Új Barázda, 1934. december (16. évfolyam, 48-50. szám)

1934-12-02 / 48. szám

1934 december 2. vasárnap Budapest, XVI. évf. 48. szám Ára 6 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" ciral füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 60 centim­es. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKLÁNYI JÓZSEF dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VI. kerület, Teréz-körut 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz-körut 3. A nemzeti erő ősforrása a falu népe írta Jóárk­ányi József úr. Nemzeti értékeink között nin­csen talán még egy, amely olyan súllyal bírna az állam életében, mint a magyar falu és a magyar falu közel 6 milliót számláló la­kossága. Igazi hamisítatlan alkotó­eleme ez a két tényező ezeréves államiságunknak, szakadatlan so­ra a nemzeti géniusz egyedüli fenn­tartóinak. Mégis hosszú évszáza­dok múltak el, mire a gazdaközön­ségre felfigyeltek a vezető ténye­zők. A legutóbbi időkig nem létez­tek az állam számára, dolgozó, ro­botoló sokaság, esetleg harcoló tö­meg volt csak a hatalmasok szemé­ben. Alig néhány éve azonban politi­kai pártok alakultak soraikból. Vezérük, sőt sok vezérük lett s az aktív politikai élet porondján ma már ott tartanak, hogy az ország gazdaközönségének hovatartozá­­sá­­á jelöli ki egyik vagy másik pártnak irányát, jogosultságát, életképességét és fennmaradását. Természetes következménye ez létszámuknál fogva, nemcsak az életnek, hanem az erkölcsi és gaz­dasági világrendnek is. A magyar gazda jellegzetes éle­tet él. Ennek a jellegzetes életnek ki­termelője a föld, mely nélkül magyar gazda el nem képzelhető, mely föld nélkül a magyar gazdá­nak nincs élete. Ezt igazolja már egy évezred. Ezen hosszú idő alatt a magyar gazda alkotott, termelt és nemcsak bizonyos kultúrfokra jutott, de betöltötte nemzeti hivatását is. A legvészesebb időkben átmentette a magyar fajt, megőrizte nyelvét, nemzeti szokását, függetlenségét és hősiesen megvédte mindenkor külső ellenségtől a hazát. Ez pedig egyenlő a nemzeti elhivatottsággal. A városok csak kulturközpont­­jai a vidéknek és Budapest az or­szágnak. A városok és faluk kö­zött ennélfogva a legszorosabb érintkezésnek kellene lennie. Ezt a gondolatot újabban a vezető té­nyezők közül többen istápolják és fejlesztik, azonban a valóságban ennek az elgondolásnak éppen az ellenkezője tükrözik vissza. Ma még, sajnos, nincs híd a vá­ros és a falu között, melyen az érintkezés a két lakott terület kö­zött bármilyen vonatkozásban köz­vetlen lehetne. Pedig erre nemcsak a falunak van égetően szüksége, hanem magának a városnak is. Ezt azonban még a vezető tényezők kö­zül is kevesen látják. A falu jóhi­szemű magyar lakossága valóságos zsákmánya ma is a kereskedelem­nek és a nagyipari érdekeltségek­nek, a karteleknek. Valósággal rá­nehezednek ezek az érdekeltségek a falvakra és kiuzsorázzák a jó­hiszemű tömbeket. Tiltakozunk ez ellen, hogy ez tovább így menjen és a hatóságok hathatós támogatását kérjük. Kér­jük, hogy a kormányzat erőtelje­sebb kézzel és intézményesen nyúl­jon bele a kérdés megoldásába, szálljon síkra még a kartelekkel szemben is érdekeink védelmében, mert egyébként elpusztul a ma­gyar gazdálkodók nagy tömege. Ha kihúzzák lába alól a talajt, nem lesz majd elég alkalmas arra, hogy erőteljes támogatást nyújtson a kormányzat nemzetmentő törekvé­seihez. Aljas szerb támadások Genf­ben Magyarország ellen Az olasz és angol közvélemény mellettünk Genfben már napok óta ellenünk folyó harc bizonyos mértékig letűnő­­félben van a magyar fődelegátus, Eckhardt Tibor éles visszautasító nyilatkozata után. Ismeretes, hogy Szerbia Magyar­­országot teszi felelőssé Sándor ki­rálynak Franciaországban történt meggyilkolásáért. Eckhardt Tibor franciául és ango­lul elmondotta hatalmas válaszát a szerb jegyzékre. Eckhardt fáradha­tatlanul állt mindenkinek rendelke­zésére és franciául, angolul, németül Eckhardt magyar főmegbízott nyilatkozatot adott az amsterdami Telegraaf genfi tudósítójának. Rá­mutatott, hogy az egész világot meg­döbbentette a jugoszláv jegyzék hangja. A jugoszláv jegyzék — mon­dotta — a magyar hatóságokat fel­háborító hangon vádolja a marseillei merényletben való részességgel, anél­kül, hogy a legkisebb bizonyítékot szolgáltatta volna. Ezáltal gyakorla­tilag lehetetlenné tette a védekezést és a jegyzék nem más, mint a ma­gyar becsület elleni támadás. Ma­gyarország nem tűri, hogy nemzeti becsületét bemocskolják. Nem fo­gunk olyan elhamarkodott lépéseket tenni, amelyek a középeurópai békét fenyegethetnék, de nem akarunk a világ előtt, mint bűnrészes vádlott szerepelni. Arra a kérdésre, hogy komolynak tartja-e Eckhardt Tibor magyarázta a szerb