Új Barázda, 1932. május (14. évfolyam, 84-92. szám)
1932-05-01 / 84. szám
1932 május, vasárnap ára 10 fillér AJ BAMZM ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" rimű füzetekkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 1 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. ,Budapest, XIV. évf. 84. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL.: Budapest, VIII. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK : Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal József 463—09. LEVÉLCÍM : Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. A „protekciós** mezőgazdaság írta Schandl Károly Sokan megdörgölik a szemeiket olvasóink közül, mikor a fenti címet olvassák, hogy hát jól látnak-e, hogy csakugyan protekciós mezőgazdaságról írtunk-e. Bizony arról. Vannak ugyanis tekintélyes politikai tényezők, akik tiltakoznak a protekció ellen, amelyben a Bethlen-kormány részesítette a mezőgazdaságot. De tiltakoznak a mezőgazdaság azon megsegítése ellen is, amelyet Károlyi Gyula kormánya tervez. Ütötték a bolettát. A bolettát az új kormány megszünteti. Itt is utoléri a magyar embert a végzet. Majd csak a halála után jön rá a gazdaközönség, milyen jó segítség volt a baletta. Sokkal többet segített, mint a földadó elengedése és a közmunkaváltság csökkentése együttvéve. De még ezt a kevesebb segítséget is sokalják a baloldalon. Tiltakoznak a mezőgazdaság megsegítése ellen. A liberális és szocialista politikusok már előre fenik kiegyenesített kaszáikat, hogy rohamra induljanak a mezőgazdaság megsegítése ellen. — Hogy jön hozzá egyik termelési ág, hogy a többiek rovására megsegítsék?! — mondják sajtójukban és a parlamentben. — A fogyasztó nem fizetheti a mezőgazdák államsegélyét! — hangzik föl egyre élesebben. Bezzeg künn a faluban hallgatnak mélyen baloldali uraink, mint dinnye a fűben, ezen tiltakozásukról. Ott a szocialista és független urak könnyeket hullatnak a gazdanép nyomorúsága fölött s minden bajért Bethlen és Nagyatádi kisgazdapártját teszik felelőssé. Hát tudja meg a falu népe az igazságot. A szocialista és liberális baloldali képviselő urak sokalják még azt a segítséget is, amit a kormány a földadó teljes és a közmunkaváltság részbeni törlése fejében akar adni a válsággal küzködő gazdáknak. Sokalják azt a pár milliót, amit a mezőgazdasági kivitel elősegítésére akar fordítani. Pedig ettől függ, hogy a gabona-, állat- és tejárak tovább ne essenek. Magában abban az érvben, hogy a fogyasztók nem fizethetik a mezőgazdaság segítségét, nincs is semmi igazság. Nem arról van ugyanis szó, hogy a városi fogyasztók új terheket vegyenek magukra, hanem arról, hogy a mezőgazdasági termények, főleg gabona és hús árzuhanása folytán általuk élvezett előny 1—2 százalékát adják vissza a tönk szélére jutott mezőgazdaságnak. A gabona ára 30 százalékra, az állat ára 20 százalékra esett. Mikor e réven pár száz millió pengővel olcsóbban jut a városi mészáros, kereskedő és fogyasztó a gabonához, állathoz, borhoz, zöldséghez és gyümölcshöz, akkor engedjen ebből a pár száz milliós előnyből 20—30 milliós visszatérítést a falusi termelőknek, akik az áresés folytán pusztulásnak néznek elébe. Csak erről van szó. Ennyit tesz ki lisztforgalmi adóban az az összeg, amit a városi lakosság a mezőgazdaság megsegítésére visszaad. Ha ezt is sajnálják a baloldali urak a károsodó falutól, akkor álljanak ki nyíltan s mondják meg, hogy olcsón akarnak farsangolni a föld népe számlájára. De ha igy van, akkor nagyon-nagyon roszul spekulálnak, mert a rövid farsangot hosszú böjt követné. El lehet venni végtére ingyen is a falusi néptől a gabonát és állatot, — ahogyan a „magyarországi szocialistapárt" dicstelen kormányzása idején történt — de utána jönne a böjt, mikor még batyuzással, drága pénzen sem jutnának élelmiszerhez, ha a falu népe tönkre megy, így volt az ő kormányzásuk vége felé s utána is még egy darabig. Interpellációk késő estig a képviselőháziban A földművelési miniszter a mezőgazdasági gépek korlátozásáról, a növényvédelmi szerek árfelemeléséről A képviselőhöz szerdai ülésén határoztak a dárdai mandátumról, amely fől tudvalevőleg Schmidt Miklós, a kerület képviselője előbb lemondott, azután sietve visszavonta a lemondását. A képviselőház — mint megírtuk — a lemondást vette tudomásul és most már az elnök meg is tette az intézkedéseket az új választás kiírására. Ezután tárgyalták a rendőrség fegyverhasználatáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Büchler József szocialista ellenzett, míg Szilágyi Lajos pártonkívüli mint szükségeset elfogadott. Farkas István szocialista ugyancsak ellenzi a javaslatot, míg Meskó Zoltán pártonkívüli szükségesnek tartja azt a rendfenntartás és a kommunisták földalatti szervezkedésének megakadályozása céljából. Propper Sándor szocialista ugyancsak a javaslat ellen szólalt fel, báró Vay Miklós egységes párti jónak és szükségesnek tartja a javaslatot