Új Barázda, 1933. június (15. évfolyam, 23-26. szám)
1933-06-04 / 23. szám
1933 junius 4. vasárnap Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. Budigwi/W, Gvf. 23. SEfilia SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest, V. kerület, Honvéd utca 10. száza. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 150—14. LEVÉLCÍM: Budapest, 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a kultusztárca költségvetésének tárgyalása alkalmából nagy beszédet mondott a Házban. Ez a beszéd a magyar iskolaügy, tudomány és művészet minden fontos kérdésére kiterjeszkedve programot, reális, a mai életnek, a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő programot adott a magyar kultúra fennmaradásának biztosításáról. Feladata nem volt könnyű. Elődei más gazdasági és pénzügyi viszonyok között nagy alkotások javaslataival állhattak elő, építhettek klinikákat, egyetemi épületeket, kutató intézeteket, középiskolákat, népiskolákat, óvodákat, — ma a változott viszonyok miatt a kultuszkormány feladata nem a további építés, ami az adózó polgárok újabb megterhelése nélkül elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan volna, hanem az ország teherbírásának figyelembevételével a meglevők fennmaradásának biztosítása. Hóman Bálint széles látkörű tudós, mindenekelőtt történetíró, aki tudja azt, hogy a nemzetek életében tíz esztendő válsága nem jelent végleges katasztrófát. Tudja azt, hogy a történelem hullámvonalán a jólét és a válság fölváltják egymást. S ezért most, amikor több oldalról követelik, hogy a „luxus“-ig túlzásba vitt kulturális intézményeket építsük le, ő bátran és határozottan arra az álláspontra helyezkedik, hogy a takarékosság elveinek szem előtt tartásával továbbra is fenntartja kulturális intézményeinket. Az egész magyar közvélemény elismeréssel tekint Hóman Bálintra, aki hívő, bizodalmas lélekkel néz a magyar jövő felé s meg akarja és meg fogja menteni kulturális intézményeinket, értékeinket az utánunk következő nemzedékek számára, akik bizonyára jobb körülmények között fogják leélni életüket, mint a maiak 23 nemzet legelőkelőbb, legbefolyásosabb újságírói, közel kétszázan gyűltek össze ezen a héten Budapesten, hogy itt beszéljék, tanácskozzák meg nemzetközi vonatkozásban a világsajtó kérdéseit. A gyülekezet tagjait fogadta és vendégül látta Horthy Miklós kormányzó és felesége, Gömbös Gyula miniszterelnök és felesége, a székesfőváros és természetesen a magyar újságíró-testületek. Akik a világ minden részéből összegyűltek és akik közvetlen tapasztalatok alapján látják, hogy mit vétkezett velünk szemben egész Európa a trianoni szerződéssel, elviszik mindenhova lelkükben a revízió szükségességének a gondolatát. Nekünk az egész világon szükségünk van jóbarátokra, akik közvetlenül ismernek meg bennünket, most 20 nemzet hatalmas sajtójának a vezető emberei vannak itt és megállapíthatjuk: most már mindmegannyi jóbarátunk, akik egész más szemmel látják és más lélekkel bírálják el a mi nemzeti szerencsétlenségünket, mint ezelőtt, amikor még nem ismertek bennünket. Hősök napja Az elmúlt vasárnap kegyeletes ünnepségeken emlékezett meg az ország hazafias közönsége a hősökről, akik életüket áldozták fel a haza szent határainak védelmében. Az ünnepségek keretében kiosztották a rokkantaknak jelvényeiket, hogy megjelöltessenek azok, akik a haza védelmében rokkantakká lettek. Ez a szegény, megcsonkított, kirabolt Csonka-Magyarország nem tudja anyagiakkal megfelelően kárpótolni azokat, akik künn a lövészárkokban, a vérzivataros rohamokban az életüket vagy testi épségüket vesztették el. De ha szegények vagyunk is, a szívünk szeretetével és kegyeletével be kell bizonyítanunk, hogy mi megmaradottak sohasem feledkezhetniük meg azokról, akik értünk véreztek.J] A Hősök Napja ezeket az érzéseket fejezi ki és a felavatott hősi emlék- művek nemzedékről nemzedékre, késő utódoknak is hirdetni fogják a mi soha el nem múló hálánkat... Gömbös Gyula minisszterelnök sizerűán megbeszélést tart a gazdabajoncról a gazdaadósstagok rendezését és az eladósodott gazdám megmentését sürgetik a gazdák . A miniszterelnök személyesen kívánja letárgyalni ezt a nagy horderejű kérdést Borsod-Gömör vármegye gazdatársadalmának vezetői a közelmúlt napokban Bónis Aladár alispán elnöklésével értekezletet tartottak, amelyen Simák Ferenc törvényhatósági bizottsági tagnak a gazdaadósságok rendezésére vonatkozó indítványával foglalkoztak. Eredetileg úgy tervezték, hogy az indítványt rendkívüli közgyűlésen tárgyalják le, az értekezlet azonban úgy határozott, hogy a gyorsabb és eredményesebb elintézés érdekében küldöttségileg keresik fel Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki maga is állandóan foglalkozik a magyar nép megsegítésének legaktuálisabb problémáival. Az értekezlet vitéz Borbély Maczky Emil főispánt kérte fel arra, hogy a küldöttséget a miniszterelnökhöz vezesse. