Új Barázda, 1931. július (13. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-01 / 146. szám

1931 július 1. szerda ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 10 pengő, félévre 8 pengő 60 fülér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Arab fillér Budapest, XIX. évf., 146. sz. U IBÜRAZDA FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP Mesélt a terrorról Száz vasárnapi lovas közül kilencvenkilenc biztosan a paripát szidja és okolja, ha kirepül a nyeregből és csak egy olyan őszinte akad, aki bevallja, hogy bukásának oka az volt, hogy nem lóra termett. A bukott képviselőjelöltek között még ez az egy százalék is alig akad. Egyik sem akarja elismerni, hogy saját magában kell keresni a bukás okát, mind áldozatnak szeretné magát feltüntetni, a terror áldozatának, aki sok ezer szótöbbséggel győzhetett volna, ha ezek meg azok, meg amazok el nem gáncsolják és ha a kerületben nem „dühöng a féktelen terror." Ez a szegény féktelen terror az a szépségtapasz, amely ingyen kapható a kortespatikában. Csak ki kell találni valamilyen rémmesét emberevő hatóságokról és azonnal van mivel kendőzni a kudarcot. Fogadkozásokat is hall az ember, hogy így meg úgy, majd megmutatják ők, majd peticionálnak! Azután múlnak a napok, az emberek felejtenek, néhány hét múlva minden választási panaszfársa elhallgat és a beígért ,,megmutatom“-okból és petíciókból nem lesz semmi, mert nincs rá jogalap és a közigazgatási bíróságnál nem lehet levegőből összehordott, koholt adatokkal, sem pedig dajkamesékkel sikert elérni. Hogy mennyire elvesztik az emberek a választási harcokban a bukás miatt fejüket, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egyik bukásra álló jelölt a francia szabadkőműves páholyhoz szaladt árulkodni, a másik meg a külföldi sajtó informálásával fenyegetőzött. Ha a sok jelölt között, akiknek feltétlenül meg kellett bukni, mert nem lehetett mindenki képviselő, kettő akadt, aki a panaszkodási ragályt ilyen formában, ilyen megbocsáthatatlan módon engedte magán kifejlődni, nem nehéz elképzelni, micsoda lelki rugók hatása alatt kürtösi világgá bukásának okát az a sok száz jelölt, akinek nem lévén gyökere a kerületben, kimaradt a mandátumtulajdonosok soraiból. Persze, hogy kürtölnek hetet-havat, azt, ami éppen az eszükbe jut, amikor a légvár, amelyet építettek és amely esetleg nem kis pénzükbe is került, úgy szétfoszlott, mint a szappanbuborék. Ezért nem szabad a választások után felhangzó sirámoknak hitelt adni, vagy azoknak komoly jelentőséget tulajdonítani. Így volt ez, mióta a világ áll és így lesz ez ameddig a világ államfők. Az emberek bimba- nekik és ha mást nem találnak, előveszik a jó öreg hatósági terrort, amihez a dajkamesék régi újságokelőtti időkből kiböngészhetők. Nem kell más, csak egy kis modern ízt adni nekik és nyomban feltálalhatók számára. Csak az a baj, hogy folytonosan fogy azoknak az olvasóknak száma, akik ezeknek a meséknek hi- A választási visszaélésekről 2. szóló ellenzéki híresztelések a vereségek eltussolását célzó kitalálások A nyílt szavazású kerületekben megválasztottak 138 , keresztény kisgazdapárti, 21 keresztény gazdasági párti, 5 Gaal Gaston-párti, 16 pártonkívüli és 1 nemzeti radikális párti képviselőt A lajstromos kerületek végleges eredményét csak csütörtökön teszik közzé Régi igazság, hogy a mérkőzésen alul maradt mindig kifogásokat keres és sohasem ismeri el a vereséget. Csonka hazánk legtöbb kerületében ismeretesek a választási eredmények, amelyekből bebizonyosodott az, amit kezdettől fogva állítottunk, hogy Csonkamagyarország választópolgársága elismeréssel adózik Bethlen István gróf miniszterelnök nemzetépítő politikája iránt és csak politikai műforma az, ami az ellenzéki politikusok és sajtójai, hirdetett. A választási eredmények fényesen igazolták az Országos Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Pártot és hogy a siker teljes legyen, még a lajstromos szavazási kerületekben is — amelyekben voltaképpen még csak most folynak a szavazások — az eddig nyilvánosságra került eredmények is a keresztény kisgazdapárt diadalát hirdetik. Ezeknek szem előtt tartása mellett csak természetes, hogy a vereséget szenvedett ellenzék kudarcát most mindenféle „atrocitás“-hírekkel akarja leplezni. Amint Bethlen István gróf miniszterelnök a választásokat megelőzően félreérthetetlenül kijelentette, hogy semmiféle választási visszaélést nem tűr meg és a hatóságoknak kötelességük a választópolgárok szabad véleménynyilvánítását a legmesszebbmenőleg előmozdítani, éppen úgy mi is egész nyíltan foglalkozhatunk ezekkel a panaszokkal 1. Ha alaposabban megvizsgáljuk ezeket az „atrocitásokat", kiderül, hogy csak a vereségek eltussolására szolgáló kitalálások ezek. Dombóváron az Esterházy-hitbizomány „támogatta" be a képviselőházba Pállá vicinit Van azonban a „terror"-nak, a „nyomás"-nak egy olyan válfaja is, amiről hallgatnak az ellenzéki lapok. Ennek a „nyomás"-nak az iskolapéldáját láttuk Dombóváron érvényesülni. Tudni kell, hogy a dombóvári kerületben terül el az Esterházy-hitbizomány legnagyobb része és ennek a színtiszta katolikus kerületnek Esterházy Pál herceg a kegyura. Hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között — a cselédekről nem is beszélve — a zsellérember, sőt a kisbirtokos is mennyire ki van szolgáltatva az ilyen hatalmas uradalomnak, azt — úgy hisszük — a mi olvasóközönségünk előtt nem kell bővebben magyarázni. Nos tehát Dombóváron az történt, hogy az Esterházy-uradalom az öszszes terrorisztikus eszközök igénybevételével Pallavicini őrgróf mellé állt és ennek volt az eredménye, hogy az örgól meg is nyerte a mandátumot. Ennek a sorompóba állásnak pedig nem tudjuk más magyarázatát adni, mint azt, hogy az Esterházy hitbizomány attól fél, hogy a hitbizományi reform törvényjavaslata a most összeülő parlament elé kerül és az ősi hitbizományi intézmény védelméről akar gondoskodni Pallavicini György őrgróf képviselő megválasztásával. Hogyan festenek a valóságban a bihari „atrocitások" Sok szó esik a biharmegyei választásokkal kapcsolatban a cséfai kerületről is, ahol tudvalevőleg Tildy Zoltán, a független kisgazdapárt alelnöke kisebbségben maradt. Ezekkel a hírekkel szemben beavatott helyen a következőket jelentették ki: — A biharmegyei választásokkal kapcsolatban a valósággal homlokegyenest ellenkező, tendenciózus tudósítások jelentek meg, így nevezetesen a cséfai kerületre vonatkozóan