Új Barázda, 1933. szeptember (15. évfolyam, 36-39. szám)
1933-09-03 / 36. szám
1933 szeptember 3. vasárnap A kormány, tagjai, a miniszterelnökkel az élen, nem nyaraltak, nem mentek szabadságra, hanem mint az élet miniszterei utaztak, de csak oda, ahol valamit cselekedni is lehet a magyar jövő érdekében. A miniszterelnök három útja: a bécsi, a berlini, a római előkészítették a jó Isten áldásának értékesítését; utána Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter Rómában, Kállay Miklós Bécsben letárgyalták a részleteit annak a nagyszabású és kiszámíthatatlan értékű megegyezésnek, amelyeket a miniszterelnök kezdeményezésére sikerült elérni. Közben Kállay földművelésügyi miniszter meglátogatta a felsőtiszai árvízsújtotta vidékeket, Gömbös miniszterelnök pedig most látogatott el a jég által elvert Zala megyébe. Nem várják meg a hivatalos jelentések beérkezését, az akták elkészítésének és megszerkesztésének rendes idejét, hanem ahol baj van: oda elmegy még maga a miniszterelnök is, hogy személyesen lássa, hol van sürgős segíteni való. A miniszterelnök, ahol szükségét látja , szóba ereszkedik a néppel magával és közvetlen tapasztalatok alapján akarja a segítés munkáját elvégezni. A saját szemével akar látni mindent és nem a hivatalos jelentések alapján akar cselekedni, hanem gyorsan s a saját tapasztalatai alapján. Ez az új stílus, amelyet annak idején, miniszterelnöksége kezdetén, hangsúlyozott a miniszterelnök és ez valóban új stílus, helyes és okos stílus, amely önbizalmat és reményt nyújt minden magyar lélekben és szeretetet ébreszt a kormányzat iránt, amely minden egyéni kényelmet feláldozva, siet oda a segítő kézzel, ahol arra szükség van. Nem kell instanciázni, nem kell kétségbeesni: a miniszterelnök, — amit csak lehet — meg fog tenni azért, hogy a sorscsapás által sújtott gazdatársadalom minél könnyebben viselhesse el azt, amit a magasságos Isten akarata szenvedésekből, bajból reá kiszabott. Ne siessen a gazda búzafeleslegeinek eladásával, most az aratás utáni, ne árasszák el a piacot készleteikkel, mert az árrombolást jelenthet. A földművelésügyi miniszter figyelmeztette eme a gazdákat, de tudva azt, hogy a gazdának ilyenkor súlyos fizetési kötelezettségei vannak, gondoskodott arról is, hogy a gazdák a búza értékének felét három hónapra előlegül kaphatják és ezt a határidőt egyszer még három hónapra meg lehet hosszabbítani. Természetesen, a búzát hatósági raktárakban kell elhelyezni és azok a kifizetett előlegre kézizálogul szolgálnak, így azután mindenesetre meg van adva a lehetőség arra, hogy a gazdák kivárhassanak egy jobb és kedvezőbb átalakulást s nem kell elherdálniok keserves munkájuk eredményét. Természetes, hogy a beraktározott gabo Ára 10 fillér/?S5A xv **. m. km VIMMIDI ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. fdr. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások** című füzetekkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* Budapest, V. kerület, Honvéd utca 10. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: Éjszakai Automata 140—71. Kiadóhivatal: 150—140 LEVÉLCÍM: Budapest, V. Honvéd u. 10. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt dijtalatt felvilágosítást minden ügyben. nát bármikor — ha kedvező az ára — joga van a gazdának átadni teljesen és kifizettetni a vételárat teljeszáz esztendeje annak, hogy Széchenyi István gróf megtette első tanulmányútját az akkor még ősállapotban levő Tiszán. A legnagyobb magyar nemzetmentő gazdasági program mjának egyik legfőbb feladatát a vizek szabályozásában, az árterületek mentesítésében jelölte meg. A pusztító árvizek meggátlása korszakot alkotó munka volt és egy második honfoglalás eredményét jelentette. Elérkezett most aztán az ideje annak, hogy — amint Gömbös Gyula miniszterelnök nemzeti munkatervében is megjelöltek- megszabják a következő évtizedek ilyen irányú alkotásának kereteit. