Új Barázda, 1934. június (16. évfolyam, 22-25. szám)

1934-06-03 / 22. szám

Melléklet: „Hádiós Gazdasági Előadások" Budapest, XVI, évf. 22. szám 1934 Junius 3, vasárnap Ára 10 fillér -------------UJ BABálM ■ mjwmm ■b«i'ibiiii'| ii^aaaawi^MPi;ii mt»a—awwa^gi ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" cimű füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 3 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 60 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ HIVATAL: Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 45. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Eötvös utca 45. Emlékezzünk... hogy június 4-én lesz a trianoni kényszerbéke tizennegyedik esztendejének évfordulója, hogy immár tizennégy év telt el attól a szerződéstől, hol a szerződő felek egyikét szuronyok között kísérték és kényszerítették a szerződés aláírására. A kényszerítettek mi voltunk! A magyarok. * A gyűlölet és elvakultság, valamint a cseh hazaárulók diktálták azt a békeszöveget, mely megfosztott bennünket az Adriától, a Kárpátoktól, Erdélytől és Bácskától és amely békediktátum még saját fegyvertársainknak, az osztrákoknak, is juttatott az ezeréves ország testéből. Azok a nemzetek,melyek fegyverrel legyőzni nem tudtak bennünket, — sőt ők voltak legyőzve : _ a békekötésnél visszaéltek fegy'■vertelenségünkkel és a román meg- 11 szállással kapcsolatos kifosztásunk után, — írott szerződés alap-án — újra kifosztottak és megcsonkítottak bennünket. Ezer vérző sebet ütöttek rajzunk, elszakított véreinket, testvéreinket az elrablott területeken gyötrik, kínozzák, megfosztják őket egyházaiktól, iskoláiktól, a magyar nyelv használati jogától, birtokuktól, egyszóval mindentől, ami szép, ami jó, ami a sajátjuk. Elvágják őket érvényesülési lehetőségeiktől, gyarmati szerep betöltésére vannak kárhoztatva. De a csalárd után szerzett vagyon nem hozott rájuk sem áldást, ők a rablott kincsek dacára sem boldogok. Tán még rosszabb helyzetben vannak, mint a csonka ország népe. Szerbiában diktatúra, Romániában politikai és gazdasági bizonytalanság uralkodik, a cseh hazugságoknak sincsen már hitele a művelt világ közvéleménye előtt. Genfben pedig éppen a gyászos évforduló idején tárgyalják a szerbek ellen tett magyar panaszokat, melyek élénken fognak rávilágítani az utódállamok gyalázatosságaira. Dereng már a hajnal a hosszú, sötét magyar éjszaka felett. A békét diktáló nagyhatalmak is rájöttek már, hogy igazságtalanságot követtek el akkor, mikor a balkáni kulturátlanság határait beljebb húzták a műveit nyugat testébe, belátják már, hogy a nyugati kultúra ezeresztendős védbástyáit gyűlölködő fejjel ők bontották le a keleti erkölcstelenség és kulturátlanság előtt. Szerbiában emlékművet emeltek a sarajevói gyilkos Princzipnek, Magyarországon tizenötévi börtönre ítélték azt a horvát származású embert, ki elkeseredésében politikai merényletet követett el jugoszláv területen. Ez a különbség a magyar és a balkáni erkölcs és jogfelfogás között. Ne felejtsük el meggyalázottságunkat, ne felejtsük, hogy millió és millió magyar testvérünk görnyed idegen járom alatt, hogy a rablók a rablott kincs felett féltékenyen őrködnek, ne felejtsük, hogy a cseh, román és szerb tanügyi politika folytán a magyar szülők gyermeke, a megszállt területi ifjúság már csak otthon tanulhat magyarul, az iskolában nem. Hajnalodik már! Reméljünk, bízzunk, törhetetlen hittel higyjük, hogy a magyar nemzet kálváriás útja és keresztrefeszítettsége után is elkövetkezik a boldog feltámadás. Emlékezzünk és küzdjünk a trianoni béke megváltoztatásáért, melynek bekövetkezte lesz a biztosítéka, a magyar nép jólétének és további ezeresztendős dicső jövőjének. A magyar-jugoszláv döntőbíróság tárgyalása A magyar meghizott igazságos ítéletet kért a vagyon- és jogfossztott magyarok számára Gajzágó László megjatalmasott miniszter szerepe A magyar-jugoszláv nemzetközi vegyes döntőbíróságnak