Új Barázda, 1933. február (15. évfolyam, 6-9. szám)

1933-02-05 / 6. szám

1933 február 5, vasárnap ára 10 fillér Budapest, XV. kec. 6. szám UIBIRAZM ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földmivelésü­gyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József-könti 5. szánk TELEFONSZÁMOK : Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal József 463—09. LEVÉL. CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Az­­t nem terhelik Dk.). Imrédy Béla pénzügyminiszter a képviselőház szerdai ülésén genfi tanácskozásai és megállapodásai alap­ján előterjesztette azokat az intézke­déseket, amelyeket a kormány a költ­ségvetési deficit eltüntetésére tervbe vett és amelyeket immár életbe is lép­tetett. Kétségtelen, hogy ezek a pénzügyi intézkedések a magyar polgárság bi­zonyos rétegétől nehéz áldozatokat követelnek, viszont örömmel állapít­hatjuk meg azt, hogy amikor ezeket az áldozatokat igénybe veszi, a kor­mány szeme előtt lebegett az a tudat, hogy a teljesen leromlott mezőgazda­ság, az anyagiakkal súlyosan küzködő kisgazdatársadalom nemcsak hogy a lehető legnagyobb kíméletet kapta, hanem éppen a pénzügyi rendezés so­rán még újabb segítséget is kapott. Kétségtelen, hogy fájdalmasan szo­morú, amikor újabb adókról hallunk, mert hiszen ma tulajdonképpen min­den foglalkozási ág súlyos nehézségek­kel küzd. Fájlaljuk azt is, hogy a tiszt­viselők fizetését csökkentik, mert hi­szen — eltekintve a magasabb fizetési osztályoktól — a kisfizetésű tisztvise­lők is ma már valóságos küzdelmet folytatnak az életben, bár — mint a miniszter mondotta — éppen azért kell csökkenteni a fizetésüket, hogy azt a kis fizetést az állam a mai vi­szonyok között meg is tudja fizetni. Ha végigmegyünk az ellenzéknek a most kétségtelenül nagy agitációs esz­közt képező adóemelések sorozatán, megállapíthatjuk, hogy a gazdatársa­dalmat túlságosan nem érintik ezek az adóemelések, pedig egész bizonyos, hogy velük szemben fogják elsősorban hangoztatni a kormánynak azt a kény­­szerűségét, hogy adókat emelt. Nem hisszük ugyanis, hogy a vil­lanykörte­ és a rádiócsőadó valami kü­lönösebben megterhelné a kisgazdatár­sadalmat, amint a cigarettapapír adó­ja sem jelent különösebb megterhel­­tetést a gazdatársadalom részére. Ta­lán a szeszadó még jelent valamit, azonban itt igazán kevés, csekély 8 filléres emelésről van szó: az eddigi 1 pengő 92 fillért ugyanis kikerekí­­tették a pengőre. A kávé, tea és fahéj már nem jelent — sajnos — terhet a gazdának, mert azt hisszük, hogy esztendők óta nem igen került a kony­hába kávé vagy tea. A teherautók adója, a hirdetési illetékek felemelése szintén nem olyan, amely változtatna a kisgazdatársadalom anyagi helyze­tén. Van egy csekély emelés a rokkant­adónál, ez azonban már olyan áldozat­kérés, amelyet éppen a rokkantak ér­dekében meg kell tenni, hogy a világ­háború szerencsétlenjeit ne kelljen az utcasarkokra állítani koldulni. Meg is mondotta a pénzügyminiszter be­szédében, hogy az adóemeléseknél azt a termelő réteget, amely a nehéz gaz­dasági válság súlyát a legnagyobb mértékben viseli és érzi, a mezőgazda­ságot, a lehető legnagyobb kíméletben részesítette. Elmondotta azt is, hogy a kormány minden erejét arra fogja fordítani, hogy a mezőgazdasági ter­mények értékesítését megszervezze és máig is megalapítja egy kiviteli intézet adak a kisgazdákat kereteit, amelynek hivatása lesz, a változó kiviteli lehetőségeket a mező­­gazdaság részére kihasználni. És megállapította azt is, hogy a mezőgazdaságra nehezedő adósság­terhek kérdése egyike a legsúlyosab­­baknak és éppen ezért a kormány