Új Barázda, 1933. május (15. évfolyam, 19-22. szám)
1933-05-07 / 19. szám
1933 május 7. vasárnap Budapest, XV. évf. 19. szám UJ BÜR&ÍM ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" cimű füzetekkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, V. kerület, Honvéd utca 10. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 150—14. LEVÉLCÍM: Budapest, 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Az áldott májusi eső végre megérkezett. Mostaniig bizony hiába várta a gazda a jó tavaszi esőt, a föld is kiszikkadt a szárazságtól és már-már félni lehetett attól, hogy az elvetett magból nem kél áldás. Most mégis megkönyörült a magyar föld szomjúságán a magyarok Istene és május hónap meghozta az áldást fakasztó termékenyítő esőt, amely mindennél többet ér és mindennél becsesebb a szántó-vető gazdának, akinek verejtéke öntözi ugyan a szántást és a vetést, de az nem elég, hogy kalász fakadjon, ahhoz a jó Isten esőcsatornáinak megeredése is szükséges. Rossz időket éltünk és élünk még ma is. De mindent kipótolhat nekünk az eső és a napfény. Az eső, amely felfakasztja a földből a magot és a napfény, amely acélossá érleli a mi búzánkat és ízessé egyéb terményeinket. Ezt add meg nekünk most aratásig jó Istenünk s akkor vidám ének mellett peng majd a kasza, amely megtelni bőséggel a kamrákat. Eső és napfény, — mindkettő amikor kell és szükséges és akkor nem törődünk világválsággal, gazdasági bajokkal — a magyar nép bizakodással megy neki a nehéz télnek és az azzal járó bajoknak . . . A városi ember ilyenkor már elkezd tervezgetni arról, hogy kimenekülve a város poros, füstös, fülledt levegőjéből és leránduljon a vidékre egy kis pihenőre. Külföldre most csak a kivételesek mehetnek, az egyszerű tisztviselő, hivatalnok és hasonló munkájából élő egyén, csak arra gondolhat, hogy valahol árnyas, kies vidéken esetleg víz mellett tölthesse el a szabadságát. Most kell megfogni a vidéki gazdának a pesti vendéget, olcsó árral, előzékenységgel, tiszta szobával, hogy ne csak egyszer menjen oda, ahol volt, hanem egész esztendőben, a jövő nyaralásig kellemesen gondoljon a vidéken eltöltött pihenőidőre. Fontos dolog ez nagyon, mert kettős haszon van belőle. Elsősorban, hogy nem kerül külföldre a magyar pénz, másrészt egy kis forgalmat teremt a vidéken, amellett, hogy az elköltött pénz a vendéglátót gyarapítja. Ezért kell megbecsülni a magyar vidékre menő nyaralót és ezért kell mindent elkövetni arra, hogy jól érezze magát a hazai levegőn. Ne arra gondoljunk, hogy mindent kiszedjünk belőle egy nyáron, hanem arra, hogy ahol egyszer volt, oda máskor is viszszatérjen és ismerőseit, barátait is arra buzdítsa, hogy ott nyaraljon, ahol ő olyan jól érezte magát. Készüljünk tehát a városi nép fogadására szeretettel, előzékenységgel, tisztasággal és akkor a nyaralásra alkalmas vidékek népe is megtalálja a számítását. A Albrecht Királyi Herceg tervezete a mezőgazdasági telepítésről Segíteni kell a magyar föld munkásain Albrecht királyi herceg a legutóbbi időkben komoly tanulmányokat, végzett és végeztetett a mezőgazdasági telepítés kérdésében. Vizsgálódásainak eredményéről az elmúlt vasárnap előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében és pedig nagyszámú és előkelő közönség érdeklődése mellett. A királyi herceg nagyjelentőségű előadását azzal kezdte, hogy a magyar néppel való sorsközössége, a magyar földdel való szoros kapcsolata teszi kötelességévé, hogy beszámoljon arról a munkáról, amelyet a mezőgazdasági telepítés kérdésében végzett. Majd elmondotta, hogy három esztendeje foglalkozik ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel