Új Barázda, 1935. március (17. évfolyam, 8-18. szám)

1935-03-03 / 8. szám

Melléklet: Rádiós Gazdasági Előadások ,1935 márcim 3, vasárnap Ára 10 fillér Budapet, XVH, évf.8. számi ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" civiű füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő, 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL 3 Budapest, VI. kerület, Teréz­ körút 3. szár­y TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz­ körút 3. Politikai képmutatók írta Bár­sonyi József dr. A Független Kisgazdapárt ve­zérének, Eckhardt Tibornak szen­tesi támadásai után vasárnap újabb népgyűlést rendezett a párt Gyöngyösön, ahol Eckhardt Tibor megismételte Bethlen István gróf, volt miniszterelnök ellen Szente­sen elhangzott alaptalan és minő­síthetetlen támadásait. Mondanunk sem kell, hogy mind a sajtó, mind az egész magyar közvélemény egyazon véleményen volt és van a független kisgazda­­párt vezére magatartását illetően: mélyen elítélik őt. A nép széles rétegeiben osztatlan rokonszenv nyilvánul meg Bethlen István gróf személye iránt, aki közbelépésé­vel útját állta annak a szánalmas választójogi tervezetnek, mellyel Eckha­rt Tibor próbálta valóság­gal behálózni Gömbös Gyula mi­niszterelnököt és a nemzeti egység pártját. Eckhardt Tibor ismeretes vá­lasztójogi elgondolása a tömegek becsapása és tudatos félrevezetése lett volna. A független kisgazda­­párt vezérének az alkotmányos­ságra ezen ártalmas és alattomos választójogi tervezete idejében fel­tűnt Bettn­én István grófnak, aki szerencsés közbelépésével nemcsak gátat vetett, de végleg megakadá­lyozta, hogy Eckhardt Tibor és pártjának választójogi tervezete ne vétessék tárgyalás alá, hanem végleg lekerüljön a napirendről abban a formájában. Az ország és főleg a kisgazdaközönség általános megnyugtatására ez így is történt. Ez a véleménykülönbség miatti mérkőzés Eckhardt Tibor teljes vereségével végződött, — amint az a két politikust ismerve, másként nem is történhetett. — Tehát nyil­ván ez a súlyos vereség sértette önérzetében a független kisgazda­párt vezérét, a volt fődelegátus urat és ezek után határozta el ma­gát Bethlen Isván gólfal szemben arra a szerencsétlen harcra, amelynek egyes részletei, lapunk más helyen közöltekből, mindany­­nyiunk előtt már ismeretesek. Eckhardt Tibor, — bár nem lé­vén meggyőződve alaptalan vádas­kodásainak igazáról — nem átal­lották kisgazdatömegek közé ki­menni — és mint gazdavezér — azt a hangot pendítette meg, mely­ből nem az igazság és nem a fel­tétlen jóhiszeműség, hanem a fé­kevesztett düh és a közte káros, Szenvedélyes ellen,sz­ög csendült ki. Bár a független kisgazdapárt vezére országos szenzációt remélt a Bethlen István gróf ellen immár másodízben intézett durva táma­dásaiból, azonban támadásainak súlyát a minimumra szállította és értékelte a higgadt közvélemény. Vagyis Eckhardt Tibor mint gaz­davezér, eljátszotta úgy a saját, mint pártjának népszerűségét és a megvadult demagógia stílusával élve, többet ártott magának és pártjának, mint Bethlen István grófnak, akinek azt egyébként szánta. Elfelejtette a kisgazdapárt vezére, hogy a nyilvánosság kriti­kája minden hangulatkeltésnél erősebb. Már­pedig ő szégyenletes támadásaival inkább az alkalmas időben jövő hangulatkeltésre épí­tett, mintsem a tárgyilagos bírá­latra. Rá kell mutatnunk arra, hogy Bethlen István gróf az ellene el­hangzott támadásokra méltó vá­laszban felelt meg a független kis­gazdapárt vezérének. Nagyon he­lyesen mutat itt Bethlen István arra, miért jön elő Eckhardt Tibor az ellene tehető támadásokkal csak most, holott ezek már évekkel ez­előtt esedékesek lehettek volna. Erre igen egyszerű felelet az, hogy Eckhardt a vidék közvéleményét akarja felkavarni s ebből a moz­galomból magának és pártjának politikai tőkét kovácsolni. Az egész dologban csak az a szomorú, hogy ezt a játékot egy olyan po­litikus űzi, mint Eckhardt, aki jól ismeri külpolitikai helyzetünket, melyet a legkisebb belpolitikai za­varok ronthatnak csak. Elfoglalt politikai álláspontunk változatlan fenntartása