kö­telességének tartja, hogy ezen a pon­ton segítségére legyen a gazdatársa­­dalomnak. Addig is azonban, amíg kül­földi vonatkozásokban a gazdaadós­ságoknál valami megoldás lehetséges lesz, a kormány átmeneti segítséget nyújt azoknak a gazdáknak, akik rö­­vidlejáratú hitelek formájában érzik az adósságok terheit. Ez pedig úgy fog megtörténni, hogy alapot létesíte­nek, amely a mezőgazdasági rövid­­lejáratú hiteleknél bizonyos kamat­­hozzájárulást fog nyújtani a gazdák­nak és így másfél százalékkal csökken­tik a kamatot és erre vonatkozólag a legrövidebb időn belül már meg is teszik az intézkedéseket. A pénzügyminiszter ezekben a kér­désekben tulajdonképpen enyhítést biztosít a gazdatársadalomnak, de mégis elképzelhető, hogy bizonyos politikai körök most az adóemelések során a gazdákat is meg akarják ré­míteni azzal, hogy újabb adókat rak­nak a vállaikra. A gazdatársadalomnak nincs oka tartani ezektől az adó­rendeletektől, mert az ő gazdasági ér­dekeit ezek a rendeletek és adóemelé­sek nem érintik. De nem is érinthetik, mert a kormány tudatában van annak, hogy a mezőgazdaság több terhet már nem bír el, viszont az államháztartás egyensúlyát csakis úgy tudja fenn­tartani, ha bizonyos fényűzési dolgo­kat súlyosabb adóval terhel meg. A képviselőház szerdai ülésén, ame­lyen a pénzügyminiszter bejelentette ezeket a pénzügyi terveket, az ellenzék is alig tudott alapos kifogást találni az előterjesztett javaslatokkal szem­ben, legfeljebb a városi képviselők és azok a képviselők, akik a tisztviselő­társadalom szavazataira számítanak, tiltakoztak ellene, de a mezőgazdasági kerületek képviselőinek nem volt okuk különösebb kifogásokra, mert a kor­­mány minden intézkedésével tulajdon­képpen védi a mezőgazdaságot és ha még az egyik kezével valami csekély­séget el is vesz tőlük, másik kezével éppen ott vesz le róluk bizonyos ter­heket, ahol azokat a legsúlyosabban érzik. Zászlóbontás Debrecenben és Nyíregyvásán Bethlen István támogatásáról biztosította Gömbös Gyula miniszterelnököt . A miniszterelnök a jövő feladatairól Gömbös Gyula miniszterelnök Bethlen István gróf volt miniszterelnökkel, Koltay Miklós és Fabinyi Tihamér miniszterekkel, Sztranyaszky Sándor pártelnökkel és a Nemzeti Egység Pártjának mintegy 30 képviselőtagjával az előző hét szombat­ján Debrecenbe utazott. A közbeeső állomásokon mindenütt nagy és lelkes ünneplés fogadta a miniszter­elnököt és a fogadtatás tetőpontra há­gott a debreceni pályaudvaron, ahol üd­vözlésére megjelent a város egész társa­dalma. Vasárnap délelőtt az Arany Bika szálló nagytermében tartották a Nemzeti Egység Pártjának zászlóbontó nagygyűlését. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők serege, de a szálló előtti teret is ellepte a polgárság, amely már nem jut­hatott be a gyűlés színhelyére, de a hang­szórókon közvetített beszédeket végighall­gathatták. Nagy éljenzés és lelkesedés közepette kezdette meg beszédét Bethlen István gróf. Kijelentette, h­ogy meggyőződése teljes erejével támo­gatja Gömbös Gyula miniszterelnököt és hogy kettőjük közé semmiféle politikai cselszövés nem verhet éket. Eljött Debre­cenbe bizonyságául annak, hogy amikor a magyar miniszterelnök a magyar egysé­get hirdeti, akkor neki is kötelessége a miniszterelnökkel, a párttal és az ország­al szemben tanúbizonyságot tenni. Ezután hosszasan foglalkozott a mai válság kérdésével. Vigyázni kell arra — mondotta — hogy a magyar gazda el ne pusztul­jon és hogy a kisgazda otthonában megmaradjon, mert a magyar gazda lesz a jövőben is a nemzet ereje. Majd azzal­ fejezte be beszédét, hogy tel­jes erejével