Új Barázda, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-01 / 74. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP Egy kézfogásról Az előtt a küldöttség előtt, amely az egységes gazdafront megteremtése érdekében járt a miniszterelnöknél, Bethlen István gróf egy tiz esztendő előtt történt becsületes kézfogásról emlékezett meg. Arról a kézfogásról, amely irányt szabott a kormánypolitikájának és amelynek eredményeként Bethlen István gróf a kisgazdákat tekinti annak a rendíthetetlen sziklának, amelyre pártját felépítette. Tiz esztendő előtt fogott kezet Bethlen István gróf, a már akkor régen ismert és köztiszteletben álló agrárpolitikus nagyatádi Szabó Istvánnal és tett hitet a valóságos magyar és nemzeti agrárdemokrácia mellett, amely egyedül hivatott arra, hogy ezt az országot elesettségéből felemelje. Tíz esztendő előtt történt ez a kézfogás és Bethlen István kormányzatának minden ténykedésén rajta van ennek a kézszorításnak eszmei pecsétje. Az a politika, amelyen a miniszterelnök tíz esztendőn át kitartó következetességgel, lépésről-lépésre jutott el, a kartelek megrendszabályozásáig, majd pedig a földteherrendezésig, azért, hogy ezek után az új stációk után újult erővel folytassa alkotó tevékenységét annak a változatlan alapgondolatnak megfelelően, hogy valóban a kisgazdatársadalom az a szikla, amelyen az új Magyarországnak felépülnie kell. Ha végigtekintünk ennek a tízesztendős munkának egyes nagyobb jelentőségű eredményein, lehetetlen észre nem vennünk, mennyire komolynak, önmagára nézve mennyire kötelezőnek és az ország érdekében menynyire hasznosnak tekintette Bethlen István gróf ezt a kézfogást. Ezernyi külpolitikai és belső politikai akadályon valósággal átgázolva, pénzünk stabilizálása után első teendője volt a földreformnak addig hiányzó pénzügyi lehetőségét megteremteni. Erre a célra szolgált a gyufakölcsön. És amikor a nehéz gazdasági viszonyok beköszöntöttek, egyrészt a földadó leszállításával, másrészt a vagyonváltság földek rátájának mérséklésével sietett a földművelő nép segítségére. Iskolaépítés, szakoktatás, erdősítés, ármentesítés, nemkülönben az állattenyésztés fellendítése terén egy kormány sem tett annyit, mint Bethlen István gróf kormánya és — tegyük hozzá — egy kormány sem küzdött ilyen válságos gazdasági helyzettel. Ennek ellenére,ez a kormány törölte el az állatforgalmi adót, ez a kormány emelte a balettával három pengővel egy mázsa gabona árát, ez a kormány kezdeményezett a pénzügyi lehetőségek határain belül falusi lakásépítést és jutott el ma odáig, hogy — amint éppen tegnap írtuk meg, tizenkét és fél millióval lehet a földmunkások segítségére. Ezeknek a szinte példátlan erőfeszítéseknek eredményeként jutottunk el a kartelek megrendszabályozása, a saját szeszfőzés kérdésének rendezése és a földteherrendezési javaslat után oda, hogy Bethlen István, gróf személyes tárgyalásainak eredményeképpen reményünk van mezőgazdasági terményeink elhelyezésére és mindenekelőtt arra, hogy olyan céltudatos nemzeti földbirtokpolitika alapozható meg, amelynek segítségével az önálló, független, boldogulásra hivatott kisbirtokos porták száma rohamosan emelkedni fog. Komoly, becsületes volt a tíz év előtti kézfogás. Sok áldás háramlott belőle az országra és hogy ennek eredményeként még ma nem vagyunk túl a válságon, azért senki közülünk felelősségre nem vonható, hiszen ma már mindenki látja, hogy ez a válság az egész világot sújtja. Hogy azonban minket porig le nem sújtott, azt egyedül a tíz év előtt megállapított és betartott programnak köszönhetjük. " Az egész világ mezőgazdaságára nézve dötttő fontosságú határozatot hoztak Rómában Nemzetközi gabonaantantbizottságot alakítanak, amely megállapítja