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán tárgyait Gömbös Gyula miniszterelnökkel s vele véglegesen megállapodott abban, hogy a felmerült, különböző kívánságokat a reszortminiszterekkel tárgyaltatja le, ezt a problémát azonban oly fontosnak tartja, hogy a vármegye gazdáinak memorandumát átvéve, a részletkérdéseket is maga fogja letárgyalni a küldöttség tagjaival. A küldöttséget a miniszterelnök június 7-én déli 12 órakor fogadja. A 30—35 tagú küldöttség tagjai lesznek Borsod-Gömör vármegye felsőházi tagjai és országgyűlési képviselői, a törvényhatósági bizottságban helyet foglaló gazdaérdekeltségek vezetői, a Mezőgazdasági Kamara és a Gazdasági Egyesület vezetői. A küldöttség a gazdaadósságok rendezése és az eladósodott gazdák megmentése érdekében azt fogja kérni, hogy a mezőgazdasági hitelek rendezésére alakítsanak altruista intézetet és a mezőgazdasági adósságokat 5 százalékos amortizációs kölcsönné alakítsák át. A nemzetközi mezőgazdasági kongresszust a jövő évben Budapesten tartják Mayer János a német viszonyokról Most érkezett haza Berlinből Mayer János volt földművelésügyi miniszter és Schandl Károly, akik Magyarország képviseletében vettek részt a berlini nemzetközi agrár főbizottsági konferencián. Berlini útjával kapcsolatban Mayer János a következőket mondotta: — A végrehajtóbizottsági ülésen 17 államnak körülbelül 120 kiküldöttje vett részt. Megvitattuk az európai mezőgazdasági helyzetet minden vonatkozásában és javaslatokat készítettünk az európai agrárválság leküzdésére. Ezek a javaslatok a londoni világgazdasági konferencia elé kerülnek. Sok érdekes dolgot mondott Mayer János a németországi tapasztalatairól: — Egész sereg kísérleti telepet tekintettünk meg, — mondotta — bemutatták nekünk a német mezőgazdaság fejlesztésének legkülönlegesebb módszereit, megnéztünk egy 2500 holdas hatalmas kísérleti telepet, de megállapíthatom, hogy a mi kísérleti telepeink, ha nem is ilyen nagyok, de legalább olyan intenzívek, mint ez. A legkülönlegesebb kísérleteket láttuk. Hogy egyebet ne említsek, meg akarják teremteni az egypatás sertések típusát, szemben a természetes hasított körmű sertéssel. Kísérletek folynak arra vonatkozólag is, hogy olyan évelő rozsot termeljenek, amelyet hat éven keresztül lehet aratni egy vetés alapján. Nikontinmentes dohányt is termesztenek, pedig ez szerintem nem ér sokat, mert hiszen a dohánynak éppen a nikotin adja meg a jelentőségét. A jövő évi nemzetközi kongresszust a berlini konferencia határozata, értelmében Budapesten tartják. Sürgősen tenyeszni kell a telekkönyveket Örökösen halljuk, hogy mennyi baj szülő oka a telekkönyvek rendezetlensége. A világháború, a különféle forradalmak mind hozzájárultak ahhoz, hogy a telekkönyvi hivatalokban egyre szaporodott a munka, amelynek elvégzése azonban folyton késett, így történt meg azután, hogy a legtöbb helyen, főleg a szegénység lakta vidékeken a telekkönyvek állapota teljesen eltér az élettől. Az osztoszkodás, a szomorú örökösödés és tussolás mindig csak szabdalja a földeket, elviszi a házakat. Új tulajdonosai lesznek, mert az öreg szülők gyerekekre íratják. Ezek az egymás közti intézkedések azonban nincsenek átvezetve, úgyhogy a telekkönyv szerint igen sok földnek még mindig az a gazdája, aki már régen eladta. Tudunk olyan esetet, ahol már a föld és a házak az ötödik gazda kezében vannak és a telekkönyv még mindig az első tulajdonost tünteti fel jogos birtokosnak. Ilyen eset ezerszámra van. Óriási eltérések vannak tehát, amelyekből rengeteg költség és per származik s amely csak általános telekkönyvi rendezéssel szüntethető meg. Különösen szomorú helyzetben vannak azok a határmenti községek, amelyeknek telekkönyve az idegen megszállott területek legközelebbi városában vannak. Ezek között a birtokosok között, miután azokhoz hozzájutni nem tudnak, a lehető legnagyobb zűrzavar és rendetlenség uralkodik. Igen sokan még azt sem tudják, hogy melyik az a föld, amelynek jogos tulajdonosa. De az idő is sürgeti a telekkönyveknek a tényleges gazdasági helyzethez való átalakítását és rendezését, mert soha annyi munka nem volt még a telekkönyvi hivatalban, mint mostan. Az ország telekkönyvi hivatalaiban ma már nem arról beszélnek, hogy a falu népe gyarapodik, hogy hihetetlen módon szegényedik. Az a sok bejegyzés, amely