jegyzék tartha­tatlanságát és a magyar álláspont igazságát. A népszövetségi körökben egyéb­ként az a vélemény, hogy amennyi­ben Eckhardt, illetve a magyar kor­mány ragaszkodnék a sürgős tárgya­láshoz, új, rendkívüli ülésszakot kel­lene összehívni december elejére, mert a mostani ülésszakot a Saar­­kérdésnek szentelik. De különben is a szerbek még nem terjesztették elő részletes memorandumukat és an­nak tanulmányozására is idő kell­ a helyzetet, azt válaszolta, hogy a ju­goszláv jegyzék a középeurópai hely­zetet aggasztóan kiélezte. Olasz fe­lelős körökben nagy figyelemmel kí­sérik azokat a fejleményeket, amelye­ket Jeszics jugoszláv külügyminisz­ter és a kisantant vádló jegyzékének átadása a Népszövetségnél és más genfi körökben előidézett. Felelős olasz körök a legteljesebb mértékben elismerik Magyarországnak azt a jogát, hogy a vádak azonnali letár­­gyalását követelje a Népszövetség tanácsától és Olaszország népszö­vetségi kiküldöttei maguk is félre­érthetetlenül támogatják majd Ma­gyarországnak ezt az álláspontját. Olasz körök véleménye szerint a helyzet kényes, de nem hiszik, hogy közvetlenül komolyabb bonyodal­makra vezethete. bán megtartott összeesküvési per tárgyalása során tett vallomások. 3. Pogorolec Jelka vallomása, aki több éven át együtt élt Peresec terro­rista vezérrel és bártáncosnő volt. Az olasz sajtó nagy érdeklődéssel foglalkozik továbbra is a genfi ese­ményekkel. A lapok részletesen is­mertetik a magyarországi sajtó tilta­kozását a jugoszláv jegyzékkel szem­ben és a külföldi lapok állásfoglalá­sából kiemelik a Magyarország mel­lett történt megnyilvánuló hangula­tot. A Giornale d­‘ Italia értesülése szerint a jugoszláv emlékirat végle­ges elkészítése rövid késedelmet szen­ved. E tény természetesen nagy meg­lepetést keltett népszövetségi k­örök­ben. Vascomeillos portugál delegátus fog elnökölni Eckhard­t Tibor magyar fődelegá­tus újabb jegyzékének eredménye­ként most már eldöntött dolog, hogy a Népszövetség tanácsának a jövő kedden kezdődő rendkívüli üléssza­kán Benes helyett Vasconcellos por­tugál delegátus fog elnökölni. Még nem alakult ki, hogy mi lesz a jugo­szláv beadvány tárgyalásának rendje, de népszövetségi körökben úgy vé­lik, hogy legalkalmasabb lenne, ha a magyar főmegbízottnak, valamint a szerb külügyminiszternek megadnák az alkalmat, hogy álláspontjaikat ki­fejtsék és ezután lehetőleg vita nél­kül egy hatos bizottságot küldenének ki, amely az egész kérdést vizsgálat alá venné. Bécsből jelentik, hogy Schusch­­nigg kancellár úgy nyilatkozott egy francia lap tudósítója előtt, hogy a menedékjog bizonyos szabályozására valóban szükség van, hiszen a szocia­lista februári forradalom idején Csehország nemcsak hogy száz, sőt ezerszámra fogadta be az osztrák menekülteket, de azokat anyagilag támogatta, sőt előzőleg fegyverrel és munícióval ellátta őket. A külföldi sajtó egyébként to­vábbra is helyesli a magyar állás­pontot, hogy minél hamarább tisz­tázni kell a marseillei merénylet ügyében hangoztatott szerb vádakat. Mindinkább erősödik az a vélemény, hogy a marseillei királygyilkosság­nak a szerb diktatúra az indító oka A jegyzék sürgős tárgyalását kérjük Benes lemondott tanácselnöki tisztéről A hétfői nap eseménye Eckhardt Tibor magyar fődelegátus újabb jegyzéke volt, amelyben összeférhe­tetlenségi kifogást emelt Benes népszövetségi­­ tanácsi elnöksége el­len. Sajtókörökben is teljes mél­tánylást talált a magyar kívánság. A másik esemény súlyosan vissza­ható erejű a jugoszláv delegációra. A szerbek ugyanis hétfőre ígérték, hogy benyújtják a Népszövetség fő­titkárságánál második jegyzéküket, amely az állítólagos­­bizonyítékokat fogja tartalmazni. A szerb delegáció szombaton és vasárnap közölte a nemzetközi sajtó genfi gyülekeze­tével, hogy a benyújtás alkalmával azonnal nyilvánosságra fogja hozni a memorandum egész szövegét és a hozzá kapcsolt mellékleteket. Hétfőn délután aztán a szerb delegáció érint­kezésbe lépett a hírlapírókkal és kö­zölte, hogy bizonyos technikai nehéz­ségek miatt a legnagyobb sajnála­tára, nincs abban a helyzetben, hogy a jegyzék teljes szövegét a sajtó ré­szére kiszolgáltassa, ehelyett azon­ban egy rövidebb kivonatot hajlandó rendelkezésére bocsátani a fontosabb részekről. Késik a szerb memorandum A szerb emlékirat számos részletet közöl a jankapusztai tábor életéből, ahol az emlékirat szerint a terroris­ták a puska- és pisztolylövést gyako­rolták egy céltáblán, amelyen Sándor király életnagyságú képmása volt. Az emlékirat a következőkre ala­pítja Magyarország ellen emelt pana­szait: 1. A marseillei merénylettel kap­csolatban letartóztatott terorristák vallomásai. 2. Az 1933 decemberében Zágráb-

Next