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter a százéves forduló alkalmából ezért rendezett most nagyszabású tanulmányutat, amelynek során Tokajtól Szegedig utazzák be a Tiszát. Szerdán hajnali öt órakor ragyogó napsütésben indult el a „Lukács Béla" nevű hajó Tokajról, ahol a kikötő partján a város lakossága lelkes éljenzéssel üdvözölte az előkelő vendégeket. Már jóval öt óra előtt megérkeztek: Kállay Miklós földművelésügyi miniszter, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, Tormay Géza és Forster Gyula báró államtitkárok, Bessenyei Zénó, a képviselőház alelnöke, Harkányi János báró, Borbély György, Kozma György és Mikecs Ödön főispánok, Wttlf Olaf folyamőrségi vezérfőkapitány, Sonissieh László gróf, az OMGE elnöke, Sivin Ottó MÁV elnökhelyettes, Domony Móric, a MFTR vezérigazgatója, Serbán Iván, a külkereskedelmi hivatal alelnöke, számos országgyűlési, képviselő, felsőházi tag és a sajtó meghívott képviselői. A Tisza partján mindenütt, ahol a nagy hajó elhaladt, az emberek elámulva sen. Ez az intézkedés csak arra szól-1 gól, hogy pillanatnyilag pénzhez jusson a gazda és ha jobb lesz az ára, s nézték a csodát, mert ilyen hajó a felső Tiszán még nem járt. A községek lakói mindenütt kigyültek a partra és hatalmas táblákra írták kívánságaikat és az előkelőségek lelkes éljenzése közben ezeken az írásokon keresztül hozták tudomásra azt, hogy mi a tiszamenti községek kérése. Tiszaeszkár, Tiszátok a Tiszához vezető út kikövezését, valamint az adógabonának önköltségi árban való megállapítását kérte. Tiszadabin ugyancsak az út kikövezése volt az egyik kívánság, a másik kívánság pedig a part biztosítása. A község határánál, mikor feltűnt a hajó árbocán a lengő zászló, mozsárlövésekkel köszöntötték fa érkezőket. A tiszadobi part fái közül egy pillanatra előtűnt a hatalmas. tornyos Andrássy-kastély, majd a község előtt az egész falu lakossága, a gyermekektől az öregekig, egyöntetűen kiáltotta a hajó felé: — Ide kérjük az új hidat! Nyolc órát mutatott az idő, mikor elcsendesedtek a hajó gépei, a motor leállóitg a Lukács Béla-hajó csendesen úszott az árral, majd néhány percre megálloit. Mert itt a parti fák között feltűnt a Széchenyi István gróf emlékére emelt hatalmas oszlop. S a legnagyobb magyar emléke előtt némán, kalaplevével hódolt a tanulmányút minden résztvevője. A tiszapolgári révnél Vay Miklós báró a hajóról dereglyére szállt és visszaevezett kerületébe Egymásután jöttek ezután a községek küldöttségei a partokhoz, hogy örvendve köszöntsék a földművelésügyi miniszterség vendégeit. Tiszadorogmán hatalmas tábla hirdette a jajveszékelő kérést: — Mentsetek meg Ilsóborsodot." akkor megkaphatja beraktározott gmbhonájának teljes értékét a napi ár szerint. Utáni években a Tisza szokatlan garázdál* kodása is, amely összefügg azzal, hogy a folyam felső részei kikerültek a mi ellen* őrzésünk alól. A felsőtiszavidéki gazdák a búza tőzs* dei minősítését is kifogásolják. Mióta mi minőségi termelésünk tért hódított, a minták szerint: vásárlás kezd előtérbe nyomulni a tőzsdei minősítés helyett. A minőségi búzák egységesnek mutatkoznak az egész országban, a régi tőzsdei vajonirozás lassanként elveszti majd azt a jelentőségét, amellyel eddig bírt. A kereskedelem fejlődése során annyira megkeresi a neki legmegfelelőbb minőségeket, hogy már ma is a tőzsdei jegyzéseknek inkább csak a határidőüzetben, mint a tényleges vásárlásokban van meg a jelentőségük. A hazaiés külföldi malmok egyaránt már ettől függetlenül a nekik konveniáló minőségekért fizetik meg a megfelelő árat. