Új Barázda, 1934. május (16. évfolyam, 18-21. szám)

1934-05-06 / 18. szám

Melléletet: „Rádiós Gazdasági Előadásai 10* 1934 május 6, vasárnap Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások’‘ cím­ű füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 60 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: HARKÁNYI JÓZSEF dr.­­ Budapest, XVI. évf, 18. szám . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VI. kerület, Eötvös­ utca 45. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Eötvös­ utca 45. Gondolatok a Nemzetik.A szí­vásár alkalmából Kimondottan és közismerten agrár­­lap vagyunk: az vagyunk, a szívünk, a lelkünk nyíltan az agrártársada­lomé, az agrárproblémáké. Mindez azonban, mint lapunk olvasói jól tud­ják, sohasem tett bennünket hajla­mossá a mezőgazdaság és ipar közötti ellentétek kiélezésére. Ennek a nyilvánvaló ténydolognak a hangoztatását a tavaszi ipari vá­sárnak most csütörtök délben történt megnyitása alkalmából tartjuk szük­ségesnek előrebocsátani. Mindaz, amit ezen a kiállításon le­­het látni és tapasztalni, feltétlen örömmel, sőt büszkeséggel kell, hogy eltöltsön minden magyar szívet. Nem­csak azért, mert a terjedelmében és szépségében is meggyarapodott új vá­sárváros meggyőző erővel hirdeti a magyar, munka sikerét, a­­magyar te­­hetségét és a magyar leleményt, de nagyrészt azért is, mert hajlandók vagyunk benne az általános dekon­junktúra szomorú korszakának végét látni. Ez a vásár is, épúgy, mint a mi mezőgazdasági kiállításunk, mindennél tartalmasabb és fényesebb bizonyí­téka annak, hogy a magyar nemzet él és fárad­hatatlanul dolgozik és minden rajta elkövetett ocsmány és becstelen igazságtalanság és megaláz­tatása ellenére is, mindenféle munka­teljesítményben bírja, tartani és tudja a versenyt. Amidőn azonban még egyszer han­­goztatjuk, hogy az ipari szerszámokat ép oly fontos tényezőjének tartjuk nemzeti és társadalmi boldogulásunk­nak, akárcsak az ekét és kapát, nem tudjuk visszatartani magunkat az ipari és mezőgazdasági árak önkénte­len reflexszerű­ összehasonlításától. Nem az alacsony irigység hangja, hanem ellenkezőleg: az üdvös együttműködés őszinte vágya szólal meg belőlünk. Az üdvös együttműködésnek, ami egyet jelent az egész magyar nemzet megerősödésével és boldogulásával, az az előfeltétele, ha a magyar ipar és elsősorban a gyáripar, lelkiismereti vizsgálatnak veti alá az árait. Mert, ahogy ezen a téren van sok, nagyon sok tennivalója, azt még a legelvakultabb industrialista sem tagadhatja le. Szinte égbekiáltó bizonyítékpéldákra hivatkozhatunk. Közismert dolog, hogy amidőn Budapesten az aszfaltkartel feloszlott, egyszerre nyolcvan száza­lékkal lett olcsóbb az útburkolás, egyszerre kiderült, hogy hét pengőért is lehet négyzetméterenként jó utat építeni, holott nemrégen ezért 26 pengős egységárat számítottak a fő­városnak. Hatszázezer pengőt vett fel az elmúlt öt esztendőben Újpest városától is az aszfalt­kartel egyik tagja s most ezt a munkát, amiért évenként 120.000 pengőt követeltek, évi 17.000 pengőért vállalják. Részle­tesen és szinte okmányszerűen ki­mondhatjuk, hogy ugyanilyan hihe­tetlen jövedelmezési viszonyok ural­kodnak a magyar nagyipar többi ága­zataiban is. Ép e sorok írása