a montreuxi Grand Hotel egyik termében tartott nyilvános ülésén tárgyalták a magyar honosságú jugoszláviai földbirtokosoknak a jugoszláv állam ellen benyújtott és másfél évtized óta húzódó peréit, így báró Vojnits István 3000 holdas bácskai birtokából a szerbek földreform céljaira elvettek 2880 holdat és az egész birtok minden bekebelezett terhét a meghagyott 112 hold földre és a családi házra íratták át. A jugoszláv állam képviselője, Szubotics miniszter, védte a minden nemzetközi és magánjogba beleütköző intézkedéseket, majd Vojnits Miklós báró válasza után Gajzágó László meghatalmazott miniszter, a magyar állam hivatalos képviselője, alapos tárgyismerettel és dialektikával kimutatta Szubotics érvelésének helytelenségét és a jugoszláv állam intézkedéseinek tarthatatlanságát. Nagy hatást keltett Gajzágó beszédének az a része a magas bíróság tagjaira, amelyben azt fejtegette, hogy Magyarország sokszor még halálos betegeknek is kénytelen megtagadni a valutakiutalást, annyira takarékosan bánik a valutakészletével és Gajzágó a lelkiismeretével felel a Montreuxban elköltött magyar állami pénzért. Nem azért van itt, hogy kézfogással üdvözölje az urakat és meghallgassa a jugoszlávok folytonos ígéreteit, amelyeket azután elfelejtenek betartani. Jólét helyett nyomorúság és jog helyett jogfosztás lett a magyar ember sorsa és ezért a szegénység és jogtalanság ellen igazságos ítéletet kért a döntőbíróságtól. Az ítéletet írásban fogják a feleknek kézbesíteni. A Genfben összegyűlt idegen államokbeli politikusok élénk érdeklődéssel kísérik a magyar panaszok ügyét, mert a magyarokra nézve esetleges kedvező ítélet, a más utódállamok hasonló eljárását is megbélyegezné, vagy érvénytelenítené. A Népszövetség tárgyalja Magyarország panaszát Jugoszlávia ellen A Népszövetség június hó 1-én kezdte meg Magyarország panaszának tárgyalását, melyet a jugoszláv határincidensek miatt tett. A magyar és a jugoszláv delegáció külön-külön hosszasan tanácskozott a mai ülésen előterjesztendő anyagról. Genfi jugoszláv körök híresztelése szerint ma a két delegáció között megbeszélés lesz arról, hogy a két állam közvetlenül tárgyaljon egymással a magyar panaszok ügyében és a kérdést egymás között intézzék el. A belgrádi Politika genfi tudósítójának Eckhardt Tiborral folytatott interjúját közli, amelyben Eckhardt kijelenti, hogy spinesen folytat közvetlen tárgyalást Jeszics külügyminiszterrel és amennyiben elvi megállapodást tudnak létrehozni, úgy haladéktalanul visszatér Budapestre, hogy megbeszélje a magyar kormánnyal a további lépéseket. Reménytelenül válságos a helyzet a leszerelési kérdésben. A leszerelési konferencia főbizottságának szerdai ülésén Barthou francia külügyminiszter éleshangú beszéde és Sir John Simon angol külügyminiszter megjegyzései után már bizonyossá vált, hogy áthidalhatatlan szakadék van az angol és a francia felfogás között és nem tudják még megállítani azt a folyamatot, amely, csődbe viszi az értekezletet. Újabban a volt semleges államok erőlködnek valamiféle kibontakozás irányában, de már csaknem bizonyos, hogy további érdemleges tárgyalások nem, lesznek és Simon, valamint Aloysi báró olasz fődelegátus beszéde után a külszín megmentésére szeptemberre halasztják az értekezlet folytatását. A kisantant elismeri a szovjet kormányt A prágai lapok genfi jelentése szerint a kisantant államai még a folyó genfi tanácsülés tartama alatt hivatalosn elismerik Szovjetoroszországot. Benes, Titulescu és Jeszics között már napok óta folynak a bizalmas megbeszélések erről a kérdésről és a három külügyminiszter rövidesen felveszi az érintkezést Litvinov külügyi népbiztossal is. Most már csak a besszarábiai kérdés tisztázása van hátra . Titulescu és Litvinov megegyezése után nyilvánosságra hozzák a kisantant államszövetségének jegyzékét, amelyben közük a szovjet kormánnyal, hogy a három kisantantállam egyidejűleg és együttesen elismeri a szovjetuniót. "