Új Barázda, 1932. október (14. évfolyam, 128-136. szám)
1932-10-02 / 128. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. ldr. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt . Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. /XX.X . x . x 1932 október 2. vasárnap ^ A Budapest, XIV. avr. 128. sz. Ara 10 fillér * ----*1% UJ BARÁZDA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, VIII. kerület, József körut 5. szám. TELEFONSZÁMOK : Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Erős Kormányt — erős Kisgazdapártól! írta Schandl Károly dr. A németek faképnél hagyták a leszerelésről tanácskozó „győztes" hatalmakat. Igazuk van. Bennünket erőszakosan leszereltek. Ugyanakkor a „békeszerződésben" kötelezték magukat, hogy mihelyt a németek és magyarok hadseregét leszerelték, ők is lefegyverzik haderejüket. Tizenkét év múlt el már azóta. Leszerelés helyett még jobban fegyverkeztek. Becsaptak bennünket. Nem tartották be azokat a „békeszerződéseket", amelyeket ők maguk diktáltak nekünk. Fél éve végre összeültek Genfben, hogy tanácskozzanak a leszerelésről. Szemfényvesztő határozatokat hoztak. Kitűnt, hogy nem akarnak leszerelni. Mikor a németek ezt látták, azt követelték, hogy ismerjék el az egyes államok egyenjogúságát. Más szóval: a franciák és csehek kötelesek olyan arányban leszerelni, mint a németek és magyarok. Ha pedig a franciák és csehek fegyverkeznek, akkor a németeknek és magyaroknak is joguk van olyan hadsereget fölállítani sorozás útján, amilyent akarnak. A német indítványt elvetették. Erre a német kormány képviselője sarkonfordult és faképnél hagyta az egész társaságot. A németek magatartása példát mutat. Olyan idők jönnek, mikor nem a Károlyi Mihály barátainak züllesztő demagógiájára lesz szükség nálunk is, hanem erős kormányra. Olyan kormányra van most szüksége az országnak, amely világosan, gyorsan és határozottan meglátja, mit kell tenni az országért s különösen a haldokló faluért, aztán bátran, de okosan cselekszik. Nem üvöltő dervisekre van szükség, akik még evés közben is végigkárogják az országot, hanem erős, férfias törvényhozókra, akik nem a maguk hitvány népszerűségét féltik, hanem csupán az ország s elsősorban a bajokkal küzködő termelők érdekeit nézik. Erős kormány csak erős parlamentre támaszkodhatik. Legkönnyebb a sebeket szaggatni s a szegény falusi nép válságából kicsiholni olcsó politikai népszerűséget. De a falu kisgazdáinak semmit se használ, ha egy sereg fiskális és egy csomó ezerholdas földesúr versenyt szaval hónapokon át a hivatásos agitátorokkal a falu bajairól. A falu népe azt várja a törvényhozóktól, hogy erős támaszai legyenek, egy erős vezetésnek, mely az országot a mostani történelmi időkben bölcs, de határozott és nem tétovázó cselekvéssel kimenti a katasztrófából. Aki erre nem érez elég lelkierőt, az jobb, ha félre áll. Vénasszonyokra, akik csak pletykázni és botrányokat szagolni tudnak, nincs szükség a parlamentben. A keresztény kisgazdapárt, mely a nagy magyar egység pártját alkotta meg Nagyatádi Szabó és Bethlen szövetkezése idején, a napokban újra életjelt adott magáról. Erre az erős kisgazdapártra van szüksége az országnak, mely az utánzatoktól eltérően erőt tud majd adni egy bátor, nemzeti kormányzatnak. Végre mi is az asztalra ülünk a rabszolgatartó külföldi hatalmaknak, hogy vége a kínlódásnak. A kormánynak erőt kell mutatni, hogy szenvedéseinknek és elnyomatásunknak vége legyen. Revíziót és életet követelünk a külföldtől a magyar nép számára. Ebben a harcban elől fog járni a mi erős, hamisítatlan, keresztény kisgazdapártunk. Gömbös Gyula kapott megbízást a kormányalakításra Csütörtökön este 8 óra előtt Gömbös Gyula mint a kormány alakítására megbízott miniszterelnök hagyta el Horthy Miklós kormányzó dolgozószobáját, közel másfél órás kihallgatás után. A kormányválság tehát elintéződött és most már a legrövidebb időn belül megalakul az új kormány, melyre az a súlyos feladat vár, hogy átvezesse az országot a mai súlyos helyzeten. Az új miniszterelnök eddigi politikai működése alatt bebizonyította, hogy megvan a képessége, a tudása, az akarata és a bátorsága is arra, hogy a legnehezebb helyzetben is maradandót és értékeset cselekedjen. Hogy kik lesznek a Gömbös-kormány tagjai, erre vonatkozólag egyelőre csak találgatások vannak, mert azok kinevezése csak a legközelebbi napokban fog megtörténni. Beavatott politikai körökben a kormány tagjainak névsorát a következőképpen kombinálják: Miniszterelnök és honvédelmi miniszter: Gömbös Gyula. Földművelésügyi miniszter: Kollay Miklós. Vitéz jákfai Gömbös Gyula 1886 december 26-án született a tolnamegyei Murgán. Katonai pályára lépett és a pécsi honvédhadapródiskola elvégzése után a zágrábi 25. honvédgyalogezredhez került 1905-ben. 1910-ben a bécsi hadiiskolára vezényelték, melynek elvégzése után vezérkari szolgálatra osztották be. A háború kitörése után a 13. hadtest vezérkaránál működött a szerbiai hadműveletek idején és már 1914 szeptemberében bátor magatartásáért katonai érdemkereszttel tüntették ki. 1915-ben Pflanzer-Baltin hadseregének híres kárpáti átkelésében vett részt, majd 1916-ban az aknai áttörésnél súlyosan megsebesült. Felépülése után a honvédelmi minisztériumba osztották be, majd a román betöréskor az erdélyi kormánybiztossághoz. A románok kiverése után ismét minisztériumi beosztást kapott előbb Budapesten, majd Bécsben és ebben az időben Bécsben írta nagy feltűnést keltett tanulmányát, melyben az önálló magyar hadsereget követelte. A forradalom kitörésekor az akkori zágrábi követségre került, mint katonai attasé. 