közben vallja be egy cementipari szakember, hogy náluk hatszáz szá­zalék a jöve­delmi alap és hogy fogadást kínál arra nézve, hogy a cementipari bárók kényelmesen kifizethetnék Magyarország öisz­­szes külföldi adósságait az ed­dig elért jövedelmekből. Ha az iparmágnások nem hisznek nekünk, hinniük kell egy abszolút, ide­gen hivatalos személyiségnek, Tyler népszövetségi megbízottnak, aki ép röviddel ezelőtt publikálta Magyar­­ország közgazdasági helyzetéről szóló jelentését. Ebben nyíltan hangoztatja, hogy az ipari és mezőgazdasági árak között fennálló nagy különbség a legfőbb oka a­ gazdasági pan­gásunknak. Sőt hozzáteszi azt is, hogy a mezőgaz­dasági termények és az ipari cikkek árkülönbözete Magyarországon na­gyobb, mint bármely más európai ál­lamban. Mindezek következtében Tyler arra a végkonklúzióra jut, hogy a közterhek apasztásán kívül csak az iparcikkek árának a le­szállítása segíthet a mezőgaz­daságon. .Amidőn még egyszer hangoztatjuk, hogy őszinte magyar szívvel örülünk annak a nagyszerű, szinte páratlan teljesítménynek, amelyet a magyar ipar a most megnyílt vásáron bemu­tat, kérve­ kérjük ennek az erőteljes iparnak vezető hatalmasságait, hogy saját énjük mélyében hasonlítsák össze az ipar és a mezőgazdaság ár­viszonyait és tegyék lehetővé azt, hogy a jövőre senkinek se juthasson eszébe hasonló vásárok alkalmából a magyar­ nemzet két­ nagy termelési ágának szembenállására rámutatni. A kormányzó megnyitotta a Nemzetközi Vásárt Az államfő kétórás sétája a vásárvárosban A Nemzetközi Vásár hivatalos megnyi­tását péntek délelőtt 11 órára tervezték, azonban a hivatalos ünnepségek sorrend­jén váratlan változtatás történt. Horthy Miklós kormányzó elhatározta, hogy a Vásárt személyesen nyitja meg, ezért a Nemzetközi Vásár vezetősége a megnyi­tási ünnepségeket reggel kilenc órára tűzte ki. A kormányzónak ez az első nyil­vános szereplése betegsége óta. A korai érkezőket aranysisakos rendőr­tisztek fogadták. Ulatky Endre, a rádió igazgatója, aki már hét óra óta a Vásár területén tartózkodott, maga ügyelt fel a rádió előkészületeire, a műszaki főtiszt­­viselőkkel együtt. Elsőnek Éter Antal és Chorin Ferenc érkeztek, akiket Hallóssy István, a Vá­sár elnöke fogadott. Éber Antal, a Vásár elnöke üdvözölte Ferenczy Tibor főkapitánnyal együtt a kereskedelmi minisztert, akit lelkes él­jenzéssel fogadtak. Fabinyi miniszter megérkezése után lezárták az egész te­rületet. A kormányzó érkezése kilenc órára volt kitűzve. A kormányzó fogadására elsőnek érkezett Huszár Aladár főpolgármester ifj. Horthy Miklóssal. Egymásután érkez­tek Sipőcz Jenő polgármester Kovácsházy Kálmán tanácsnokkal és Zilahy Dezső­vel, az Idegenforgalmi Iroda igazgatójá­val. Azután Valkay Bertalan miniszteri tanácsos, Tormay Géza államtitkár. Együtt érkeztek Lenn Ottó, a MÁV elnöke Lehner Kornéllal, az Államvasutak helyettes elnökével. Utánuk Szalay Gá­bor báró, a posta vezérigazgatója, gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház alelnöke és Almási.