Új Barázda, 1934. június (16. évfolyam, 22-25. szám)

1934-06-03 / 22. szám

Melléklet: „Hádiós Gazdasági Előadások" Budapest, XVI, évf. 22. szám 1934 Junius 3, vasárnap Ára 10 fillér -------------­UJ BABálM ■ mjwmm ■b«i'ibiiii'| ii^aaaawi^MPi;ii mt»a—awwa^gi ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" cimű­ füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 3 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 60 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ HIVATAL: Budapest, VI. kerület, Eötvös­ utca 45. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Eötvös­ utca 45. Emlékezzünk... hogy június 4-én lesz a trianoni kényszerbéke tizennegyedik esz­tendejének évfordulója, hogy im­már tizennégy év telt el attól a szerződéstől, hol a szerződő fe­lek egyikét szuronyok között kí­sérték és kényszerítették a szerző­­­dés aláírására. A kényszerítettek­­ mi voltunk! A magyarok. * A gyűlölet és elvakultság, vala­mint a cseh hazaárulók diktálták­­ azt a békeszöveget, mely meg­fosztott bennünket az Adriától, a Kárpátoktól, Erdélytől és Bács­kától és amely békediktátum még­­ saját fegyvertársainknak, az osz­trákoknak, is juttatott az ezeréves ország testéből. Azok a nemzetek,­melyek fegy­verrel legyőzni nem tudtak ben­nünket, — sőt ők voltak legyőzve : _ a békekötésnél visszaéltek fegy­­'■vertelenségünkkel és a román meg- 11 szállással kapcsolatos kifosztá­sunk után, — írott szerződés alap-­­­­­án — újra kifosztottak és meg­csonkítottak bennünket.­­ Ezer vérző sebet ütöttek raj­z­unk, elszakított véreinket, test­véreinket az elrablott területeken gyötrik, kínozzák, megfosztják őket egyházaiktól, iskoláiktól, a magyar nyelv használati jogától, birtokuktól, egyszóval mindentől, ami szép, ami jó, ami a sajátjuk. Elvágják őket érvényesülési lehe­tőségeiktől, gyarmati szerep be­töltésére vannak kárhoztatva. De a csalárd után szerzett va­gyon nem hozott rájuk sem ál­dást, ők a rablott kincsek dacára sem boldogok. Tán még rosszabb helyzetben vannak, mint a csonka ország népe. Szerbiában dikta­túra, Romániában politikai és gazdasági bizonytalanság uralko­dik, a cseh hazugságoknak sincsen már hitele a művelt világ közvéle­ménye előtt. Genfben pedig éppen a gyászos évforduló idején tárgyalják a szerbek ellen tett magyar pana­szokat, melyek élénken fognak rá­világítani az utódállamok gyalá­zatosságaira. Dereng már a hajnal a hosszú, sötét magyar éjszaka felett. A bé­két diktáló nagyhatalmak is rá­jöttek már, hogy igazságtalansá­got követtek el akkor, mikor a balkáni kulturátlanság határait beljebb húzták a műveit nyugat testébe, belátják már, hogy a nyugati kultúra ezeresztendős véd­­bástyáit gyűlölködő fejjel ők bon­tották le a keleti erkölcstelenség és kulturátlanság előtt. Szerbiában emlékművet emel­tek a sarajevói gyilkos Princzip­­nek, Magyarországon tizenötévi börtönre ítélték azt a horvát szár­mazású embert, ki elkeseredésé­ben politikai merényletet követett el jugoszláv területen. Ez a kü­lönbség a magyar és a balkáni er­kölcs és jogfelfogás között. Ne felejtsük el meggyalázott­­ságunkat, ne felejtsük, hogy mil­lió és millió magyar testvérünk görnyed idegen járom alatt, hogy a rablók a rablott kincs felett fél­tékenyen őrködnek, ne felejtsük, hogy a cseh, román és szerb tan­ügyi politika folytán a magyar szülők gyermeke, a megszállt te­rületi ifjúság már csak otthon ta­nulhat magyarul,­­ az iskolában nem. Hajnalodik már! Reméljünk, bízzunk, törhetetlen hittel higy­­jük, hogy a magyar nemzet kál­­váriás útja és keresztrefeszített­­sége után is elkövetkezik a boldog feltámadás. Emlékezzünk és küzdj­ünk a trianoni béke megváltoztatásáért, melynek bekövetkezte lesz a bizto­sítéka, a magyar nép jólétének és további ezeresztendős dicső jövő­jének. A ma­gyar-jugoszláv döntőbíróság tárgyalása A magyar meghizott igazságos ítéletet kért a vagyon- és jogfossztott magyarok s­zámára Gajzágó László megj­atalmasott miniszter szerepe A magyar-jugoszláv nemzetközi ve­gyes döntőbíróságnak