és délamerikai tanulmányútja alkalmával közvetlen közelről ismerte meg több állam telepítési politikáját és együtt érezhetett az odavetődött magyar telepesek sorsával. A telepítésnek — mondotta többek között — a gazdaságosság jegyében kell történnie. Arra kell törekedni, hogy az új telepesüzemek ne csak a gazdálkodók megélhetését biztosítsák, hanem közgazdasági értelemben is hasznosak legyenek. Csakis így érheti el a telepítés azt a célt, hogy országunkban minél több embernek biztosítsunk kenyeret nemcsak a mezőgazdaságban, hanem rajta keresztül egyéb termelési ágakban is. A telepítés mindenesetre elősegíti a mezőgazdasági munkanélküliség megszüntetését. Objektív szakemberek a mezőgazdasági munkanélküliek számát százezrekre becsülik. Pedig elsőrangú fontos a legmegbízhatóbb, a legéletrevalóbb és a legmagyarabb társadalmi rétegnek az önálló kisgazdaosztálynak erősítése, számának szaporítása. De a telepítés révén mindezeken felül a magyar mezőgazdaság tervszerű irányítását is — egyelőre legalább a telepeseken keresztül — az arra illetékesek kézbe vehetnék és kézben tarhatnák. Tulajdonképpen nagyobbszabású tervgazdálkodási rendszer vonalai bontakoznak ki előttünk. Telepítési formák: A legideálisabb telepítési forma az önálló telep. Azaz teljesen új, egységes kisüzemek keletkeznek, amelyeket a telepítő szerv épületekkel és felszerelésekkel lát el. A telepítés népesedéspolitikai hatásai az önálló telepek rendszere mellett érvényesülnek legtisztábban. Az úgynevezett kiegészítő telepítésnél a már ingatlannal rendelkező kisgazda régi birtokához még pár hold földet csatolnak és így növelik gazdasági erejét A kiegészítő telepítések szerepe szembetűnő: a földreform által is szaporított egészségtelen törpebirtokokat kisgazdaságokká alakíthatjuk így át. Az eddig törpebirtokos családjának munkaerejét így már saját családi gazdaságában használhatja ki jobban. És csökken majd a mezőgazdasági munkáskínálat, mert a törpebirtokos és családtagjainak munkakínálata megszűnik, vagy legalább is enyhül. Különleges módja a telepítésnek a csoportos telepítés. Ezt a csekélyebb anyagi eszközzel rendelkező vagy egészen pénznélküli telepeseknél alkalmazhatjuk célszerűen. Csoportos telepítésnél a betelepítendő nagyobb birtokot a telepesek közösen szánják meg s megfelelő irányítás és ellenőrzés mellett közösen gazdálkodnak addig, amig a telepítő szerv tervei és ellenőrzése mellett a szétosztás meg nem történik s a telepesházak fel nem épülnek. A telepes részéről a pénzbeli hozzájárulást itt a telepesek kézi vagy esetleg fogatos munkája pótolja, amelyet a törlesztési tervezetben megfelelően felértékelnek. A telepítési programnak arra kell törekednie, hogy a költségek egy részét kapcsolja ki és hárítsa azokat az államra, vagy más közületekre. A telepítés igazi célját mégis kétségtelenül a falut ellepítés útján szolgálnék a legtökéletesebben. Különösen az Alföldön, ahol a községesítés útján varázsolhatnák csak a török uralom okozta pusztaságokat igazi kertekké. Nagyhatárú városok és községek külterületein már eddig is alakultak a viszonyok kényszerítő hatása alatt természetes tanyaközpontok és a már kialakult központoknak községekké való átalakulását a telepítő programnak kell tervszerűen előkészíteni. Vannak vidékek, ahol a telepítés legcélszerűbb alakja a tanyarendszer. A tanyás gazdálkodásnak gazdasági és üzemi szempontból sok előnye van, ha belőle a kulturális és közlekedési hátrányokat kiküszöböljük. Különösen az alföldi nagy agrármunkásközségek települő lakói részesítenék előnyben a tanyatelepítést. Csatlakozó telepítésen a