Új Barázda, 1931. szeptember (13. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-01 / 197. szám
1931 szeptember 1, kedd Ára 6 fillér Budapestem, évf., 197.. UJ MRAZDA ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadásokcímü füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő, vasárnapokon 12 fillér. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIIl. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József163—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL.CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbék I. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL .MINDENNAP Az Európa-bajnok magyarok Évszázadokon át voltak a magyarok Európa vitéz bajnokai. Boldog nyugati nemzetek azért örvendtek nyugodt álomnak, azért gyarapodtak, gazdagodtak,mert Kelet kapuját Európa bajnokai, a kereszténység bajvívói, a magyarok őrizték. Hálátlanul megfeledkeztek a nyugati nemzetek erről a nagy szolgálatról és a bajnok magyarok országát prédául dobták oda Trianonban. Akadtak azonban keménykötésű, acélizmű magyar fiúk, akik most Párizsban ismét Európabajnokok lettek. A magyar úszók ezek, akik Párizsban győzelmet győzelemre halmoztak. És mintha a mi Istenünk ujja intene a nyugati nemzetek felé: a csonka Magyarországnak egyik csonka fia, egy féllábú magyar gyerek verte meg vitézi tornán a nagy nemzetek épkézláb híres fiait. Mintha azt akarta volna ezzel a mi saját nemzeti gondviselésünk bizonyítani, hogy,, ime, a csonka ország csonka fia is különb legény a nagy és hatalmas nemzet fiainál, hát még milyen Európa-bajnokokat nevelne a régi, a meg nem csonkított Magyarország! Nem hisszük, hogy van olyan közömbös, fásult magyar szív, amely ne dobbant volna nagyobbat arra a hírre, hogy Párizsba az európai úszóversenyre kiküldött fiaink öt bajnokságot szereztek és hogy a világ fővárosában ötször szökött magasba a magyar lobogó és ötször játszotta el a versenypályán a magyar himnuszt a zenekar. Akármilyen súlyos küzdelmet folytatunk sorsunkkal, akármennyire reánk nehezedik a válság súlya, abban a tényben, hogy ennek a kis, szegény és megtépázott, megnyomorított nemzetnek fiai a nemzetközi nagy vetélkedésben becsületet, tiszteletet szereztek a magyar névnek, van valami végtelenül felemelő. Van valami tüntetésféle, amely pirulásra késztet minket az önérzetes örömtől, azokat pedig, akik fölöttünk ítélkeztek és minket megcsonkítottak, pirulni készteti a szégyenkezéstől. Pirulniuk kell, hogy sasok szárnyait akarták megcsonkítani, amelyeknek történelmi hivatása az, hogy magas régiókban szálljanak, hogy a hajdani Európa-bajnok nemzetet csonkították meg, amelynek fiai ismételten megmutatták, hogy mégis ez a föld termi az Európa-bajnokokat. „A magyar nemzet a világra szakadó nespéz időket könnyedésben fogja tudni túlélni, mint sok más, eddig látszólag szerencsésebb nép" mondotta Mottermere lord, amagyarság nagy barátja a M. T. S. londoni munkatársa előtt Londonból jelentik. Lord Rothermere a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda londoni levelezőjének — Bethlen István gróf visszavonulása természetszerű aggodalmat ébresztett Magyarország külföldi barátaiban. Tíz esztendős miniszterelnöksége alatt sorsüldözött hazáját annyi nehézségeken és veszélyen vezette át, hogy erős keze a kormánykeréken a belső béke és egészséges külső politika biztosítékának látszott .