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy ha az idei bőséges termés következtében az árak nem is megfelelőek, sikerül elkerülni azt, hogy éhezők legyenek az országban. A kormánynak reménye van arra, hogy a világpiacon sikerrel tudja értékesíteni búzánkat és ekkor megjön az országban A gazda számára a lehetőség a békés megegyezésre és a további munkálkodásra. Végül a földművelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a földnek nem szabad kicsúszni a mai földművestársadalom kezéből. Uj szellemet, — mondotta — uj fiatalságt, uj törekvést, uj erőgyűjtést akarok látni, csak egyet nem akarok látni* uj gazdát! Nem szabad megengedni, hogy a régi kipróbált magyar gazdaközönség elveszítse házát és földjét. A kormány gondoskodni fog arról, hogy ez meg ne történhessék. A földművelésügyi miniszter, akinek beszédét nagy éljenzéssel fogadták, még sokáig elbeszélgetett a küldöttség tagjaival, majd kíséretével újra beszállt a hajóba. Ugyancsak itt csatlakozott az utazáshoz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Imrédy Béla pénzügyminiszter, Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, Mayer Károly földművelésügyi államtitkár, Borbély-Maczky Emil és Hedry I.őrinc főispánok, valamint igen sok országgyűlési képviselő és felsőházi tag. Délután megismétlődtek a már ismert képek, a községek apraja-nagyja most is mindenütt ott állott a parton, hogy köszöntse a vendégeket. Ebéd után a hajón Sajó Elemér miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium vízügyi osztályának vezetője, a tanulmányúton résztvevőknek érdekes és tanulságos előadást tartott a Tisza szabályozásának, a Duna ■■ A Széchenyi-emlékhajó útja a Tiszán Ünneplő községek a partok mentén — Kállay miniszter nyilatkozata a Tisza-vidék gazdasági problémáiról és a csatorna megépítéséről is „A kormány nem engedi meg, hogy a régi gazdák elveszítsék házukat" A földművelésügyi miniszter beszéde Tiszafüreden Tizenkét óra után érkezett a hajó Tiszafüredre, ahol hatalmas tömeg és diadalkapu várta az érkező vendégeket. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter kíséretével partraszállott és ekkor a helybeli hatóságok és gazdák küldöttségének élén Okolicsdvai Imre, Heves megye alispánja üdvözölte őt. Kifejezte a gazdák osztatlan bizalmát a miniszter iránt és hangoztatta, hogy a tiszai hajóút újból igazolja, hogy a földművelésügyi miniszter meg akarja segíteni a Tiszavidék lakosságát. Ezután Schleiminger László dr. vármegyei tiszteletbeli főorvos adta elő a helybeli gazdák kívánságait. Kállagi Miklós földművelésügyi miniszter válaszában hangoztatta, hogy alaposan ismeri a Tiszavidék különleges helyzetét égytudatában van annak, hogy ezen a vidéken segíteni kell. Ezért határozta el, hogy intenzíven foglalkozik elsősorban a Tisza kérdésével. Évekre menő tanulmányok előzték meg a teendők megállapítását és azoknak végleges megoldása is hosszú évekre fog terjedni. Ezt a propagandautat azért rendezték, hogy ezt az időt megrövidítsék. A segítőkésnek ki kell nyúlnia a Tiszavidék felé és meg kell találnia a segítés módját. Ez a vidék kiesik a nemzetközi forgalom nagy útvonalaiból és ennek káros hatását megérzi az ország többi része is. A segítséget elsősorban a víziutak kihasználásával lehet megszervezni. Az elemi csapásokhoz és a rossz értékesítési viszonyokhoz hozzájárul a Trianon