támogatja a miniszterelnököt. Viharos taps és éljenzés követte Bethlen István gróf szavait és a lelkesedés csak akkor csillapodott, amikor Gömbös Gyula állott fel szólásra. Megköszönte Bethlen István grófnak a bizalm­at, amelyet vele szemben tanusít. Hivatkozott arra, hogy nehéz időkben kerültek egymás mellé és kezdték meg egymás mellett összefogva a munkát az ország érdekében. Beszélt az­után a lelkiismeretlen izga­tókről és azt mondotta, vigyázni kell, hogy a politikai agitá­ció során ne a szenvedélyekre, hanem az észre támaszkodjunk és ne juttassunk senkit olyan hangulat­­körbe, amely rombol akkor, amikor építő­­munkára van szükség. A nemzeti öncélú­­ság gondolatából folyik a magyar sors­­közösség gondolata is. Ami a gazdáknak fáj, kell, hogy fájjon a kereskedőnek, a bankárnak és az iparosságnak is. A kormány súlyt helyez arra, hogy a gazdasági vérkeringés meginduljon. Amikor a m­ával foglalkozik, a holnapra is állandóan gondolni kell. Ez a holnap a termelés fokozott átállítása, ez azonban olyan kérdés, amely erősen összefügg a népnevelők és a piacok és szervezetek fej­lesztésével. Meg kell szervezni a mezőgazdasági hitel és értékesítés ügyét. Új nemzetnevelésre van szükség, meg kell tartani a múltból mindazt, ami jó. Olyan nemzedékre van szükség, amely jellemé­ben­­szilárd, határozott és férfias, tehát a magyar földből sarjadt. A nagygyűlés után ünnepi ebéd volt, amelye­­ Vay László báró, főispán a kor­mányzóra ü­rítette poharát. Balthasár Dezső dr. református püspök és Vásáry István polgármester a miniszterelnököt üdvözölték és mély hatást váltott ki vitéz Molnár Lajos beszéde, aki a munkások ne­vében szólalt fel. Gömbös Gyula miniszterelnök válaszolt a pohárköszöntőre, aki különösen azt hangsúlyozta, hogy feladatának tekinti a magyar munkásság egyesítését a magyar nemzeti társadalom más osz­tályaival. •Bethlen István gróf felszólalásában kü­lönösen arra kérte a miniszterelnököt, szeresse Debrecent, amely a történelmi gondolatoknak és hagyományoknak min­dig szószólója volt. Fabinyi Tihamér nagyhatású pohár­­köszöntője után Kállay Miklós földműve­­lésügyi miniszter bejelentette, hogy a debreceni egyetem jövő tanévét mezőgazdasági fakultással kiegészítve nyitja meg. Az ünnepi ebéd után a miniszterelnök kíséretével Hajdúböszörménybe ment, ahol átvette a város képviselőtestületének közgyűlésén a díszpolgári oklevelet. Majd a Kossuth­ Otth­on dísztermében zászló­bontó gyűlés volt. Hétfőn reggel autón a miniszterelnök kíséretével Nyíregyházára utazott. Végig az egész útvonalon szeretetteljes fogad­tatásban, ünneplésben volt része. A közbe­eső helységekben: Hajdúhadházon, Ú­j­fehértón, Tégláson kivonult a miniszter­elnök üdvözlésére az egész község népe. Tíz óra után érkeztek Nyíregyházára, ahol a miniszterelnök több látogatást tett, majd,fél tizenkét órakor megkezdődött a nagygyűlés, melyen Gömbös Gyula minisz­terelnök, többek között nyilatkozott a tit­kos választójogról is, kijelentette, hogy híve a titkos választójognak, de most ezzel nem segíthetne a nehéz helyzeten, ma a gazdasági kérdéseket kell megoldani. Beszédét azzal fejezte be, hogy biztos tudatában van annak, hogy ebben a ne­héz időben történelmi küldetést végez, amikor az egységet hirdeti. Ezt az egysé­get meg kell és meg is fogják teremteni, mert csak a nemzet egysége teszi lehetővé, hogy meglássuk a felkelő napot, amely a magyar feltámadás fényével árasztja el a világot. Óriási éljenzés és taps kísérte a minisz­terelnök befejező szavait, majd Kovács Ferenc kir. közjegyző mondott köszönetet a miniszterelnöknek nagyhatású beszé­d­éért.

Next