hatalmas hajórakományokkal, dömping­árral, még­pedig olyan hallatlanul, szinte hihetetlenül olcsó áron, amely a mi pénzünkben métermázsára átszámítva alig éri el a nyolc pengőt. Hát mi ez, ha nem forradalmasítás, az egész világ népének tönkretétele révén." Forradalmasítás szándéka ez félreismerhetetlenül, a forradalom fegyvereivel. Az értékek lerombolá­sával porbasujtani a kapitalista világ gazdasági rendszerét, semmivé, ér­téktelenné tenni a magántulajdont. A tengerentúli versennyel, az olcsó gépgazdálkodással­ szemben kell álla­niunk a versenyt. Ez ellen sem küzd­hetünk hasonló fegyverekkel, mert mi lenne az esetben, földnélküli és kevés földi, avagy nagy családi földműveseinkkel, ha az ő izmos kar­juk a mezőgazdaságban mellőzhetné­nek s az általuk eddig végzett nap­szám vagy részes munkát gépekkel végeztetnék el. Az orosz dömping még súlyosabb, egész más elbírálás­­alá­ kell, hogy essék. Az orosz szov­jetnek tudtunkkal nincsenek termény­­feleslegei. Ott a termelők ádáz harcot vívnak a rekviráló közegekkel, a ga­bona összegyűjtéséhez ártatlan ter­melők vére tapad és éhínség jár a nyomában. íl búza ára mint forradalmasító harci eszkösz A falusi nép kedvezményes népruházati cikkekkel való ellátása érdekében kedden délelőtt fontos tanácskozás volt a kereskedelmi minisztériumban A kormány sürgős árajánlatra hívta fel a gyárakat és a pénteki agrárblokk ülésére már valószínűleg készen is lesz a tervezet (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A szentgáli ünnep egyik szónoka mu­tatott rá arra, hogy a kákán is cso­mót kereső kis lapocskák állandóan kritizálják a kisgazdaképviselőket, de arról a nagy és komoly munkáról sohasem írnak, amit ezek a képviselők a falusi nép érdekében folytatnak. Azért említjük meg ezt, mert alan­tabb megint egy olyan eseményről számolunk be olvasóinknak, amelyet ez a sajtó bizonyára majd megint el­hallgat, holott a legékesebb bizony­sága ez annak, hogy a kisgazdakép­viselők a meddő szócséplés helyett eredményes munkával sietnek a falu népének segítség­ére. Jelentettük annak idején, hogy Szabó Sándor dr., az egységespárti képviselők kisgazdacsoportjának el­nöke a gabonaárak és az iparcikkek árainak aránytalanságára rá­mutatva, lépéseket tett a kor­mánynál­­ a falusi társadalom olcsó ruházati cikkekkel való el­látására. Az egységespárti képviselők ag­­rár­blokkja ezt az akciót a múlt heti ülésén magáévá tette és — még egy hét sem múlt el — ma délelőtt már komoly lépések is történtek ebben az ügyben. A kereskedelmi miniszté­riumban ugyanis Bod János elnök­lete alatt kedden délelőtt hosszas tár­gyalások folytak a■ falusi nép olcsó ■ruházkodási cikkekkel való ellátása tárgyában. A megbeszélésen — ame­lyen Szabó Sándor dr., Rubinek Ist­ván dr., Dukai-Takáts Géza ország­­gyűlési képviselők, Tőry Gergely mi­niszteri tanácsos, Fabricius Endre OMGE igazgató­helyettes és Koós Mihály ny. államtitkár, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója vettek részt.