Új Barázda, 1934. október (16. évfolyam, 40-43. szám)

1934-10-07 / 40. szám

1934 október 7, vasárnap Ára 6 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" című füzeteikkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 60 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. Budapest, XVI. évf. 40. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 45. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Eötvös utca 45. Ez a világbéke? A világpolitka vezető férfiai állandóan békés szándékot hangoztatnak, beszélik, hogy államuk a békés fejlődés útján kíván haladni és békés politikájukkal az embertömegek jólétét óhajtják elősegíteni, de ugyanekkor a hadiszergyárak éjjel-nappal üzemben vannak, gyártják a legújabb tipusú óriáságyukat és hadirepülőgépeket. Mussolini kijelenti, hogy országában mindenki katona már gyermekkorától kezdve egészen az aggastyánkorig. Anglia gyártja az új típusú tankokat, Franciaország a repülőflottáját fejleszti, Amerika új és új hadihajókat készíttet, Japánban és Oroszországban kibővítették a hadiszergyárakat, új ipartelepeket létesítenek, mindmind a fegyverkezés szolgálatában. A békehangok dacára minden állam, a fegyverkezés őrületébe esett. Szociális célokra nincs pénz, embermilliók éhenhalnak, nyomorognak, mert nincs pénz, de ugyanakkor milliók és milliárdokba kerül a sok gyilkoló eszköz, melyek nem a békés fejlődés, hanem éppen ellenkezőleg, a visszafejlődés és pusztítás céljait vannak hivatva szolgálni. A mozikban lepergetett világhíradók filmjein nap-nap után újabb öldöklőeszközöket mutatnak be gyakorlat közben. Hatalmas gépkocsik, rászerelt ágyúóriásokkal, legújabb rendszerű golyószórók, hajóágyuk, próbagáztámadások városok ellen. Mindezek mintha egy közeledő világégés előfutárjai lennének, mintha már most akarnák hozzászoktatni az emberiséget a háború gondolatához, hogy előkészítsék az embereket az esetleg eljövendő háború borzalmaira. Minden állam azt hangoztatja, hogy azért készíti a sok fegyvert, mert arra védekezési célból van szüksége. Megtámadtatás ellen kell fegyverkezni. De hát ha senki nem akar támadni, akkor vájjon ki ellen kell védekezni? A világpolitika katlanában már főzik egy újabb nagy háború tervét, csak azt nem tudják még, hogy hol fog kirobbanni maga a háború, még azt sem tudják, hogy ki-ki ellen fog harcolni, még azt sem tudják, hogy mi, vagy ki fogja az okot szolgáltatni a háborúra, de a fegyverkezés olyan arányokban folyik szerte a világon, mintha máris háború lenne. A pénz, mely az emberek jólétét, nyugalmát volna hivatva szolgálni, a vérengzés eszközévé vált, a vérengzés céljait szolgálja. S ebben a forrongó világőrületben itt áll megkötött kézzel Magyarország, hol még a védekező eszközül szükséges fegyverek készítése is a legszűkebb korlátok közé van szorítva a békeszerződés által. Itt állunk ellenséges indulatú szomszédok által körülvéve, állig felfegyverzett gyűrűbe fonva, szinte kiszolgáltatva ellenségeink rosszakaratának, gúzsba kötve, hogy még csak ne is védekezhessünk egy támadás elllen. Magyarország politikája az egyetlen igazi békepolitika. Mi nem gondolunk, de nem is gondolhatunk háborúra, mi anyagi szegénységünkhöz mérten bár, de a békés fejlődés útját járjuk. Magyarország az egyetlen állam egész Európában, ahol tényleg rend és nyugalom van. Magyarország az egyetlen, amely nem csak hirdeti, hanem becsületesen szolgálja is a béke ügyét. al miniszterelnöke, rádióbeszéde Gömbös Gyula miniszterelnök kormányának kétéves működése után hétfőn este fél 9 órakor a rádió útján szólt a magyar közönséghez. Nagy vonásokban ismertette a kormánya kétéves működését és változatlan célkitűzéseit. Néhány hete múlt el 15-ik évfordulója annak, amikor Magyarország kormányzója a nemzeti hadsereg élén bevon Mi a célja a kormányzati munkának? Ma is változatlanul az, amit a nemzeti munkaterv első pontja megjelölt: a magyar nemzet megerősítése, a nemzet minden tagja részére elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. — Külpolitikailag a kormány fő célja az volt, hogy egyrészt megszerezze, illetőleg, megtartsa és biztosítsa a magyar nemzet számára a világ részéről azt a becsülést, mely őt történelmi teljesítményeinél és belső értékénél fogva megilleti. — Szociálpolitikánk a kenyérkérdést tűzte ki céljául. Ezért helytelenítettem és helytelenítem ma is a munkanélküli segélyt, mely destruálja a munkást, de munkát adni, munkaalkalmat teremteni természetesen mindig a célszerűség és a realitás határai között csak maga a gazdsági élet tud és ezért csk a szociális politika érheti el célját, amelyet a gazdaságpolitika a gazdsági helyzet megjavításával tud alátámasztani. Kereskedelmi szerződéseket létesítnk az ország fővárosába. Ez a másfél decennima, amelyet a magyar történelemben egykor római számokkal fognak jegyezni és klasszikus értelemben fognak azoknak történelmi jelentőséget tulajdonítani, egy későbbi