1918 decemberétől fogva pedig a hadügyminisztérium hadműveleti osztályának balkán-csoport-Belügyminiszter: Keresztes-Fischer Ferenc. Pénzügyminiszter: Imrédy Béla, a Nemzeti Bank igazgatója. Kereskedelmi miniszter: Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnöke. Igazságügyminiszter: Lázár Andor dr. Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Korniss Gyula. Külügyminiszter: Tomcsányi Vilmos Pál. Gömbös Gyula miniszterelnök még csütörtökön este megjelent az Egységes pártban, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. Bejelentette a pártnak, hogy a kormányzó megbízta a kormányalakítással és kijelentette, hogy mint miniszterelnök a pártra kíván támaszkodni. Bethlen István gróf, mint a párt vezére, üdvözölte néhány meleg szóval az uj miniszterelnököt és biztosította a párt támogatásáról. Az új kormány a jövő szerdán mutatkozik be a pártértekezleten az Egységespártnak és Gömbös Gyula miniszterelnök ismertetni fogja a kormány részletes programját, sát vezette. 1919 januárjában élesen szembefordult Károlyi Mihállyal és ennek hatása alatt a MOVE elnökévé választotta. Ebben a minőségében nagy része volt az ellenforradalmi szervezkedésben és itt került először összeköttetésbe Bethlennel A kommün kitörése után Belgrádon át Szegedre ment, ahol mindkét szegedi kormányban hadügyi államtitkár volt. Vezető szerepet játszott a nemzeti hadsereg megteremtésében Horthy Miklós akkori fővezér oldalán. 1919 júniusban francia nyomásra el kellett hagynia Szegedet és ismét Bécsbe került. Mandátumot első ízben 1920 tavaszán kapott Törökszentmiklóson kisgazdapárti programmal. Az első nemzetgyűlésen az agrárpolitikai és ellenforradalmi gondolat egyik legmarkánsabb képviselője volt. A második nmzetgyűlési választásokat ő irányította és ezzel nagy része volt az Egységespárt megalakításában, melynek ügyvezető alelnöke is lett. Később a kormány gazdasági politikájával nézeteltérése támadt és 1923 augusztusában kilépett az Egységspártból, a frankügy kapcsán azonban újból a kormány mellé állott. 1923 szeptemberében ismét visszatért az Egységespártba. Röviddel ezután honvédelmi államtitkár, majd 1929 október 11-én honvédelmi miniszter lett. 1929 júniusában avatták vitézzé. Kisgazda-vezérek a kormányzónál Nyolc nappal ezelőtt adta be Károlyi Gyula gróf a kormány lemondását és ezalatt a nyolc nap alatt egy kis megszakítással Horthy Miklós kormányzó sorban fogadta a magyar politikai élet vezetőit, hogy meghallgassa véleményüket a kibontakozásra vonatkozóan. Meghallgatta nemcsak az Egységespárt, hanem az ellenzék vezető férfiait is és a szerdai napon is egész sereg politikus jelent meg a kormányzó előtt, hogy elmondja véleményét a mai súlyos helyzetről. A kisgazdapárt vezéremberei közül Mayer János még a válság első napjaiban megjelent a kormányzó előtt, és utána Csizmadia András következett, akit szerdán hallgatott meg a kormányzó és aki kihallgatás után a következőket mondotta: — A kisgazdák álláspontját vázoltam az államfő előtt. Nekünk tárgyi és személyi kívánságaink is vannak, amelyeket idejekorán a jövő kormány elé tárunk. Rá fogunk mutatni, hogy mik a gazdabajok és mik a kívánságaink. Lehetetlent semmi körülmények között nem fogunk kérni, de minden megoldási lehetőségre felhívjuk a figyelmet, hogy a falu népének, a kisexisztenciáknak, munkásoknak, kisiparosoknak és kiskereskedőknek érdekeit előbbre vigyük. Most már tarthatatlan a helyzet és erősen hiszszük, hogy az újonnan kinevezendő kormány nem zárkózik el követeléseink elől. El kell ismerni, hogy a nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapárt volt az alapja az Egységespártnak és ma is az. Nem szándékunk az Egységespártot gyengíteni, mert ha ezt megtennék, könnyen előállhat az a helyzet, hogy összeomlás következhetik be és destrukció karjaiba kerül az ország. Utána nyomban Schandl Károly ny. államtitkár került sorra, aki a kormányzótól való eltávozása után a következőket mondotta kihallgatásáról: — Azt hiszem, nagyon rövid idő alatt megoldódik a válság. Valószínűen holnap már lesz miniszterelnökünk. Az audiencián őszintén elmondtam véleményemet Ő főméltóságának és most. Az új miniszterelnök életrajza