Új Barázda, 1933. jűnius (15. évfolyam, 27-31. szám)

1933-07-02 / 27. szám

ELŐFIZETÉSI Árak a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, V. kerület, Honvéd­ utca 10. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 150—14. LEVÉLCÍM: Budapest, 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Péter és Pál Péter és Pálkor az Alföld gyönyörű ró­náin megcsendül a kasza, ... így van ez már ezer esztendő óta, amióta Árpád apánk elfoglalta ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, az igéretföldjét, hol a magyar sokszáz éves pusztai vándorlása után végre állandó lakóhelyet, biztos kenyeret talált. Örömürnnep volt ez ezer év­ óta mindég, de ma mintha felhő borongana efelett a derűs öröm­nap felett. A gazda, aki vállravetett kaszával megindul a dús kalászok felé, nem a kasza súlyától gör­nyedt, hanem azoktól a gondoktól, ame­lyek értékesítési, adó, adóssági nehéz­ségek miatt nyomják s bár előtte az élet tengere, a kenyérnek biztos igézete, nem ujjong úgy, mint más esztendőkben. Eb­ben a bolond világban, amikor bőség ígér­kezik, nem csappannak a gondok, hanem szaporodnak. Ezek miatt a gondok miatt hiába ülnek össze a világgazdasági kon­ferenciák, egyik a másik után, ha a né­pek tovább is így folytatják esztelen és önző elzárkózást és önellátási politikáju­kat. Már nemcsak a szomszédos, hanem még fönn az északi államokban is kísér­leteznek szemtermeléssel és pedig már nemcsak árpával, hanem, mint legutóbb egy finn minisztertől hallottuk, búzával is. A minőségre persze nem néznek. Nem baj, ha ragacsos a kenyér, nem baj, ha a sikértartalma a tizedrésze sincs is a mi Tiszez-vidéki, drága jó acélos búzánknak, csak kenyér legyen. A magyar nép meg fogja úszni a mai válságot, kemény akarattal, erős hittel, Istenbe vetett szent bizodalommal. Enni — hála az Égnek — lesz mit a magyar­nak, nem fog közülünk éhenhalni senki, •— lejjebb fogjuk nyomni az iparcikkek árát, valahogy az adót is kifizetjük rólunk gondoskodó édes szülőnknek, a magyar hazának: az adósságok sem fojtanak ■meg, mert a gazdavédelmi intézkedések ‘­hosszú sora véd bennünket . . . Sok or­szág van, amelynek népe nem néz annyi ■biztonsággal a közeljövő elé, mint a ma­gyar. Az általános, nagy világnyomoru­­­ságban, amikor az emberek százezrei mennek tönkre, a munkanélküli, korgó­­­gyomra, beesett arcú emberek százezrei rendeznek lángbaborult szemmel tüntető felvonulásokat a világ Eldorádójában,­­Amerikában s Európa leggazdagabb álla­mában, Angliában, — amikor a világ egy­­hatod részében, Szovjet-Oroszországban jegyre porciózzák a kenyeret, zsírt, meg­­a húst s a százholdas orosz gazda, aki háború előtt keréknagyságú kenyeret sze­dett meg vasárnap délben, most kipor­­■eiózott dekákkal kénytelen beérni, — ná­lunk van kenyér, — van, amelyből még itt koldusoknak is jut.­­ Félre bánat! Ne emészd most a magyar gazdát! Nem a magyar ember szokása a busulás és kétségbeesés! A magyar em­ber, ha a gyerekének tud kenyeret, sza­lonnát adni, ruhát, csizmát venni, tud várni a szebb időkre, még ha nyomja is Itt fejét az adó és a gond! Szálljon hálaimádság a magyar rónák­ról a gyönyörű magyar kék egek felé, a jó termésért szálljon könyörgés Nagy- Magyarország régi határainak visszaszer­zéséért. Acélozódjék meg az acélos búza aratása közben minden magyar kar és minden magyar szív, hogy ha jön a fel­szabadítás órája, a magyarok Istenének parancsára készen álljon minden milligar! A királykérdést ismét beledobták a magyar közéletbe, pe­dig mindenki úgy érzi, hogy ennek a kér­désnek a megoldása a mai