községnek telepítés útján való folytatását vagy kiegészítését értjük. Ez szervesen csatlakozik valamely község már meglevő házaihoz. Telepítések emberanyaga. A telepítés sikere függvénye a települő emberanyagnak is. Ügyesség, rátermettség, szorgalom, kitartás sokszor a tőkeszegénységet pótolja. A kezdet nehézségeit csak akkor győzhetjük le, ha a telepes és annak felesége az új egzisztencia — az új otthon — megalapításában és kifejlesztésében percig sem lankadnak. Néhány szempont az emberanyag kiválasztására : 1. Önálló telepes lehet: a) az olyan földművesbirtokos második, harmadik stb. fia, akinek jövőjét az apai birtok kis terjedelme nem biztosítja és akinek az kellő munkaalkalmat nem nyújt; b) az olyan törpebirtokos, akinek lakóhelyén nincs kellő munkaalkalma és megélhetése és arra sincs mód, hogy üzeme kiegészíttessék; c) az olyan mezőgazdasági munkás, aki már eddig is tanulságot tett szorgalmáról, szakértelméről s esetleg takarékosságáról. A népes és fajilag erős családok képviselőinek jogait az utóbb említett, két csoportnál is biztosítanunk kell. A magyar kormány nemzeti munkaprogramjában is szerepel a telepítés s felmerült a terv, hogy a gazdák adóhátralékukat bizonyos földterület leadásával róják le. Ha pénzügytechnikai okokból sem lesz ennek akadálya, az egyébként behajthatatlannak látszó adótartozások fejében készpénzáldozat nélkül szerez az állam a telepítés céljaira ingatlanokat. A telep felszerelése és berendezése. • Kérdés, várjon teljesen felszerelt, mintaszerű kisbirtokos üzemet adjunk-e át a telepesnek, vagy pedig a földön kívül csak egészen kezdetleges lakóházat és gazdasági épületet bocsássuk rendelkezésére. Az önálló telepítéseknél az első megoldás volna helyesebb, bár természetesen több költségbe kerülne. Az egyszerűbben deinstruált kisüzemek a mezőgazdasági munkástelepítéseknél tennének jó szolgálatot. Kiegészítő telepítés esetében pedig csupán földterület juttatásáról volna szó, minthogy épületekkel és felszereléssel a telepes különben is rendelkezik, csakhogy azt rendszerint nem tudja teljesen kihasználni. A felszerelés kérdését minden egyes esetben külön kell elbírálni. A vidék viszonyai, a telepítés célja s a telepesnek már meglevő felszerelése és berendezése után igazodhatunk legjobban. Telepítő szerv. A telepítés sikere jórészt attól is függ, hogy milyen szervezet útján és milyen formák között kerül lebonyolításra. A telepítéssel kapcsolatban oly sok birtokjogi, örökjogi, stb. kérdés vár törvényes rendezésre, hogy a törvényhozásnak új törvényt kell megalkotnia a telepítésről. E törvény megalkotása sürgős. Szükségesnek vélném elsősorban a telepítési tanács felállítását azoknak a szervezetelmnek és szakembereknek bevonásával, akiknek munkássága a Tanács tárgyilagosságának és bölcs tevékenységének záloga. A telepítés tényleges lebonyolítását pedig végezze hatósági jogkörrel felruházott külön szerv, legyen az akár állami intézmény, akár bejegyzett szövetkezet. De talán helyes úton járok, midőn azt hangoztatom, hogy ez a szervezet ne tartozzék egyik minisztérium hatósága alá sem. Legyen csak a törvényhozásnak felelős, ellenőrzését pedig a miniszterelnök és az állami számvevőszék elnöke együttesen gyakorolják. Előadását a következőkkel fejezte be a királyi herceg: Hiszem, hogy a szavakban kifejeződő törekvések nyomán a telepítés körül hamarosan fakadnak olyan akciók, melyek a küzködő magyar nép jobb sorsát készítik elő. A ma annyira ingadozó értékek között az anyaföld megingathatatlan. Tűz nem fogja. Emberi rosszaság és szenvedély sem válik rajta úrrá. Nem rabolhatják el e viglég. Nem vihetik máshová.