­ László házelnök, majd több képviselő és felsőházi tag Megérkezett Kárpátba Kamilla, a had­sereg főparancsnoka több tábornok és fő­tiszt kíséretében. Az uniformisok messze feltűntek a fekete zsakettek és cilinderek tömegében. A kormány tagjai közül elsőnek Ke­­resztes-Fischer Ferenc belügyminiszter érkezett a kereskedelmi miniszter után, azután Kánya Kálmán külügyminiszter, Imrédy Béla pénzügyminiszter, Kállay Miklós földmivelésügyi, Lázár Andor igazságü­gyi és Hóman Bálint kultusz­­miniszter. Lelkes ünnepléssel fogadták Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki Antal István miniszteri tanácsos, sajtófőnök kíséreté­ben, Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárral érkezett. Megérkezik a kormányzó Az óra pontosan kilencet mutatott, kormányzó­­ szárnysegédének kíséretében megérkezett. Harsány éljenzés hangzott fel a kordon mögött már ezrekre menő közönség között A kormányzóval együtt érkezett a fő­­méltóságú­ asszony is. A kormányzó fe­leségének Éber Antal gyönyörű , rózsa­színű virágcsokrot nyújtott át. Horthy Miklósáéval van a leánya és a veje is. A kormányzót Fabiny Tihamér keres­kedelmi miniszter a következő szavakkal üdvözölte: a Fabinyi Tihamér üdvözlő beszéde — Mély tisztelettel és hódolattal kö­szönöm Főméltóságodnak, hogy eljött a Vásár megnyitására, amely, minden ma­gyarnak büszkesége. Itt a magyar elme és a magyar kéz alkotása forr egybe. Ez a Vásár büszke hirdetője annak, hogy a magyar élni és cselekedni akar. — Akkor, amikor a gazdasági rom­lás mélypontján túl vagyunk, fokozott jelentősége van a Vásárnak, amely egy­ben fókusza a magyar idegenforgalom­nak is. Felkérem Főméltóságodat, hogy a Vásár megnyitására az engedélyt megadni méltóztassék Amikor a kereskedelmi miniszter sza­vai elhangzottak és felkérte a kormány­zót, hogy nyissa meg a Vásárt, Horthy Miklós kormányzó ezeket mondta: ■ — Megnyitottnak nyilvánítom. Lelkes éljenzés után Éber Antal, a Vá­sár elnöke lépett a kormányzó elé: — Hódoló tisztelettel köszönöm meg Főméltóságodnak, hogy a Vásáron meg­jelenni és azt megnyitni máltoztatott. A Vásár megnyitása után a kormányzó a miniszterelnökhöz lépett. Gömbös­­mi­niszterelnök a kormányzót a kormány tag­jainak élén üdvözölte. A miniszterelnök és a kormány tagjai a kísérethez csatla­koztak. Az első pavillon, amelybe belép­tek, Bulgária pavillonja volt­. Ezután megalakult a menet, a megje­lent előkelőségek a kormányzó kíséreté­ben a Vásár megtekintésére indultak. Elől Ferenczy Tibor főkapitány haladt a kormányzó szárnysegédével. A kormány­zót Fabinyi Tihamér kereskedelmi mi­niszter és Éber Antal, a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke, a Vásár elnöke követték. * A ezernyi szemet gyönyörködtető látni­való, a felhalmozott sok-sok, az emberek életében nélkülözhetetlen szükségleti cikk, a háztartások, lakások berendezésé­ben­ elkerülhetetlen fontos felszerelési tárgyak kiállítási csoportjai rengeteg né­zőt vonzanak. Az élelmiszer pavillonok és a kiállítás borászati része, f ínycsiklan­dó cikkek gazdag tárházát nyújtják a fogyasztani vágyó közönségnek. A Nemzetközi Vásár világviszonylatban is elsőrendűt és elsőrangút nyújt, úgy­hogy tárgyilagos és hozzáértő bíráló is kénytelen megállapítani, hogy a megcson­kított nyolcmilliós nemzet ipari és mező­­gazdasági termelése, kereskedelme, a ke­leteurópai államok között kimagasló he­lyet foglal el. Erre pedig kell, hogy min­den magyar ember büszke legyen. Nézzük meg minél többen.

Next