mellett el kell ismernünk, hogy a vidéknek, a magyar gazdaközönségnek fel­tétlenül szüksége van politikai ve­zérekre, országos irányítókra. Ezeknek a vezéreknek azonban csak egy szent cél lebeghet sze­meik előtt és ez a magyar­ gazda­­tömegek gazdasági érdekeinek , m­inden áldozatok árán való meg­­védelm­ezése és előmozdítása. Ezt a célt pedig a független kisgazda­­párt vezető tagjai, nem ismerik és nem cselekszik. Ezek az urak a­ vidék nyugalmát csak felzaklat­ják, a gazdatömegeket csak nyug­­­­talanítják, ahelyett, hogy helyesen kigondolt gazdavédelmi intézkedé­sek létesítésén fáradoznának. A­­vidék gonddal-bajjal telített töme­geiben könnyű, de lelkisüctetlen­ség a bajokat a mélyről a fel­színre hozni, felelőtlenség a köny­­nyen hívő tömegeknek olyan ada­tokat feltárni, amiket ellenőrizni nem tudnak. Aki politikai vezér­­ségét ilyen és efajta körülmények­ben éli ki, az nem hivatott vezére a népnek, az csak ámítója a gaz­dáknak és meghamisítója a nép érdekeinek. A független kisgazda­­párt tagjai pedig újabban ezt a képmutatást játszák. Az utóbbi hónapokban felülről hozzászoktatták a közvéleményt ahhoz, hogy az országos jelentő­ségű, döntő események a kulisszák mögött, egyre-másra titokban ját­szódnak le, melyről a parlament szüneteltetése folytán sem a kép­viselők, sem a sajtó nem értesül, így a közvélemény nincsen sok­szor abban a helyzetben, hogy az események ilyen vagy olyan ala­kulásához a kellő mértékben hoz­zájáruljon. Ezért meg kell mondanunk, hogy egyes politikai események vagy zavarok egyáltalán nem elé­gítenek ki bennünket a kormány nagy célkitűzései tekintetében, mert úgy érezzük, hogy ezen a té­­ren meglehetős nagy hiányok ált­­ottak be. Eckhardt Tibor­ Gyönt­gyösön elhangzott újabb nyilatko­zata után nem vágyunk abban a helyzetben, hogy kellő megítélés­sel adjunk olvasóközönségünknek­ véleményt. Ugyanis egészen érde­kes módon a miniszterelnök leg­­utóbbi rádiónyilatkozata dacára­ Eckhardt Tibor olyan nyílt támo­gatásban részesíti Gömbös Gyu­lát, hogy a gyöngyösi beszéd­ együttműködésre való felhívás­ Gömbös miniszterelnökhöz, azon­­ban határozott állásfoglalás Bethh­­len István személye és volt pártja, az egységes párt és annak képvi­­selő tagjaival szemben. Tisztelet­­tel kérdezzük tehát az illetékes tényezőket, hogy fen­náll-e a mi­niszterelnök úrnak, az Eckhardt Tiborral és pártjával való fegy­verbarátsága vagy­ sem, mely esett­ben nyílt visszautasítását várjuk mindazon kijelentéseknek és tapo­gatózásoknak, melyeket Eckhardt a miniszterelnök úr személyével kapcsolatban ezúttal is leszöge­zett. Szerbiában újra életbe lép a diktatúra Belgrádi politikai körökben mindjobban erősödik az a meg­győződés, hogy Jeszics miniszter­­elnök a Sándor király által 1929 január 6-án bevezetett kormány­zati rendszer, azaz a Zsifkovics­­féle katonai önkényuralom vissza­állítására törekszik. Pál herceg a leghevesebben el­lenzi ugyan ezt a tervet, de a kor­mányzó­tanács másik két tagja szívesebben látná az önkényura­lom visszaállítását, mint a kor­mány választási terveit. Kormánykörök annyira félnek a Macsek vezetése alatt megala­kult hatalmas ellenzéki csoport megsemmisítő választási győzelmé­től, hogy a kormány legtöbb tagja kész hozzájárulni az önkényura­lom visszaállításához. Azok a mi­­akik eddig ellenezték ezt, most szintén megváltoztatták álláspontjukat. A kormány legutóbbi nyilatko­zata végleg megsemmisíti azt a reményt, hogy a szavazás ered­ménye a nép igazi akaratát fogja kifejezni. Megerősíti ezt a felfo­gást a kormány fenyegetése, hogy. ..a legerélyesebb eszközökkel meg fogja védeni a jelenlegi uralkodó­­rendszert és nem tűri az önkénye uralom előtti állapotok visszaté­rését". Azt hiszik, hogy ha megismét­lődnék a bródi vérengzés, vagy ha a kormány vereséget szenved a választásokon, akkor azonnal ki­hirdetik az önkényuralmat, hogy­­a kormány továbbra is uralmon maradhasson. A másik megoldás csak az le­hetne, ha Jesticsnek sikerülne va­lami formulát találni, amellyel megakadályozhatná, hogy Macsek a választókhoz fordulhasson.

Next