kor történetírója méltán kezdheti ettől a dátumtól a háborúutáni magyar kor történelmét, ahonnan független nemzeti életünk új útjai indultak útnak a jövendőnek tettünk Németországgal, Svájccal, Nagybritanniával, Finnországgal, Romániával, Jugoszláviával, Bulgáriával és Törökországgal, amelynek betetőzése a római hármas egyezmény volt. Ennek keretében egyrészt Olaszországgal,másrészt Ausztriával sikerült olyan szerződést tető alá hoznunk, amelyek levették vállainkról búzafeleslegünk értékesítésének gondját, legalább is ennek nagy részét. Ez csak azért vált lehetővé, mert úgy a Duce, mint Dollfuss megboldogult osztrák kancellár tisztában voltak a nagyobb gazdasági területek együttműködésének nagy jelentőségével. A mezőgazdaság helyzetének érezhető javulását az agrárcikkek áremelkedésén kívül a gazdatartozások rendezésére lehet visszavezetni. Mivel tisztában vagyok az ipar nagy gazdasági és szociális jelentőségével, amelyet még fokoz az ország hála Istennek egyre szaporodó népsűrűsége, mellőzhetetlennek tartom az egészséges iparfejlesztést. Most készülök lengyelországi utamra és nem tagadhatom, rendkívüli örömmel A múltban sokszor találkoztak Lengyelország és Magyarország gazdasági érdekei és ezen érdekek következtében a legőszintébb baráti kötelékek fűztek bennünket századokon át a vitéz lengyel nemzethez. Remélem, hogy utazásom amellett, hogy az európai béke ügyét fogja előmozdítani, a két nemzet között a baráti, szellemi és kulturális együttműködés továbbfejlesztését fogja tovább szolgálni azon az úton, amelyet a történelem részünkre kijelölt. — Franciaország barátságát és a kisantantot alkotó szomszéd államokkal való viszonyunk megjavulását őszintén óhajtom, de a franciabaráti politika részünkre csak akkor helyes és lehetséges, ha erre megvannak a reális tárgyi előfeltételek. Az öncélú nemzeti állam Telepítés és Külpolitiea — A különböző minisztériumokban serény munka folyik. A telepítés ügyével kapcsolatban a hitbizományi ügy korszerű reformja arra lesz hivatva, hogy a földműves magyar nép széles rétegeit odakösse a magyar földhöz és ezáltal ij függgetlen egzisztenciákkal támassza alá a magyar állam fundamentumát. E nagy kérdés megoldására már megtettük az összes szükséges előkészítő lépéseket és már a közeljövőben abban a helyzetben leszünk, hogy konkrét elgondolásunk és végleges terveink felől tájékoztathatjuk a közvéleményt. — Külpolitikánkban régi barátságokat fenntartani, új barátságokat szerezni, ez az útja a magyarság nemzetközi elhelyezkedésének. Külpolitikánk vezérgondolata a fennálló szerződésekből kiindulva, békés eszközökkel küzdeni a revízióért és az idegen impérium alá jutott magyar kisebbség fennmaradásáért. A két cél egyaránt fontos, egészen egyenrangú és egyformán kell dolgozni érte. Hálával vagyunk eltelve Itália lánglelkű vezérével, a Ducéval szemben, aki elszakíthatatlan történelmi és reálpolitikai kötelékeket hozott létre Itália és Magyarország között. Baráti viszonyunk újabb hajtása a római egyezmény, amely komoly és becsületes keretekben a középeurópai problémák megoldására irányul . Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonyban vagyunk, sőt bátran mondhatjuk, hogy évszázadokon át soha nem állott fenn nyugati szomszédunkkal mélyebb és őszintébb viszony. A választójog — Nem volna teljes az a kép, amit az ország időszerű bel- és külpolitikai problémáiról adtam, ha meg nem emlékeznék e helyen a választójog reformjának ügyéről. Ez, illetőleg rendezésére irányuló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Ennek során, mint már hangsúlyoztam, semmiféle elgondolást, vagy tervet a kormány nem tart a maga számára irányadónak, csak amit maga előkészített és kidolgozott. Csak olyan választójogot tudok a magam részéről akceptálni, amely a titkosság alapján állva, megfelel az általam mindig hirdetett, és most is képviselt haladó konzervatív világnézetnek. A megoldás nehézsége abban rejlik, hogy a titkos választójogot a gyakorlatban mikép tudjuk összhangba hozni az állam és a nemzeti feladat nagy érdekeivel és ezzel mindenekfelett összefüggésben áll, hogy a titkos választójog ne az alkotmányos kormányzat meggyengítésére, hanem megerősítésére vezessen. Ennek a titkos Választójognak bevezetését feltétlenül junkumba akarom hozni a kormányzói jogkör alkotmányos kiterjesztésével, hogy a Kormányzó Tezzfőméltósága hatalma teljességével állhasson a nemzet léte és jövője mellett. — Két évvel ezelőtt, amikor itt a mikrofon előtt először szóltam hozzátok, arra kértelek benneteket, csodavárással ne ámítsátok magatokat, utunk tövises, sziklás, de érzem, hogy elvezet a célhoz. Most, a harmadik kormányzati esztendőm küszöbén két év küzdéseire támaszkodva, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy e meredek, sziklás, tövises út jórészét már megtettük és jobb, szebb, boldogabb magyar jövő felé vezető úton biztos lépésekkel megyünk felfelé.