— olyan megoldást ke­restek, hogy a falusi társadalmat a helyi viszonyoknak és ízlésnek, szoká­soknak megfelelő ruhaneműhöz jut­tassák olyan áron, amely arányban áll a mai gabonaárakkal! A végcél az, hogy egy öltöny­ruha teljesen elkészítve, körülbelül két mázsa búza árának feleljen meg. A bizottság felhívást intézett a posztó­gyárakhoz, hogy 48 órán belül tegyenek áraján­latot és adjanak be árumintá­kat is úgy, hogy az agrárblokk pénteki ülése elé már teljesen kész tervezetet vihessen az ér­tekezlet. Az értekezlet — mint értesülünk — a falu ellátását a Hangyaszövet­kezetek, valamint a kereskedelem út­ján akarja lebonyolítani, de — visz­­szaélések megakadályozása végett — úgy gyártatja majd a poszto­kat, hogy minden méter szegé­lyen rajta lesz az ár is. A bizottsági tárgyaláson eddig ki­alakult vélemény szerint nem a luk­szust nézik — ámbár azért figyelem­mel lesznek a helyi szokásokra — hanem olyan négy-ötféle típust kí­vánnak előállítani, amelynél a tartósság lesz a főszempont. A gyártási áron felül előre meghatá­rozott százalékban állapítják majd meg a lebonyolítást végző kereskede­lem, sőt az elkészítést végző kisipar munkadíját is. Jóleső érzéssel közöljük a fentieket olvasóinkkal, mint annak a bizonysá­gát, hogy nemcsak az agrárképvise­lők teljesítik lelkiismeretesen köte­lességüket, hanem a kormány is el­sőrangú feladatának tekinti a mai sú­lyos gazdasági időkben a falusi nép felsegítését. Oh, de mi az az orosz szovjet ve­zetőségének, ha halomra hull is a ku­­lák (orosz birtokos földműves)! A vezetők szükséget soha semmiből nem szenvednek, sőt dőzsölnek, mint a mieink tették a proletárdiktatúrának nevezett, népbiztos­ őrjöngés idején. Előtte csak az elérni vágyott végcél lebeg: — a világ forradalmasítása, minden eszközzel, minden áron. Mi a teendő ezen ördögi terv elhá­rítására. Gátra állás, elhárító intéz­kedés, hogy a mindent elpusztítani akaró szennyes áradat hozzánk át ne csaphasson. Az ellenség búzával tá­mad, búzával kell visszaverni. A ma­gyar búza árát olyan árszintre emel­ni, hogy ezáltal termelése haszonnal járjon. Azonban ez a művelet úgy történjék, hogy a fogyasztó részére a mindennapi kenyér hozzáférhető maradjon, sőt könnyebbé váljék. Nem szabad tűrni, hogy a tizenhat pengős búzából sült kenyér alig ol­csóbb valamivel, mint annak idején, mikor a búza ára a harminc pengőt elérte,­ sőt meghaladta. Be kell vezetni, ha kell, a búza ár­­minimálását és ezzel szemben a ke­nyér és liszt maximálását. Ezek ke­resztülvitelére a bolettatörvény mó­dot ad, csak bátorság, férfias elha­­­tározás, céltudatos akarat, erő kell hozzá. Nem szeretném, ha rémlátónak tűnnék fel, de amióta a világhíres csepeli textilgyár igazgatóját bolse­vista üzelmekért letartóztatták, azóta könnyen el tudnák hitetni ve­lem azt, hogy mindazok, akik akár egyfelől a termelési árakat rombol­ják, akár másfelől a fogyasztási cik­ket drágítják, ha kapzsiságból is, de itt-ott mást is vélve, a világ forradal­masításának elvét, a kapitalizmus összezuzását szolgálják. — Fel tehát ,a gátra!­ Csongrád megye a kormány­tól kér védelmet az orosz dömping ellen Szentesről jelentik: Csongrád vár­megye törvényhatósági bizottsága kedden tartotta őszi rendes közgyű­lését Farkas Béla főispán elnöklésé­­re. A főispán napirend előtt az el­hunyt Vass József népjóléti minisz­ter érdemeit méltatta. Az alispáni jelentés után Sebes­tyén Béla­­ bizottsági tag az orosz dömping káros hatásáról emlékezett meg úgy országos, mint nemzetközi viszonylatban. Indítványára a köz­gyűlés, egyhangúlag elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz és abban kéri, hogy hatalmának teljes súlyá­val igyekezzék megakadályozni a dömping árromboló hatását.

Next