a montreuxi Grand Hotel egyik termében tartott nyilvános ülésén tárgyalták a magyar honosságú jugoszláviai földbirtoko­soknak a jugoszláv állam ellen benyúj­tott és másfél évtized óta hú­zódó peréit, így báró Vojnits István 3000 holdas bácskai birtokából a szerbek föld­reform céljaira elvettek 2880 holdat és az egész birtok minden bekebele­zett terhét a meghagyott 112 hold földre és a családi házra íratták át. A jugoszláv állam képviselője, Szu­botics miniszter, védte a minden nem­zetközi és magánjogba beleütköző in­tézkedéseket, majd Vojnits Miklós báró válasza után Gajzágó László meghatalmazott miniszter, a magyar állam hivatalos képviselője, alapos tárgyismerettel és dialektikával kimutatta Szubotics érvelésének helytelenségét és a jugoszláv állam intézkedéseinek tartha­tatlanságát. Nagy hatást keltett Gajzágó beszédé­nek az a része a magas bíróság tag­jaira, amelyben azt fejtegette, hogy Magyarország sokszor még halálos betegeknek is kénytelen megtagadni a valutakiutalást, annyira takaréko­san bánik a valutakészletével és Gaj­zágó a lelkiismeretével felel a Mon­­treuxban elköltött magyar állam­i pénzért. Nem azért van itt, hogy kéz­fogással üdvözölje az urakat és meg­hallgassa a jugoszlávok folytonos ígé­reteit, amelyeket azután elfelejtenek betartani. Jólét­ helyett nyomorúság és jog helyett jogfosztás lett a magyar ember sorsa és ezért a szegénység és jogtalanság el­len igazságos ítéletet kért a döntőbíróságtól. Az ítéletet írásban fogják a felek­nek kézbesíteni. A­ Genfben összegyűlt idegen államok­beli politikusok élénk érdeklődéssel kísé­rik a magyar panaszok ügyét, mert a magyarokra nézve esetleges kedvező íté­let, a más utódállamok hasonló eljárását is megbélyegezné, vagy érvénytelenítené. A Népszövetség tárgyalja Magyarország panaszát Jugoszlávia ellen A Népszövetség június hó 1-én kezdte meg Magyarország panaszának tárgya­lását, melyet a jugoszláv határincidensek miatt tett. A magyar és a jugoszláv de­legáció külön-külön hosszasan tanácsko­zott a mai ülésen előterjesztendő anyag­ról. Genfi jugoszláv körök híresztelése sze­rint ma a két delegáció között megbeszé­lés lesz arról, hogy a két állam közvet­lenül tárgyaljon egymással a magyar pa­naszok ügyében és a kérdést egymás kö­zött intézzék el. A belgrádi Politika genfi tudósítójának Eckhardt Tiborral folyta­tott interjúját közli, amelyben Eckhardt kijelenti, hogy spinesen folytat közvetlen tárgyalást Jeszics kü­lügyminiszterrel és amennyiben elvi megállapodást tudnak létrehozni, úgy haladéktalanul visszatér Budapestre, hogy megbeszélje a magyar kormánnyal a további lépéseket. Reménytelenül válságos a helyzet a le­szerelési kérdésben. A leszerelési konfe­rencia főbizottságának szerdai ülésén Barthou francia külügyminiszter éles­­hangú beszéde és Sir John Simon angol külügyminiszter megjegyzései után már bizonyossá vált, hogy áthidalhatatlan szakadék van az angol és a francia felfo­gás között és nem tudják még megállítani azt a folyamatot, amely, csődbe viszi az értekezletet. Újabban a volt semleges ál­lamok erőlkö­dnek valamiféle kibontako­zás irányában, de már csaknem bizonyos, hogy további érdemleges tárgyalások nem, lesznek és Simon, valamint Aloysi báró olasz fődelegátus beszéde után a külszín megmentésére szeptemberre halasztják az értekezlet folytatását. A kisantant elismeri a szovjet kormányt A prágai lapok genfi jelentése sze­rint a kisantant államai még a­ folyó genfi tanácsülés tartama alatt hivata­­losn elismerik Szovjetoroszországot. Benes, Titulescu és Jeszics között már napok óta folynak a bizalmas megbeszélések erről a kérdésről és a három külügyminiszter rövidesen fel­veszi az érintkezést Litvinov külügyi népbiztossal is. Most már csak a besszarábiai kérdés tisztázása van hátra . Titulescu és Litvinov meg­egyezése után nyilvánosságra hozzák a kisantant államszövetségének jegy­zékét, amelyben közük a szovjet kor­mánnyal, hogy a három kisantant­­állam egyidejűleg és együttesen elis­meri a szovjet­uniót. "

Next