— Meggyőződésem, hogy az a kormány, mely Bethlen István gróftól átvállalta a súlyos felelősséget, képesnek bizonyul majd arra, hogy megőrizze Magyarország létérdekeit a jelenleg világszerte uralkodó kétségbeejtő időkben is, amelyek még a leghatalmasabb nemzetek erőforrásait is súlyosan igénybeveszik. Az elkövetkező tél kétségtelenül igen kemény megpróbáltatásokat tartogat minden nép számára. Mégis erős a bizodalmam, hogy ez a nemzet, amely annyi keserves válságból vágta ki magát, most sem fogja elfeledni, hogy a belső rend megőrzése elengedhetetlen feltétele a gazdasági helyzet, javulásának. A magyar nemzet, hála a munkabíró és edzett magyar népnek, a világra szakadó nehéz időket könnyebben fogja túlélni, mint sok más, eddig látszólag szerencsésebb nép. A magyar faj egészséges és romlatlan jelleme , alig felbecsülhető nemzeti érték. Az új kormánynak kedvező kilátása van arra, hogy kivárja az idők jobbrafordulását, ha a nemzet hősies áldozatkészségére támaszkodva, magabízóan áll ellen a megpróbáltatásoknak. A magyar faj több század óta most első ízben újból a maga egyéni életét éli és a megnyilatkozó kiváló tulajdonságai egyre több megbecsülést és értékesebb barátokat szereznek számára a világ népei között. Ennek a ténynek a felismerése, Magyarországnak és új kormányának az elkövetkező nehéz időkben lelki támaszul szolgáikat és megkönnyíti kivárni a jobb időket, midőn a Magyarországnak kijáró igazság elkövetkezik és Magyarország kivívja helyét a napon. „Mi kisebbségek küzdeni fogunk jogainkért és nem nyugszunk bele abba, hogy megsemmisítsenek, ‘ mi I ■■■O—B—M——I———■ A világ már látja, hogy a békeszerződés tele van hibákkal Trianont azok csinálták, akik bosszút akartak állana Szüllő Géza felvidéki magyar képviselő nagyhatású beszéde a genfi kisebbségi konferencia megnyitó ülésén Génfből jelentik. A kisebbségek genfi konferenciájának augusztus 29-i megnyitó ülésén Szüllő Géza felvidéki magyar képviselő nagy beszédet mondott. Ha nézzük és látjuk — kezdte szavait — a kisebbségek szenvedéseit és küzdelmeit, akkor látjuk azt is, hogy cselekednünk kell, látjuk azt, hogy ez így nem mehet tovább, nem lehet hagyni, hogy bűnhődjenek olyanok, akiknek nincs semmi bűnüje, csupán áldozatai a hibás békeszerződéseknek. A mi konferenciánkra azt mondják, hogy az a panaszkodók konferenciája. Hát nem az, hanem igenis konferenciája a megsebzetteknek, az elnyomottaknak, azoknak a konferenciája, akik idejöttünk Genfbe, mert itt székel a Nemzeteknek a Szövetsége, állítólag minden baj orvoslója és az emberiség megváltója. Jól emlékszem reá, amikor hat évvel ezelőtt a mi felhívásunkra először gyűltünk itt össze, úgy néztek reánk, mint felforgató elemekre, mint eretnekekre és bojkottal ■igyekeztek bennünket elhallgattatni. Akármilyen gyengék és akármilyen támasznélküliek is vagyunk azonban, konstatálom innen, hogy a bojkott nem sikerült, a világ már tudja, hogy van kisebbségi kérdés és foglalkozik a kisebbségi kérdés megoldásáva. Látják már, hogy a békeszerződés tele van hibákkal, látják, hogy ez a szerződés nem szolgálja a népek megbékülését, mert nemhogy elősegítené, hanem akadályozza a megértést a népek között és megrontotta a harmóniát a többség és a kisebbség között. A világháború kitörésének nem utolsó oka volt a nemzetiségek békétlensége. Az európai helyzet jelenlegi veszedelmeinek nem utolsó oka a nemzeti kisebbségek elégedetlensége. Nem általánosságokkal akarok foglalkozni, hanem gyakorlati szempontból akarom megvilágítani a helyzetet Konferenciánk tavaly elhatározta, hogy összegyűjtjük a konkrét seret.