helyzetben még nem időszerű. A képviselőház keddi ülésén Origer Miklós bejelentette, hogy a Habsburg-pártiak megalakítják a Ma­gyar Néppártot és beszéde során meg­támadta József királyi herceget azért, mert üdvözölte Gömbös Gyulát a felső­­házban tartott nagy beszéde után. Maday Gyula képviselő válaszolt Ge­yernek és kijelentette, hogy a királykér­dés erőszakos feszegetésével szakadást akarnak előidézni a nemzetben. Kifejtette az egész képviselőhöz helyeslése mellett, hogy mindenki szentkoronapárti és a gondviselés adott nekünk egy olyan, fér­fiút, aki vigyáz arra, hogy a korona töretlen fénnyel adassék át majd jövendő viselőjének. Ez a férfiú,­ Horthy Miklós kormányzó. A magyar kormány felelős vezetője azt jelentette ki, hogy a mai helyzetet nem tartja alkalmasnak a kérdés megoldására és Gömbös Gyula a történelem előtt is felelős, és ha­ ő így látja a helyzetet, ak­kor minden tisztességes magyar embernek el kell azt fogadnia. Maday Gyula millió és millió magyar érzését tolmácsolta, amikor mindezeket megállapította. A királykérdésen kívül van nekünk ma ezer és ezer fontosabb és megoldandó keservünk. Előbb jöjjünk rendbe gazdaságilag és akkor azután be­szélhetünk a királykérdésről, de akkor is csak úgy, ha azt a nemzetközi politikai helyzet lehetővé teszi. Az uj boletta-rendelet értelmében egy métermázsa búza gabona jegye 3 pengő A gabonalevélnek külön értéke nincs — Július 31-ig kell a multévi bolettát beváltani — A lisztforgalmi adóváltság négy pengő ötven fillér Alább közöljük a kormánynak az uj bolettára vonatkozó rendeletének azo­kat a részeit, amelyek a kisgazdatár­­sadalmat érdekelhetik és amely rész­leteket tudnia is kell minden gazdá­nak. A rendelet jelzett rendelkezései a következők: A mezőgazdaságnak az 1933/34. gazda­sági évre nyújtandó kedvezmények tár­gyában 1933. évi 6100. M. E. szám alatt kiadott rendelet 4. és 5. §-a a következő­képpen szól: A búza, rozs és kétszeres (gabona) tu­lajdonjogának átruházása az 1930. évi XXIX. t.-c. rendelkezései szerint gabona­­jegykötelezettség alá esik. Az 1933. évi július hó 1-től kezdődőleg a gabonajegy ára az átruházott ga­bona minden méremtázsája után 3 pengő. Az egész 3 pengő a szelvény értéke, a ga­bonalevélnek külön értéke nincs. 1933. évi julius 31. után az 1932. évi kibocsátású gabonajegyek értéktelenné válnak és azokat térítés nélkül kell be­vonni. Lisztforgalmi adóváltság Az 1933. évi julius hó 1. napjától szá­mított egy év tartamára a lisztforgalmi adóváltság a kereskedelmi őrlésre kerülő búza és kétszeres minden métermázsája után 4 pengő 50 fillér, a rozs minden métermázsája után pedig 3 pengő. A búzának vagy rozsnak egymással vagy más terményekkel történő összeőrlé­­séből vagy az ilyen őrlemények keverésé­ből előállított liszt a lisztforgalmi adó­­váltság szempontjából kétszeres lisztnek számít és a malom vagy az, aki a keve­rést végzi, a 4 pengő 50 fillérnek meg­felelő lisztforgalmi adóváltságot a keve­rés vagy összeőrlés útján előállított egész termény-, iletve lisztmennyiség után be­fizetni tartozik. Ha az összeőrlés vagy ke­verés folytán előállított liszt búzalisztet nem tartalmaz, az összeőrölt termény­mennyiség, illetve a bekevert lisztmennyi­ség után csak a 3 pengőnek megfelelő lisztforgalmi váltság fizetendő. A vámőrlésre kerülő búza, rozs és két­szeres a lisztforgalmi adóváltság alól mentes. A pénzügyminiszter a földművelésügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyet­értve állapítja meg, hogy mely őrlés te­kintendő kereskedelmi őrlésnek és mely őrlés vámőrlésnek. A