és azért azt elfogadja. Gál Jenő demokrata nem fogadja el a javaslatot, míg Nagy Emil pártonkívüli nagy érdeklődés mellett fejtegette, hogy a törvényre szükség van és azt elfogadja. Az elnök ezután bezárta a vitát, majd néhány perces szünet után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szólalt fel és kijelentette, hogy a kormánynak nincs szüksége erre a törvényre, de szükségesnek tartja azt az állami és a társadalom érdekében. A polgárság szempontjából is fontos, hogy a fegyverhasználat joga szabályozva legyen. Napirendi vita Elnök ezután javasolja, hogy a Ház legközelebb pénteken tartson ülést. Hunyady Ferenc gróf nem fogadja el az elnök javaslatát, mert 16 órás ülések voltak és most pedig nincs a parlamentnek munkája. Sárkány Ernő elfogadja a napirendi indítványt. Meskó Zoltán arról beszélt, hogy beszámológyűlését szabad téren nem engedélyezte a főszolgabíró. Interpellációk késő estig Hunyady Ferenc gróf az adók szigorú végrehajtását. Gál Jenő kifogásolta, hogy a kormány tagjai nincsenek az ülésteremben. Györki Imre azt tette szóvá, hogy Balmazújvároson 1800 szocialista ellen kihágási eljárást indítottak. Hunyady Ferenc gróf az autóvállalatok érdekében interpellált; Kasnya Béla a biztosító intézeteknek a külföldi valutára kötött biztosításainak pengőben való fizetését kérte; Eckhardt Tibor a növényvédelmi szerek kartellének áremelését tette szóvá. Purgly Emil földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a maga részéről is a növényvédelmi szereknél új ármegállapítást tart szükségesnek. Ez folyamatban van és ha megtörténik, akkor ad a kérdésre végleges választ. Eckhardt Tibor örömmel vette tudomásul a földművelésügyi miniszter válaszát. Kasnya Béla a mezőgazdasági gépek használatának korlátozását kéri, hogy több emberi erő jusson munkához. Purgly Emil földművelésügyi miniszter ■kijelentette, hogy csak ott engedi meg a mezőgazdasági gépek használatát, ahol azok elkerülhetetlenek. Kasnya Béla tudomásul vette a miniszter válaszát Boehler József szocialista munkáshalosünnep betiltása ügyében Interpellált. Bródy Ernő lakbéregyeztető bíróságok felállítását sürgeti. Dinnyés Lajos a mezőgazdasági gépgyárak árai ügyében intéz interpellációt a földművelésügyi miniszterhez. A mezőgazdasági gépgyárak főholdas gazdáknak is adtak el traktorokat részletfizetésre. A gazdák most nincsenek abban a helyzetben, hogy ezeket a részleteket megfizetni tudják. A mezőgazdasági gépgyárak beperlik a részleteket nem fizető gazdákat, végrehajtják és ezzel a kisbirtokosok hatalmas hányadát a tönk szélére juttatják. Második interpellációjában a Vigyázóuradalom parcellázását teszi szóvá és ezzel az ülés este egynegyed 9 órakor véget ért. Az árvízkárosultak megsegítésére a kormány nyolcvanezer pengőt folyósított Borsod, Göömör és Kishont egyesített vármegye törvényhatósági bizottsága vitéz Borbély-Maczky Emil főispán elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen az alispáni jelentéssel kapcsolatban Lukács Béla országgyűlési képviselő foglalkozott az árvízsújtotta vidék lakosságának helyzetével. A Tisza áradása következtében Alsó- Borsodban, 12 község határában, 50.000 katasztrális hold került víz alá és a lakosság sürgős megsegítésre szorul. A gazdák részére vetőmag-kölcsön kiutalását kérte. Vitéz Borbély-Maczky Emil főispán kijelentette, hogy a kormány húszezer pengő segélyt szavazott meg, legutóbb pedig a földművelésügyi minisztérium hatvanezer pengőt utalt ki a károsultak megsegítésére. Ezenkívül az árvíz sújtotta gazdák fölsegítésére megindult társadalmi akció is szép eredménnyel biztat. Vay László báró, Debrecen város főispánja, az árvízsújtotta gazdáknak 100 szarvasmarha ingyen legeltetését biztosítja a Debrecen város tulajdonában levő legelőkön. Elhatározta a közgyűlés, hogy az útépítési kölcsönből fennmaradt 58.000 pengőt az árvíz által megrongált úthálózat kijavítására fordítja, azonkívül sürgős előterjesztést intéz a földművelésügyi miniszterhez a takarmánybeszerzés céljára engedélyezett hitelkereteknek a szövetkezetek mellőzésével való rendelkezésre bocsátása iránt, mert a gazdák ínséges helyzete nem tűr halasztást. A törvényhatósági bizottság a főispánnak és az alispánnak sürgős és gyors intézkedéseiért egyhangúlag köszönetet szavazott. A tavaszi árvíz által sújtott lakosság megsegítése érdekében a Takarékok és Bankok Egyesülete a népjóléti és munkaügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnöknek ötezer pengő adományt bocsátott rendelkezésére. Remélhető, hogy e nemes példa buzdítólag fog hatni és a magyar társadalom ez alkalommal sem vonja meg segítő kezét az önhibájukon kívül bajbajutott embertársaitól. Árad az alsó Duna Ada-Kale szigetét, a Duna erős áradása következtében, teljes elöntés fenyegeti. Több városrész máris víz alatt áll. A lakosság a sziget legmagasabban fekvő pontjaira menekült. A szárazfölddel a közlekedést már csak nagyon bajosan lehet fenntar-