a gabonaexport feltételeit és az árakat Freissy György báró szombati indítványát ez elé a megalakítandó bizottság elé fogja terjeszteni Rómából jelentik. A római gabonaértekezlet hétfői ülésén Metaxas görög delegátus kijelentette, hogy hazája kész a dunai államokból gabonát beszerezni azzal a feltételnek hogy ezek viszont arányos mennyiségű görög terméket importálnak. Dollfuss osztrák delegátus kifejtette, hogy a gabona-világkrízis megoldásának legalkalmasabb módja a jelzáloghitel megszervezése volna. Alkalmas eszközül kínálkozik még, hogy az Egyesült Államok szüntessék meg az antialkoholizmust, mert akkor a búzával bevetett terület jelentékeny részét a sörgyártás céljára szolgáló árpával lehetne bevetni. A preferenciális rendszer Dollfuss szerint alkalmas eszköz a dunamenti államok gabonaválságának megoldására. Dollfuss végül olyan nemzetközi jellegű megoldást kiván, amely megtiltja a gazdasági blokkok és regionális megállapodások létrejötte. Nemzetközi gabonaadami bizottságot alakítanak A konferencia első albizottsága mai, keddi ülésén Fergmon kanadai kiküldött azt az indítványt tette, hogy alakuljon tengerentúli és európai mezőgazdasági államokból, tehát Kanadából, Argentínából, Magyarországból, Lengyelországból, Szovjetoroszországból, Romániából, Jugoszláviából ésBulgáriából nemzetközi gabonaantalbizottság, amely közös elhatározással állapítja meg az 1931/32. évi gabonaexportra vonatkozó összes feltételeket és árakat. Hívják meg Miinek a gabonabizottságnak a munkálataiban való részvételre az Egyesült Államokat is, amely a jelenlegi római gabonakonferencián nincs hivatalosan képviselve. A kanadai fődelegátus indítványát a konferencia első albizottsága nagy lelkesedéssel egyhangúan elfogadta. Prónay György báró államtitkár a magyar küldöttség nevében felszólalásában a bizottság megalakításához minden fenntartás nélküli hozzájárulását jelentette be. A szovjet kiküldötte azzal a fenntartással csatlakozott az indítványhoz, hogy lépését még a szovjetnek jóvá kell hagynia. Kétségtelennek látszik, hogy a kanadai fődelegátus által indítványozott bizottságban minden érdekelt állam képviselve lesz. A bizottság ezután tudomásul vette Prónay György báró államtitkárnakazt a bejelentését, hogy a konferencia szombati teljes ülésén benyújtott hat pontból álló konkrét javaslatát visszavonja és azt a rövidesen megalakítandó gabonaantantbizottságban fogja újból benyújtani. A gabonakonferencián résztvevő államok delegátusainak megítélése szerint az első albizottságban hozott , mai határozat az egész világ mezőgazdaságára nézve döntő fontosságú. Ha ugyanis ehhez az indítványhoz minden érdekelt állam hozzájárul és sikerül megalkotni ezt az érdekszövetséget, akkor megszüntethető az agrárállamok közötti éles verseny, meg lehet osztani az exportpiacokat s közösen volna megállapítható a világpiaci ár is, amely esetben a gazdák nem volnának kénytelenek a termelési költség alatti árakon eladni terményeiket. A kedvezőtlenebb viszonyok között termelő államokat nem nyomnák el a tengerentúli államok s ha a szovjet is csatlakozik a gabonaantantbizottsághoz, kénytelen lesz megszüntetni a gabonadömpingeladásokat. A határozat jelentősége tehát ezekben a reménybeli állapotokban domborodnék ki s kétségtelen, hogy egy csapásra megoldhatná az egész világot foglalkoztató gabonakérdést. Ezek után a legnagyobb várakozással tekintünk elsősorban is a római értekezlet teljes ülésének állásfoglalása elé, azután pedig az egyes agrárállamok kormányainak határozata elé. Az kétségtelen, hogy, ha a szovjet nem hajlandó a gabonaantantbizottságban résztvenni, Ferguson indítványa értékét veszti, mert a gabonaimport államokaligha fogják esetleg a szovjet nélkül is !ö