pénzügyminiszter a malmot a keres­kedelmi őrlés vagy a vámőrlés végzésétől eltiltotja, illetve a malmot vagy üzemet teljes szüneteltetésre kötelezheti abban az esetben, ha a malom vagy más üzem az egy hónapban esedékessé váló lisztfor­galmi adóváltság összegét meghaladó összeggel hátralékban van és a hátralékot felszólítás ellenére sem fizeti be, illetve az esetleg engedélyezett részlefizetést pon­tosan nem tartja be. Az 1982. évi kibocsátású gabonajegyek 1988. évi junius hó 80. napjával a forga­lomból kivonatnak. Az 1932. évi kibocsátású felhasználat­lan gabonajegyeket úgy az elárusítók, mint általában a gabonajegyek tulaj­donosai 1933. évi julius hó 31-ig a m. kir. postahivataloknál az 1933. évi 6100 M. E. számú rendelet alapján forgalomba kerülő­ 1933. évi kibocsá­tású gabonajegyekre értékszámitással becserélhetik. A gabonakészletek tulajdonosait, ha ga­bonajegy értékkülönbözet visszatérítését igénylik, az 1988. évi június hó 30-án éj­félkor meglevő s 1932. évi kibocsátású ga­bonalevéllel gabonakészletüket kötelesek a pénzügyi hatóság ellenőrzése alá bocsá­tani és az 1932. évi kibocsátású gabonale­velet az 1933. évi kibocsátású gabonale­­vélre kicserélés céljából beszolgáltatni. Ilyen esetben az 1932. évi és az 1933. évi kibocsátású gabonajegyek érték­különbözetét — a gabona minden mé­termázsája utján 7 pengőt — az el­lenőrzött készletek után vissza kell té­ríteni. Az 1933 -1934. évi gabonajegyrendszer és lisztforgalmi adóváltság A gabonajegy szempontjából az 5 kg­­nál kisebb töredék mennyiséget figyelmen kívül kell hagyni, az 5 kg., vagy annál na­gyobb töredék mennyiséget pedig teljes 10 kg-nak kell tekinteni. A gabonajegy ára az 1933. évi július hó 1. napjával kezdődő és az 1934. évi június hó 30-ával záródó időszakra az átruhá­zott gabona minden métermázsája után 3 pengő. Az egész 3 pengő a szelvény ér­téke, a gabonalevélnek külön értéke nincs. Forgalomba hozatnak 30 fillér, 1 pengő és 300 pengő értékű gabonajegyek. A múlt évi gabonajegyek szelvényeit a termelők 1933. évi augusztus hó 31-ig köz­tartozásaik fizetésére felhasználhatják, illetve pénzre beválthatják. A felsőház is letárgyalta a költségvetést A felsőház kedden befejezte a költség­­vetés vitáját. Ennek során Ruffy-Vargha Kálmán be­szélt a magyar búzáról és egyéb mezőgaz­dasági kérdésekről. Azt hangoztatta, hogy a magyar búza nem hanyatlott, csak az a bajunk, hogy sokféle búzánk van. Nem tudunk egységes búzával megjelenni a világpiacon. Apasztani kell a fajtákat, búza­katasztereket kell létesíteni és azo­kat a fajtákat kell külföldre küldeni, melyeket a külföld keres. Most, hogy a ke­reskedelmi miniszter megadta a fuvardíj­kedvezményt, a jobb minőségű tiszai búza is kimehet nyugat felé, mint a dunántúli búza. Szól a dohánytermelés válságáról, amelynek nem az a konzekvenciája, hogy ne termeljünk dohányt, hanem hogy al­­kuma­skodjunk­­a külföld igényeihez. A dohánytermelést országosan kell megszer­vezni. Figyelmébe ajánlja a kormánynak a gyapjúkérdést. Békében két korona volt egy­­kiló gyapjú, a szövet ára pedig hét korona. Ma egy kiló gyapjú 60—80 fillér, a szövet ára pedig 15 pengő. A közbeeső faktorok­ olyan nagy jövedelmet biztosí­tanak maguknak, hogy teljesen tönkrete­szik ezzel a juhászatunkat. A költségve­tést elfogadja. Beliczay Géza azt fejtegette rövid be­szédében, hogy a magyar mezőgazdasági termelésnek minden átszervezési kísérlet mellett is a búza marad a főcikke. Gabo­naraktárházak felállítását kívánja és hogy a Tiszavidéket a búza szempontjából zárt területté nyivánítják.

Next